Katafa
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1987. július |
| Adatközlők: |
1.Kovács Sándor, 1902. Szarvaskend, katolikus, Katafa, Kossuth L. u. 50. 2.Gérnyi Mihály, 1924. Katafa, evangélikus, Katafa, Petőfi S. u. 4. 3.Gérnyi Mihályné Nagy Júlianna, 1923. Nádasd, evangélikus, Katafa, Petőfi S. u. 49. 4.Takács Árpádné, 1920. Katafa, katolikus, Katafa, Kossuth u. 46. |
| Gyűjtötte: | Csorba Judit |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Katafa |
| weboldal: | http://www.katafa.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Régen Festetics birtok volt a falu. A falu a nevét egy Kata nevű nemes asszonyról kapta. Talán egy Eszterházy gróf Kata nevű lányáról. (1,2,3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Naubauer Lajos és Nagy Kálmán családja már régen itt él a faluban, a Szakál család is. A Markó család 1905-ben költözött Katafára, nem emlékeznek rá, honnan. (1,2,3,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Csak házasságkötés révén települtek be a környező falvakból (Nádasd, Szarvaskend, Hegyhátsál). (1,2,3,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem nagyon költöztek el. A II. világháború után néhányan Amerikába, Ausztráliába. Nem jöttek haza. (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Döröskéhez hasonlít legjobban, a hasonló mérete miatt. A többi hegyháti faluhoz is hasonlít, mert mindenhol dolgos emberek laknak, kivéve Hegyhátsált. (1,2,3,4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A Hegyhátba. (1,2,3,4)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Őrség: Őriszentpéter a központja, ide tartozik még Nagyrákos, Szalafő, Kisrákos, Pankasz, Ispánk, Magyarósd (Őrimagyarósd), Ivánc. Az őrségi falvaknak szedett-vetett utcái vannak. (1,2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nádasd híres, mert nagyközség és kiépítették. Katafa arról híres, hogy erre vezetett az út Rómából Budára. Még arról is híres, hogy az NSZK-ból voltak itt filmezni. (2,3,4)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A zalaiakra mondták, hogy sötét zalaiak. A rátótiakat csúfolták, hogy keresztbe viszik az erdőben a létrát, és ami beleakadt, azt kivágták. (1,2,3,4) A hegyhátsáliakat csúfolták, mert gazdagabbak voltak. „Gyékény- bákány sáli gyerek hátán.” „Sáli gyerek van pénz, katafai azt nézd!” (2) Nemes parasztoknak csúfolták a hegyhátsáliakat. A rátótiakat azzal csúfolták, hogy „egy nagy gömbről azt mondták, hogy csikótojás. Az előljárók hömbölgették a tojást. Széjjeltört, a bokorba volt egy nyúl. Elszaladt, azt hitték, hogy a tojásból kelt ki a nyúl”. (1) A katafaiakat azzal csúfolták, hogy tollfosztásnál felvitték a szekeret a tetőre. Erről többet nem tudtak. (1,2,3,4)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
A katafaiak közül sokan vettek el nádasdi lányokat. Néhányan házasodtak még Szarvaskendről, Hegyhátsálból. Ez ritkább volt. (2,3,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Körmendre minden hónapban egyszer (Gyertyaszentelőkor február 2., márciusban Gergely napi vásár, áprilisi vásár 5-e körül, Iván vásár június 24.). (1,2,3,4)
b) Piacra:
Körmendre hétfőn és csütörtökön. (2,3,4)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Vasvárra Mária neve napi búcsúba (augusztus 15.), Kisasszony napján szeptember 8., Katafán május első vasárnapján van búcsú (Szentkereszt feltámadásának napján). (1,2,3,4)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
A katolikusok a vasvári Szentkúthoz jártak májusban. Máriazellbe valamikor tavasszal. (1,2,3,4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Kertára jártak csépelni. Hat hónapra leszerződtek. Katafára nem jártak, mert nem voltak nagybirtokosok. (1,2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Katafára nem jártak, mert nem voltak nagybirtokosok a faluban. (1,2,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Nem készítettek eladásra ilyesmit.
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
A vesszőkast maguknak készítették. (1,2,3,4)
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
A gráblát maguknak készítették. (1,2,3,4)
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
Más fa eszközöket Körmenden vették Weisz Márton üzletében. (1,2,3,4)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A körmendi piacon vették, magyarszombatfai, őriszentpéteri gerencsérektől. (1,2,3,4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Ruhát árultak, Erdélyből jöttek, cigányfélék voltak. Még nemrégiben is jártak. Meszesek Sümegről jártak. Fazekasok Zalából ritkán, főleg Körmenden vették az edényeket. Kb. 20 éve még időnként jöttek fazekasok. Edényfoltozó tótok jöttek Szlovákiából még 1920 előtt. Jártak még tikászok. Szövőalkatrészeket nem árultak, paprikások sem jártak. (1,2,3,4)
b) Honnan jöttek?
Erdélyből,Szlovákiából, Sümegről,Zalából.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Meszesek, tikászok, edényfoltozó tótok.
d) Mit árultak?
Ruhát, meszet, fazekat.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A helybelieknek a hegyhátsáli határban volt szőlőjük. (1,2,3,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
A katafai határban volt a hegyhátsáliaknak szőlőjük. (1,2,3,4)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A régi temető a várdombon volt. Kb. 20 éve zárták be. A helyén ásatásokat végeztek. Nem tudnak róla, hogy találtak-e valamit. Az új temető a falu végén van kb. 1968-tól. (1,2,3,4)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A régi temető a várdombon volt. Kb. 20 éve zárták be. A helyén ásatásokat végeztek. Nem tudnak róla, hogy találtak-e valamit. (1,2,3,4)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A katolikusoknak volt. Szentségimádás (január 15-én). Valamilyen szerencsétlenség (nem jégverés) emlékére. Pontosan nem emlékeztek rá, mi volt az. (1,2,3,4)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Nem használtak többet összekötve. (1,2,3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Általában kézzel vetettek. (1,2,3,4)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Csak 2-3 gazdagabb családnak volt vetőgépe. (1,2,3,4)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Villás típusú kaszakampót használtak már régen. Nem emlékeztek rá, mióta. (1,2,3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen. (1,2,3,4)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
17 vagy 21 kévét raktak keresztbe. Régebben 21-et. Kb. 30-40 éve 17-et is. A fölső volt a pap, az alsó a rudallás. 12-20 keresztet raktak össze. A föld nagyságától függően. Kepének hívták. (1,2,3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Használták. Meghatározatlan számú keresztet jelent. Termés mennyiségének meghatározásához nem használták. (1,2,3,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
150 cm (mért adat). (1,2,3,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
1917-ben már volt cséplőgép. Állandó csapat járt a géppel. (1,2,3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal. Egy hosszú rúdon keresztben volt egy fa, azon tartották a szalmát. Elevátert csak az uradalmakban használtak. (1,2,3,4)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A TSZ megalakulásáig termeltek (1960-ig). (1,2,3,4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Az 1950-es években. (1,2,3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Lekaszálták a szénát, rendekbe rakták. Ha nem ázott meg, csak egyszer forgatták, ha megázott, többször. Amikor megszáradt, összevillázták boglába. (1,2,3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Villával vagy kézzel hordták. (1,2,3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igavonó (1,2,3,4)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszeg (1,2,3,4)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,3,4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Nem nagy mennyiségben. (1,2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Nem sokan, csak, ha kevés volt a szalma. (1,2,3)
c) Melyik évszakban?
Ősszel használtak. (1,2,3)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Használtak tartóláncot.
b) Melyik mód régibb, újabb?
A tartólánc a régibb. Nyaklót csak kb. 10 évvel később kezdtek használni.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
A környező falvakban látták. A végén vaskarika volt. (2,3,4)
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekér elé lovat is marhát is befogtak, szállításra használták. A kocsi elé csak lovat fogtak be, és csak emberek szállítására használták. (1,2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
4-5 m között van. Vendégoldalt nem használtak. A sukk mértékegységet nem ismerték. (1,2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Rudazókötelet használtak (egy hosszú kötél), mást nem. (1,2,3,4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt. Srágnak hívták. (1,2,3,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
n.a. "A jobboldali rajzhoz hasonlított."
b) Használtak-e kettőt is?
Krumplihordásnál kettőt is használtak. (1,2,3,4)
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Ökröt is, tehenet is. Tavasszal és nyáron, amikor többet jártak. (2,3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zsiter. (1,2,3,4)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal...
Beccének a kisborjút hívták. Indítószóhoz nem kapcsolták. (1,2,3,4)
a) indítják
„Ne” és a nevét mondják. „Na, gyertek”!
b) terelik jobbra
jobbra: „Hik!”
c) és balra
balra: „Nejde” vagy „Hok nejde”.
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne, ne. (1,2,3,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pittye, ne, ne. Pittyem, ne. (1,2,3,4)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A nevét mondják, aztán „le”. Pl. Csöpi, le! (2,3,4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Sulykot (suloknak hívták) és tilótípusú törőt (tilónak hívták). (1,2,3,4)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Az a) típusút használták. (1,2,3,4)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Különálló házakról nem tudnak. (1,2,3,4)
a) Hogy hívták ezeket?
A falu magasabban fekvő részét Falunak, az alacsonyabban fekvő részét Csaritnak hívták. (1,2,3,4)
b) Miért volt így?
Közötte mély árok van, amiben a Csurgó patak folyik. (1,2,3,4)
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A felső, Falu rész a régebbi. A falu (Katafa) mindig ezen a helyen volt. (1,2,3,4)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Az 1960-as években bontották le az utolsó boronaházat. (1,2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A füstöskéményes házak füstvezetékét az átépítéskor a fal mellé helyezték. Az 1910-es évek óta építenek kizárólag zárt kéményeket. (1,2,3,4)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Mindegyiknek külön bejárata volt. A pitarra nyíltak. (1,2,3,4)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt kereszt-mestergerenda, a földfalu házaknál is. (1,2,3,4)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Az 1910-es években lett általános. (1,2,3,4)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Az 1940-es évek végén. (1,2,3,4)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem. (1,2,3,4)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
Kb. 1 m magas padkára. (1,2,3,4)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.)
Torkos és L alakú pajta nem volt. Volt leeresztett oldaltoldású pajta. (1,2,3,4) (Pajta, pajtafia, pelvaház vagy pelvakutyu.)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem használtak ilyen fajta villákat. A kemencébe nem raktak fazekat. A tűzről ruhával vették le. (1,2,3,4)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Törkölyön és egészben nem savanyították egyiket sem. Legyalulva savanyították. (1,2,3,4)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Törkölyön és egészben nem savanyították egyiket sem. Legyalulva savanyították. (1,2,3,4)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Az 1960-as években. (1,2,3,4)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A b) típusút. (1,2,3,4)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Igen, ma már nincsen. (1,2,3,4)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
A b) típusút használták. (1,2,3,4)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
A lisztet megpiritották, forró vízzel felengedték. Kanállal kiszaggatták. Zsírral ették. Gánicának hívták. (2,3,4)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Az a) és b) típusú kalácsokat sütötték. Perecnek hívták. (2,3,4)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Az 1920-as években már készítettek. Paprikát tesznek bele a legtöbbet. Egy kg paprikához kb. 1-2 darab paradicsomot. (1,2,3,4)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Az 1920-as években már mindkettőt fogyasztották nyersen. (2,3,4)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Dióval, mákkal töltött kalácsot. (1,2,3,4)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Nagyon régen igen. Többre nem emlékeztek. (2,3,4)
b) Hány szélből készült?
n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Az 1930-as években már egyberuhát hordtak. (2,3,4)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Nem szőttek az asszonyok. (1,2,3,4)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Az 1930-as években már nem volt kötelező. (2,3,4)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Csak kb. 20 éve rakják egymás mellé az ágyakat. (2,3,4)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
A legtöbb tavasszal és télen volt. (1,2,3,4)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Csak böjtben nem lehetett esküvőt tartani (Húsvét előtt hét héttel).
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
Vasárnap (1,2,3,4)
b) 1930 körül:
Szombat (1,2,3,4)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lakodalmat a menyasszony házánál tartották. (1,2,3,4)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A vacsora volt a főétkezés, az esküvő után (vasárnap este) a menyasszony házánál. (1,2,3,4)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
Nem tartották két helyen.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Általában vendéglőben tartják a lakodalmat, szombaton este. Ha háznál tartják (ritkán), akkor inkább a vőlegény házánál. A főétkezés a vacsora, szombaton este. (1,2,3,4)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
Az 1960-as évektől szokás a lakodalom nem háznál tartása. (1,2,3,4)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Két vőfél, vagy, ha nem akartak olyan nagy lakodalmat tartani, akkor egy vendéghívó hívta meg a vendégeket, az esküvő hetén (hétfőtől csütörtökig) egyszer.
b) 1930 körül:
Levélben. (1,2,3,4)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem emlékeznek rá, hogy lett volna. (1,2,3,4)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
Nem volt ilyen szokás.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
Nem volt ilyen szokás.
d)Meddig élt ez a szokás?
Nem volt ilyen szokás.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
10-20 éve még volt cigányzenekar, azóta nincs, modern zenét játszanak. (1,2,3,4)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Körmendről hívták a berki cigányokat, Percsák Ferkó (Horváth Ferenc) és bandáját.
b) Milyen hangszereken játszottak?
Hegedű, háromhúros brácsa, nagybőgő, síp, cimbalom.
c) Hány főből állott a zenekar?
Öten voltak: prímás, kontrás, bőgős, sípos, cimbalmos.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Harmónika nem volt.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Volt lucázás december 13-án.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Gyerekek lucáztak, szalmát vittek a hónuk alatt, azt szórták szét. Nem volt alakos a lucálás. (1,2,3,4) – „Szabad-e lucálni?” – „Szabad”. „Luca, Luca kity-koty, Tojjanak a tikjok, Annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag, Annyi pénzük legyen, mint a pelva.” Ha nem engedték be őket, rosszat kívántak: „Egy csibéjük legyen, az is vak legyen.” (1)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Karácsony másnapján Szent István napján szoktak regölni. (2,3,4)
b) Meddig élt ez a szokás?
Az 1950-es évek elejéig még élt a szokás. (2,3,4)
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
Gyerekek regöltek. (2,3,4)
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
„Hej, regő, rejtem, azt is megengedte az a nagy Úristen, Adjon az Úristen, ennek a gazdának egy hold földet, Benne a jó termést, két szép ökröt, két szép bérest, Aranyostort a kezébe, száz forintot a zsebébe. Itt is van egy szép lány, hej, mi a neve, Eszter a neve, Hej, kit adjunk néki, adjuk, adjuk néki Szabó Karcsit néki, Belecöndörgesse, belepöndörgesse, mint a kisnyúl a farkát, Még annál is jobban.” (2)
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Nem voltak. Kb. 2-3 (kevesebb, mint 1 %). (1,2,3)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Nem ismerik. (1,2,3,4) Található a faluban X-el díszített tejesfazék, de nem emlékeztek rá, hogy miért díszítették X-el.
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
Nem volt, nem ismerik.
c) Hol szerezték be ezeket?
Nem volt, nem ismerik.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem. (2,3,4)
a) Melyik napon,
Nem ismeretes a szokás.
b) miért,
Nem ismeretes a szokás.
c) kik végezték?
Nem ismeretes a szokás.
d) Meddig élt ez a szokás?
Nem ismeretes a szokás.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
Nem ismeretes a szokás.
b) miért,
Nem ismeretes a szokás.
c) kik végezték?
Nem ismeretes a szokás.
d) Meddig élt ez a szokás?
Nem ismeretes a szokás.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Nem emlékeznek alakoskodásra. (1,2,3,4)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
A szereplők közül csak a kis Jézusra és három pásztorra emlékeztek. A nevükre nem. (1,2,3,4) „Pásztorok keljünk fel. Hamar induljunk el. Betlehem városába, Rongyos istállócskába, Siessünk, ne késsünk, Hogy még ezen éjjel oda érhessünk. Mi Urunknak, Krisztusunknak tiszteletet tehessünk.” (2) A regölésnél ezt énekelték.
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Nem emlékeztek rá, hogy az állatoknak lett volna védőszentje. (1,2,3,4)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
„Elvisz a kankas.” (farkas) (2,3,4)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem. (1,2,3,4)
b) Mikor, hol, miért?
Nem volt szokás.
c) Írjuk le tömören a szokást!
Nem ismert a szokás.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Emberi arcot. Mást nem láttak benne. (1,2,3,4)
