Karakó
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1992. július |
| Adatközlők: | (1.) Csiszár Imre, 1922 |
| (2.) Borics Sándor, 1921 | |
| (3.) Bódis Ernőné, 1927 | |
| Gyűjtötte: | Borvendég Attila |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Karak%C3%B3 |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Karakó: fekete, már a honfoglalás előtt szláv földvár volt itt, azóta lakott település. (1) A pálosok kastélya volt itt. (2) Alagút kötötte össze a pálosok kastélyát a tüskevári várral. (3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Csiszár, Kovács. (1) Csiszár, Kovács, Takács, Dorfinger, Farkas, Pap. (2) Horvát, Dorfinger, Pap. (3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nagyobb számban nem települtek be, egy-egy család a környező falvakból. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A háború után, de főleg a TSZ szervezés után. (1,2,3) Veszprémbe és Győrbe költöztek nagyobb számban. (1)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Kemenespálfa, Nemeskeresztúr. (1) Nemeskeresztúr, mert katolikusok lakják. (2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Marcal mente. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Kemenesalja, Sárváron túl a Hegyhát, az Őrség, de az már messzebb van. (1) Kemenesalja. (2) Cell környéki falvak, Ság hegy környéki falvak. (3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Egyházashetye, ez Berzsenyi Dániel szülőfaluja. (1) Duka is híres hely, Somló is elég nevezetes. (2) Nevezetesség nemigen volt itt. (3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem tudnak ilyet. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
A környékbeli falvakból, sokan Köcskről, de falun belül is sokan házasodtak. (1) Általában a környékből, Vas megyéből. (2) Ölég sokan házasodtak össze Karakóról, sokan Köcskről és Zsidről. (3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Jánosháza, Devecser, Sümeg, Kerta, Tüskevár. Vittek marhát, lovas, disznót, terményeket.
b) Piacra:
Jánosháza szerdánként.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Környékbeli falvak.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Sümeg, Cell, Vasvár. (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Nem jártak el. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Jánosházáról a legtöbben, és a környékbeli falvakból. (1,3) Sok helyen voltak cselédek a 30-as években. (2)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Ősszel, télen néhány parasztember font, a piacra is elvitte, pl. Pap Ferenc. (2) Marton Pista gerebléket készített. Kosarakat, buritót, bucsért font az ő nagyapja. Sámson bácsi vékát, sombort készített, a jánosházi piacra vitte. (3)
a) kocsikasokat
n. a.
b) vesszőkosarakat
igen
c) szalmafonatú edényeket
igen
d) szövőbordát
n. a.
e) favillát
n. a.
f) fagereblyét
n. a.
g) faboronát
n. a.
h) egyebet?
söprűt, gerebléket, kosarakat, buritót, bucsért, vékát, sombort
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n. a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A jánosházi piacon vásárolták a tüskevári cserepesektől. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Bádogos, üveges, drótostót. (1) Tyukász – Jánosháza (gyerekkorában osztrákok jártak), fazekasok. (2)
b) Honnan jöttek?
Jánosháza
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Bádogos, üveges, drótostót, tyukász
d) Mit árultak?
n. a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A föld a kertek alatt volt a homokon, máshol nem. Más falubelieknek nem volt itt földjük. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n. a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egy temetőről tudnak. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n. a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Szent Flórián volt (az 1920-30-as években leégett a Szent Imre utca). (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Általában használtak 2-3 levelű magtakarót, de a szegényebbeknek faboronájuk volt. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
n. a.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Általánosan géppel vetettek. (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
b) aratókasza. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Ilyen kévekötőfát nem használtak. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
10 kéve volt egy láb, két láb volt egy kereszt. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe az összerakott kereszteket jelenti, általában 14-15-öt raktak egybe. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
2 m. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Állandó csapat járt. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Nem termeltek hajdinát. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Mindig eke után rakták, kiskertben kapával luggaltak. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Renden forgatták, börzögették, petrencébe hordták. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Istállóruhával, bakszekérrel. (1) Vellával, talicskával. (2) Vellával, talicskával, bakszekérrel. (3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igaófa, iga (1,2)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg, rúdszeg (1,2)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg, nyakszeg (1,2)
2.15.
Nem használták. (1,2,3)
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
n. a.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n. a.
c) Melyik évszakban?
n. a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Nem használták. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n. a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n. a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Kocsi elé lovat, szekér elé ökröt fogtak be. A legtöbb helyen cséza és hintó is volt. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
350 cm. A vendégoldalt ismerték a két világháború között, de általános használata csak a TSZ szervezése után terjedt el. (1,2,3)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Rudazókötéllel, néhány ember csigát is használt. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Ívelt volt. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Nem sok szekérkas volt a faluban. A kas akkora volt, mint a kocsi vagy szekér, az oldalai kissé ferdén álltak. Minden oldala be volt fonva, csak az eleje nem. (1,2,3)
b) Használtak-e kettőt is?
n. a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Csak akkor, ha az ökör sántított. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Néven
b) terelik jobbra
Hé!
c) és balra
Hajsz! Humeg! (1,2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne! Cocám ne! Hücs ki! Hücs be! (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pityi ne! Pipi ne! Ne tyutyum! (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Néven! Gyere ide! Neve, le! (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kendervágó, tiloló (kézzel mozgatott). (1,2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
(a) ferde (1,2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n. a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Nincs különálló ház a falu határában. (1,2,3)
a) Hogy hívták ezeket?
n. a.
b) Miért volt így?
n. a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A falu mindig a mai helyén volt. (1,2,3)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Mór falu és tömős házakat építettek a faluban. (1,2,3) Sövényház is volt, kb. 1940-ben bontották el. A házuk valamikor sövényház volt. (1)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A régi szabadkéményeket felpadlásolták az 1940-es években. Az új kéményt a falba rakták. (1,2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A gádorból nyílt a konyha, onnan kétoldalt az első- és hátsószoba. A kamrának külön bejárata volt. Előfordult, hogy a gádoron keresztül minden helyiségnek külön bejárata volt. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Általában a vályogházak mestergerendásak voltak. Ezek jórészt még a múlt században épültek. A két világháború között már csak a melléképületeket építették mestergerendával. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Nem tudják. (1,2) Torkoséknál még az van, a múlt században épült. (3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
1940-es években. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Az adatközlők nem emlékeznek ilyen házra. (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
50 cm magas padkára. (1) Nem tudja. (2) 50 cm magasan volt a nyílása. (3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Téglalap alakú, a ház hossztengelyével azonos irányban épített pajták voltak a faluban. (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem használták. (1,2,3)
3.12.
A káposztát és a kerékrépát nem savanyították egészben. (1,3) A répát kovásszal savanyították. (3)
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
n. a.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
n. a.
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Az 1950-es évek óta nem sütnek. (1,2,3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Kétféle volt a faluban: a), b). (1,2,3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak, 3-5 literes volt, 1 vagy 2 fülü változatban ismerték. (1,2,3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem használtak. (1,2,3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Nem. (1,2,3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
a) fonottkalácsot, húsvétra c), perecet. (1,2,3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Mindig készítették, paradicsom, paprika, hagyma, zsír volt benne, paprikából volt a legtöbb. (1,2,3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Az adatközlők gyerekkoruk óta megeszik. (1,2,3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Diós és mákos kalács, túrós és lekváros bukta. Süteményeket az 1950-es évek után kezdtek készíteni. (1,2,3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Nem viseltek. (1,2,3)
b) Hány szélből készült?
n. a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Az 1920-30-as évek óta viselnek egyberuhát. (1,2,3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Bögötén szövettek az asszonyok. (1,2,3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Nem volt kötelező. (1,2,3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
1945 után változott meg, akkor kerültek az ágyak a szoba közepére egymás mellé. (1,2,3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
A legtöbb ősszel, decemberben. (1,2,3)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Böjtön nem tartottak. (1,2,3)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
szombat (1,2)
b) 1980 körül:
szombat (1,2)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Lányos háznál volt a lakodalom. (1,2,3)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A templomi szertartás után vacsora volt. Ez volt a fő étkezés. (1,2,3)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n. a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Kultúrház, vendéglő. (1,2,3)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n. a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Régen a jegyespár ment a közelebbi rokonokhoz. Ha a faluból mást is meghívtak, akkor vőfély hivogatott. (1,2,3)
b) 1980 körül:
Mostanában a jegyespár hív, vagy kártyát küld. (1,2,3)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n. a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n. a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n. a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Cigányzene volt, a bandát Jánosházáról hozták. (1,2,3)
b) Milyen hangszereken játszottak?
prímás, kontrás, bőgős, cimbalmos
c) Hány főből állott a zenekar?
n. a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Gombos harmonika a II. világháború után jött divatba. (1,2,3)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Luca előestéjén
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
A legények a lányos házak udvarát fölszórták szalmával Luca előestéjén. A gyerekek Luca reggelén köszöntöttek. Kötött szövegre nem emlékeznek. (1,2,3)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
István nap este.(1,2,3)
b) Meddig élt ez a szokás?
Még a háború után is jártak. (1,2,3)
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
A legények (1,2,3)
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
„Haj rege rejtem, majd neked ejtem, ezt is megengedte a teremtő Úristen…” (1)
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
a) 8-10/500 fő b) 1-2/240 fő (1,2,3)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Nem ismertek ilyet. (1,2,3)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n. a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n. a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
a) Melyik napon,
n. a.
b) miért,
n. a.
c) kik végezték?
n. a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n. a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
n. a.
b) miért,
n. a.
c) kik végezték?
n. a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n. a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Nem voltak Miklós napi szokások. (1,2,3)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Karácsony este pásztoroltak. Egy angyal vitte a betlehemet, 3 pásztor járt vele. (1,2,3)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendel. (1,2,3)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Elvisz az ördög! (1,2,3)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
b) Mikor, hol, miért?
n. a.
c) Írjuk le tömören a szokást!
n. a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Mintha egy favágó volna a holdban. (1,2) Nem tudja. (3)
