Kapca
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1990. július |
| Adatközlők: | (1.) Szabocsán Erzsébet Szőke Erzsébet, 1927. Zalagyertyános, római katolikus, Kapca, 144. |
| (2.) Piczku Anna Simonka Anna, 1894. Zalagyertyános, római katolikus, Kapca, 122. | |
| (3.) Németh Mária Szarjas Mária, 1927. római katolikus, Kapca 73. | |
| (4.) Császár István, 1911. római katolikus, Kapca, 7. | |
| Gyűjtötte: | Sajti Zsuzsa |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Kapca_(Szlov%C3%A9nia) |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A község eredetéről, keletkezéséről nem tudnak semmit. A falut mindig így nevezték. (1,2,3) A község török időkben keletkezett, neve is török eredetű. (4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A község régi családjai már nem élnek. (1) Rácz (már nem él). (2) Lebár, Szabó. (3) Császár. (4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A faluba nagyobb számú betelepülőkről nem tudnak. (1,2,3,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nagyobb számban a faluból nem költöztek el. (1,2,3) A háború után sokan vándoroltak ki Amerikába. (4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
A magyar falvak errefelé mind hasonlítanak egymásra. (1,2) A leginkább Kot község hasonlít. A kotiak idejárnak iskolába is. (3,4) De hasonló még Gyertyános, Lakos. (4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A községet magábafoglaló tájegység neve Prekmurje. (1,2,3) Muravidék. (4)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Hetés: Bánuta, Hídvég, Radamos, Göntérháza, Zsitkóc. „A hetésiek másként beszélnek, ezért különülnek el.” (1) Közeli tájegységeket, csoportokat nem ismer. (2) Hetés: Dobronak felé Hosszúfalun túl, 7 háza-végű község. Névről ismeri Göcsejt, de nem tudja mely falvak tartoznak ide. (3) Hetés: Radamos, Göntérháza, Zsitkóc, Dobronak. (4) A kapcaik nem tartják magukat Hetéshez tartozónak.
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Petesháza: kőolajáról és a melegvízről ismert. (1) Csáktornya: ide küldték festeni a vásznat. (2) Filuc: gerencsérekről ismert. (3) Kebele: gerencsérek, Palina: gráblakészítők. (4)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A kotiakat így csúfolták Kapcán: „Kotiak vagytok, híd alatt laktok, kígyó feje a kanáltok, taracskos béka a tányértok.” A kotiakat „démosoknak” is csúfolták. A kotiak „kapcai kustánciaknak” csúfolták a kapcai embereket, Odrianc falu lakóit „csuzeköknek” mondták. (1) Kótiakra: „Kótiak vagyok, híd alatt laktok, kígyófej a villátok, taracskos béka a tányértok.” „Kóti domasok: (3) „Kóti domasok”: otthoniast, otthonülőt jelent. A kótiak nem házasodtak általában más községekbe, ezért mondták ezt rájuk. (4)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
A magyar községekből, illetve községekbe házasodtak általánosan. Sokan jöttek, illetve mentek így el a faluból. Főleg Pince, Völgyifalu, Csente, Gyertyános, Hosszúfaluba házasodtak. Az utóbbi időben vált általánossá a szlovén-magyar keveredés. Sok szlovén asszonyt hoznak a faluba. (1,2,3,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Lendván hetente malacvásárt tartottak. (1) Szerdahelyre, Csáktornyára, Lendvára. (2) Lendvára, Csáktornyára, Lendván évente négyszer marhavásár volt, hetente disznóvásár. (3,4)
b) Piacra:
Lendva (1,2,3,4), Csáktornya (3,4).
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Csáktornyára augusztus 1-2, régebben Vasvárra. (1,2,3,4) Turnyiscsére Nagyasszony napján. (3) Gyertyános, Lakos, Kót. (4)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Csáktornya, Máriabistrice többször évente (1), Pünkösd előtti vasárnaptól Kisasszonyig (2). Máriabistricére márciustól Kisasszonyig, manapság Medugorjére, Homokkomáromba, minden 13-án. Manapság Homokkomáromba, illetve Medugorjére. (4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Summások Tornyiszentmiklósra mentek gyalog, cselédnek Kanizsára, Csáktornyára mentek az ottani zsidókhoz, Újfaluba jártak csépelni, a gyertyánosi majorba napszámba. (1) A lendvai szőlőhegyre mentek napszámba permetezni, kapálni, a gyertyánosi majorba napszámba jártak, Baranyába 1 hónapra mentek aratni, csépelni. (2) Bácskába mentek summásnak hat hónapra a gyertyánosi majorba jártak napszámba. (3) Bácskába, Baranyába, Bánátba hat hónapi mezei szezonmunkára jártak, sokan mentek cselédnek Triesztbe, Franciaországba. (4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
A községbe más faluból nem jártak dolgozni. (1,2,3,4) A háború előtt palinaiak jöttek négyesben aratni, illetve csépelni a zsupnak valót. (4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluba:
A helybeli mesteremberek csak a falu szükségleteit elégítetté ki: helyben készítettek méhkaptárt, kosarat, pókot, vékát. (4)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
Csak a falu használatára.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
Favillát, kaszanyelet, gráblát Palináról hoztak. (4)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A kapcaiak a cserépedényeket Kobiljéről a kebölei fazekasoktól szerezték be. (1,2) Filucról. (2,3) Filucról és Kobiljéből származta az edények. (4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Ócsu Jancsik, a nyakukba akasztott polcról nadrágszíjat, csecsebecséket árultak. Tikászok tojásszedők jártak, hátukon katrincával. A meszesek Csáktornyáról jöttek. Fűrészvágók is járták a falvakat. (1) Gerencsérek jöttek Horvátországból, pintérek, akik sajtárt, hordót árultak. (2) Filucról gerencsérek jöttek, Csáktornyáról suszterek, Ócsu Jancsik. (3) Gerencsérek jöttek Kebeléből és Szlovénia távolabbi részeiből, szekérrel járták a falvakat. A bosnyákok nyakukban tálcát hordtak, kést, szappant, borotvát árultak. Stájerok főzőkanalat, rostát, szitát kínáltak. (4)
b) Honnan jöttek?
Csáktornya, Horvátország, Kebele, Szlovénia.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Ócsu Jancsik, tikászok, meszesek, gerencsérek, suszterek, bosnyákok, pintérek, stájerok.
d) Mit árultak?
Nadrágszíjat, csecsebecséket, meszet,sajtárt, hordót, cserépedényt, kést, szappant, borotvát, főzőkanalat, rostát, szitát.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A helybelieknek Pincehegyen, Völgyifalunál, Csentehegyen, Lendvahegyen, Hosszúfaluban voltak szőlői.(1,2,3,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
A horvátoknak is itt voltak szőlőbirtokaik. (1,2,3,4)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A falu határában régen is, most is egy temető volt. A kevés számú zsidót külön temették. (4)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Más helyen emberi csontokat nem találtak. (4)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A kisbúcsú ünnepét 1938-ban fogadták, ez a Jézus szíve ünnepe, májusban tartják. 1938-ban a pap 45 családnál járt, akik megfogadták, minden este miatyánkot mondanak Jézus szent szíve tiszteletére. Jakab napján (július 25.) van a nagybúcsú. Július 7-én jégverés elleni, június 7-én fagy elleni fogadott ünnepet tartottak. (1,3,4) Július 7. jég elleni, június 7. fagy elleni ünnep. (2)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
A két világháború között 2 egymáshoz erősített boronát használtak, melyet ló húzott. Később a traktor után már hármat is egybekapcsoltak. (1,2,3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A két világháború között a gabonát kizárólag kézzel vetették, háziszőttes abroszból vetettek. (1,2,3,4)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
n.a.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
A kaszacsapót vagy hajmókot használták. A takarítófát csak aratáskor tették a kaszára. (1,2,3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Kévekötőfát csak később, a háború után használtak, nyílás nem volt rajta. (1) A jószág (jószág = gabona) összekötéséhez használtak kévekötőfát, nyílás nem volt rajta. (2) Kévekötőfát csak régebben használtak, később nem. A kévekötőfán nyílás nem volt. (3,4)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
21 kévéből rakták a keresztet a mezőn. 4-5 keresztet kapcsoltak össze. (1,2) A kereszt 21 kévéből állt. Aszerint rakták össze a kereszteket, hogy milyen széles volt a tábla. (3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A hetésiek mondják a kévére, hogy kepe. (1) A kepébe 17 kévét raktak ott, ahol kevesebb volt a termés. (2,3,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele kb. 150 cm. (1,2,3,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A cséplő csapat a szomszédságból verbuválódott, 12 főből állt. (1) A szomszédokból álló csapat 8 főből állt. (2) A cséplőbanda a szomszédokból állt össze, vagy Palináról jött cséplőcsapat. (3) A cséplők a szomszédságból álltak. (4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát villával rögtön szekérre hordták, két ember rakta fel a szekérre. (1,2,3,4)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A hajdinatermelés a 60-as években szűnt meg. (1) A 40-es évekig termeltek hajdinát. (2) A 60-as években szűnt meg. (3,4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonyát már gyerekkorába is eke után, barázdába vetették. (1,2) A háború után lett általános a módszer, de inkább a szlovének alkalmazták, ők nem. (3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A reggeli kaszálás után a rendet villával szétrázták, napközben többször forgatták. Estére petrencékbe rakták, reggel a petrencéket újra széjjelrázták. Napos időben 2-3 nap alatt száradt a széna, esős idő esetén tovább, akár egy hétig is. Teljesen száraz idő esetén gyakran éjszakára is a renden hagyták. (1,2,3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A száraztakarmányt villával hordták a padlásra, az istálló fölötti részre. Innen a függőleges, zárt, deszka ejtőn, a „farjászun” át dobták le az istállóba. (1,2) Téglalap alakú, kb. 100x160 cm méretű szénahordóruhával, ún. köcölével hordták az istállóba a száraztakarmányt (lóherét, lucernát). A szalmát a padlásra hordták innen farjászun át jutott le az istállóba. A II.13. ábrán szereplő eszközt is alkalmazták, neve: locni. (3) Köcölével hordták a takarmányt az istállóba. (4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
Iga (2,3)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg(1)(4), rúdszeg(2),
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg(1)(2)(3)(4)
Az iga részei még: buhafa (1)(3), közfa (2)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Az őszi időszakban általánosan falevelet használtak almozáshoz. Nyáron szalmát alkalmaztak. (1,2,3,4)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Általánosan.
c) Melyik évszakban?
Az őszi időszakban.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot bőrszíjjal. (1,2) Alkalmaztak bőr szíjas tartóláncot. Neve: nyaklu. (3) Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot, de formája nem a rajzokon szereplő volt. (4)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekér nagyobb méretű, általánosan ezt használták a szállítási munkáknál: szénaszállítás, kukoricaszállítás, trágyahordás, stb. A kiskocsit kisebb munkáknál, vásárra, esküvőre, búcsúra vagy a hegyre menet vették igénybe, ritkábban használták. (1,2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér hossza: kb. 5 m. Általános és régebbi a nyújtott hosszú szekérrel való szállítás. A szekér oldalaira hosszú, létraszerű hosszioldal kerül. (1,2,3,4)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítása elől lánccal, hátul kötéllel történt. (1,2,3,4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Saroglya a kocsin, szekéren nem volt, általában kocsikast használtak. (1,2,3,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Nem használtak kocsikast, csak ponyvát a szemes termény szállításánál. (1) Korábban használtak szekérkast, 1938-ig, hátulja nem volt. Kettőt is használtak. (2) Korábban, a háború előtt használtak szekérkast, hátulja nem volt, egyszerre kettőt is alkalmaztak. (3,4)
b) Használtak-e kettőt is?
Igen.
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Csak azokat a vonómarhákat patkolták, amelyeknek sebes lett a körme a kavicsos úttól, sánta volt, elvásott a körme, vagy nagyon messzire hajtották. Ökröt és tehenet is patkolhatták, évszak nem jellemző. (1,2,3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
Föjke. (1,2,3,4)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Na!
b) terelik jobbra
Csáli! Lónál- Tüled!
c) és balra
Balra: Hokk! Lónál: Hocc!
A böcce, kisböcce elnevezést a kisborjúra általánosan használják. (1,2,3,4)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Pojca, pojca! Pojca ne, ne! (1,2,3,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi! Pi-pi-ne! (1,2,3,4)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyának külön hívószava nincs, a nevén szólítják. (1,2,3,4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A kender és len törésére vágut, tilut, majd gerebent használtak. (1,2,3,4)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
A fekvő helyzetű rokkát használták. A rokkákat Szentlászlón készítették. (1,2,3,4)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A község helye mindig itt volt, az adatközlők szerint nem volt a községhatárban különálló házcsoport. (1,2,3,4)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
A községben korábban általános volt a boronaházas építkezés. Az utolsó ilyen lakóházat kb. 10 éve bontották el. (1,2,3,4)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A régi szabadkéményes házak későbbi zárt füstelvezetését a fal mellé épített kéménnyel oldották meg. A háború előtt már megszűnt a szabadkéményes házak építése, az 1920-as évek közepétől már zárt kéményeket építenek. (1,2,3,4)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A régebbi házakon minden egyes helyiség külön ajtóval nyílt a pitarra. (1,3,4) A szoba, konyha, kamra helyiségei külön ajtóval nyíltak a gangra. (2)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
A faluban általános volt a keresztmestergerenda használata. Ma már nem található ilyen épület a községben. Emlékezet szerint földfalú házaknál is alkalmaztak keresztmestergerendát. (1,2,3,4)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Az 1930-as években lett általános a faluban a rakott tűzhelyek használata. (1,2) Az 1910-es években, az I. világháború alatt már készítettek rakott sparheltet a községben. (3,4)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A II. világháború után már nem építettek egysoros lakóházakat. Ettől az időtől kezdtek megjelenni a négyzet alaprajzú kockaházak a faluban. (1,2,3,4)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
A szobában barna vagy zöld csempés cserépkályha volt. A konyhából fűtött szobai kemencéről nem tudnak. (1,2,3,4)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemencét kis, 10-20 cm-es padkára építették. (1,2,3,4)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
A faluban általános volt a kiugró középrészes pajta, a lakóházhoz merőlegesen csatlakozó téglalap alaprajzú pajták is épültek, gyakran alacsonyabb tetejű oldaltoldással. (rajz) (1,2,3,4)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
A fazékkiszedő villa neve: bürögle. A fazekat a villa két ága közé fogva tolták a kemencébe. Kerekes mángolut is használtak, erre helyezve tolták az edényt. (1) A bürögle két ágát a fazék pocakja alá illesztik, nyelét kerekes guruglára helyezik, így tolják az edényt a kemencébe. (2,3,4)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
A tarlórépát savanyításkor „szíjuval megszíjták”, fa hordóba tették, „sukkal lesukkolták”, régen megtaposták, rá ruhát tettek, deszkával leszorították, vizet öntöttek rá.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
A káposztát „megszíjták”, fa kádba tették, sót, borsot, paprikát, babért, birsalmát tettek rá, vízzel leöntve savanyították. (1,2,3,4)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A II. világháború után szűnt meg a kenyér otthon való sütése. Egy-két helyen a faluban ma is sütnek otthon kenyeret. (1,2,3,4)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A c) ábrán jelölt kenyértartót használták általánosan, de az a) jelű is előfordult. (1,2,3) A gerendára rúdon függő kocsikereket szegeztek, erre tették a kenyeret. (4)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
A vaj köpülésére 2 fülű dongás vajköpülőt használtak, neve vajrázó vagy tejrázó. (1,2,3,4)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
A hajdinát és kölest fa mozsárban törték, mely kivájt fatörzsből készült. A lábbal mozgatható törő ütője hengeres fadarab volt, keskenyítés nélkül. A törést végző személy a gerendába kapaszkodva „táncolt” az ütő rúdján. A faluban ma már nem található ilyen törő. (1,2,3,4)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
A hajdinát megfőzték, szárítás után összetörték, újra megmosták, megszárították, megtörték, kását készítettek belőle. A hajdinalisztből hajdina gánicát készítettek. (1,2,3,4)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Ünnepek alkalmával az b) ábrán jelölt kettős fonású perecet sütöttek, neve vörtányika. Hökkönsütt perecet is készítettek, melyet a kemence aljára tettek közvetlenül. (1) Kettős fonatú perecet készítettek ún. hőkkönsütt perecet. (2,3) Kettős fonatú hőkkönsütt perecet sütöttek, lakodalomra huppot készítettek, kuglófsütőformában, melynek neve kuglihupp, dióval, mákkal töltve. Lakodalomkor régebben menyasszony fumut is készítettek. Ez alakra (ember vagy madár) formázott, mákkal, dióval töltött tészta. Ezt vitte a menyasszony a másik házhoz. (4)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
A faluba kb. 20 éve általános a lecsó készítés. (1) A II. világháború után vált általánossá a lecsókészítés. A lecsókészítéshez zsírt, hagymát, paprikát, paradicsomot, tojást használnak, krumplit nem. (2,4) Régebben, már a háború előtt is készítettek lecsót. (3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Az adatközlők gyerekkorában már fogyasztottak nyersen paprikát, paradicsomot csak a háború után. (1,3) Nyers paradicsomot, paprikát régen is, már gyerekkorában is fogyasztottak. (2) A II. világháború után vált általánossá a nyers paprika, paradicsom fogyasztása. (4)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Karácsonyra rétest, diós, mákos kalácsot sütöttek. (1) Rétest, palacsintát tettek az ünnepi asztalra, de nem mindig került sütemény a karácsonyi asztalra. (2) Mákos, diós kalácsot sütöttek, kürtös kalácsot, répás, almás, túrós rétest. (3) Diós, mákos kalács, palacsinta, rétes került az ünnepi asztalra. (4)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Régen ünnepkor, templombamenet a férfiak széles gatyát viseltek, mely 12 szélből készült, kézi munkával. (1) Viseltek a férfiak régen széles gatyát. (2)
b) Hány szélből készült?
4-5 szélből készült.(2)A széles gatya 4 szélből készült. (3)A férfiak széles gatyája 6, illetve 12 szélből készült. (4)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
A II. világháború után viseltek az asszonyok szoknyát réklivel. Ezután a fiatalok körében már nemigen volt használatos, de az idősebbek még ma is így járnak. (1,3,4) Az 1960-as évekig általános volt a szoknya, blúz viselet, ezután terjedt el az egyberuha, de csak a fiatalok körében. Az idősebbek ma is úgy járnak. (2)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Minden asszony szőtt régebben otthon, kb. 20 éve szűnt meg ennek a gyakorlata. (1) Az asszonyok a háború előtt otthon szőttek, az 50-es években szűnt meg az otthon szövés. (2,3,4)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Az 1930-as évekig viseltek az asszonyok kötelezően fejkendőt az utcán, később a fiatalok már nem. (1) Az 1940-es években már nem viselt minden asszony fejkendőt az utcán, csak az idősebbek. (2,3,4)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Régebben általános gyakorlat volt, hogy a lakószobában a két ágyat párhuzamosan egymás mellé tették. Az 1940-es évektől, jobbára a háború után szűnt meg ez a gyakorlat. (1,2,3,4)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
A század elején az esküvőket a téli hónapokban tartották, november-február, farsangkor.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Nem tartottak esküvőt Adventkor és nyáron. (1,2,3,4)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
vasárnap
b) 1980 körül:
szombat (1,2,3,4)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lakodalmakat mindkét háznál megtartották.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
n.a.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
A vőlegény rokonai a vőlegényes házban, a menyasszony családja, ismerősei az ő házánál gyűltek össze. Éjfél után a menyasszony átment a vőlegény házába. Általában két napig tartott a lakodalom. A két háznál való lakodalom tartásának szokása a mai napig megőrződött. (1,2,3,4)
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
A lakodalmakat ma is két helyen tartják. Ha a vőlegény és menyasszony külön faluból való, akkor egyszerre, a két faluban külön-külön van a lakodalom. Ha egy községből való a pár, akkor két egymást követő szombaton tartják a lakodalmat az iskolában. (1,2,3,4)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
A 60-as évek óta nem a háznál tartják a lakodalmat. (1,2,3,4)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
A lakodalomba való meghívás a lakodalom előtti héten történt. A vőlegény illetve a menyasszony rokonai közül körbejárta a rokonságot, barátokat. A vendéghívó rendszerint ökörszarvból készült sípot vagy flótát vitt magával, botja kendővel, szalaggal volt díszítve. A felkeresett házaknál bekérő mondókát mondott. A vendéghívás hétfőtől csütörtökig tarthatott. (1,2,3,4)
b) 1980 körül:
A vendéghívás szokása máig fennmaradt. De az esküvők mintegy felénél ma már levélben történik a meghívás. (1,2,3,4)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
A lakodalmi étkezés során ha nem történt véletlen tányértörés, akkor szándékosan leejtettek egyet, hogy szerencsét hozzon az új párnak. (1,2,3)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
A lakodalmi főétkezés során az első tálaláskor a gazdaasszony leejtette a tál alatt a kezében tartott tányért, hogy szerencsét hozzon vele a párnak. (4)
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
A szokás néha még mai lakodalmakon is előfordul. (4)
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
A lakodalmi zenészeket a környező falvakból hívták. A zenekar a környékbeli falvak zenészeiből állt.(2,3,4)
b) Milyen hangszereken játszottak?
Prímás, kontrás, bőgős, cimbalmos, harmonikás. (1)Prímás, kontorás, flótás, cimbalmos, bőgős.(2,3,4)
c) Hány főből állott a zenekar?
A zenekar 5 főből állt.(1)
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Régen a harmonikás még hiányzott a zenekarból, az adatközlő lakodalmán még nem játszott. (1) A harmonikás csak az 50-es évektől fogva lépett a zenekarba. (2,3,4)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Lucázásra a faluban ne emlékszenek, gyerekkorukban sem volt ilyen esemény. (1,2,3,4)
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
n.a.
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
A regölés szokása a községben nem ismert. (1,2,3,4)
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
A községben mindig volt néhány öreglegény, de számuk sosem volt túl jelentős. (1,2,3,4)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Nem volt X-el díszített fazekuk. Sosem láttak ilyet. (1,2)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
Több tejesfazék nyakára 1 vagy 2 X jel volt festve. Ennek okát az adatközlők nem tudják. (3,4)
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
Szent Ivánkor a fiatalok tüzet gyújtottak a dombon. „Farkasalma” ágait összekötözték, tűzbe tartották, azzal csapkodták a lányok lábát, hogy a bolhákat elűzzék. Gyakran csalánt is vegyítettek az ágak közé, így tréfálták meg egymást. A szokás kb. 20 éve megszűnt. Nagypénteken a falusi kereszteknél tüzet gyújtottak, Júdást égettek. A szokás mintegy 10 éve szűnt meg. (1,2,3,4)
b) miért,
Hogy a bolhákat elűzzék. Júdást égettek.
c) kik végezték?
Fiatalok.
d) Meddig élt ez a szokás?
A Szent Iváni szokás kb. 20 éve megszűnt. A Nagypénteki szokás mintegy 10 éve szűnt meg.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Régen is beöltöztek Miklós-napkor, nagy szakállal, bottal járt a Mikulás házról-házra. (1,2,4) A Miklós-napi beöltözés régen nem volt szokásban, csak 20-25 éve szokás. (3)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
A betlehemezés szokására nem emlékszenek. (1,2) Betlehemezéskor iskolás korú gyerekek egyházi énekeket énekeltek, szereplős betlehemezés nem volt. (3) A betlehemes játékot pásztoroknak öltözött gyerekek játszották. (4)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Az igás állatok védőszentje Szent Vendel. Napján az állatokat nem fogják be, a templomba mennek misére. (1,2,3,4)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Elvisz a cigányasszony! (1) Elvisz az ördög! (2) Elvisz a cigány, a Krampusz! (3,4)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Diódobálás nem volt. (1,4)
b) Mikor, hol, miért?
Lakodalomkor a menyasszonyra, az ifjú párra dobáltak diót. (2,3)
c) Írjuk le tömören a szokást!
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
A holdban egy szántó embert lehet látni a teheneivel. Fölhúzta őket a hold. Lehet látni, ahogy az ember tartja az eke szarvát. (1) Nem láttak alakokat a holdban. (2,3) Emberi alak látható a holdban. (4)
