Kőszegfalva

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Kőszegfalva, 1986. március – 1988. április
Adatközlők:	(1.) Tangl József, 1906. római katolikus Kőszegfalva, Kőszegfalvi u. 83.
	(2.) Rege Mária, 1911. római katolikus, Kőszegfalva, Kőszegfalvi u. 18.
	(3.) Wurst Miklósné, 1915. római katolikus, Kőszegfalva, Kőszegfalvi u. 86.
	(4.) Özv. Witzmann Ferencné, 1912. Kőszeg, Kőszegfalvi u. 28.
	(5.) Schatzl Józsefné, Kőszeg, Kőszegfalvi u. 22.
	(6.) Vadász Józsefné (62), római katolikus, Kőszegfalva, Kőszegfalvi u. 46.
Gyűjtötte:	Seper Józsefné, Kovács Zoltán, Kellát Judit, Lenkefi Éva
Wiki feldolgozás:	Sáfár Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91szegfalva
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

„Würtembergi telepesek vagyunk onnan messziről Németországból.” Először három család telepedett le ide a Gyöngyös patak mellé, aztán még négyen jöttek. Így lett hét. A hagyomány hét svábról beszél. (1,2)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Wurst, Schatzl, Kohl, Kogler, Tangl. Később kerültek a községbe: RandWeg, Slibecker. De ma már majdnem mindenki magyarosított. (3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Kb. 10-15 óta vannak horvátok és magyarok itt. Ezek házasodás útján kerültek ide. Korábban csak svábok voltak. (2)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Költöztek is, de sokan itt is maradnak. Néhányan a fiatalok közül beköltöznek Kőszegre, de sokan itthon maradnak. Mát két új utca is épült, ott mind fiatalok építkeznek. (1)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Pornóapáti, Pilisvörösvár, Vaskeresztes, mert ott is svábok laknak. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

„Kőszeghez tartoztunk mindig ott is élnek még német ajkúak. Milyen népcsoporthoz tartozunk, hát a svábokhoz.” (2)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Itt van Kőszegnél az Alpok vége, ott Szerdahelynél Cáknál, Velemnél van a Hegyalja. Horvátzsidányban és Peresznyén horvátok vannak, úgy mondják nekik krobótok. (3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Az Őrségben van Viszá, ott szokták tartani a rönkhúzást. Mohácson meg van a 3 napos búcsú. A török miatt. (2)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A szomszédos doroszlóiakkal együtt szoktuk őrízni az állatokat csak ők a Gyöngyös túlsó partján. Onnan szokták átkiabálni nekünk „Sobalok”. (1)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Régebben csak egymás között volt házasság falubeli csak falubelit vett el. Most már előfordul a fiatalok mennek minden felé. (3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmendre, Szombathelyre még régebben Obervartba is elmentek ökrökért A vásárra főleg az állatok miatt jártak. Lóért még Kanizsára is elmnetek. Csepregen főleg malacokat vettek.

b) Piacra:

Kőszegre leginkább tejet, tejterméket adtak el.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A szomszéd falvakba Nemescső, Lukácsháza. (3)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Sokat dolgoztak itt a megye területén, de ha nem volt munka, messzebbre is el kellett menni. „Sokan dolgoztak Ausztriában, de én nem mentem. Köműves voltam, dolgoztam Sopronban, Sárváron, Körmenden, de még Pannonhalmán is.” (1)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Kérdésre nincs válasz.

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Kérdésre nincs válasz.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Régen főleg cserépedényeket használtak. Korsókat, köcsögöket, stb. Ezeket egy falubeli hozta, aki mindig kiment értük Burgenlandba. (2)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A csehektől jöttek bádogosok, ezeket úgy hívták, hogy drótosok, mert mindenfélét foltoztak. Aztán jöttek még köszörűsök, meg edényesek, akik cserépedényeket próbáltak eladni. Hoztak még fűszereket, paprikát Szegedről és voltak olyanok is, akik ruhaneműt árultak. Mindez 20-30 éve megszűnt. (3)

b) Honnan jöttek?

Csehektől, Szegedről.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Bádogosok, drótosok, köszörűsök, edényesek.

d) Mit árultak?

Cserépedényeket, fűszereket, paprikát, ruhaneműt árultak.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Itt a faluban nincs sok szőlő, csak 19-20 gazdának. Régen noha szőlő volt, de ma már nemesített is van.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Itt másnak nincs szőlője, csak a falubelieknek. (1)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

n.a.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A falu határában emberi csontok nem kerültek elő. (1)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Lénárd a templom védőszentje, ezt hozták magukkal az első telepesek. Lénárd napja november 13-a utáni vasárnapra kisbúcsú napja. Az 1864-es nagy tűz után pedig a község védőszentje Flórián lett. Flórián napján május 4-én tartják a nagybúcsút. Flórián ugyanis a tűz védőszentje. (2)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Egymás mellé erősítve egy hosszú rúdon helyezkedett el a három tartozék. (4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A kézi vetés az általános a két világháború között.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

5 embernek volt a faluban vetőgépe. (4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

n.a.

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen. (4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Egy keresztet 20 kéve tett ki. 4 kereszt adott egy kepét. (4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik, 4 kereszt egy kepe volt, de azt is állították, hogy 6 kereszt is volt egy kepe. Használták a termés meghatározásánál, ugyanis a végén összeszámolták a kereszteket. (4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

155 cm felett. (4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között a rokonság, szomszédság segítségével folyt a cséplés, a háború után pedig ún. részes cséplés volt. (4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

3 ágú villával történt a szalma kazalba hordása. Egy ember is elég volt. (4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdina termelése 1950 körül szűnt meg. (4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1910-12-ben kezdődött és most is így csinálják, ez örökségnek mondható. (4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A lekaszált szénát rendre hagyták, nem terítették. Szénaszárító állványt nem használtak. (4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Alakja miatt hátasnak nevezett kosárral hordták a szénát. (4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

iga

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen, ha nem volt szalma. Csalit volt a neve.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Ha nem volt szalma, akkor sokan használták.

c) Melyik évszakban?

Késő ősszel és tavasszal volt használatos. (4,5)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Alkalmaztak tartóláncot, örökség volt. (4,5)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekérrel mindent hordtak, két fajtája volt, ismert hosszú és rövid szekér. Kocsi: fonott vesszővel volt kibélelve, ez védte. (4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szekér kb. 5 méter hosszú volt. A hosszú szekér volt az elterjedtebb és a régibb. (4,5)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Az ún. rudazókötél segítségével, amely kb. 8 méter hosszú volt. (4,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt volt. (4,5)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Fűzfa anyagból készült. Elől nyitott volt. (4,5)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

A vonómarhát patkolták, főleg az első lábát. Az ökröket szintén patkolták. (4,5)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

n.a.

b) terelik jobbra

Hajsz!

c) és balra

Higra!

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Puci ne. (4,5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi, pi, pi. (4,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A nevével. (4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilótípusú törőt. (4,5)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Ferde rokkát. (4) Állót is. (5)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

Hét család települt a mai Kőszegfalva területére az osztrák Würtenbergből. Vadászék ősei Schwabendorfból érkeztek. (6)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Vadászék nem ismerik a boronából készült lakóházakat. Vályogházakra emlékeznek gyermekkorukból. (6)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

„Régen nyitott kémények voltak.” A 30-as, 40-es évektől építenek zárt kéményeket. (6)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A legrégibb házaknak egy bejárata volt a szabadba, és ez rendszerint az udvarra nyílt, de voltak nyitott gangos házak is. Voltak olyan lakóépületek is, amelyekben a kamrának külön bejárata volt. (6)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Igen, voltak ilyen (keresztgerendás) házak. A padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. (6)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A 20-as években vált általánossá a rakott sparheltek használata. (6)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Nem ismerik a kontyolt tetejű házakat. (6)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Igen, voltak olyan házak, amelyek szobájában konyhából fűtött kemence volt. (6)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét 50-70 cm magas padkára építették. (6)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

L alaprajzú pajták voltak. (6)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

A fazékkiszedő villa két ága közé fogták a forró edényt, így emelték le a tűzről. Nem volt külön neve az eszköznek. Egyszerűen villának hívták. (6)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

n.a.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Egészben nem savanyítottak káposztát, hanem legyalulták a káposztát, fűszerezték, majd lábbal megtaposták. Hordós káposztának nevezték. (6)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A 60-as években már nem sütöttek a faluban házikenyeret. (6)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Régen fából készült, vesszőíves kenyértartót használtak. (6)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Igen, használtak dongás vajköpülőt. (6)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Régen használtak ilyet a faluban, de nem emlékeznek a kölestörők ütőjére. (6)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Igen, készítettek és hajdinás gránicának hívták. (6)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Körbekalácsot, fonottkalácsot és kuglófot szoktak készíteni, ezekre az ünnepekre. (6)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

A lecsót régen nem ismerték, kb. a 20-as évektől készítik ezt az ételt (2/3 paprika, 1/3 paradicsom). (6)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

1926-27-től fogyasztanak nyers paprikát, paradicsomot. (6)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A „karácsonyi asztalra” beiglit és fonottkalácsot tettek. (6)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Fehér, hosszúszárú nadrágot viseltek. (6)

b) Hány szélből készült?

n.a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

A 40-es évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát, réklivel. (6)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

A 20-as évekig szőttek az asszonyok vásznat. (6)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

A fejkendő viselése még ma is „kötelező”. (6)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Igen, mindig így rakták az ágyakat. (6)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Az esküvőket nyáron tartották.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Télen nagyon ritkán. (6)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

1910 körül vasárnap.

b) 1930 körül:

1980 körül szombaton, 60-as évektől. (6)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalmat a menyasszony házában tartották.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

4 órakor volt az esküvő, 5-6 órakor kezdődött a lakodalom. (6)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

A lakodalmat a menyasszony házában tartották. 4 órakor volt az esküvő, 5-6 órakor kezdődött a lakodalom. (6)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

A vőfény, akit négyen kísértek a családhoz, összehívták a vendégeket.

b) 1930 körül:

Meghívókat a jegyespár viszi vagy küldi el. (6)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt szokás a szándékolt cseréptörés. (6)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Soha nem helybeliek zenéltek, hanem mindig más faluból hívtak cigányokat.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Hegedűből, cimbalomból, nagybőgőből állt a zenekar.

c) Hány főből állott a zenekar?

n.a.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Régen nem volt tangóharmónika. (6)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Kőszegfalván nem volt szokás a lucázás. (6)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Nem szoktak regölni. (6)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Mindig voltak, vannak öreglegények a faluban (3-4). (6)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem ismertek ilyen edényt. (6)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem volt ilyen szokás. (6)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Krampuszoknak öltöztek. Álarcosan, láncosbottal jártak a házakat. (6)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A betlehemes játékoknak 2 angyal és 4 pásztor szereplője volt. (6)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Az állatok védőszentje Szent Lénárd (ősszel van a búcsúnapja), a falu védőszentje Szent Flórián. (6)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Mumussal, krampusszal szokták ijesztegetni a kisgyermekeket. (6)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt ilyen szokás. (6)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Nem volt ilyen szokás. (6)