Kőszegdoroszló

A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből

Adatlap

Adatfelvétel ideje: 1991. szeptember
Adatközlők: (1.) Nagy János, 1929. Kőszegdoroszló
(2.) Nagy Imréné Torda Erzsébet, 1906. Kőszegdoroszló
(3.) Boros Kálmán, 1912. Kőszegdoroszló
(4.) Horváth Józsefné Pongrácz Ilona, 1914. Kőszegdoroszló
(5.) Torda István, 1911. Kőszegdoroszló
Gyűjtötte: Kordé Tünde
Wiki feldolgozás: Sáfár Anna
A település a Wikipedián: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91szegdoroszl%C3%B3
weboldal: http://www.koszegikisterseg.hu/Koszegdoroszlo/



1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Azt tartják, hogy a falu nagyon régi, a törökök után települt be, a patak két oldalán (most is itt van). 1915-ben nagyarányú építkezés folyt. A népi etimológia a „rossz ló”-ból származtatja a Doroszló nevet. A patakon túl, a falu alatt jöttek elő téglák, amelyek egy Szombat nevű falu házaiból valók állítólag. Erre a falura már a kérdezettek nagyszülei sem emlékeznek. Van, aki innen eredezteti a falut. (1,2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Pongrácz (ők voltak a legtöbben, Kőszegszerdahelyen azt tartják, hogy az ő falujuk ebből a családból szaporodott el), Horváth, Nagy, Torda, Haramia, Bende, Schnápor, Uitz, Bögödi. A házakat névvel jelölik, valószínű eredeti tulajdonosukról, így ezek lehetnek az ősi családok: Mecseri, Kantó, Csicsó. (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak betelepülésről. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak kitelepülésről. Az 50-60-as években e fiatalok mentek be városba lakni. (1,2,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A Hegyalját tartják leginkább hasonlónak. Ide sorolják Cákot, Velemet, Kőszegszerdahelyt. Cákot külön kiemelik vegyes vallása miatt. Kőszegdoroszló is vegyes vallású. Hasonlóságukat abban látják, hogy „ezek is jó, régi községek”. (1,2,3,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Kőszeghegyalját emlegetik, de nem mindenki. Valaki szerint újabb keletű az elnevezés. Ide tartozik még Kőszegszerdahely, Velem, Cák és Bozsok. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak közeli tájegységről. (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Kőszegfalván mindig sok iparos volt, ács, asztalos. Ezek az iparos emberek sokfelé megfordultak. Bozsokon régi kastély van. Cákon kőbánya, Kőszegszerdahelyen homokkövet bányásznak. (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A falubelieket bugyogásoknak vagy bugyogabaszóknak csúfolták. A velemieket nyulicásoknak hívták (gombáról). Valaha a jegyző mondta azt, hogy az ittenieket és a kőszegszerdahelyieket szereti, mert ezek öreg pénzben fizetik az adót. A velemiek és a cákiak addig számolják a piacból összejött aprópénzt, amíg meglesz, de már a bozsokiak nem jó adófizetők. Kőszegfalvát nem szerették az itteniek, sobak falunak (sváb) csúfolták. A Haramiákat Mecserinek, a Pongráczokat Kantónak, a Tordákat Csicsónak hívták a faluban. Ezek nem csúfnevek, hanem házinevek. (1,2,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A szomszédos falvakból mindig házasodtak, leggyakrabban Cákról, Lukácsházáról, Kőszegszerdahelyről. Régebben gyakoribb volt a falun belüli házasság. (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Kőszegre, Szombathelyre jártak rendszeresen, de elmentek Vasvárra, Körmendre is.

b) Piacra:

Kőszegre és Szombathelyre jártak. Míg az előzőre baromfit, tejterméket vittek, az utóbbira gyümölcsöt. Az asszonyok batyuban vitték a fejükön, de az is előfordult, hogy szekéren vitték a cseresznyét, annyi volt.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A szomszédos falvakba jártak. Cákon két búcsú van, Erzsébetkor és Péter-Pálkor, Velemben július 15-én, Pösén Szent Mártonkor, Nagycsömötén Rókuskor, Bozsokon Anna napján. A falu búcsúja Szent Mártonkor van.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvárra, Lékára és Máriacellbe jártak. (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Nem nagyon jártak ki a faluból dolgozni, mert sok nagy gazdaság volt. Azért elmentek az állami erdőkbe fát vágni, előtte a lukácsházi uradalomba aratni, cukorrépát kapálni, Kőszegre masinázni. A háború után 4-5 férfi nyárra Burgenlandba ment dolgozni. A háború előtt mentek Németországba is, előfordult, hogy kicserélték a gyerekeket, hogy azok megtanulják a nyelvet. (1,2,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Legalább 15 gazdag paraszt volt a faluban, így a szomszédos falvakból jártak ide aratni, csépelni. Távolabbról is jöttek: Olmódról, Kiszsidányból, Peresznyéről, Tömördről, Csepregről, Kőszegről. A faluban 4-5 gazda egész évben tartott cselédet. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Favillát, vesszőkosarat, söprűt készítettek, ezt vagy a falun belül, vagy a piacon adták el. Tislér volt a faluban, aki mellette gazdálkodott is. Bognár is volt. (1,2,3,4,5)

a) kocsikasokat

b) vesszőkosarakat

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

f) fagereblyét

g) faboronát

h) egyebet?

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Kőszegen vagy Szombathelyen vették jáki fazekasoktól (vásáron). (1,2,3,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Cserepesek nagyon régen jártak a faluba. Drótos-tótok, üveges, rongyász fordult még meg. Rossz vasat szedtek és meszet is árultak. (1,2,3,4,5)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

d) Mit árultak?

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek más határban nincs szőlője. Pogány-hegynek hívják a szőlőhegyet. (1,2,3,4,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Itt cákiaknak és kőszegieknek van régóta. (1,2,3,4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Valaha három temetője volt a falunak, jelenleg egy van.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A katolikus templom előtt kerültek elő embercsontok, és a patak is mosott ki, a falu közepe táján. Beszéltek a régi öregek Szombat faluról (I.1.). Ennek megtalálták a temetőjét, régészek ástak ott. (1,2,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Valaha Bertók-búcsú volt a faluban. Egy gazdag katolikus ember vett szentséget. A két háború között eltörölték. Azt tartják azért, mert az ember összeveszett a pappal. (3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A kettes borona volt az elterjedt. Hármast csak ritkán használtak, ha nagyon erős volt a marha. Egyébként is kímélték az állatot. (1,2,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A falu 80 %-a kézzel vetett.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

3-4 vetőgép volt a faluban. (1,2,3,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A b) fajtát használták, gereblés kaszának vagy firiglejsznek hívták. (1,2,3,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak kévekötőfát. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Húsz kévéből rakták a keresztet minden gabonából. (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Nem meghatározott számú kereszt a kepe. 2-5-10 keresztből rakták. (1,2,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 140-160 cm. (1,2,3,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két háború között még kalákában folyt a cséplés. Később a gép tulajdonosa fogadta az embereket. (1,2,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal hordták. A nyárs hossza 3-4 m. (1,2,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1940 után szűnt meg a hajdina termelése. (1,2,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A nagygazdák előbb kezdték, ők már a 20-as években így vetették a burgonyát. Elterjedtté a két háború közötti időben lett. A kisebb gazdák a II. világháború után kezdték vagy nem is így vetettek. (1,2,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A lekaszált füvet renden hagyták (volt, aki elhintette vastag rend esetén). 2-3 nap alatt megszáradt, akkor megforgatták. Újabb 1-2 nap eltelte után lehetett boglyába rakni. 1-2 napig még kint volt, de lehetett boglyázás után rögtön hazaszállítani. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Tolószekérrel (talicska). Vonogóval kinyűtték vagy kivágták a kazalból, 2-3 napravalót vittek be az istállóba. (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igafőfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg, derékszög

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,3,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

A szalmát megetették az állatokkal. A tölgyfa levelét használták, bükköt is, de ez kevés volt a környéken.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Csaritot gyűjtöttek még a nagyobb gazdák is – általánosan elterjedt szokás volt. (1,2,3,4,5)

c) Melyik évszakban?

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használtak szügyre erősített tartóláncot. Volt kumetos és magyaros fogatolás is, ez utóbbit akkor használták, ha könnyű szerszámra volt szükség. (1,2,3,4,5)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A kocsit „parádénak” használták. Hívták könnyű szekérnek is. A szekeret gazdasági célra használták. (1,2,3,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4-5-6 méter hosszú volt a „hosszi szekér”, „ódalas szekér”. (1,2,3,4,5)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötéllel. A kötél 6-7, mások szerint 10-15 m hosszú volt. Duplán átdobták a nyomórúdon. Az egyik végén rögzítették, a másikon lehetett szorítani. (1,2,3,4,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Saroglyát nem használtak, legfeljebb csarit szállításához, de így is csak kevesen. A szekerek suberosak voltak. (1,2,3,4,5)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Egy ideig egymás mellett használták a subert és a kocsikast. Leginkább almaszállításhoz. A 40-es évekig elterjedt volt, de még 1942-ben is fontak a faluban. Az eleje kb. 80 cm magas volt.

b) Használtak-e kettőt is?

Kocsikasból egyet és kettőt is használtak. (1,2,3,4,5)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Minden befogott állatot patkoltak, az első két láb külső körmét. (1,2,3,4,5)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

ostorral: Indulj! Ne, hi-ne!

b) terelik jobbra

Szinte mindenki mást választ ad. Megkülönböztetik néhányan a szarvasmarha és az ökör terelőszavát is. Jobbra: Hi! Hejsz!

c) és balra

Balra: Hejsz! Hokk! (1,2,3,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca-coc. Cocám-cocám. Nyelv csettegtetésével. (1,2,3,4,5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Tyu-tyu. Pi-pi. (1,2,3,4,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a nevén hívták. (1,2,3,4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervágót és fésűt használtak. (1,2,3,4,5)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A b) fajtát ismerik. (1,2,3,4,5)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

A patakon túl, a falu alatt jöttek elő téglák, amelyek egy Szombat nevű falu házaiból valók állítólag. Erre a falura már a kérdezettek nagyszülei sem emlékeznek. Van aki innen eredezteti a falut. Ennek a Szombat nevű falunak megtalálták a temetőjét néhány éve, ásatás folyt ott. A helyet meg tudják mutatni. (4)

a) Hogy hívták ezeket?

Szombat.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

A válaszok nagyon eltérőek. Az utolsó boronafalú házak lebontásának idejét teszik a 20-as évekre, a két háború közötti időszakra, de az 50-es évekre is. Valószínű, hogy a legutolsókat tényleg az 50-es években bontották le. A faluban volt sövényfalu és tömésház is. A 20-as évek óta házilag is égettek téglát. (2,3,4,5)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Füstöskonyhás házra nem emlékeznek a faluban. A szabadkéményes házakat elbontották, aztán raktak kéményt. A 40-es években még volt szabadkémény. Az 1910-20-as évekből már emlékeznek zárt kéményekre. (2,3,4,5)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A II. világháborúig egysoros házakat építettek. A legrégebbi házaknál a konyhából nyílt az elülső és hátulsó szoba. A kamrának külön bejárata volt. A legtöbb háznál nyitott folyosóról nyílik az ajtó. (2,3,4,5)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Keresztmestergerenda jobban a boronaházaknál volt, de előfordult tömésházaknál is. (2,3,4,5)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A rakott sparheltek kezdeti időpontját az 1900-as évek elejére teszik, de említettek 1880-as évekből valót. Az 1950-60-as években a legtöbbjét elbontották. (2,3,4,5)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

1960 után építettek ilyen házakat. Ebből a típusból ma is kevés van a faluban. A házak többsége az I. és a II. világháború előtt épült. Az egysoros házakhoz hozzáépítettek, bővítették őket. 1914 után kb. 15 ház épült. (2,3,4,5)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem volt ilyen kemence. A szobát kályhával fűtötték. (2,3,4,5)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

60-80 cm-es patkára építették. (2,3,4,5)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Az említett pajták nem voltak. Téglalap alapúak voltak. A régebbi pajták négy sarka kőből épült, a sarkokra gerendákat tettek, az oldalakat bedeszkázták. Pajták készültek kőből és téglából is. (2,3,4,5)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Volt fazékkiszedő villa. 50 cm körüli volt, egyenes ágakkal, fanyéllel. (2)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Fejben sem a tarlórépát, sem a káposztát nem tették el. Mindkettőt lereszelték. Savanyítás nélkül, zölden elállt egy ideig.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Nem, lereszelték. (2,3,4,5)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Az 50-60-as években még sütöttek néhány évig kenyeret, amíg hozzájutottak a liszthez. Előtte Lukácsházán őröltek. (2,3,4,5)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Mindhárom fajta kenyértartót ismerik a faluban. A c) a leggyakoribb, valószínű az újabb típus ez. Az a)-t tejesfazék szárogatóként is emlegetik. Ez talán már újabb funkciója lehet? (2,3,4,5)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

A vajköpülő 50 cm magas volt, 7-8 literes, egyfülü. Két részből állt, tetejét „kobak”-nak hívták. Szája felé szűkülő. (2,3,4,5)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Kölest nem használtak emberi tápláléknak. A hajdinát malomba vitték, házilag nem törték. (2,3,4,5)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinából változatos ételeket készítettek. Gyakori volt, hogy kalácsot, hajdinakőttest sütöttek belőle. Kolbász töltelékének is használták. Hajdinagombócot főztek belőle. Leggyakrabban mégis a gánica (sterc) és a málé volt. Gánica: a lisztet megpirították. Krumplit főztek, azzal összekeverték. Bő zsírral megöntötték. A régi öregek cukros tejjel meglocsolták. Málé: kovászt kevertek édes, langyos tejjel, ha megkelt liszttel, tejjel megdagasztották. (2,3,4,5)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

A kalácsot általában megfonták. Kerekes és hosszúkás formájú is volt, hármas fonással. Lakodalomra kalinkót sütöttek. Ezt nyolcasan fonták, cseréptepsiben sütötték. Egy lakodalomra 25-30 darabot készítettek. (2,3,4,5)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

A lecsó készítésének kezdeti időpontja nagyon eltérő. Valaki az I. világháború idejére teszi, más a 20-as évekre, ismét más csak a 60-as évektől fogyasztja. Az öregek mind szeretik. A lecsóban legtöbb a paprika, néhány szem paradicsom, fej vöröshagyma. Tesznek bele kolbászt, ütnek rá tojást. Ez utóbbi nem kötelező. (2,3,4,5)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Szombathelyen a püspöki kertészek bolgárok voltak. Ők termeltek először paprikát, paradicsomot. A 20-as évektől fogyasztanak nyersen paradicsomot, paprikát. Más „emberemlékezet óta” eszi. (2,3,4,5)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Diós-, mákos-, lekváros kalácsot, fánkot készítettek. Karácsonykor kalácsot, Húsvétkor húst, Pünkösdkor kenyeret, ha lehet. (2,3,4,5)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

A ma élő legidősebb asszonyok még varrtak ilyen gatyát édesapjuknak, férjüknek. 1910-12-ig a férfiak még felhúzták ünnepnapra is (nem mindenki). A II. világháború után az öregek még hordták nyáron, a 60-as években két öregember még járt rojtos gatyában. Később a férfiak ünnepre „kanger”-t hordtak – ez fekete szövetnadrág. A rojtos gatya széle 80 cm. (2,3,4,5)

b) Hány szélből készült?

n.a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Általános viselet az I. világháború végéig volt. A kérdezettek lánykorában volt már egyberuha. Az 50-es években végleg elhagyták. Van ilyen vélemény is: „az öregek talán még mindig hordják”. (2,3,4,5)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Háznál nem szőttek az asszonyok sosem, csupán fontak. A fonalat Egyházasrádócra, Kisújfaluba (régen Rádócújfalu) vitték takácshoz. (2,3,4,5)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

„Nem volt erős szokás” a fejkendő viselete. A fiatal asszonyok 60 óta nem hordanak fejkendőt (az elhatárolás ilyen pontos). Valaha főkötőt viseltek, melyet három darabból varrtak össze, és amelynek elejét becsipkézték. (2,3,4,5)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Az 50-es évekig az ágyak egymás végében voltak. Azóta a szobában „keresztben”, egymás mellett. Inkább a fiatalok változtattak. (2,3,4,5)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Télen, farsangkor tartották a legtöbb lakodalmat. A lakodalmas időszak böjtig tartott. Előfordult lakodalom ősszel, szüret után is. A téli lakodalmak 2-3 napig is eltarthattak. (2,3,4,5)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

n.a.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

Szombat.

b) 1930 körül:

Szombat. (2,3,4,5)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalmat a lányos háznál tartották. 60-100, 100-120 fős lakodalmak kis gyakran előfordultak. Délelőtt a menyasszony, vőlegény és a tanúk átmentek Kőszegszerdahelyre, itt tartották a polgári esküvőt. Két óra felé gyülekeztek a koszorúslányok a lányos háznál. A templomi esküvő után a kocsmába mentek. 10 óra tájban mentek a lányos házhoz vacsorázni, itt mulattak. Másnap az új asszonyt elkísérték a férfi házához. Itt is terített asztal várta a vendégeket, itt folytatódott a mulatság, ha a vendégek hajlamosak voltak erre. Három napos vendégek is előfordultak egy-egy lakodalomba. (2,3,4,5)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

10 óra tájban mentek a lányos házhoz vacsorázni, itt mulattak.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Éttermekben, szállodában tartják a lakodalmakat. „Adnak egy vacsorát, aztán mehetnek haza.”

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

A 60-as évek közepétől, a 70-es évek óta tartják így a lakodalmat. (2,3,4,5)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

A válaszok eltérőek. A menyasszony és az első koszorúslány együtt hívta a női vendégeket, a vőlegény és az első vőfény a férfi vendégeket hívta. A lakodalom előtt két héttel, egy hónappal hívtak, hogy a koszorúslányok fel tudjanak készülni. „A vendéghívót parádénak tartották, ő hívta a másodrendű vendégeket.” A vendéghívó a tágabb rokoni körből vagy baráti körből került. Szalagos bottal járt. (2) A menyasszony és a vőlegény együtt hívott. Ők a közeli rokonokat hívták. Vendéghívó is volt. Ő hívta a „köznépi vendégeket”. Valószínű, hogy az első variáció a régebbi szokás.

b) 1930 körül:

A menyasszony és a vőlegény hív. A vendégek busszal, autóval érkeznek a színhelyre. Süteményt, italt visznek magukkal. Gyakran előfordul, hogy „papírral” hívnak esküvőre. (2,3,4,5)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

n.a.

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Cigánybandák játszottak a lakodalmakban. Ezeket először Ondódról, később Nagycsömötéről hozták.

b) Milyen hangszereken játszottak?

A következő zenészek voltak: prímás, cimbalmos, bőgős, pikulás. Kéttagú banda esetében prímás és cimbalmos szerepelt.

c) Hány főből állott a zenekar?

A banda leggyakrabban hat tagú volt, de előfordult 4, sőt 2 tagú zenekar is.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Tangóharmonika sosem volt. (2,3,4,5)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Volt.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

A faluban kétfajta banda volt. A gyerekek reggel jártak, a legények éjszaka. Ez utóbbiak rigmusokat nem mondtak, a szalmát szekéren vitték és szétszórták a faluban. A gyerekek egy kis köteg szalmát vittek magukkal, erre ráültek, mocorogtak rajta („megkotyultak”), közben mondták a versikéket. A szöveg nagyon hiányos. Szinte csak a refrénszerű részek jönnek elő: „Luca, Luca kitty-kotty, Tojjanak a tikjok, ludjok! Üllősek legyenek/jó tojók legyenek! Annyi tojások legyen, mint égen a csillag! …” (2,3,4,5)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Nem emlékeznek arra, hogy valaha is volt a faluban regölés. (2,3,4,5)

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Kevés öreglegény volt a faluban. Egyidőben 2-3-nál több nem fordult elő. (2,3,4,5)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Volt olyan is, meg szép virágosak. (2) Gyakoribb volt az olyan tejesfazék, amelynek nyakán párhuzamos csíkok futottak. (2,3,4,5)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a.

c) Hol szerezték be ezeket?

n.a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

Szent este éjféli misére menet gyújtottak söprűt. Az udvaron felejtett seprűket összeszedték, szalmát dugtak bele és meggyújtották. (2,3,4,5)

b) miért,
c) kik végezték?

A katolikusok, akik Kőszegszerdahelyre mentek templomba.

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,
b) miért,
c) kik végezték?
d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Mikuláskor a lányokat ijesztgették. Keménypapírból álarcot készítettek, rossz kabátot, sapkát húztak kifordítva. Láncot kötöttek a derekukra. A lányokat kihúzták az utcára, a gyerekeknek diót adtak. (2,3,4,5)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A falu nagyobb része evangélikus, ezért a betlehemes játékra kevésbé emlékeznek. A gyerekek vidékről jöttek. 3-4-5 gyerek volt egy csapatban, 2 pásztor. (2,3,4,5)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Nem tudnak erről. (2,3,4,5)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Kéményseprővel (2), orvossal, csendőrrel (3), ludvéccel (4).

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt ilyen szokás. (2,3,4,5)

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Hegy van benne. (2) Nem hallottak erről. (3,4,5)