Külsővat

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1992. szeptember
Adatközlők:	(1.) Vida István, 1925.
	(2.) Nagy Gyula, 1912.
	(3.) Nagy Gyuláné, 1920. Gérce
	(4.) Kovács Ferenc, 1923.
Gyűjtötte:	Kordé Tünde
Wiki feldolgozás:	Sáfár Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%BCls%C5%91vat
weboldal:	http://www.kulsovat.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Hagyomány nem maradt fenn a falu keletkezéséről. A határban volt római kori település. Az 1200-as években már lakott volt a falu. A török időben égett le a templom. (1)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A falu 70 %-a földbirtokosoké volt. (1) Régi birtokosok: Emerencz, Kemény, Koltai. Régi családok: Körmendy, Nagy, Kovács, Torma, Pethő, Szabó, Gálos, Hajba, Horváth, Szűcs, Szalai, Székely, Takács, Kamondi, Kiss, Vida. Említik, hogy a régi családok már mind kihaltak a faluból. (1,2,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak betelepülésről. (1,2,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem volt kitelepülés. Viszont említik, hogy az I. világháború előtt nagyon sok férfi dolgozott kint Amerikában. Az egyik utcát most is Dollár utcának mondják, mert a falunak ezt a részét a kint szerzett pénzből építették. (1,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Marcalgergelyit nevezik meg egyértelműen, mert „fárásan ise tartoztak”. Viszont egyikhez sem hasonlít, mert ilyen birtokmegoszlás nem volt a közelben. „Külsővat Veszprém megye kalapja meg bokrétája.” (Széle és ékessége.) Marcalgergelyi, Nemesszalók, Mersevát: ezekben a falukban jól ismerték egymást (bizonyítja ezt a búcsúkba való járás és a házasságok gyakori száma is.) (1,2,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Itt van a Kisalföld széle, mert északra megszűnnek a dombok, de a falu még nem tartozik hozzá. Nem tartozik tájegységhez. (1,2,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Itt van a Marcal vonulata. Minden falu idetartozik, amelyik mellette van. Kemenesalja, közeleső falvak Kemenessömjén, Kemenesmihályfa, Kemenesmagasi. (1,2,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nemesszalókon sok iparos ember lakott, kupeckedéssel is foglalkoztak. Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér) itt tartott szemlét a csapatai felett Külsővaton Külsővaton most egy nagyon híres szociális otthon van. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Adorjánházát Bozótnak mondták. A búcsúját meg Sipkás-búcsúnak csúfolták, mert nem volt igazi búcsú, lévén a falu lakossága református. Ég, mint Mesteriben a lúdkatróc! Kónyban a bikát felhúzták a templomtoronyba. Tokorcson a ködmönből ecetet préseltek. Marcalgergelyiben minden görbe (utalás arra, hogy az utcáik kanyargósak). Helybeli emberekre mondják: Kovács Mihály jó pipás, Gyula fia heptikás. Fürészki, ki mindig az ablakban fütyörész. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A vidéki házasságok is nagyon gyakoriak voltak, különösen Nemesszalókkal, Marcalgergelyivel és Meresváttal gyakoriak. A faluból kevés férfi ment el, inkább lányok kerültek be és ki. A falu 67 %-a katolikus, 33 %-a evangélikus. A katonaság révén nagyon távoli faluból is került be lány. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Cellbe rendszeresen eljártak vásárra. Már ritkábban Pápára, Türjére, Süm egre állatvásárokba mentek.

b) Piacra:

Cellbe jártak szórványosan, mert „nem volt mit vinni”. Nem jellemző a piacozás a falura.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Leggyakrabban eljártak: Mersevát (Margit-nap), Marcalgergelyi (nincs védőszentes búcsú, május első vasárnapja), Nemesszalók (Pünkösd), Vinár (Sarlós Boldogasszony), Kemenesmagasi (Szent Háromság).

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Cell. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Távolabb nem mentek a faluból, mert „az uradalmak felszívták a munkaerőt”. Ilyen majorok voltak: Bánhalma, Fűztó-puszta, Sallai major. Schmid uraságnál 15 arató volt a faluból. A nagyobb gazdáknál is volt 1-2 cseléd. A legények eljártak cselédeskedni Szergénybe, Adorjánházára, Mersevátra. A lányok Budapestre, Pápára jártak szolgálni. A vasútnál is dolgoztak pályamunkásként. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A faluba nem jártak munkára. Az uradalmakban konvenciós cselédek voltak. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem készítettek semmit. (1,2,4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Szekérrel hozták, celli piacon vették, tüskevári fazekasoktól. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Tüskevári fazekasok jártak szekérrel, burgenlandi tikászok, edényfoltozók, régen gyümölcsöt is árultak, a Ságról hoztak szilvát, zalaiak bort árultak, a bakonyiak faszerszámot, talicskát stb. árultak, Ugodról meszesek. Pirospaprikát árultak. Egyszer a következő párbeszéd hangzott el: – Honnan lakik kend? – Mérgesen. – És a neve? – Erős. – Ej, kend csupa erősségből áll! (1,2,4)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Valamikor régen volt, a filoxéra vitte el. A század közepén még volt ott egy-két régi gyümölcsfa. (1) Most lugasok vannak a háznál.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Nem tud a szőlőhegyről, nemlegesen válaszolnak. (2,4) Marcalgergelyiben néhány itteninek volt. (2)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Kelta csontokat találtak néhány éve. Ekkor kint voltak a pápai múzeumtól. A régi falu a mostani déli részén volt, itt cserépedényeket, kályhaszemeket is találtak. (1,2,4)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nem volt fogadott ünnepe a falunak. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Egy tagú/levelű fogas és hengert használtak. Kétlevelű és háromlevelű fogas is volt. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A 10-15 holdas gazdák általában közösen vettek gépet. Általános a gépi vetés volt. (1,2,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A b) az általánosan ismert fajta, rozsnál és búzánál használták, aratókaszának/takarónak mondják. Az a) is ismert, árpánál használták, neve: takaró. (1,2,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem volt a kötőfán nyílás. Olyan volt, amelyik át volt fúrva, hogy madzagot lehessen bele tenni, de még ez sem általános. (1,2,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

A 13 kévés és a 17 kévés kereszt egyaránt ismert. Nem tesznek benne különbséget gabonától függően. Azt mondják, attól függött, hogy hány ment bele, hogy milyen vastag és magas volt a gabona. Említik a 14 és 18 kévéset is, de ennek nem volt nagy divatja. (1,2,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe a föld szélességétől függött, nem meghatározott számú kereszt. (1,2,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

140-150 cm, mint egy kaszanyél, de függött az ember magasságától is. (1) 2 m. (2) 150 cm, hosszabb a villa nyelénél. (4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Részes munkások dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott fel. (1,2,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Elevátorral. Ha Adorjánházáról hoztak gépet, akkor nyársaltak, de azzal a géppel brigád is jött. A faluban nem nyársaltak. (1,2,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A faluban nem termeltek hajdinát. Csak az uradalmakban. (2,4) Valamikor régen, hallomásból tudja. (1)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A két háború között már eke után rakták, de lehet, hogy már előtte is, erre nem emlékezhetnek. (1,4) Kis területen sokáig lyuggatták. A kezdeti időpont nem tudható. (2)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A széna renden száradt. Egy hét kellett neki, hogy megszáradjon. (1,2) 4-5 (1), 3-4 (2) nap múlva forgatták. Ha vastag volt a rend, gyűjtés előtt megbörzögették. Villával összehordták petrencébe. Utána nagygereblyével összehúzták a maradékot. 4-5, 6-7 petrencét petrencefával összehordtak egy helyre, ebből rakták a baglyát. A boglyát kötéllel átkötötték. (1,2,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Bakszekérrel, petrencefával, vellával. (1,2,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

járomszeg (1), igaszeg (2,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Nem használták, volt elég szalma, erdő nem volt. (1,2,4)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A szügyellőbe tették a tartóláncot. Nyakló csak a II. világháború után volt. (1)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A kocsit ló húzta, a szekeret ökör vagy tehén. A kettő a rúdjában különbözik. (1,2,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Hosszú oldalt használtak. 4-5 m hosszú volt. (1,2,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Kötelet használtak. Az egyik oldalon általában csiga volt, de használtak egy másfajta csigát is. Ez utóbbit talán az uradalmaktól vették át, mert ezt mondják: „az uradalmakban pláne volt”. (rajz) (1,2,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén hajtott a saroglya. (1,2,4)

2.21.

b) Használtak-e kettőt is?

Kocsikas már kevés volt a kérdezettek idejében. Az eleje nyitott volt, a hátulja zárt. Nem helyben készítették, hanem vették őket. (1,2,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhátpaktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Ha az állat tekerte a lábát, megpatkolták, főként az első lábát. Ökröt, tehenet egyaránt patkoltak, ha szükség volt rá. (1,2,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne! Nee!

b) terelik jobbra

Csáli!

c) és balra

Nejde! (1,2,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Koca, koca. Coca-ne. Koci-koci-ne koci. (1,2,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipii-nee-nee. Pipii-ne. Tyutyu-ne, tyutyu-ne. (1,2,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevén. Gyere ide! (1,2,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendertörő/vágót. Kézzel mozgatós volt. Tilolónak mondják a gerebent. (1,2,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A rokkát már csak nehezen idézik fel. (1,2,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

A két kerék egymáshoz képest vízszintesen volt.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A régi falu a mostaniak a déli részén volt. A templom körül épült a falu. A Marcal ingoványába bújtak, illetve települtek minden ellenség elől. (1,2,4)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Csak tömés és vályogházra emlékeznek. (2,4) Volt három régi zsellérház a régi faluvégen, amelyik sövényből volt. A legutolsót 1968-ban bontották el, a másik kettőt már jóval előtte. (1)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A 30-as években a nyitott konyhák java részét már elbontották. A konyhát lepadlásozták és új kéményt raktak a falba süllyesztve. Voltak mászókémények és szűk kémények is. Említik, hogy a padláson fekvőkémény volt. (1,2,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A gádorról lehetett bejutni az épületbe, de az is előfordult, hogy az udvarról egyszerre a konyhába lehetett belépni. Ez utóbbi főként cselédházaknál fordult elő. Cselédházaknál a közös konyáról nyílt a két szoba ajtaja, vagy minden ajtó a gádorról. (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Tömésháznál is volt mestergerenda. (1,2,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A falas sporhelteket a 30-as években kidobálták. Cellben vásároltak helyette csikósporheltet. (1,2,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Sátortetős kockaházakat az 50-es évektől építenek a faluba. Egysoros házak a két világháború között (1925-től) épültek még ugyan, de ezek „faxos” házak voltak. (1,2,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

A szobát cserépkályhával vagy öntött vaskályhával fűtötték. Kemencéről nem tudnak. (1,2,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A kemence szája 50-60 cm magasan volt, de a padlószintről építették. A kemence szája előtt nem volt padka. (1,2,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A pajták az istálló végén, a házzal egybeépülve, vagy a telken keresztbe épülve, különállva találhatók. Keresztpajták csak a nagygazdáknál voltak. (1,2,4) Kiugró középrészes pajtáról csak ő tud, mivel ez az ő szüleié volt. (2)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem tudnak fazékkiszedő villáról. A kuruglát említik, melynek funckiója nem ez volt, hanem a hamu kihúzása. (1,2,3,4)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Fazékban savanyítottak főzeléknek kerékrépát, de ezt csak mindig egyszeri felhasználásra tették el.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

A káposztát leszelték. (1,2,3,4)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A 60-as évek elejéig sütöttek háznál kenyeret. (1,2,3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Az a) és a b) fajta ismeretes a faluban. A b) a gyakoribb és a régebbinek tartott. (1,2,3,4)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Volt dongás vajköpülő. Két füle volt. (2) Később tejesfazékban köpültek, ez maradt meg jobban az emlékezetben. (1,2,3,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Nem használtak törőt. (1,2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Egyiket sem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Háromágra font hosszúkás kalácsot – pusztakalácsnak mondják. Lakodalomra vert perecet. (2)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Már gyerekkorukban is ettek lecsót. (1,2) Paprikát keveset termeltek, így csak a II. világháború után lett divatja. Egy fej vöröshagymát tesznek bele. A paprika, paradicsom aránya kb. 2:1. A végén tojást ütnek rá. (1,2,3,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Mindig megették nyersen is. A paprikát ették inkább nyersen. (1,2,3,4)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Kuglófot. Diós-, mákos kalácsot. (1,2,3,4)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Az ő gyerekkorukban már nem jártak bő gatyában. (1,4) A 30-as évekig néhány öregember, ők még templomba is elmentek így. (2)

b) Hány szélből készült?

n.a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

A két háború között az öregasszonyok még szoknyában, rékliben jártak. Ezek az asszonyok a halálukig így jártak. Már a múlt században született asszonyoknak is volt egyberuhája. (1,2,3,4)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Háznál nem szőttek. Marcalgergelyiben, Nemesszalókon, Csöglén volt takács, oda vitték a fonalat szövetni. (1,2,3,4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt olyan szabály. A mai öregasszonyok már kendő nélkül is járnak. Még a II. világháború előtt sokan levágatták a hajukat, azóta. (1,2,4)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

A II. világháború után forgatták be az ágyakat egymás mellé. (1,2,3)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Farsangon. (1,4) „Meg kellett a bornak forrni.” – késő ősszel. (2,4)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1930 körül:

szombat (1,2,4)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A legényes háznál tartották a lakodalmast. A két háznál külön gyülekeztek, a lány kikérése után együtt mentek a templomi esküvőre, majd innen a legényes házhoz.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

A vacsora volt a főétkezés. (1,2,4)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

A legtöbbször vendéglőben tartják a lakodalmat. Előfordult a kultúrházban is, és csak nagyon elvétve otthon sátorban. (1,2,3,4)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

A menyasszony és a vőlegény személyesen hívott, a lakodalom előtt 2-3 héttel.

b) 1930 körül:

Menyasszony-vőlegény személyesen vagy meghívóval. (1,2,4)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt tányértörés. (1,2,3,4)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Alsóságról, Cellből hoztak cigányzenészeket.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Hegedűs, kontrás, bőgős, cimbalmos.

c) Hány főből állott a zenekar?

4-5 ember volt egy bandában.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

A tangóharmonika nem került be a zenekarba. (1,2,3,4)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

A legények Luca előtti éjjelen szalmáztak, főként a lányos házaknál. A gyerekek Luca reggelén jártak, házakhoz mentek köszönteni.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Csutak szalmát vittek magukkal, azt szórták széjjel a konyhában. A szöveg nem teljes: „Luca-Luca kitty-kotty, Nénémasszony litty-lotty! Tikkjai-lúdjai százakat tojjanak, ezereket költsenek! Olyan vastag legyen a disznó szalonnája, mint a háznak a mestergerendája! (1,2,4)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Nem volt regölés a faluban. (1,2,4)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Régen is volt olyan, hogy egy gyerek sem nősült meg a családból. Több családnál is előfordult ez. Azelőtt több öreglegény volt, főleg a két háború között és a II. világháború után. A falu most 800-900 lakos között van. 4-5 (1), 15 (2,3) öreglegény is van a faluban. (1,2,3,4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Volt X-es tejesfazék.

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a.

c) Hol szerezték be ezeket?

Cellben vették a piacon. (1,2,3,4)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Nem volt semmilyen szokás ezen a napon. (1,2,3,4)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A II. világháború után lett csak betlehemezés, amikor a helyi pap a gyerekekkel betanította. Ebben a csapatban bemondó, két pásztor, kisfiú és angyal volt. Egyházi énekek, népi énekek keveredtek, sőt Ady-vers is előfordult. (1) Betlehemezés a II. világháborúig volt. (2,4) Nem tudnak róla semmit, csak a meglétéről.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Nem volt védőszentje az állatoknak a faluban. De ha megdöglött az állat, azt mondták rá: Elvitte a Vendel. (1,2,4)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Cigányokkal, Krampusszal, Ördöggel. (1,2,4)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt diódobálás. (1,2,4)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Favágó embert. Holdtöltekor vasárnap szippantotta fel. (1,2,4)