Jákó
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1986. augusztus |
| Adatközlők: | (1.) Molnár Lajos, 1904. augusztus 4. Jákó, Kossuth u. 147. |
| (2.) Szakács Sándor, 1907. október 9. Jákó, Kossuth u. 18. | |
| (3.) Borbély Ferencné Barta Erzsébet, 1923. október 6. Kaposfő, Jákó, Kossuth u. 129. | |
| Gyűjtötte: | Horváth Gyula |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1k%C3%B3 |
| weboldal: | http://www.jako.hu/index.aspx |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Horvátoktól hallották, hogy „jákó” erős vagy erősség jelentéssel bír. A rómaiak idejében „vár” lehetett itt. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Szakács, Molnár, Kustos, Böröc, Orbán, Bakó, Handó, Ihárosi, Lőczi. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Csököly, Kisbajom, Rinyakovácsi, Kiskorpád. A falvak mérete és gazdálkodása hasonló. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Zselicségről hallottak. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Alsok, Fonó, Gölle marhatenyésztéséről. Kutas lótenyésztéséről. Kiskorpád háromszögletű templomáról híres. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Arról nem tudnak, hogy Jákót csúfolták volna, de... Csökölyről: zsódal, mint csökölyi ember a lenmaggal (jár, szalad). Szennáról: kadari bee. A szennai templom szalmája (tetej) kizöldült le kellene kaszálni. Az „okosok” kitalálták, hogy húzzák föl a bikát – majd az lelegeli. Közben a bika megfulladt. Lógó nyelvére mondták – „már kadari”. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Csak más falvakból házasodtak. Leggyakrabban: Nagybajomról, Csökölyről és Kiskopárdról hoztak házastársat. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Vásárra szoktak járni. Csököly: január 25-én, augusztus 28-án, november 25-én tartott vásárt. Nagybajom: március 18-án, május 8-án, október 2-án tartott vásárt. (1,2,3)
b) Piacra:
n. a.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
n. a.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n. a.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A mikei és a soponyai erdőre jártak irtani. Évente 1-1 hétre 10-15 ember járt dolgozni. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Hónapszámosok idénymunkára áprilistól novemberig 20-30 fő. Zalából (Kiskanizsa) és Kaposvárról. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Eladásra nem készítettek. Amit nem tudtak elkészíteni, azt vásáron szerezték be. (1,2,3)
a) kocsikasokat
n. a.
b) vesszőkosarakat
n. a.
c) szalmafonatú edényeket
n. a.
d) szövőbordát
n. a.
e) favillát
n. a.
f) fagereblyét
n. a.
g) faboronát
n. a.
h) egyebet?
n. a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
Nagybajom: Farkas „szijjártó”. (1,2,3)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Zalában készített cserépedényeket használtak. Vásáron szerezték be. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Fazekasok, tyukászok, órások, üvegesek, edényfoltozók. Edényfoltozók még most is járnak, a többi árus 1945 után alig fordult elő a faluban. (1,2,3)
b) Honnan jöttek?
a. n.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
a. n.
d) Mit árultak?
a. n.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A helybelieknek egy-két kivétellel nem volt szőlőbirtokuk. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n. a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Három temetőről tudnak. Egy betelt, a kettő újabb pedig összeért. Külön nevük nincs, a kenderföldek közelében helyezkednek el. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n. a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Nem. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Általánosan. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
n. a.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Nagy százalékban géppel vetettek. (80-90 %) (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
A b)-t és a c)-t használták, takarónak nevezték. Mióta emlékeznek, mindig ezzel dolgoztak. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
18 kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni. 2-4 keresztet szoktak összekapcsolva rakni, de külön neve nem volt. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A keresztet hívták így. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 175 cm volt. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Állandó csapat járt a géppel. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Vízszintes rudakon hordták kazalba a kicsépelt szalmát. Petrencébe rakták a szalmát, aládugták a rudakat, egyszerre emelték föl, s vigyázva a lépésre a kazalhoz vitték, s így rakták fel egyszerre. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Az 1950-es időkben. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Nem vetettek eke után. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A rendet forgatták (kétszer). 3-4 rendet gereblyéztek össze, majd petrencékbe rakták. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A pajtából vitték villával. Ritkán előfordult, hogy ölben vitték vagy kosarat használtak. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
béfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
tézslaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
jármszeg (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Szorult esetben igen, de csak kevesen. (1,2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n. a.
c) Melyik évszakban?
n. a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Csak szügyre erősített tartóláncot alkalmaztak. Eredetét nem ismerik. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n. a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n. a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Marhásfogat – szekér. Lovasfogat – kocsi. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
3,5-4 m hosszú a nyújtott szekér. (1,2,3)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A kötél meghúzásához használtak csigát, kampót és karikát. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt. (1,2,3)
2.21.
Nem használtak vesszőből készült szekérkast. (1,2,3)
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
n. a.
b) Használtak-e kettőt is?
n. a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Nem. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Rocska. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
A marhásfogatot vezetni szokták.
a) indítják
Elinduláskor használják a becce nee kifejezést. A fiatalabb marhát hívják beccének. (1,2,3)
b) terelik jobbra
n. a.
c) és balra
n. a.
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca-coca, coca ne. (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi, pi-pi. (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A nevén szólítják. (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tilótípusú törőt használtak. Tilónak nevezték. (1,2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
n. a.
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
Ferde (b). (1,2,3)
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
„Puszták voltak a falu körül”. (Uradalmiak) Cserebók puszta. Kisjajgató puszta. Nagyjajgató puszta.(1,2,3)
a) Hogy hívták ezeket?
n. a.
b) Miért volt így?
n. a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A községnek mindig itt volt a helye. (1,2,3)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Az 1950-es évtizedben, boronaházat. (1,2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A fal mellé építették a kéményt. Megvizsgálni nem tudtam, mert a régi házakat lebontották. Arra nem emlékeznek, hogy mióta építenek kizárólag zárt kéményt. (1,2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Minden helyiségnek egy-egy bejárata volt, ami a „pitarból” nyílt. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
A faluban volt gyakori keresztmestergerenda. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Az 1900-as évek elején. (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A II. világháború után kezdtek négyzet alaprajzú házakat építeni, de általános nem lett, ma is építenek hosszú házat. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem tudnak olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence lett volna. (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
Normál magasságú (50-70 cm magas) padkára. (1,2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Ilyen pajták nem voltak. (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Két ág közé fogták a fazekat, de a nevére már nem emlékeznek (b). (1,2,3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
n. a.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Csak káposztát savanyítottak egészben, de nem ez volt az általános. A gyalult káposzta közé szoktak egy-két fejet betenni. (1,2,3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Az 1950-es években. (1,2,3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Asztalon vagy fölfüggesztett deszkán ruhába csavarva tartották. (1,2,3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Nem használtak füllel ellátott vajköpülőt. (1,2,3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
n. a.
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Csak kukoricából készítettek, aminek gánica a neve. A kukoricalisztet lefórrázták, majd a megdagadt pépet kiszaggatták egy tálra. Erre pirított hagymás zsírt, vagy tejfölös zsírt öntöttek. (1,2,3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Fonott hosszúkás, fonott köralakú, sima köralakú. (1,2,3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Mióta emlékeznek mindig készítettek lecsót. Krumpli, hagyma, paprika, paradicsom volt az összetétele. A leírt sorrend az összetétel mennyiségét is tükrözi. (1,2,3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Mióta emlékeznek mindig fogyasztottak nyersen paprikát és paradicsomot. (Hallották, hogy paradicsomot később kezdtek enni.) (1,2,3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Haltésztát és kalácsot, amit mákkal, dióval és kakaóval szoktak megtölteni. (Pogácsa tésztából hal alakú szaggatóval.) (1,2,3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát. (1,2,3)
b) Hány szélből készült?
Bősége a szoknyáéval vetekedett, de arra már nem emlékeznek, hogy hány szélből készült. (1,2,3)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Az 1950-es évekig. (1,2,3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Szoktak vásznat szőni. Az 1950-es évek elején szűnt meg teljesen. (1,2,3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Általában kötelező most is. (1,2,3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Még a II. világháború után is lehetett ilyet látni. (1,2,3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Télen, farsangkor, szórványosabban máskor is. (1,2,3)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
n. a.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
1910 körül kedden. (1,2,3)
b) 1980 körül:
1960 körül szombaton. (1,2,3)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
n. a.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
n. a.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
Két helyen szoktak lakodalmat tartani. Először a legénynél, ahol a leánynak csak a közvetlen hozzátartozói voltak jelen. Erre egy hétre megismételték a leánynál, ahol a legénynek csak a közvetlen hozzátartozói voltak jelen. A népet mindig a saját rokonság tette ki. (1,2,3)
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Még napjainkban is a házaknál zajlik le a lakodalom. (1,2,3)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
Előfordul, hogy valahol termet bérelnek. (1,2,3)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
1910 körül két héttel a lakodalom előtt a poszovics hívta meg a vendégeket. (1,2,3)
b) 1980 körül:
1980 körül két héttel a lakodalom előtt a családból valakik hívták meg a vendégeket. (1,2,3)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem. (1,2,3)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n. a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n. a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n. a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Általában helybeliek zenéltek. Később Csökölyből is kellett hívni zenészeket, mert a helybeliek kihaltak. (1,2,3)
b) Milyen hangszereken játszottak?
prímás, kontrás, sípos, bőgős, brácsás. (1,2,3)
c) Hány főből állott a zenekar?
Öt fő alkotta a zenekart. (1,2,3)
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
n. a.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Nem. (1,2,3)
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
n. a.
4.9. Regölés
Régen nem szoktak regölni, de napjainkban a tanító kezdeményezésére regölnek. (1,2,3)
a) Melyik napon szoktak regölni?
n. a.
b) Meddig élt ez a szokás?
n. a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n. a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n. a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
4-5 fő, ami a lakosság egy százalékát teszi ki. (1,2,3)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Az X-el díszített tejesfazék nem ismeretes a faluban. (1,2,3)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n. a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n. a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem. (1,2,3)
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
n. a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
A szokásnak nem volt jelentős hagyománya a faluban. Kellékek: kifordított bunda, szakáll, bot. (1,2,3)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Nem ismerik a betlehemes játékot. (1,2,3)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
A falu református vallású. (Nem tiszteltek szenteket.) (1,2,3)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Kéményseprővel, „Bakurásszal”, „Tüzes emberrel”. (1,2,3)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem. (1,2,3)
b) Mikor, hol, miért?
n. a.
c) Írjuk le tömören a szokást!
n. a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Nem tudnak erről. (1,2,3)
