Izsákfa
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1992. február |
| Adatközlők: | (1.) Farkas Gyuláné, 1912. |
| (2.) Varga Imre, 1917. Kapuvár | |
| (3.) Pál Ernőné, 1914. | |
| (4.) Pál Gyula, 1915. | |
| (5.) Farkas Gyula, 1920. | |
| Gyűjtötte: | Kordé Tünde |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Izs%C3%A1kfa |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Hagyomány nem maradt fenn a falu keletkezéséről. Eredetileg a Gólya grófé volt a birtok. Ő adta el a Medgyessy-Somogyi családnak. Ők építették 1803-ban a falu templomát. Ez a család végül mag nélkül maradt, ezért a pannonhalmi bencésekre hagyták a birtokot. Nekik volt uradalmuk a falu határában. (1,4,5)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A Deé (vagy Dé) család állítólag francia eredetű, a családfájukat a francia forradalomig vezetik vissza. Egyik-másik águk a Takács Dé család. A falu bennszülött családjai: Móri (talán a legrégibb), Maráczi, Görög, Szabó (utóbbi kettő nemesi származású), Pád, Farkas, Mészáros. (1,5)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem volt betelepülés a faluba. A cselédség Bokodon (major) lakott, belőlük sokan beköltöztek később a faluba. (1,4,5)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem volt kitelepülés. Néhány disszidens volt a II. világháború után és 1956-ban. (1,4,5)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Alsóság, Nemeskocs, Kemeneskápolna és Izsákfa tartozott szorosabban össze. Hasonlóságuk oka: „ezek a faluk földhatárosak voltak”, „mindenütt jó gazdák, nagy gazdák voltak”. Alsóságon volt a jegyzőség. Alsóságnak, Kemeneskápolnának és Izsákfának a szőlői is szomszédosak a Sághegyen. Nemeskocsot is mindig említik, „csak egy szántásnyom választotta el a két falut”. (1,4,5)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu Kemenesaljához tartozik. (1,4,5)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,4,5) A Sághegy tájvédelmi körzet. (4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Az itteni birtok a pannonhalmi bencéseké volt. Egyházashetyén született Berzsenyi Dániel. (1,4,5)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Adorjánban megszakadt a búcsú, mert megette a macska. A Mesteriek el akarták foglalni a falut, mert akár jöttek reggel, akár mentek este a Ságról, mindig a szemükbe sütött a nap. (A Ság keleti része Izsákfáé, nyugati része Mesterié, déli része Kemeneskápolnáé.) A faluban vannak becenevek pl. Szabókat Zsírosnak mondták. (1,4,5)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Régebben inkább a faluból házasodtak, de hoztak is be lányokat. Alsóságról, Köcskről, Kemeneskápolnáról, Nemeskocsról (csak utóbb, mert Nemeskocs evangélikus), Csögléről házasodtak. (1,4,5)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Cellben minden hónap első csütörtökjén volt havi vásár és minden negyedévben országos. Ide jártak rendszeresen. Jánosházán, Vásárosmiskén is volt régen vásár. Állatot venni elmentek Pápára, Devecserbe, Sümegre, Zalaszentgrótra. Valamikor Alsóságon is volt 2 vásár évente: a „mézes” és a „káposztás”.
b) Piacra:
Cellben csütörtökön volt heti piac. Az asszonyok fejkosárban vitték a tejhasznot, zöldséget. Még szekérrel is mentek olykor.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
A szomszédos faluk búcsúiba jártak el. Mesteri – május 10-e körül, Köcsk – 2 is volt, az egyik augusztus 20-án, Alsóság – Mária nevenapja,Nemeskocs – Áldozó csütörtök, Kemeneskápolna – Nagyasszonykor.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Cellbe proseccióval, a régi öregek Vasvárra. Sümegre egyénileg jártak. (1,4,5)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A Ságon bánya volt, ide mentek a faluból azok, akiknek nem volt elég földjük gazdálkodni. Rakodómunkásnak, kőfejtőnek, viccernek (kőfaragó) mentek. Alsóság és Cell között téglagyár volt, ide is mentek a faluból néhányan. A téglagyárat a 40-es években zárták be. A majorokba parasztgyerekek nemigen mentek. Jánosházára a Körtélyesi uradalomba szerződtek le féléves summásnak, de hétvégeken hazajártak. 8-10 ember volt oda. A lányok zöme volt szolgálni Budapesten vagy közelebb városon. A 40-s években a Marcal szabályozásánál dolgoztak. (1,4,5)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Egy-két nagygazdánál volta szolgagyerekek Alsóságról. Az uradalmakba jöttek summások. (1,4,5)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
A férfiak télen saját szükségletre sok mindent megcsináltak. Nem készítettek eladásra. A nemeskocsiak piacoztak söprűvel. (1,4,5)
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A celli vásáron, piacon vették. Tüskevári fazekasoktól, mert a közelben máshol nem volt. (1,4,5)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Leginkább Cellben vásároltak, mert közel volt. Esernyőcsinálók, köszörűsök, drótos-tótok jártak a faluban. Rongyász cigányok. Tikászok. Alsóságon lakott a „Paprikás” Józsi bácsi. Ő Kecskemét környékéről hozatott paprikát és ő értékesítette. Tüskevári fazekasok lófogattal hoztak cserépedényeket. (1,4,5)
b) Honnan jöttek?
Alsóság, Tüskevár.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Esernyőcsinálók, köszörűsök, drótos-tótok, rongyász cigányok, paprikás.
d) Mit árultak?
Paprikát, cserépedényt.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A Ságon van és volt a helybelieknek szőlője, „a kemeneskápolnai részen”.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
A Ságon Mesterinek, Kemeneskápolnának, Izsákfának és Alsóságnak van zömében szőleje. (1,3,4,5)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egy temetője van a falunak, mely „mindig is ez volt”.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A Szélhossza dülőben falmaradványok jöttek elő, kavicsot, téglát szántottak ki. Múzeumi emberek nem látták. A falu végén van a kastélydombnak nevezett rész, ott az apátságnak pincéje volt. (1,4,5)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Nincs a falunak fogadott ünnepe. (1,4,5)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Két-, háromlevelű borona volt, utóbbit magtakarónak használták. (1,2,4,5)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Ebben az időszakban még sokan vetettek kézzel. 1-2 nagygazdának volt csak vetőgépe a 20-as évekbe. „A falu zöme” kézzel vetett. (1,2,4,5)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
1-2 nagygazdának volt csak vetőgépe a 20-as évekbe.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
A gereblyés fajtát ismerik – kaszagráblának mondják. (1,2,4,5)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Olyant használtak, amelyikbe bele lehetett dugni a sarlót. (1) Csak át volt fúrva, hogy madzagra lehessen kötni. (4,5) Nem mindenki szedte a markot sarlóval, inkább kézzel szedték. (5)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Minden gabonából 20 kéve volt egy kereszt. 2 láb ment bele. (1,2,4,5)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
„Ki milyen hosszúra akarta csinálni, – az a kepe.” A területtől, terméstől függött, milyen hosszú volt. (1,2,4,5)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
140 cm. (1) 2 m körül. (4) Átlag 180 cm. (5) (Az adatok becsültek.)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A gép tulajdonosa fogadta a részes cséplőket. (1,2,4,5)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal. (1,2,4,5)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Nem emlékeznek hajdinára. (1,2,4,5) „Valamikor egyszer itt is vetettek, de csak próbára.” (4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A 30-as évektől vetettek eke után, de csak a háború után közvetlenül terjedt el. (1,5) Már az ősök idejében is eke után vetették, minden második ekehajtásba. (4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A szénát renden hagyták, 2-4 nap múlva forgatták, utána még börzögették. Így 5-6 napig is renden volt. A rendeket „sodrásba” húzták. Utána petrencébe rakták vagy egyből szekérre. Olyan is volt, hogy petrencefával szállították. A petrencefa két 150-200 cm hosszú kihegyezett karó, amit beleszúrtak a petrencébe, majd megemelték vele. A petrence a falubeliek szerint, kisebb, mint a boglya. (1,2,4,5)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Vasvillával, abrakos kosárral (70-80 cm átmérőjű), petrencefával. (4). Azzal itthon nem lehetett, csak a mezőn. (5)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igavonó, vonófa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
vonószeg (1,2), nyakszeg (4,5)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,4,5)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Nem, volt elég szalma. (1,2) A Kulcsár-kertből összegráblázták a hárs, kőrislevelet. A nagy levél volt a jó. (4)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Nem volt nagyméretű, de volt, aki összehúzta. A diófáé nem volt jó. Tavasszal. (5)
c) Melyik évszakban?
Inkább tavasszal, akkor szorult rá. (4)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Tartóláncot használtak kizárólag. (1,2,4,5)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A ló kocsit húz, az ökrök meg a tehenek szekeret. Noha szekérbe is fogtak lovat, a megkülönböztetés minden esetben ez. (1,4,5)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
„Takarodnyi” hosszú oldalt használtak. A hosszú szekér kb. 6 m. A TSZ előtt senkisem használt vendégoldalt. (4)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Hátul kötelet használtak. A kötél egyik vége a szekér oldalához volt csatolva. Szimplán, de gyakrabban duplán húzták át a nyomórúdon . (1,2,4,5)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén, erősebben ívelt volt, kinek, milyen fából volt. (1,5) „Ölég hajtott volt.” (4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A faluban nemigen volt kocsikas, talán kettő, ha volt. Subert használtak. (1,4,5)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Tehenet és ökröt akkor patkoltak, ha fúrt a lábával. Ökröket gyakrabban patkolták, a tehenet kevésbé. Az első láb külső körmét patkolták. (1,3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,4,5)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Nenén, Ne, Na mehettek!
b) terelik jobbra
Hii, Hii-ne!
c) és balra
Balra: Hajsz (1), Hajsz-nejde (4), Nejde (5)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Koc-koc-koc. Koca-ne, koca-ne. Coca-ne, coci-ne. (1,4,5)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi-pi-pi-pi-pi. Tyutyú-tyutyú. (1,4,5)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Le, Eszle. Nevén. (1,4,5)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kendervágót. Amikor már az öregjét letörték és finomították, akkor tilót. Mindkettő kézzel mozgatós. (1,4,5)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
A fekvőt. (1) „Egyik sem, a mienk nem így nézett ki.” (4)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
A Bokod-majorba sokan költöztek más majorokból. Ezek a cselédek a 30-as évektől behúzódtak a faluba. (1,3,4,5)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Lehet, hogy régen a Szélhossza dülőben volt a falu, mert onnan szántották ki falmaradványokat.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Nem emlékeznek a sövényházra a faluban. A 30-as években épültek a „fax” házak, ezek egysoros tömésházak voltak. A 20-as években már épültek hajtott házak. (1,3,4,5)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A bolthajtást lebontották, lepadlásozták a konyha azon részét is. A kéményt a fal mellé rakták a konyha közepére vagy a sarokba. A szobáknak külön kéménye volt. Ebben a században már biztosan nem épült nyitott konyha. (1,3,4,5)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A régi zsuppos házak tornácát falábak tartották. Ez már ritka volt. A nyitott folyosó bolthajtásosak voltak. Ezeknél a házaknál a konyháról nyílt az első és a hátsó szoba, illetve, kamra. A kamra a ternácról is nyílhatott. A 10-s években már voltak zárt folyosók. Ilyenkor a folyosóról nyílt a konyha, és az első és hátsó szoba. A kamra az udvarról. Cselédházaknál két családnak volt egy közös konyhája. (1,3,4,5)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Tömésházaknál is volt keresztmestergerenda. (1,3,4,5)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A 30-40-es években kezdték kidobálni mindenhonnan a rakott sporhelteket. Javarészt már csikósparheltek voltak. Elterjedési időpont nincs. (1,3,4,5)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Csak néhány tömbház van a faluban. „Pár éve épültek”. A házak többsége még egysoros vagy hajtott. Utóbb (néhány éve) épülnek már emeletes házak, de ezek tűzfalasak. (1,3,4,5)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
A legrégebbi időben kívülfűtős cserépkályha volt, később vaskályha. (1,3,4,5)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A kemence szája előtt egy 20-30 cm magas patka volt, az tartotta meg a sütőlapátot, így könnyebb volt bevetni. (1,3) A kemencét a padlószintről rakták, de fel volt töltve cserép-, üvegdarabokkal, hogy tartsa a hőt. A kemence szája 50-60 cm magasan volt. (4,5)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
A legrégebbi pajta középrészes kiugrós volt (f) két pajtafiával. Tömésből készült. Később már csak téglalap alakú deszkapajták voltak (vannak). (1,3,4,5)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Fazékkiszedő villáról nem tudnak. Olyan villa volt, amelyikkel a szalonnát szedték ki az abálóból. Vasból készült. (1,3,4,5)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Kerékrépát a kérdezettek idejébe már kevesen savanyítottak. A kerékrépát meghámozták, leszelték. Kovásszal savanyították, lisztet szórtak a tetejére, ha „megfölösült”, lemerték.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
A káposztát is mindig leszelték, eltiporták. (1,3,4,5)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Az 50-es évek legvégéig sütöttek kenyeret. (1,3,4,5)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Az a) és a b) fajta kenyértartót használták a faluban. A b) az elterjedtebb és a régebbi fajta. (1,3,4,5)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak dongás vajköpülőt, egy füle volt. Az ő idejükben gyakoribb, hogy tejesfazékban köpültek. Lopótökből tölcsért csináltak a fazék tetejére, abba húztk bele a köpüfát. (1,3,4)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem törtek kölest háznál. Hajdinát nem termeltek. (1,3,4,5)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Nem készítettek emberi táplálékot kölesből. (1,3,4,5)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Hármas hosszúkás kalácsot. Lakodalomra kalinkót (körbe fonott), ezt doblták széjjel a gyerekeknek. Kuglisütőben kuglófot, a közepe lyukas volt. (1,3,4,5)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Lecsót már régóta esznek. A II. világháború előtt is készítettek. Kevés paradicsomot kell belerakni, mert savanyú lesz különben. (1,3,4,5)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Nyersen mindig megették a paradicsomot, paprikát. Aki szerette, az ette. A paradicsomot most sem szereti mindenki. (1,3,4,5)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Diós-, mákos kalácsot. (1,3,4)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
A régi öregek a 40-es évekig hordták. Nemcsak aratáshoz, hanem mindennapi viseletnek is. Templomba már nem jártak el benne, előtte azonban volt nekik ünneplős gatyájuk is. (1,3,4,5)
b) Hány szélből készült?
n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
A 40-es években az öregasszonyok még hordtak ráncos szoknyát réklivel. A háború után már nem hordtak. Az e században születettek már egyberuhában jártak. (1,3,4,5)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Csak fontak háznál. Alsóságon volt takács, oda vitték. (1,3,4,5)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
A 30-as években még kendősek voltak a fiatalasszonyok. Ekkor már hátrakötve hordták. A 30-40-es évek fordulóján férjhez mentek már nem mind viseltek kendőt. Aztán amikor idősebbek lettek, volt, aki kendőt kötött. (1,3,4,5)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
A 20-as években már egymás mellett voltak az ágyak. (1,3) A II. világháború után, az 50-es években kerültek egymás mellé. (4) Az első szobában „ahol parádé volt” már a 20-as évektől egymás mellett. (5)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
A legtöbb lakodalmat Farsangon tartották. Előfordult tavasszal is, és szüret után is tartottak.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Adventkor és böjtön nem tartottak. (1,3,4,5)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
vasárnap
b) 1960 körül:
szombaton (1,3,4,5)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lányos háznál tartották a lakodalmat. A templomi esküvő után általában a kocsmába mentek, itt voltak néhány órát, amíg a vacsora elkészült. A lakodalom reggelig tartott. Az újasszonyt elkísérték az új lakhelyére, a legényes házhoz. Itt is megkínálták őket valamivel. (1,3,4,5)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A vacsora volt a főétkezés.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Celldömölkön tartják éttermekben.
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
A 70-es évek óta Celldömölkön tartják éttermekben. (1,3,4,5)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Vendéghívó hívott a lakodalomba. Szalagos bottal járt. A vendégeket háromszor kellett felszólítani. Először a lakodalom előtt két héttel. A vendéghívó nem a rokonságból került ki. A II. világháború előtt szűnt meg ez a szokás.
b) 1980 körül:
A menyasszony-vőlegény hív személyesen, előtte 2-3 héttel. (1,3,4,5)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem volt ilyen szokás. (1,3,4,5)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Alsóságról hozták a zenészeket.
b) Milyen hangszereken játszottak?
Egy bandában hegedűs, kontrás, bőgős, pikulás és cimbalmos volt.
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
A tangóharmonika nem került be ezekbe a zenakarokba. A 30-as évektől gombosharmonikás játszott egyedül. (1,3,4,5)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Igen.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
A gyerekek Luca előtti este (1,3), Luca hajnalán (4), Luca reggelén (5) jártak. A legények előtte éjszaka szalmáztak a lányos házaknál. A gyerekek szalmacsutakot vittek magukkal. „Luca-Luca kitty-kotty ha nem adnak litty-lotty Ha nem adnak szalonnát, levágom a gerendát Lányoknak akkora feneke legyen, mint a kemence szája! Akkora csöcsö legyenek, mint a bugyogakorsó! Annyi kolbászuk legyen, hogy kerítést lehessen fonnyi! Annyi zsírjuk legyen, mint égen a csillag!” Ha nem engedték be őket, ezt kiabálták be: „Egy csibéjük legyen, az is vak legyen!” (1,3,4,5)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
n.a.
b) Meddig élt ez a szokás?
A II. világháború után még néhány évig volt. (1,3)A háború előtt közvetlenül már nem volt. (4)A 30-as évekig regöltek. (5)
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
3-4-5 legény járt egy bandában, de több banda is volt regöléskor. (1,3)
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
A köcsögdudát „regő”-nek hívják. Szöveg nincs. (1,3,4,5)
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
25 éven felüli legény 30 is van a faluban, 30 éven túl is van több mint 15. (500-600 közötti a lélekszám). Régen is voltak, de nem ennyien. (1,3,4,5)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Nem volt rajta X. Fehér csík futott a nyakán. (1,3,4,5)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
a) Melyik napon,
Nem volt ilyen szokás. (1,3,4,5)
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Felöltöztek Miklósnak a legények. A lányokat ijesztgették, „meghúzkodták őket”. Bekenték az arcukat korommal, kifordított bundát húztak, láncot zörgettek. Bementek a lányos házakhoz. (1,3,4,5)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
A falubeli gyerekek is betlehemeztek, de jobbára Alsóságról jöttek. 5-6 gyerek volt, pásztoroknak voltak öltözve. Az 50-es évektől nincs ez a szokás. Szöveg nincs. (1,3,4,5)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendel – a barmok védőszentje. (1,3,4,5)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Jön a Mikulás! Jön a Krampusz! Jön a Kankus! (1,3,4,5)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem volt ilyen szokás. (1,3,4,5)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást!
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Tüske/favágó embert. (1,3,4,5)
