Ispánk

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Ispánk, 1986. április
Adatközlők:	(1.) Marton Sándor (77), Ispánk, Nyugati szer 1.
	(2.) Laczó Gábor (86), Ispánk, Nyugati szer 14.
	(3.) Laczó Gáborné (81), Ispánk, Nyugati szer 14.
	(4.) Marton Baby (56), Ispánk, Nyugati szer 1.
Gyűjtötte:	Fülöp Ágnes
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Isp%C3%A1nk
weboldal:	http://www.ispank.hu/pages/telepules.aspx

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Ezen a környéken valaha uradalom volt, melynek vezetője, az „ispánk” cselédlakásokat építettetett az uradalom köré. A régi cselédek leszármazottaiból lettek a község lakosai és hajdani alapítója tisztségéről a neve: Ispánk. (2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Dávid, Róka, Vörös, Szabó, Galambos, Tolvaj, Bita Róka, Vörös, Bata, Kapitány (kihalt), Laczó, Horváth, Tolvaj: később települtek ide, de még a nagyszülők ideje előtt, cseléd volt egy nagygazdánál, ide nősült és mostmár a falu fele Tolvaj nevezetű. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Kizárólag szórványos betelepülés, egy-egy család. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Csak szórványos elköltözés volt régen, de újabban a fiatalok nagyobb számban. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A letelepedés idejét és a településszerkezetet (szeres település) tekintve a környező tizenhét falut, beszédmodorára nézve Nagyrákost és Őriszentpétert tartják hasonlónak. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Őrség, tizenhat, illetve tizenhét faluból állott, ezek közül Őrhodos és Domokosfa ma „Szlávihoz” tartozik. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Belső vidék (Senyeháza), Hetés-nyugatra (Szombatfa), Rábamellék északra (Nagysárkány, Acsa), Hegyhát (Szentmárton, Marác, Ivánca), Göcsej-Zalalövőtől Egerszegig. (2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Őriszentpéter a vásárairól és hogy az Őrség központja, Ispánk az apaállatok tenyésztéséről votl híres régebben. Szabad népek voltak, a császári udvarba adtak őrséget. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Őket nem, a rátótiakat, azzal, hogy az erdőben keresztben akarták vinni a létrát, és hogy nem tudták, hát kivágták a fákat. Szalafőn meg megülték a tököt a falu előljárói, mert hogy az biztos lótojás. Megunták, elgurították, a bokorból meg kiugrott egy nyúl és azt hitték, a kiscsikó esett ki. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Helyből és az összes környező községből, nem volt különösebben kiemelt falu, de tiltott se. Kondorfáról volt kevesebb, mert azok katolikusok. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

Őriszentpéteren volt évi hat vásár és négy vásárjellegű búcsú, mivel ők reformátusok, vallási jellegű búcsút nem tartottak, nem is jártak olyanra.

a) Vásárra:

Őriszentpéter vásár: február 28., március 21., május 18., június 20., augusztus 1., november 4.

b) Piacra:

n. a.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsú: négy (időpontra nem emlékszik pontosan, de nagyjából a fennmaradó hónapokban), Nagyrákos és Senyeháza is tartott kevésbé jelentős vásárokat és búcsúkat. (1,2,3,4)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n. a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Körben uradalmak voltak, de jószerivel csak erdőgazdálkodást folytattak csekély mértékben, néha télen jártak néhányan fát vágni, de egyébként nem volt munka, nem jártak el. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Leginkább Kondorfáról fogadtak nyárra pásztorfiúkat, mást nemigen, nem nagyon volt munka, ami volt azt a család is győzte. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Mindenki megcsinálta magának ami kellett, esetleg azokban a családokban, ahol sok volt az asszony és a lány, szőttek vásznat feleslegbe is, és azt eladták Körmendre, Zalaegerszegre, néha rongyosszőnyeget is. Adatközlő szokott eladni az ismerősöknek szerszámnyelet, kast, ha van ideje csinálni, felkérésre. (1,2,3,4)

a) kocsikasokat

n. a.

b) vesszőkosarakat

n. a.

c) szalmafonatú edényeket

n. a.

d) szövőbordát

n. a.

e) favillát

n. a.

f) fagereblyét

n. a.

g) faboronát

n. a.

h) egyebet?

n. a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n. a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Elsősorban magyarszombatfai cserepet használtak, azonkívül Velemérről, Gödörházáról jöttek fazekasok, messzebbről nem. (1,2,3,4)

1.16.

Nemigen jártak, mert volt Ősiben vásár sokszor, ott meg tudták venni, ami kellett. Néha tótok, fódozók, meg üvegesek, egyszer-egyszer bosnyákok cérnával, meg ilyesmivel. (1,2,3,4)

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Néha tótok, fódozók, üvegesek, egyszer-egyszer bosnyákok cérnával

b) Honnan jöttek?

n. a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

tótok, bosnyákok (1,2,3,4)

d) Mit árultak?

üveget, cérnát

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

n. a.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Csak helybelieknek volt itt szőlőjük a filoxéráig, más falubélieknek nem, és nekik sem volt máshol szőlőjük. A Kishegy, az Öreghegy és a Fehérhegy jó bort termett. (1,2)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Volt adatközlő háza mellett is az árokban, nyoma már nincs, nagyapjától hallott róla, van a mostani községi temető és volt egy a nyugati szer túlsó (északi részén). A neveiket nem tudja. Nagyapja ideje óta a mostanit használják, ez a községi temető, volt egy a nyugati szerben, Martonék házától nem messze az árokban, és egy a nyugati szer az előzővel szemközti oldalán is. Nevet nem tud. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n. a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nem voltak ilyenek, ők nem katolikusok. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Kizárólag két boronát (a kettő együtt nem volt egy méter). (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A kézi vetés általános. (1,2,3,4)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

a gépi vetés ritka, csak az I. világháború után került a faluba egy-két vetőgép. (1,2,3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

Eredetileg a gereblyéset, neve: takaró, ez volt az általános, később az I. világháború után néhányan használták a villásat is. Azzal könnyebb volt. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

17 kéve = 1 kereszt, 3-5 kereszt = 1 kepe. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Igen, bizonytalanul meghatározott (de legfeljebb 5 kereszt). Termés mennyiségének meghatározására nem használták. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A cséplő magasságához arányították, 150-170 cm között. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gazda állította „kőcsönbe”, később, visszaadták a segítséget. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A 30-as évekig villával, utána néhányan próbálkoztak a nyárssal is. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 50-es években. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

30-as évek végén kezdődött, és a 60-as években lett általános. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Kaszálás rendje, elszórás vagy hintés, megfordítás, estére petrencbe összerakták, másnap reggel eszórták, egyszer-kétszer fordították (ahogy kívánta), bevittéka a pajtába (pajtafiába vagy padlásra). (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Leggyakrabban ruhával (kb. 150x150-es), vagy szénahordó „sráglá”-val (hajdinával), ritkábban kosárral, villával soha. Ezeket egészen a TSZ ideéig használták. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonó, vonyu

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

kázla, nyakszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

vonószeg, igaszeg vagy küllő (1,2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen (1,2,3,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Sokan levelet és mohát is, ha elfogyott a szalma (1,2,3,4)

c) Melyik évszakban?

ősszel gyűjtötték be. (1,2,3,4)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Nem alkalmaztak tartóláncot, de ismerték. (1,2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n. a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n. a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekérnek, amit teherhordásra használtak (ha szénát hordtak hosszúoldalt tettek fel, ha fát, akkor „rakoncát”) kocsinak, ami kisebb volt a szekérnél, ülések voltak benne és személyszállításra használták. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

400-500 cm, vendégoldalt nem használtak, csak nyújtott hosszú szekeret. (1,2,3,4)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Csak kötéllel (1. adatközlő használt csak „siketü-karikát”). (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Nem használtak saroglyát. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A szekérkas egyik végén nyitott, koporsó formájú volt. (1,2,3,4)

b) Használtak-e kettőt is?

Használtak kettőt is. (1,2,3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Szokták, de csak az első lábait, ha „fúrt” vagy „csavart”. Akkor cserélték, amikor elkopott, főképpen szántás előtt. Sokan patkolták, a teheneket is. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zsóter vagy fejőke. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Hej, na

b) terelik jobbra

Hopp!

c) és balra

Hik A becce nevet nem ismerik. (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne. (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi, pipi nye. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Kutyát a saját nevén hivogatják. (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Lentörő sulykot és törővályút. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő típusút. (1,2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n. a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Nem volt. (1,2,3,4)

b) Miért volt így?

n. a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A községnek mindig itt volt a helye. (1,2,3,4)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Fektetett boronából készült ház van a Nyugati szer 11-ben, állított boronából készült még több van. (1,2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Fal mellé építették téglából. Az 1900-as évektől kezdve csak zárt kéményt építenek. (1,2,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Külön ajtóval a „pitarba” nyílt minden helyiség. Egymásba nem volt átjárás. (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Igen volt, de kivették később. Földfalú házaknál is volt. (1,2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az 1910-es években már a módosabb gazdák használták. A 30-as évekig általános volt, utána kidobták. (1,2,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Kontyolt tetejű házakat nem építettek. A 20-as évek végétől már nem építenek egysoros házakat. (1,2,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem. (1,2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyha padlószintjére. (1,2,3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Torkos pajta nem volt, L alakú nagyon ritkán, leeresztett oldaltoldású viszont gyakori. Az oldaltoldás neve: „pajtafia”. (1,2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Ágas vasat használtak (olyasmit, mint a „szamalu” parázskiszedő vas), olyanmódon, hogy a fazék pereme alá tolták és úgy húzták ki. (1,2,3,4)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Törköly közötti savanyítást nem ismerik. (1,2,3,4)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Káposztát savanyítottak egészben, de tarlórépát nem, csak összevágva. (1,2,3,4)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

1945-ig sütöttek otthon, utána már nem tudtak jó kovászt készíteni. (1,2,3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A b) jelű. (1,2,3,4)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

A b) jelű. (1,2,3,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Kis kézimalommal őrölték a hajdinát. (1,2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Igen, vízbe eresztették a hajdinalisztet, sűrűre főzték, majd kanállal kiszaggatták. Hajdinadödölle (hajdinából készült még liszt, kása, málé, pogácsa – sok tejföl kellett hozzá). (1,2,3,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Tepsi alakú, töltött, legalább mazsolaszőlőt tettek bele. Csak kalács a neve, de készítettek kuglófot is. Két szálból fonott, a neve kalács. (1,2,3,4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Sok paprika, kb. negyedannyi paradicsom, izesítőnek kolbász, szalonna vagy egyéb füstölthús, ha éppen van. Hagymával készítik, két-három fejet tesznek egy főzetbe. (Egyik adatközlő télire is tesz el lecsót, zsírban vagy olajban.) Gyerekkora óta szereti. (1,2,3,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Kb. 10-15 éve vált általánossá a nyersparadicsom fogyasztása. (Az egyik adatközlő Őriszentpéterből jött ide Ispánkra feleségnek, ő kb. 1945 óta fogyasztja.) (1,2,3,4)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Kalácsot (üresen vagy mákkal, „kráfli” – finom tészta, vajas vagy hájas). (1,2,3,4)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Csak a nagyszülők hordták. (1,2,3,4)

b) Hány szélből készült?

két szélből készítették. (1,2,3,4)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Ispánkon nem igen volt viselet, mindig a divatnak megfelelően öltöztek. (1,2,3,4)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Igen, kb. 1945-ben szűnt meg. (1,2,3,4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt kötelező, de praktikus okokból viselték. (1,2,3,4)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Igen, még ma is szokásban van sok háznál. (1,2,3,4)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Tavasszal (májusban). (1,2,3,4)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Nem volt kifejezetten tiltott évszak. (1,2,3,4)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1980 körül:

szombaton (1,2,3,4)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Mindkettőnél (1,2,3,4)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Volt két egyenrangú főétkezés, mindkét háznál egy-egy. (1,2,3,4)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

Ha megosztás volt, nagyjából feleződött a vendégsereg, de ki-ki a saját hozzátartozóit látta főleg vendégül. (1,2,3,4)

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

A TSZ konyhában (1,2,3,4)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

kb. 10 éve épült, azóta itt tartják általánosan. (1,2,3,4)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Vőfély 1-1,5 héttel a lakodalom előtt, egyszer hívott

b) 1980 körül:

Szinte kizárólag nyomtatott meghívó van. (1,2,3,4)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem. (1,2,3,4)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n. a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n. a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n. a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Mindig pankaszi cigányzenekart hívtak.

b) Milyen hangszereken játszottak?

A felállás: hegedű, bőgő, cimbalom, kontra, néha sípos is volt.

c) Hány főből állott a zenekar?

n. a.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Tangóharmónikát egyáltalán nem használtak. (1,2,3,4)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Nem túl gyakori, csak cigányasszonyok csinálták (1,2,3,4)

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Töreket vagy szalmát szórták szét az udvaron, adtak érte kevés pénzt vagy néhány tojást, különben ellopta. (Töredékes szöveg: Luca, Luca kitty-kotty, tojjanak a tyúkjok...) (1,2,3,4)

4.9. Regölés

Nem szoktak. (1,2,3,4)

a) Melyik napon szoktak regölni?

n. a.

b) Meddig élt ez a szokás?

n. a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n. a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

n. a.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Voltak is, vannak is, a lakosságnak több mint az 5 %-a. (1,2,3,4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem volt, csak virágos. (1,2,3,4)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n. a.

c) Hol szerezték be ezeket?

n. a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem szoktak. (1,2,3,4)

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

Nem szoktak. (1,2,3,4)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Nem volt ilyen. (1,2,3,4)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Nem volt ilyen, mert reformátusok. (1,2,3,4)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Reformátusoknál nincs szent-kultusz. (1,2,3,4)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Nem igen szokták, esetleg a mumussal. (1,2,3,4)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)

b) Mikor, hol, miért?

n. a.

c) Írjuk le tömören a szokást!

n. a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Semmilyet, néhányan úgy mondták: nevet. (1,2,3,4)