Ikervár

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Ikervár, 1989. november
Adatközlők:	(1.) Pásti Józsefné Németh Rozália, 1926. Ikervár, római katolikus, Ikervár, Ady E. u. 33.
	(2.) Pupp Ferenc, 1920. Ikervár, római katolikus, Ikervár, Petőfi u. 51.
	(3.) György, 1924. Ikervár, római katolikus, Ikervár, Rákóczi u. 10.
Gyűjtötte:	Pásti József
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Ikerv%C3%A1r
weboldal:	http://www.ikervar.hu/hu/koszonto

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Községünk már a honfoglalás idején lakott település volt. Bizonyítja ezt az 1988-ban kezdődött régészeti ásatás, melynek során száznál több emberi csontmaradványt, nyilcsúcsokat, női ékszereket, stb. találtak. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Cseh, Pupp, Kovács, Farkas, Szántó, Takács, Varga, Pupp (Csényéből), Cseh (Nyőgérből), Kovács (Rábakovácsiból). (2,3) Néhány család – Faiszt-ok – svábok. (1)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nagyobb betelepülésről nem tudnak. (2,3) Néhány család – Faiszt-ok – svábok. (1)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem költöztek el nagyobb számban. (1,2,3) „Ide mindig csak jöttek.” (1)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Rum – lélekszám alapján. (1) Rábapaty – kosárfonó tradíciók alapján. (2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tartozik tájegységhez, vidékhez. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Őrség: Őriszentpéter, Szalafő, Nagyrákos. Göcsej Rábaköz: Szil, Szany. Kemenesalja: Kemenesmagasi, Hegyhátszentjakab. Vendek: Magyarlak. Horvátok: Horvátlövő, Horvátzsidány, Narda. Németek: Kőszegfalva, Pornóapáti. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Velemér: fazekasság Őriszentpéter: Az őrség kapuja (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Kutyaharangozó Ikervárnak csúfolták. (Oka: az egyik Batthyány gróf kedvenc vadászkutyájának „temetésén” harangoztak.) Falucsúfolók: Tarisznyás Pecöl, Cserebókos Megyehíd, Simonyiban döglött zsiba, Mesteriben kigyulladt a lúdkatróc. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A szomszéd falvakból házasodtak. Szórványosan: Kovácsi, Pecöl, Megyehíd. Gyakrabban: Sótony, Nyőgér. Nem: Sáriból, mert a sári parasztok rátartiak voltak. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Sárvár – október 28., Simon-Júdás vásár. Rum

b) Piacra:

Sárvár – hetipiac

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

a környékbeli falvakba

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Celldömölk – szeptember 8., Nagymáriacell – augusztus 15. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Újmajor: Tuboly birtokára summásnak (kevesen) A sárvári cukorgyárba idénymunkára. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Nem volt jellemző, kivéve az 1896-os vizierőmű-építést, amikor százával jöttek alföldi kubikosok is. (2,3) A vendek jöttek aratáskor. (1)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A használati eszközöket általában helyi iparosok készítették. (1,2,3)

a) kocsikasokat

n. a.

b) vesszőkosarakat

A kosárfonások hagyományai vannak. (1,2,3)

c) szalmafonatú edényeket

n. a.

d) szövőbordát

n. a.

e) favillát

n. a.

f) fagereblyét

n. a.

g) faboronát

n. a.

h) egyebet?

n. a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n. a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Sárvári cserépedényeket használtak, piacon, vásáron vették. (2,3) Őrségből hozták, árustól vették. (1)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Meszesek, bosnyákok, deszkások, üvegesek, üstfoltozók, teknyősök

b) Honnan jöttek?

Sümegről, Boszniából, Ausztriából

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Meszesek, bosnyákok, deszkások, üvegesek, üstfoltozók, teknyősök

d) Mit árultak?

meszet árultak, késeket árultak, deszkát árultak, üveget árultak, oláh cigányok – teknőt árultak

Meszesek: Sümegről jöttek – meszet árultak Bosnyákok: Bosniából – késeket árultak Deszkások: Ausztriából – deszkát árultak Üvegesek: Trencsén-tót – üveget árultak Üstfoltozók: cigányok Teknyősök: oláh cigányok – teknőt árultak (1,2,3)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A sótonyi és a nyőgéri szőlőhegyen kezdetben kevesebb családnak volt „szőlőhegye”, de később (1960-tól) sokan vásároltak. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n. a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Honfoglaláskori, kálváriadombi, templomkerti, községi új temető. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n. a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Október 20-a – Szent Vendel napja. Ő az állatok védőszentje, s hogy ne érje kár az állatállományt, ezen a napon senki sem fogott be. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak két boronát, általános volt. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A másodvetést kézzel végezték. (1,2,3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A gazdáknak volt vetőgépük, tehát általános a gépi vetés. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

A gereblyés és villás kaszacsapó nem ismeretes. A hajmókot használtak kizárólagosan. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használták a nyílással ellátott kévetkötőt. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

14 kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni. 5-6 keresztet raktak összekapcsolva, ez volt a kepe. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Kepe: meghatározott számú kereszt. Használták a termés mennyiségének a meghatározásához. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

144-155 cm közötti hosszúságú volt a csép nyele. (2,3) 155 cm fölötti hosszúságú volt a csép nyele. (1)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat járt a géppel, általában 17 fő. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal hordták a szalmát fej fölött, ez volt az általános. Elevátor csak az uradalomban volt. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1960 után biztos, hogy nem folyt hajdinatermesztés. Valószínűsíthető, hogy utoljára 1956 körül termesztették. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Kb. 1930 körül kezdődött a burgonya barázdába való vetése. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A rend forgatalan maradt, ha vékony volt. A rendet forgatták. Gyüjtötték boglyába (baglába). (Ha megázott, többször terítették.) (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával, vagy nagy vesszőkosárral – buritó – hordták. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igabéfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

guzs

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Használták (1,2,3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n. a.

c) Melyik évszakban?

Ősszel és télen használták a fák levelét almozáshoz. (1,2,3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Nyaklóval együtt használták a szügyre erősített tartóláncot. Ez utóbbi az újabb. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n. a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n. a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekérnek nevezték a hosszú szénahordó szekeret, kocsinak vagy kocsiszekérnek a rövid szekeret. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A hosszúszekér hossza: 550 cm. A nyújtott szekér a gyakoribb, a vendégoldal a ritkább. (1,2,3)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Csak kötéllel szorították le a nyomórúdat, semmi más eszközt nem használtak. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A saroglya egyenes volt, esetleg enyhén ívelt. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A vesszőből készült szekérkas lefelé szükülő trapéz alakú volt. (1,2,3)

b) Használtak-e kettőt is?

Kettőt is használtak, főleg szüret idején. (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Szokták patkolni a vonómarhát, nyáron. Sokan patkoltatták. A betakarítástól függően a tehenet is patkoltatták. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Sajtár. Zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

ne, te, ne!

b) terelik jobbra

hik!

c) és balra

höjsz! A „becce” nevet ismerik, de indításkor – indítószóhoz – nem kapcsolják. (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne, ne, ne. (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi, pi, pi vagy pityi, pityi, pityi. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Le, eszle. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilolós törőt használtak a kender és len töréséhez. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Állórokkát használtak. (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n. a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Cigányszer, Malomszeg elkülönült házcsoportok voltak.

b) Miért volt így?

Malomszeg: A község központjától távolabb lévő – a Rábán működő – malom köré csoportosult néhány ház. (1,2,3)

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A községnek mindig itt volt a helye. (1,2,3)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

1907. június 8-án tűzvész pusztított a faluban, és ekkor a még meglévő favázas házak megsemmisültek. (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A fal mellé rakták a kéményt a vályogházaknál. A kő- és téglaházaknál falba építették. Zárt kéményt kb. 1910-től építettek. (1,2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Szobának: egy ajtó a tornácra vagy gangra. Konyhának: egy ajtó a tornácra vagy a pitvarba. Kamrának: egy ajtó a pitvarba. (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Nem emlékeznek keresztmestergerendás házra. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az 1910-es tűzvész után általában rakott sparhelteket készítettek. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

1955-60-as évektől építik a kockaházakat. 1950-től már nem építenek egysoros házat. (1,2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem emlékeznek ilyen házra. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

Általában normál magasságú (50-70 cm-es) padkára. (1,2,3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Volt torkos pajta és „L” alakú is, de a téglalap alaprajzú volt a domináns. (1,2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Két ága közé fogták a fazekat többnyire, de ritkábban előfordult, hogy egyik ágát akasztották a fazék fülébe. (1) (A 2., 3. adatközlők nem tudtak a kérdésre érdemben válaszolni.)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Igen, savanyítottak törköly között tarlórépát (1,2,3)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Igen, savanyítottak egészben káposztafejeket is. (1,2,3)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Az 1960-as években. (1,2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Volt csillagos is, de jellemzőbb volt a rácsos. (1,2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Igen, használtak. (1,2,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

n. a.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Igen, készítettek hajdinából kását, így is nevezték. Először sűrőre főzték, majd kanállal kiszaggatták, forró zsírban kisütötték, végül megsózva elfogyasztották. (1) (A 2, 3 adatközlők nem tudtak válaszolni.)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Szinte kizárólagos volt a hosszú fonott, de előfordult a fonott, kör alakú is. (1,2,3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Kb. 1950 óta készítenek lecsót a faluban. Összetevői: 1/2 kg paprika, 1/4 kg paradicsom, 1 nagy fej hagyma, 1 evőkanál zsír. A másik változatban burgonya is szerepel, az összetevőket együtt tették fel főni, nagyon hamar kész. (1) (A 2., 3. adatközlők nem tudtak válaszolni.)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Kb. az 1940-es évektől. (1,2,3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Kukoricalisztes kenyeres (édes volt). (1) Diós és mákos kalácsot. (2,3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Kb. 1935-40-ig viseltek. (1,2,3)

b) Hány szélből készült?

n. a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Kb. 1930-ig viselték a derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal. 81) (A 2., 3. adatközlők nem tudtak válaszolni.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

1945-ig. (1) Szoktak vásznat szőni, kb. 1930-ig. (2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Kb. 1910-ig (legfeljebb 1920-ig) volt kötelező a fejkendő viselete az udvaron kívül. (1) (A 2., 3. adatközlők nem tudtak válaszolni.)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Szokás volt, sőt ma is elég gyakori. (1,2,3)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Nyáron augusztusban, illetve télen februárban tartottak több esküvőt. (1,2,3)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Tavasszal, ősszel nem tartottak. (1,2,3)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

szerda (1,2,3)

b) 1980 körül:

szombat (1,2,3)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalmat a lányos háznál tartották. (1,2,3)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Vacsora volt a főétkezés. Nem volt két egyenrangú étkezés. (1,2,3)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n. a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Általában vendéglátó helyen van a lakodalom. Szombati napon tartják. (1,2,3)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

1965-től nem tartanak otthon lakodalmat. (1,2,3)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Vendéghívó volt, egyszer hívott, kb. a lakodalom előtt 3 héttel.

b) 1980 körül:

A jegyespár hív szóban vagy levélben, egyszer hív, kb. 2-3 héttel a lakodalom előtt. (1,2,3)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt cseréptörés. (2,3) Lakodalomban volt, (1)

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

ha a vendég káposztát kapott, összetörte a tálat. Közben a násznagy a következőket mondta: „Ez ám az a jó káposzta, Benne főtt a disznó farka. A menyasszony kirántotta, Lába közé szorította.” (1)

d)Meddig élt ez a szokás?

n. a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Helybeli cigányzenekar zenélt. (1,2,3)

b) Milyen hangszereken játszottak?

Citera, furulya, hegedű, harmónika.

c) Hány főből állott a zenekar?

8 fős.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Már 1890-1900 között is ismerték a harmónikát. (1,2,3)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Lucázás volt – van –, a napján tartották. (1,2,3)

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Lucázás volt – van –, a napján tartották. Nem alakos, szalmával lucáztak, lucáznak.

„Adjon Isten! Szabad-e lucázni?

Luca, Luca kity-koty, kity-koty,

Tojjanak a lúdjok, tiktyok.

Ülősek legyenek,

Meg ne betegedjenek?

Luca, Luca kity-koty, kity-koty,

Annyi pénzük legyen, mint Rábába a kövécsm

Luca, Luca...

Olyan vastag szalonnájuk legyen, mint szobába a mestergerenda,

Luca, Luca...” stb. (1,2,3)

„

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Szilveszter este a legények jártak regölni.

b) Meddig élt ez a szokás?

n. a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

legények

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

Amott kerekedik egy széles tó, legeltetem juhaimat csoda fübe,

ezerágú szarvasnak száz ága-boga. Száz misegyertya oltatlan

aludjék, gyújtatlan gyuladjék.

Hej, regö rejtem, majd neked ejtem, ez új esztendőbe.

Itt is mondanának egy szép leányt, kinek neve volna,

Kiss Mariska volna, amott mondanának egy szép legényt,

kinek neve volna, Nagy Jóska volna,

Hej, regö...

Jól házasodjatok, sokat szaporítsatok, mint a házi nyulak.

Hej, regö...

Összepöndörödjetek, összegöndörödjetek, mint a malac farka,

Regölöm a gazdát, vele az asszonyát,

ha nem adnak koronát, elviszem a boronát,

ha nem adnak százast, elviszem a házat.

Hej, regö...

Adjon a nagy Úristen ennek a gazdának egy hold földön

száz mérő búzát, száz mérő rozsot, egy disznónak száz

malacfiat, egy tik alatt száz csibefiat.

Hej, regö...

Adjon az Úristen ennek a gazdának egy szép leányt,

a szép leánynak egy szép vőlegényt

Hej, regö...

Adjon Isten bort, búzát, békességet,

fát, füvet, feleséget.

Szekerünkbe kereket,

a hordóba feneket,

hadd ihassunk eleget.” (1,2,3)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Régen több volt, mivel a „földbirtok” miatt „válogatósabbak” voltak a legények. (1) A lakosságnak kb. 0,6 %-a öreglegény. (2,3)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Ismerték ezt a fajta edényt (1), Nem ismeretes ilyen edény. (2,3)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

3-4 X volt rajta (1)

c) Hol szerezték be ezeket?

Sárváron vették őket. (1)

Nem volt szokásban. (1,2,3)===4.12===

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

n. a.

b) miért,

n. a.

c) kik végezték?

n. a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n. a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

n. a.

b) miért,

n. a.

c) kik végezték?

n. a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n. a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Fiatalok beöltözve a falut, házakat járták, a kisebbeknek a szülők kérésére ajándékot adtak át. Öltözet: kucsma, szőrbekecs, álarc, láncosbot. (1,2,3)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Betlehemvivő, 2 pásztor, 3 és 4 pásztor, vagy Gyurkó-Jankó név szerint. (1,2,3)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendel: a tehenek védőszentje. Szent Márton: a ludak védőszentje (?) Márton napi sokás, hogy az aznap levágott lúd mellcsontját megvizsgálva az időjárásra következtettek. Ha véres volt a csont, akkor kemény, hideg tél várható. (1,2,3)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

„Elvisz a tüzesember!” (1) „Elvisz a kankus!” (ördög-féle valami) (2,3)

4.17. Diódobálás

Ismerik (1) Nem ismerik a diódobálást. (2,3)

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

szenteste zajlott le, mézzel fogyasztották (1)

b) Mikor, hol, miért?

a hiedelem szerint nem lesz rossz foga annak, aki eszi. (1)

c) Írjuk le tömören a szokást!

n. a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Favágót láttak a Holdban. A szájhagyomány szerint fölszívta a Hold, mert vasárnap fát hasogatott. (1,2,3)