Hottó
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1985. szeptember |
| Adatközlők: | (1.) |
| (2.) | |
| Gyűjtötte: | Pintér István |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Hott%C3%B3 |
| weboldal: | http://www.hotto.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Adatközlők elődeinek elmondása szerint a török elől menekültek a környező földekről az emberek az erdőbe. A törökdúlás után az erdőt kiírtották, s a falu itt maradt. A falu mellett volt egy kiszáradt tó, innen kapta a nevét. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Kámán, Kovács, Horváth. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak betelepülésről a faluba. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem volt elköltözés a faluból. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Böncodföldét, Bödét tartják magukéhoz hasonlónak, azonosak a szokásaik, a települések fekvése, a lakosság összetétele. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Göcsejbe tartozik a falu. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Göcsejről tudnak, amiben laknak, Őrségről: Őriszentpéter, Velemér, Gödörháza, Szaknyér. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem tudnak híres községről. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem tudnak arról, hogy csúfolták volna a falut, ők sem csúfolták a más falubelieket. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Házasodtak más falvakból, Kutasról, Bagodból, Hottóról. Jelentős számú volt a házasodás. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Zalalövő, Zalaegerszeg, Körmend
b) Piacra:
Zalaegerszeg
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Milejszeg, Böde, Kustánszeg, Bagod
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvár szeptember 8. (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Somogy megyébe, Veszprém megyébe, Sopron megyébe nagyobb számban mentek summára, répakapálásra, kukoricakapálásra, aratásra, répaszedésre. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Nem jöttek ide summások. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Csak saját használatra készítettek. (1,2,3)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Őrségi cserépedényeket használtak, vásáron , vagy vándorárusoktól vették. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Gerencsérek, meszesek, drótosok, üvegesek, erdélyi ruhások. (1,2,3)
b) Honnan jöttek?
Erdélyből.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Gerencsérek, meszesek, drótosok, üvegesek, erdélyi ruhások.
d) Mit árultak?
Cserépedényt, meszet, ruhát.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Boncodföldén, Dobronhegyen, Szentmihályon voltak szőlőik. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Itt idegeneknek nem volt. (1,2,3)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Két temető van a faluban. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Sarlós Boldogasszoy (július 2.) a fogadott ünnep jégverés ellen. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak két és háromlevelűt. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Többségük kézzel vetett. (1,2,3)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Egy-két jobbmódú gazdánál volt csak vetőgép. (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Használtak villásat és hajmókosat (banics, kecskeláb). (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak ilyent. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Búzából és rozsból 21 kévét tettek egy keresztbe, terméstől függően 5-6-7-8 keresztet kepébe. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Meghatározatlan számú kereszt összerakva a kepe. Termés mennyiségének meghatározására nem használták. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
180 cm a csép nyele. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Általában kölcsönös volt a cséplésnél a csapat, de volt olyan év, amikor állandó volt. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárson vitték a szalmát. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1950 körül szűnt meg a hajdina termelése. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1960 után kezdték a burgonyát eke után rakni. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A lekaszált füvet a rendről szétterítették, forgatták, ha száradt ágyatokba, végül boglyába rakták. Szénaszárító állványt nem használtak. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Buritóval (kosár) és köcölével. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vonófa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszög
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszegek (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Ősszel használták a fák levelét almozáshoz. (1,2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
Ősszel.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Használtak tartóláncot, 32-től már nyaklót. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekérnek a teherhordót, kocsinak a személyszállítót nevezték. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
3,5-4 m a szálastakarmányt szállító szekér, vendégoldalt nem használtak. (1,2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Rudazókötelet használtak, hossza: 7-8 m. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt a saroglya, kettőt is használtak. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A szekérkasnak három oldala volt, elől függőlegesen állt, két oldala a szekér oldalához igazodott. Teherhordáskor elől és hátul is tettek. (1,2,3)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Nem patkolták a vonómarhát, nem volt kövesút. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne!
b) terelik jobbra
Nejde, hikk!
c) és balra
Balra: Nejde, hakk! (1,2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca, ne, ne. (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi, pipi, ne, ne. (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Esz le! (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
n.a.
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő rokkát használtak. (1,2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
Csak egy házcsoport volt: Balázstanya. (1,2,3)
b) Miért volt így?
Nem tudják mért volt így, amerikásoké volt. (1,2,3)
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Az 50-es években bontották le. (1,2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A szoba és a konyha közti fal mellé építették a kéményt. Szabad kéményre nem emlékeznek. Csak zárt kéményt a századfordulótól építenek. (1,2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Pitarba nyílt minden helyiség. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt mestergerendás ház, földfalura nem emlékeznek. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A zárt kémények építésével egyidőben. (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A kontyolt tetejű házak építésének kezdetét nem tudták, négyzetalapúakat az 50-es évek elején építettek, s azóta is, tömbház nincs a faluban. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Tudnak többről is, de már nincsen. (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
60-70 cm magas padkára építettek. (1,2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Torkos pajta nem volt, csak lecsapott végű. (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Csipővassal vették ki, egyik fülét fogták meg vele. (1,2,3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Egészben nem savanyítottak sem répát, sem káposztát. Törkölyt nem használtak. (1,2,3)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Egészben nem savanyítottak.
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
1960 körül szűnt meg a házikenyér sütése. (1,2,3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
b) típusú kenyértartót használtak. (1,2,3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak dongás vajköpülőt, már nincsen, mutatni nem tudtak. (1,2,3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Áttört nyelűt használtak. (1,2,3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Nem készítettek hajdinagánicát. (1,2,3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Három ágú hosszú fonott perecet sütöttek. (1,2,3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
1945 után kezdtek lecsót készíteni. (1,2,3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Paprikát 40 körül, paradicsomot 45 után kezdtek enni nyersen. (1,2,3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Mákos és diós kalácsot tettek a karácsonyi asztalra. (1,2,3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Igen.
b) Hány szélből készült?
2-3 szélből készítettek gatyát. (1,2,3)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
1960 körül szűnt meg általánosan, a fiatalok ugyan már a háború után sem használták, időseknél ma is előfordul. (1,2,3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Nem szőttek az asszonyok. (1,2,3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Nem volt kötelező. (1,2,3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
1930 körül kezdték, időseknél ma is ez a szokás. (1,2,3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Farsangkor tartottak esküvőket. (1,2,3)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Böjtben nem. (1,2,3)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
vasárnap
b) 1930 körül:
vasárnap (1,2,3)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Mindkét háznál tartották, ott, ahol jobb mód volt. (1,2,3)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
n.a.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Háznál is tartottak, de már többször a kultúrotthonban. (1,2,3)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
Háznál is tartottak, de már többször a kultúrotthonban. (1,2,3)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Vőfények vagy pozsovics. Az esküvő előtti hét keddjén, szerdáján.
b) 1930 körül:
b) Még ritkán vendéghívó, de már inkább meghívóval, vagy a fiatal pár az esküvő előtt 2-3 héttel. (1,2,3)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem volt tányértörés. (1,2,3)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Parasztzenészeket hoztak Milejszegből, bögővel, hegedűvel, cimbalommal, vagy Szentpálból cigányokat. (1,2,3)
b) Milyen hangszereken játszottak?
n.a.
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Harmonika nem volt. (1,2,3)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Lucáztak december 13-án.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Lucáztak december 13-án, szalmával, kötött szöveg nincs. (1,2,3)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
István napján.
b) Meddig élt ez a szokás?
A háború után már nem jártak.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
Regöltek más falubeli legények.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
A szöveget nem tudják. (1,2,3)
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Kis számban vannak öreglegények. (1,2,3)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Aki a zalaegerszegi vásáron vett fazekat, annak volt két X-es. (1,2,3)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
Két X-es.
c) Hol szerezték be ezeket?
A zalaegerszegi vásáron.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
a) Melyik napon,
Szilveszter este. (1,2,3)
b) miért,
Amikor mentek hálaadásra, meggyújtották a tuskós söprűket, azzal mentek a misére. (1,2,3)
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Mikuláskor a gyermekeket ajándékozták meg, cipőjükbe almát, diót, mogyorót tettek, volt, amikor szakállat, bajuszt ragasztva valaki mikulásnak öltözött. (1,2,3)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Angyal, és három pásztor: szalonnás, töpörtyűs, koredom. (1,2,3)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendel az állatok védőszentje. (1,2,3)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Elvisz a kankas, elvisz a róka. (1,2,3)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Igen.
b) Mikor, hol, miért?
Karácsony este a mise előtt.
c) Írjuk le tömören a szokást!
Mogyoróval pártválasztottak. Karácsony este a mise előtt a fiatalok összejöttek, és mogyorót tettek a kezükbe, egyikbe egyet, a másikba kettőt. Amelyik fiatal eltalálta, hogy a másiknak melyik kezében van a kettő, arra azt mondták, megtalálta a párját. (1,2,3)
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Favágó embert. (1,2,3)
