Horvátlövő
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1988. augusztus |
| Adatközlők: | (1.) Marasztó Hermanné (Pehm Anna), 1922. Horvátlövő, római katolikus, Horvátlövő, Petőfi u. 20. |
| (2.) Pehm Jenő,1929. római katolikus, Horvátlövő, Petőfi u. 9.
(3.) Wölfinger Vilmos, 1911. római katolikus, Horvátlövő, 48-as u. 44. | |
| Gyűjtötte: | Landgraf Ildikó |
| Wiki feldolgozás: | Incze Aliz |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Horv%C3%A1tl%C3%B6v%C5%91 |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu horvát nemzetiségű, a török elől menekültek ide, az 1500-as években telepedtek itt le. A falut komolyan sújtotta, hogy a háború után határsáv övezetbe került, a földekre is csak határsáv-igazolvánnyasl járhattak ki. Tanács is csak 1967-ig működött a faluban, az alsó tagozatos iskola is megszűnt. A TSZ 1961-ben szerveződött. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Bugnits, Hábetler, Weszelits, Wölfinger, Pehm – ezek a falu régi családjai. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nagyobb számban nem települtek be a faluba. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Az utóbbi időben a fiatalok közül többen Szombathelyre költöztek, oda mentek dolgozni. (Az utóbbi idő – utóbbi évtizedeket jelent.) (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Felsőcsatár, Narda – itt is horvátok laknak. Közigazgatásilag Pornóapátihoz tartozik a falu, a pap Németlövőn van. A szomszédos falu Vaskeresztes, de velük nem volt jó a viszony, egyrészt ott németek laknak, másrészt ők a szőlőből meggazdagodtak és lenézték a szegény horvátlövőieket. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Horvátnak vallják magukat, ez a legfőbb megkülönböztetési szempont. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
A nemzetiség alapján különböztetik meg a falvakat, horvátok (Felsőcsatár, Narda, Horvátlövő), németek (Vaskeresztes, Németlövő, Pornóapáti). (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem tudnak ilyenről. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Hrobotoknak csúfolták őket, ők a vaskeresztesieket csúfolták büszkeségük miatt. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
A háború előtt egymás között házasodtak a föld miatt. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Szombathely, Körmend
b) Piacra:
Felsőcsatár, Kertes
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Vasvár (1,2,3)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvár (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Szombathelyre jártak dolgozni, Vaskeresztesre és Németlövőre napszámba szőlőt kapálni, Ausztriába is átjártak napszámba dolgoztak a Bárnevóna-majorban (egy gyümölcsös volt ott, az erdőn túl) és Jáplánpusztán. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Ide nem nagyon jártak. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Kocsikast készítettek, de csak maguknak, nem eladásra. (1,2,3)
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
Zsomborokat készítettek többen a faluból, Szombathelyen adták el(1,2,3)
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
Zsomborokat készítettek többen a faluból, Szombathelyen adták el, a többit Szombathelyen szerezték be. (1,2,3)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A készítés helyére nem emlékeztek, de vándorárusoktól vásárolták. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
drótosok, edényfoltozók, borotvaköszörűsök, vándorárus fazekasok, tojásosak, üvegesek.
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
drótosok, edényfoltozók, borotvaköszörűsök, vándorárus fazekasok, tojásosak, üvegesek.
d) Mit árultak?
lásd: a) és c) pont
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A Vas-hegyen (Vaskeresztesen) volt, néhány családnak. A falunak nem volt külön szőlőhegye. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A templom mellett volt régen a temető, de korábban a tanító földjén is lehetett temető, mert kerültek elő csontok nagyobb számban. A mostani temető a Petőfi utcában van, körülbelül 100 éves. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Korábban a tanító földjén is lehetett temető, mert kerültek elő csontok nagyobb számban.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Jég-ünnep, jégverő-ünnep – Pünkösd előtti csütörtökön, ez volt a falu fogadott ünnepe. Ezen a napon kétszer is volt óriási jégverés, nem szabad dolgozni ezen a napon, egyszer ezt nem vették figyelembe, pajtát építettek, el is verte a jég. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
A borona váza fából készült, a fogazata vasból, lovak után csak egy boronát erősítettek, 1 elegendő volt. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A két világháború között mindent kézzel vetettek. (1,2,3)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A vetőgépek (Köhne vetőgép) csak a háború után jelentek meg. (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A b) típusút használták – aratógereblye. Általánosan ismert. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen, használtak ilyen kévekötőfát, a neve: klim. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
20 kéve adott 1 keresztet a búzából és a rozsból is. (1,2) A rozsból 28 kéve 1 kereszt. (3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Ismerik a kepe szót. 3 kepe – 1 kéve, 20 kéve – 1 kereszt. (1,2)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
140 cm körüli, de ez a termettől függött. A faluban 3 cséplőgép volt. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
3 cséplőgép volt, állandó csapat volt a falubeliekből, de a gazdák irányították. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Villával rakták, a kazalmester végezte. (1,3) Villával, nyárssal, a II. világháború után elevátorral. (2)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Az 50-es években, a TSZ szervezésekor (a TSZ-t 1960. február 17-én hozták létre). Mind a három adatközlő a TSZ szervezéshez kötötte a hajdina eltűnését. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A 40-es évek végén, az 50-es évek elején. 1948 körül. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Lekaszálták, ha jó idő volt csak egyszer forgatták, máskülönben 2-3-szor, baglába rakták, onnan fel a szekérre. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Vesszőből font hátikosárban. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vassal volt körülvéve(1) nincs megnevezés(2) nincs megnevezés(3)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
klinač (ez fogta a rudat)(1) uolje(2) igaszeg(3)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
uos (1) kusca (2) igavas (3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Használtak, ősszel és tavasszal. Csalitnak hívták, gyakori volt a használata, volt benne tölgyfa levél és moha is. Ősszel összegyűjtötték téli alomnak. (1,2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
gyakori volt a használata
c) Melyik évszakban?
ősszel és tavasszal.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Volt tartólánc, fék. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekeret használták mindenféle szállításra, kocsi (hintónak is mondták) csak 1-2 volt a faluban, esküvőn vagy nagy ünnepeken használták személyszállításra. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
Rövid, suberos szekér kb. 5 m. Hosszú oldalas 7-8 m. (1,2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Csak kötelet használtak. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Egyszerű, általában otthon készítették, fűzfa vesszőből. Elől, hátul egyforma magas (1-es ábra). (1,2,3)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
A lovakat mindig és mindegyik lábukat. A teheneket a két első láb külső felét, nyáron, amikor sokat mentek. Ökrök nem voltak. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Dézsa, dizsica. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Nee! Gyüü! Győő!
b) terelik jobbra
Hii, Hajsz!
c) és balra
Hiik, Hót, Hoo!
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Pici, pici és a nevét mondják. (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Piipi, piipi! (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A nevükön hívják őket. (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tilótípusú törőt (3) nem emlékeznek (1,2).
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Álló rokkát. (1,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
Szpuszt (4-5 ház). Felső-rész,(3)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A falu valaha a Pinka parton volt, onnan húzódtak a falubeliek a mostani helyre. (3)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Nem emlékezett. A 60-as évek végén. (2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Külön építették a kéményt, a fal mellé. (1,2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A pitvarból nyíltak a helyiségek, a szoba, a konyha és a kamra, a kamra nyílhatott a konyhából is. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Nem találtam. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Falba épített sparhertek már a múlt században voltak, a lábon álló csikótűzhelyek a 30-as években jelentek meg, 1934-ben. (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A II. világháború utántól. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Kemencével nem fűtöttek. (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A kemence a padlón állt. (1,2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Kiugró középrészes és L-alaprajzú pajta volt (a és b típus). (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Greblicának hívják a fazék kiszedő villát. (1,2,3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Még most is savanyítják mind a kettőt, a tarlórépát kevesebben. (1,2,3)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Még most is savanyítják mind a kettőt, a tarlórépát kevesebben. (1,2,3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A II. világháború után szűnt meg általánosan. (1,2,3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A kamrában tartották a kenyértartót, két hosszú rúdon tárolták a kenyeret (b - vesszőíves típushoz hasonló). Vagy egyszerűen egy deszkára tették. (1,2,3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak dongás vajköpülőt. (1,2,3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Vaskeresztesen és Németlövőn volt malom, vízimalom ott őröltettek, csak az állatoknak törtek otthon. (1,2,3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
A gánica készítése: krumplit főznek vízben, fazékban sós vizet forralnak, beleteszik a szükséges lisztet (búza), a liszt egy csomóba áll össze, közepébe fakanalat tesznek, ezután leszűrik a vizet, főzőkanállal összetörik, jól összedolgozzák a krumplival zsírban kisütik. (1) Megpirították a hajdinalisztet, forró vizet adtak hozzá, túróval ízesítették. (3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Gömbölyű, sima és fonott köralakú. (1,2,3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Régen egyáltalán nem ettek, csak a II. világháború utántól. Paprika, kevés paradicsom, hagyma bőven és rizs. (1,3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Kevés volt, ezért ritkán ettek nyersen. (1) „Ettünk paprikát és paradicsomot, főleg a II. világháború utántól, a bulgár kertészektől vettük.” (2)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Kalácsot (üres, diós, mákos). (1,2,3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Régebben hordtak az idős férfiak fehér széles házi szőttes gatyát. Ma már nem. (1,2,3)
b) Hány szélből készült?
n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
A II. világháborúig általános, egy-két idősebb asszony még ma is réklit hord. (1,2,3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Szőttek az asszonyok a faluban, a II. világháború utántól már nem. (1,2,3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
A háború után már hajadonfőtt jártak. (1) Az idősebb asszonyok ma is hordják. (1,2,3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Szokásban volt, több helyen ma is így van. (1,2,3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Farsangkor és ősszel tartottak. (1,2,3)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
nyáron nem. (1,2,3)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
változó, általában szombaton
b) 1930 körül:
hétvégén (1,2,3) Pénteken sohasem.
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Egy helyen tartották, a menyasszonynál, felesben fizetett a két család. A menyasszony házánál, az udvaron ponyvát húztak, sátrat állítottak fel a vendégeknek. (1,2,3)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
n.a.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Előfordul, hogy otthon tartják, de az elmúlt években többnyire a Kultúrházban volt a lakodalom. (1,2,3)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Fiatalok által fölkért vendéghívó, aki barát vagy rokon.
b) 1930 körül:
A fiatalok. (1,2,3)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Volt és még mostanában is él ez a szokás. (1,2,3)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
A főzőasszonyok közül az egyik, aki felszolgált.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
Nem volt kötött szöveg, valami ilyesmit mondott: „Jaj elfolyt a levesem, főznöm kell egy másikat.” Mielőtt behozták a vacsorát került sor a tányértörésre. (1,2,3)
d)Meddig élt ez a szokás?
még mostanában is él ez a szokás.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
A felsőcsatári cigányokat hívták, de előfordult, hogy Péterfáról vagy Ondódból jöttek a zenészek
b) Milyen hangszereken játszottak?
Hegedű, cimbalom, bőgő. Az utóbbi években a Kékesi nevű zenekart hívják (elektromos orgona, gitár, szaxofon). (1,2,3)
c) Hány főből állott a zenekar?
3
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
n.a.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
karácsony előtt
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Karácsony előtt a legények hárman-négyen összeálltak, fehér harisnyát húztak a fejükre, nőnek öltöztek, végigjárták a házakat és megütögették a lányokat. Sokan kísérték őket. (1,2,3)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Nem jártak regölni. (1,2,3)
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Nem voltak sokan. (1,2)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Nem ismeretes. (1,2,3)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
a) Melyik napon,
Nem szoktak. (1,2,3)
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
Nem szoktak. (1,2,3)
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Álarcot festettek, keménypapírból készítették az ördögök álarcát, valaki Mikulásnak öltözött. Végigjárták a gyerekeket. Cukorkát, csokoládét, gyümölcsöt ajándékoztak. (1,2,3)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
1 angyal és 5-6 pásztor. Az angyal tartja a betlehemes házikót. Magyarul és horvátul is énekelnek. (1,2,3)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent-Vendel. (2,3)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
„Elvisz a krampusz! Odaadlak a krampusznak! Odaadlak a fekete embernek! Vigyázz, mert megesz a farkas!” (1,2,3)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Volt diódobálás, karácsony másnapján, délután, a legények a templomban a kiskórusról megdobálták a lányokat, István vértanu megkövezésének emlékére. (1,2,3)
b) Mikor, hol, miért?
karácsony másnapján, délután, a legények a templomban a kiskórusról megdobálták a lányokat, István vértanu megkövezésének emlékére. (1,2,3)
c) Írjuk le tömören a szokást?
karácsony másnapján, délután, a legények a templomban a kiskórusról megdobálták a lányokat, István vértanu megkövezésének emlékére. (1,2,3)
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Egy ember szénát lopott, a Hold ezért megette, ő látszik a Holdban. (1,2,3) [Kategória:Szombathely]][[Kategória:]] [[Kategória:]]
