Hetyefő

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1992. július
Adatközlők:	(1.) Nagy László, 1922.
	(2.) Takács József, 1910. (3.) Gödi Lajosné, 1935.
Gyűjtötte:	Borvendég Attila
Wiki feldolgozás:	Incze Aliz
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Hetyef%C5%91
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu valamikor a Marcal mentén terült el, onnan a török időkben menekültek a mai helyére. A környékbeli földek az 1400-as években a Vörös-majori barátok kezében volt, majd az 1600-as években a türjei premontrei prépostság birtokába került. A falu határában lévő major korábban kolostor volt, átépítése során templomi freskók is kerültek elő. A Vörös majori barátok hírhedtek voltak, asszonyokat csaltak be a kolostorba, akiket többet nem láttak viszont a faluban. Amikor a kolostort majorrá építették át, hajfonatos csontvázak kerültek elő. Az adatközlők szerint a kolostort földalatti folyosó kötötte össze a sümegi várral. A falu régi neve: Hetyefej. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Halász, Takács, Dénes, Bors, Varga, Somogyi, Nagy, Antal, Bujtor, Gödri. (1) Halász, Takács, Dénes, Bors, Varga, Somogyi, Nagy, Antal, Bódis. Bujtor Tekenyéről, Gödri Tüskevárról települt be. (2) Az adatközlők szerint ezek voltak a falu alapítói.

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Az 1920-30-as évektől kezdve a papok több családot is betelepítettek, akkoriban 10-15 ház is épült. Az utóbbi tíz évben is települt be 4-5 család. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

1959 után, amikor a TSZ-t szervezték. Budapestre és a környező bányákba mentek az emberek. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Zalaerdőd az összeházasodás miatt vált hasonlóvá. Dabronc is hasonlóan régi falu. (1) Megyer hasonló. (2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Ez itt a Sümeg vidék (Sümegcsehi, Bazsi, Sümegprága, Zalagyömrő, Csabrendek, Ukk, Gógánfa, Dabronc, Zalaerdőd, Kisgörgő, Nagygörgő). (1) Előbb Zalához tartozott. Nem tudja milyen tájegységhez tartozik. (2) Nem tudja. (3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Marcal mente („ezt mondták zalaszentgróti járásnak is”). (1) Nem tud ilyet. (2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Ötvös Szegedi Gina grófnő, majd Széchenyi család birtoka volt. 30 cselédje is volt. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Zalaerdőd Nyavalád volt. Hetyefőt Hetye-petyének hívták. (1) Hetyefő: „Hetye-petye” (2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Majdnem minden második ember Zalaerdődről házasodott. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Jánosháza (szerda), Sümeg (hétfő), Zalaszentgrót (csütörtök). Havi vásárok.

b) Piacra:

Jánosházára szerdánként. Vittek sertést, marhát, gabonát, gyümölcsöt.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A környékbeli falvak mindegyikébe.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümeg (Jézus szíve), Cell (Mária napja). (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Csak itt dolgozott mindenki (a türjei prépostság majorjában és a zalaerdődi állami erdészetben). (1) Télen az erdőre mentek dolgozni (papi erdészetbe és a bögötei erdészetbe). (2)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A majorba jártak aratók Zalaistvánról, de volt olyan is, hogy még Somogyból is jöttek. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Saját használatra mindenki megcsinálta. Zalaerdődön és Dabroncon voltak ügyes mesteremberek. (1,2,3)

b) vesszőkosarakat

Saját használatra mindenki megcsinálta. Zalaerdődön és Dabroncon voltak ügyes mesteremberek. (1,2,3)

c) szalmafonatú edényeket

Saját használatra mindenki megcsinálta. Zalaerdődön és Dabroncon voltak ügyes mesteremberek. (1,2,3)

d) szövőbordát

Saját használatra mindenki megcsinálta. Zalaerdődön és Dabroncon voltak ügyes mesteremberek. (1,2,3)

e) favillát

Saját használatra mindenki megcsinálta. Zalaerdődön és Dabroncon voltak ügyes mesteremberek. (1,2,3)

f) fagereblyét

Saját használatra mindenki megcsinálta. Zalaerdődön és Dabroncon voltak ügyes mesteremberek. (1,2,3)

g) faboronát

Saját használatra mindenki megcsinálta. Zalaerdődön és Dabroncon voltak ügyes mesteremberek. (1,2,3)

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Zalaerdődön és Dabroncon voltak ügyes mesteremberek.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A tüskevári cserepesek edényeit használták, vándorárustól vették. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Drótostót, teknővájó cigányok, meszes, paprikások, tyukász, olaszok 1930-as években bikákat vásároltak, osztrák csempészek (tűzkő, harisnya). (1,2)

b) Honnan jöttek?

Drótostót Felvidékről, teknővájó cigányok Jánosházáról, Hosszúfaluról, Ötvösről, meszes Sümegről, paprikások Szegedről, tyukász Ausztriából, olaszok, osztrákok.

d) Mit árultak?

Drótostót, teknővájó cigányok, meszes, paprikások, tyukász, olaszok 1930-as években bikákat vásároltak, osztrák csempészek

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Türjén volt a legtöbb családnak, a zalaerdődieknek is Türjén volt szőlőjük. Dabronc felé a Csonkás hegyen volt 20-30 családnak. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A község határában is volt „mezei szőlő”. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Az adatközlők egy temetőről tudnak jelenleg, de a falu végén volt régen egy temető, ahova a napóleoni háborúk idején még franciákat is temettek. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A majorban találtak csontokat. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nem volt. (2,3) „Volt ám ilyen valami, de nem tudom.” (1)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általánosan 2-3 levelű magtakarót használtak. (1) Csak az uradalomban használtak, kisgazdáknak nem volt. (2)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

„Gyerekkoromban kézzel, amikor nősültem, már nekem is lett.” 1930-as évek közepén terjedt el a használata. (2)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Általában géppel. A Magyaróváron gyártott vetőgépek terjedtek el. (1)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A b) típusú szerszámot használták „gráblás kasza” néven. (1,2,3) A c) típusúval a kölest aratták. (1) A c) típusúval a Somogyból jött emberek arattak. (2)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak kévekötőfát, de kérdéses formáját nem ismerik. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Minden gabonából 20 kévét raktak egy keresztbe. Egy kepeláb 10 kévéből állt, két kepeláb volt egy kereszt. Minden tizedik kévét papnak hívtak. (1,2)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

10-15 kereszt volt a kepe. 120-180 kg volt a kepében lévő gabona mennyisége. (1) A föld szélességétől függött, hogy hány keresztet raktak egy kepében. Használták a kifejezést a termés mennyiségének meghatározására. (2)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

1,5 m. (1,2)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat (mindig a helybeliek közül). (1,2)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Először villával, de gyerekkorában a zalaerdődiekkel eltanulták a nyárs használatát. (1) 1925-26 óta nyárssal, előtte villával rakták. (2)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Majdnem minden évben vetettek hajdinát másodvetésként, az 1950-es években szűnt meg. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Már gyerekkorában eke után vetettek. (1) 1920-25 óta kezdték eke után vetni. (2)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Renden forgatták, börzölték, petrencébe hordták. (1,2) Volt, hogy a lucernát állványra rakták. Az állvány 2 m magas volt, és három lába volt. (1)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával, ha messzebbről hozták, akkor bakszekérrel. (1,2,3) „Ha takarékos volt az elődink, akkor ölben.” (2) II/1. ábrát „csalinkó” néven ismeri, hordták benne a szalmát

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

járom vagy iga (1), vonó (2,3)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

nyakszeg (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Szükség esetén, ha kevés volt az alom az erdőn grábláztak össze csalitot. (1,2,3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

szükség esetén

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használták a szügyellőt és a tartóláncot. Előfordult, hogy az istráng bőrből volt. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Kocsi elé lovat kötöttek, szekér elé ökröt. Ha dolgozni mentek, szekérrel is szállítottak személyt, de távolabbra lóval mentek. (1,2,3) „Voltak olyan divatos kocsik is.” (2)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4-5 m hosszú volt a hosszúszekér. (1,2,3) „Ha fesebben meg akarták rakodni, akkor használták a vendégoldalt.” (1) Az uradalmakban használták a vendégoldalt. (2)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórudat elől lánccal hátul kötéllel, csigával, lapickákkal szorították le. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Ívelt volt, de az uradalmakban egyenest is szoktak csinálni. (1,2)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Akkora kosár volt, mint a szekér, az eleje nem volt befonva, a többi oldala zárt volt. Parádésnak használták. (1,2)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Csak akkor patkolták, ha „fúrt” a lábával. Első lábának külső körmét. (1,2)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne, te ne!

b) terelik jobbra

Hé!

c) és balra

Neide!

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Kocám, ne! Koca, ne! Hücs ne! (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Csibének: pipi ne! Tyúknak: tyutyu ne! (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Gyere ide! (1) Esz ne! Néven. (2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendertörő, tilu (kézzel mozgatták). (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Legtöbben a), de b) is volt. (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

1 tanya volt a falu határában: Sárkány puszta. (1,2,3)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A falu a török idők óta terül el a mai helyén. (1,2,3)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

A kérdéses háztípusokra nem emlékeznek. A fecskerakásos házakat az 1940-50-es években kezdték el lebontani. (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A füstös konyha már nem volt a faluban, amire emlékeznének. A szabad kéményt az 1940-50-es években bontották le, téglából készült az új kémény, a falba építették. (1,2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Ezeknek a helyiségeknek általában külön-külön bejáratuk volt, folyosóról, vagy lábakon álló tornácról nyíltak. Volt néhány ház, ahol a szoba a konyhából nyílt. A szegényebb házakhoz nem építettek folyosót. (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Általában a vályogházak épültek mestergerendával. A tömős házak legtöbbje is így épült. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

1800-as években kezdték el használni, az 1920-25-ös években váltotta föl a csikósparhelt. (1,2)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Már az 1930-as években épültek, de igazán az 1950-es évektől vált általánossá a hajtott házak építése. (1,2)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Igen, volt a faluban ilyen ház, ma már nincs meg. (1,2)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

50-60 cm magas padkával építették a kemencét. (1,2)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A legelterjedtebb pajtatípus a háromfiókos keresztpajta volt, a ház hossztengelyére merőlegesen állt, téglalap alaprajzú volt. (1,2)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Látta, hogy a nagyanyja még használt ilyet, az edény pereme alá akasztotta. (1) Sütőlapáttal tették be az edényt a kemencébe és villával vették ki. (2)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

A kerékrépát szelve savanyították. (1,2,3)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

A káposztát szelve savanyították, ecettel, sóval tették el. (1,2,3)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

1950-es években szűnt meg. (1,2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A b)vesszőíves típust használták. (1,2,3) Az a)csillagos formájú típusút is látta a faluban. (1,2)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Igen, használták, általában akácfából készült. A 3-4 literesnek egy füle volt. (1,2,3) Volt olyan, aminek két füle volt, az űrtartalmára nem emlékezik. (3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Nem használták. (1,2,3)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Nem ismeri. (2,3) „Mint a gánicát, kimerve, tányérban ettünk.” (1)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Fonott a) kalács, perec, huppancs. (1) Fonott a) kalács, vizes perec, kugli. (2) Fonott a) kalács, kör alakú vert perec, cukorperec. (3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Amíg az adatközlők vissza tudnak emlékezni, mindig ették a lecsót (zsír, vöröshagyma, paprika, paradicsom – legtöbb a paprika). Mást nem tesznek bele. (1,2)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

„Piros paradicsomot és a paprikát meg szoktuk enni régen is.” (1) „Mindenki nem ette meg.” Amikor az oroszok bejöttek, akkor terjedt el. (2)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Kalácsok (diós, mákos), kugli, túrós rétes, darás rétes. (1,2,3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

„Talán a nagyapám hordta, de volt a faluban a háború előtt is, jobbára abban arattak.” (1) „Még a templomba is elmentek, nyáron mindenki abban járt.” (2) Nem emlékezik rá. (3)

b) Hány szélből készült?

n.a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Inkább az 1930-as években jelent meg. (1) „Ilyen pesties viselet volt a mi falunkban mióta emlékszem.” (2) Már az édesanyja is ilyet hordott. (3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

A faluban már nem szőttek, Jánosházára, Sümegre, Türjére, Keresztúrra vitték szövetni. (1,2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Viselték a fejkendőt, az 1930-as évektől fogva kezdték elhagyni. (1) „Ebbe a mai világban, a 18-as háború után kezdték elhagyni.” (2)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Az 1940-es években kerültek egymás mellé az ágyak, azelőtt egymás végében voltak. (1,2,3)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Ősszel és Karácsonykor volt a legtöbb, böjtön soha. Az adatközlők idéztek egy dalból: „Ősszel, szüret után elvettelek volna…” (1,2,3)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

böjtön soha

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

szombat

b) 1930 körül:

szombat (1,2,3)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Ha a fiú elnősült, akkor a lányos háznál volt, ha lányt vittek, akkor a fiús háznál. A fő étkezés a vacsora volt. (1) Lányos háznál volt, fő étkezés a vacsora. (3)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

A lányos háznál. „Megjöttek a paptól, ment a vacsorázás.” (2)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Manapság kultúrházban és éttermekben tartják az esküvőt, ritkán fordul elő, hogy háznál. A szokások a régiek maradtak. (1,2,3)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Általában vendéghívogató hívott régen: rokonlegények, vőfények lejártak a falubeli meghívottakat két alkalommal (1 héttel előtte csütörtökön és a lakodalom hetében, az esküvő napán reggel).

b) 1930 körül:

Az 1980-as években a jegyespár jár vagy csak meghívókért át küld. (1,2,3)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Dabroncról, Jánosházáról, Keresztúrról hozták a bandákat. (1,2,3) 1915-20 körül jelent meg a harmonika. „Mostmár kitalálták ezt a rokot.” (2)

b) Milyen hangszereken játszottak?

Cigányzene volt: prímás, kontrás (segédprímás is előfordult), bőgős, cimbalmos.

c) Hány főből állott a zenekar?

4-5

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

915-20 körül jelent meg a harmonika. (2)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Luca napján

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Hajnalban, legények, gyerekek jártak, azokba a házakba mentek be, „ahun égett a pipics”. A legények általában a lányos házakhoz jártak, vitték a luca-szalmát magukkal. (1,2,3) „Luca, Luca, kity-koty Ma van Luca napja. Kendtek disznajának akkora szalonnája legyen, Ne lehessen átharántolni.” (1)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Karácsony másnapján

b) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

Legények köcsögdudával, láncos bottal a lányos házakhoz jártak elsősorban.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

Kötött szövegre nem emlékeznek. (1,2,3)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

a) 5-7 (300 fő) b) 3-4 (180 fő) (1,2,3)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem ismeretes ez az edény. (1,2,3)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a.

c) Hol szerezték be ezeket?

n.a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

„Karácsony napján égő kanócokat dobáltak a fák ágaira. A gyerekek tüzijátékot próbáltak csinálni.” (1)

a) Melyik napon,

Karácsony napján.(1) Nem ismernek ilyen szokást. (2,3)

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

gyerekek

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Kis Jézus, Mária, József, három királyok. Általában 5-6 személy. Ismeretes volt a faluban a pásztorozás is. (1,2,3)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendel. (1,2,3)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Elvisz az ördög! Te cudar, a dér zúzzon meg! Elvisz a tüzes ember! (1) Elvisz az ördög! Elvisz a kankus! (2) Jön a tüzes ember! (3)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Luca napján a gyerekeknek szoktak diót szórni a földre, hogy összekapkodják. (1) Csak Luca napján, Karácsonykor nem. (2) Nem volt ilyen szokás. (3)

b) Mikor, hol, miért?

Luca napján a gyerekeknek szoktak diót szórni a földre, hogy összekapkodják. (1) Csak Luca napján, Karácsonykor nem. (2) Nem volt ilyen szokás. (3)

c) Írjuk le tömören a szokást?

Luca napján a gyerekeknek szoktak diót szórni a földre, hogy összekapkodják. (1) Csak Luca napján, Karácsonykor nem. (2) Nem volt ilyen szokás. (3)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

„Nézd a tüskevágó ember látszik a holdban!” – mondta a nagyapja. (1) Egy ember vágja a tüskerózsát a holdban. (2)