Hegyhátszentpéter
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1988. augusztus |
| Adatközlők: | (1.) Bedics Oszkár, 1923. Római katolikus, Hegyhátszentpéter, Béke u. 23. |
| (2.) Bedics Oszkárné Tüü Emerencia, 1925. Római katolikus, Hegyhátszentpéter, Béke u. 23.
(3.)Kiss Károly, 1923. Római katolikus, Hegyhátszentpéter, Táncsics u. 15. (4.)Kiss Imréné Bedics Teréz, 1923. Római katolikus, Hegyhátszentpéter, Béke u. 62. (5.)Tahin János, 1919. Római katolikus, Hegyhátszentpéter, Béke u. 59. (6.)6. Paksa Gyuláné Somogyi Anna, 1915. Vasvár, római katolikus, Hegyhátszentpéter, Béke u. 61. | |
| Gyűjtötte: | Joó Emese |
| Wiki feldolgozás: | Incze Aliz |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Hegyh%C3%A1tszentp%C3%A9ter |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu nem ősi, nagyapja gyerekkorában alig 17 ház volt. Eredetileg Szentpéterfának nevezték, de mivel Körmend környékén 3 ilyen nevű falu is volt, 1894-ben Hegyhátszentpéterre keresztelték. (Dédapja, Bedics György megírta a falu történetét, amely a szombathelyi megyei levéltárban található.) (1) A fal Eszterházy birtok volt, 1929-ben parcellázták. (3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Bedics, a legtöbb, ezen kívül Tüű, Kiss, Balog, Frigy, Ferencz, Szabó, Molnár. (1,2,3,4,5,6)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A faluba nagyobb tömegben betelepülés nem volt. Megemlítette, hogy egy zsidó család Geiszler Ignác és családja 11 gyereke települt be a háború előtt, akiket 1945-ben elvittek. (1,2,5)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A faluból nagyobb számban kitelepülés nem volt. (1,2,3,4,5,6)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Magukhoz hasonlónak a közeli Andrásfát, Petőmihályfát és Győrvárat tartják. Mind a 4 falu római katolikus vallású, jól ismerik egymást, közös helyen vannak szőlőik, egymás között házasodnak, úgy tartják, hogy az életük hasonlóan folyik. Még ma is összevont tanács irányítja őket, ezt fontosnak tartották megemlíteni. (1,2,3,4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falut a Hegyhát vidékébe sorolják. (1,2,3,4,5,6)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegységek, amelyekről tudnak: Kemenesalja, Rábaköz, Őrség, Rábamelléke. (1,2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Győrvár arról híres, hogy ott zajlott a kuruc-labanc háború egy győztes csatája, amikor a labancok a mocsárba süllyedtek. Egervár 700 éves váráról híres. Saját falujuk Boda váráról híres, amelyet 1938-ban ástak ki (azaz a maradványait). A hagyomány szerint Boda király erre akarta elvezetni a Rábát. Boda vára egy római erőd lehetett, a határ melletti római sánc része, amely Vasvártól Péterfáig húzódik. Vasvár szent kútjáról híres, „ahol a szűzanya megjelent egy asszonynak, amikor az szedte a fát”. (1,2,3,4,5)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A falubeliek Pácsonyt csúfolták: Levágták a hegyen a Muri kutyát és „megették a Muri máját”. Fölhúzták a bikát a toronyba, mert kifüvesedett, hogy vele lelegeltessék. A kötéltől kidugta a nyelvét, azt hitték azért, hogy harapni tudjon. Keresztbe vitték az erdőn a létrát, mert úgy jobban elfér. Megúszták a hajdinát, azaz a reggeli ködben a fehéren virágzó hajdinamezőt víznek nézték, és néhány ember bele akart merülni. (1,2,3,4)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Házasodni régen is és ma is a környékről házasodnak, elsősorban Petőmihályfáról, Győrvárról, valamint Andrásfáról. (1,2,3,4,5,6)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Régebben gyakran jártak Vasvárra, ahol jeles névnapokhoz pl. Szent Mihály vására szeptember 30. kapcsolódva kb. havonta egy országos állatvásárt tartottak. Ezen kívül jártak Zalaegerszegre is, ahol minden hó első keddjén országos vásár volt.
b) Piacra:
Vasvárra jártak, itt minden szerdán hetipiac volt (kirakodó), péntekenként gyümölcs, élelem vásárlás.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Vasvárra jártak (Nagyasszony szeptember 15., Kisasszony szeptember 8., Mária szeptember 12.), valamint az elszóródott rokonság falvaiba. Helyben a búcsút Péter-Pálkor június 29-én tartották.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsúszentlászló, Sümeg, Celldömölk, valamint Vasvár, a szent kút. (1,2,3,6)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A faluból nagyon kevesen jártak el dolgozni. Cselédnek alig, summásnak is csak 1-2-en. (1,2,3,4,6)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A faluba dolgozni csak a cséplőgéppel jöttek a felfogadott munkások, mások pl. cselédek nem jöttek a faluba. (1,2,3,4,6)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
A helybeliek nem készítettek eladásra más faluba használati tárgyakat. A magukét saját használatra elkészítették, vagy vándorárusoktól szerezték be. (1,2,3,4,6)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Az általuk használt cserépedényeket tudomásuk szerint Magyarszombatfán készítették. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Teknős, gerencsér, meszes, cserepes, üveges, köszörűs, drótostót, paprikás, hagymaárus
b) Honnan jöttek?
Hagymaárus Kanizsa vidékéről. Paprikás a faluból járt el, Paksról, Kecskemétről szerezte be az árut és vitte szét a falvakba. 1930 óta nem járnak. (1,2,3,4)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
teknős, gerencsér, meszes, cserepes, üveges, köszörűs, drótostót, paprikás, hagymaárus
d) Mit árultak?
hagyma, paprika stb.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A helybelieknek, szinte a falu egészének Petőmihályfán voltak szőlői, kis rész Vasváron. (1,2,3,4,6)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A mai község határában egy temető van.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A templom hátsó oldalában jelentős lelet került elő: egy tömegsírban nagy mennyiségű csontot találtak, amely most egy gödörben van a templomban. Avar-kori csontmaradványoknak tartják őket. 1938-ban tárták föl, egy kutatásnál a templom mellett. Ló és lovasának csontjait is megtalálták. A csontok arccal lefelé fordulva fekszenek, ez utal avar eredetükre. (1,2,3,4)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falu fogadott ünnepe és védőszentje az 1865. évi dögvészhez kapcsolódik, amikor minden „hasított körmű” elpusztult, csupán egy szarvasmarha és a lovak maradtak meg. Azóta Szent Vendel az állatok védőszentje, ezen a napon (október 20.) senki nem fog be, amíg a misére nem megy el, vagy a misének nincs vége. Másik fogadott ünnep a szombat. A hegyen a szőlőt és a gyümölcsöt elverte a jég, mivel szombaton dolgoztak kint az emberek. Azóta minden szombat délután ünnep, nem lehet dolgozni senkinek. (1,2,3,4,6)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
A szántás elegyengetéséhez régen faboronát használtak, ezeket nem erősítették egymáshoz. Csak a vasboronákat használták összekapcsolva: 1930 után a kétlevelű nehézboronát az elővetésnél, a három levelűt magtakarónak használták vetés után. A használat általános volt. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
kézzel (1/3 rész) (1,2,3,4,6)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
a gabonát leginkább (2/3 rész) géppel vetették, kölcsönkért gépekkel(1,2,3,4,6)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Hajmókos kaszacsapót használtak leginkább, általában 2 ágút, rozshoz használtak 3 ágút is. (1,2,3,4,6)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak olyan kévekötő fát, amely végén lapos nyílás volt, e mellett a nyílás néküli is használatban volt. (1,2,3,6)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Búzából és rozsból 21 kévét raktak egy keresztbe, de előfordult, hogy csak 18-at vagy 14 kévét. A kepe nagysága a terméstől függött. Csak a legfelső keresztet nevezték el, ez volt a papkéve. (1,2,3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe változó számú (8-10) keresztet jelentett, így nem használhatták a termés mennyiségének meghatározásához. A kereszt ellenben jelentett mennyiséget: általában 30-35 kg volt a 21 kéve. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyelének hossza: 150-155-160 cm. (1,2,3,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó leszerződtetett csapat járt a géppel. (1,2,3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát 1930 körül nyárssal hordták kazalba. (1,2,3,4,6)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A hajdina termelése mindig is ritka volt, hajdinaütő malom is kevés helyen volt. (Döbörhegyen, Szarvaskenden, Nagyrákoson). Teljesen 1930 után szűnt meg a termelése. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonya eke utáni vetése 1930 óta általános. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A szénát az időjárástól függően általában egyszer forgatták, esős időben többször is kellett. Majd petrencébe gyűjtötték és szekérrel hordták haza. Állványt nem használtak. (1,2,3,4,6)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba bakszekérrel hordták a nagyobb helyen, burittóval, ha kevesebb állat volt. (1,2,3,4) Sokan használták a köcöllét: ez kendervászon lepedő, 1,5x2 m, amit vállon vittek. (3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igafelsőfa, vonyó, iga, járom, vánkos
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
vonyószeg, igaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg, nyakszeg
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Mindenki használt almozáshoz falevelet: csalitot.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
mindenki használta
c) Melyik évszakban?
Tavasszal hordták be az erdőből, ha a szalma elfogyott. A kertekből ősszel is behordták. (3)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
A ló befogásánál mindig alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot, régen ez kizárólagos volt, csak ez volt. Nevezték vonyónak, szügykarikának is. A tartóláncot a nyaklószijba akasztották. A nyaklót csak fuvarosok használták, később terjedt el: 1950-60 körül. (1,2,3,4)
b) Melyik mód régibb, újabb?
A ló befogásánál mindig alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot, régen ez kizárólagos volt, csak ez volt. Nevezték vonyónak, szügykarikának is. A tartóláncot a nyaklószijba akasztották.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
A nyaklót csak fuvarosok használták, később terjedt el: 1950-60 körül. (1,2,3,4)
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: ökör, ló, tehén húzta. Nehézteher pl. trágya, takarmány szállítására. Kocsi: csak ló húzta. Könnyebb tehet szállítására, valamint szüretre, búcsúba, ünnepre, kirándulni, stb. (1,2,3,4,6)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér, a nyújtott hosszúszekér 4,5-5 m hosszú volt. A rövidszekér hossza: 2,2-2,4 m. Vendégoldalt nem használtak. (1,2,3,4)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórudat a szekér hátulján rudazókötéllel szorították le, egy bevert szögre tekerték a végét és megkötötték. Elől lánc tartotta. (1,2,3,4,6)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt. (1,2,3,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A vesszőből készült szekérkas formája. (rajz) (1,2,3,4) n.a.
b) Használtak-e kettőt is?
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
A vonómarhát csak akkor patkoltatták, ha a köves úton elvásott a körme, ekkor lapos patkót kapott. Általában kevesen kényszerültek rá. Ökröt és tehenet is patkoltak. (1,2,3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3,4,6)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne! Ne bárán!
b) terelik jobbra
Humeg! Hik Humeg!
c) és balra
Nejde! Hok nejde!
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne! (1,2,3,4,6)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi-pi! Ritkábban: Tyu-tyu! (1,2,3,4,6)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Nevén + le! Esz le! (1,2,3,4,6)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A kender és a len töréséhez tiló típusú törőt használtak. (1,2,3,4)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő rokkát használtak. (1,2,3,4,6)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
A mai község határán (2 km-re) az 1920-as években keletkezett 10-12 elkülönülő házat Péterfai Majornak nevezték. A TSZ-ek miatt később elköltöztek.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Tudomásuk szerint a községnek mindig itt volt a helye. (1,2,3,4,6)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
A faluban boronából épült lakóház nem volt, csak favázas sövényház, amelyből az utolsót 1930-ban bontották le. Favázas sövénypajta (sár nélküli falakkal) sok volt, ebből az utolsót 1950 körül bontották le. (1,2,3,4,6)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A régi füstvezeték átalakításakor a kéményt a fal mellé helyezték: 0,5 m-re, 1 m-re, illetve közvetlenül a fal mellé is építették. 1910 óta építenek kizárólag zárt kéményt. (rajz) (3,4)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A legrégibb házak beosztása: szoba-konyha-kamra. Mindhárom ajtó a piara nyílott, onnan egy kijárat volt a szabadba. Néha a kamra nem a pitarba, hanem a konyhába nyílott. (rajz) (1,2,3,4,6)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt a faluban keresztmestergerendás ház, előfordult földfalu házaknál is. (1,2,3,4,6)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A rakott sparheltek használata az 1920-30-as években lett általános, az elsőt kb. a századfordulón építhették. (1,2,3,4)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
1945-50-től lett általános a kockaházak építése. 1920 óta már alig építettek egysoros házat, 1950 óta építése teljesen megszűnt. (1,2,3,4)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Volt olyan régi ház, amelynek szobájában egykor a konyából fűtött kemence volt. Mára nyoma sincs. (3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemencét normál magasságú (50-70 cm) padkára építették, ezek voltak a régebbiek. Előfordult, de jóval ritkábban, hogy 10-20 cm magasra építették. (1,2,3,4)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Torkos pajta volt a legtöbb, 15-20 is volt a faluban. Pelvakutyó, pelyvakutyu, pajtafia, kalabókos pajta, cséplőpajta. A többi egyenes, más néven fiókos pajta volt. Legritkább az L alakú pajta volt. (1,2,3,4)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Fazékkiszedő villára nem emlékeznek. (1,2,3,4)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Nem savanyítottak egészben sem tarlórépát, sem káposztafejeket, csak legyalulva.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Nem savanyítottak egészben sem tarlórépát, sem káposztafejeket, csak legyalulva. A káposztából csak néhány fejet hagytak egészben, amit a gyalultak között savanyítottak. (1,2,3,4)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A kenyér házi sütése közvetlenül a II. világháború után szűnt meg: 1946-1950 körül. (1,2,3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A kenyértartó formája b)vesszőíves leggyakoribb, a)csillagos formájú nagyon ritkán. (rajz) (1,2,3,4)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Egy füllel ellátott dongás vajköpülőt használtak. (1,2,3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
A fából készült hajdina- és kölestörők ütője: a)áttört nyelű, e)egyéb és ritkábban b)forgórészeknél keskenyített. (rajz) (1,2,3,4)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinából kását nem készítettek, csak hurkába tölteni használták. Kukoricagánica készítése: a kukoricalisztet vízzel felfőzték, zsírral apróra sütötték és savanyúsággal fogyasztották. A krumpligánicához a krumplit sós vízen megfőzték, áttörték, hagymás zsírral és paradicsommártással fogyasztották. (1,2,3,4) Tejjel kikeverve készítettek hajdina- és kukoricagánicát, amit sóval, cukorral, tojással, lekvárral stb. fogyasztottak. (1,2,3,4)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
A töltetlen kalácsok formája: a) fonott kalács, b) perec, fonyott perec, c) kuglóf, d) patkó, kifli, ezeken kívül babakalács. (rajz) (1,2,3,4)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
A lecsó elkészítése: régen (1910-20) inkább tojással, ma a legtöbb a paprika és a hagyma, tesznek bele paradicsomot is, de keveset, valamint tejelt. Burgonyát külön adják, a lecsó mellé. (1,2,3,4)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Nyers paprikát és paradicsomot csak 1930 óta fogyasztanak, csak a fiatalok. (1,2,3,4)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
A karácsonyi asztalra mazsolás kuglófot tettek, diós, mákos, kakós kalácsot, szalagáris aprósüteményt, mézes puszedlit, piskótát, habkarikát. (1,2,3,4)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Az 1930-as évekig viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként
b) Hány szélből készült?
4 szélből (70 cm) készült. (1,2,3,4)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Derékban rögzített szoknyát az 1880-as születésű asszonyok viseltek, így kb. 1950-ig hordták. (1,2,3,4)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
A faluban az asszonyok nem szőttek vásznat, csak fontak és fonallal takácshoz jártak. (1,2,3,4)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
A fejkendő udvaron kívül nem volt kötelező, mindenki egyéni ízlés szerint hordta. (1,2,3,4)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
A lakószobába a két ágyat mindig párhuzamosan egymás mellé tették, csak az új bútorok óta (1960) változott ez meg. (1,2,3,4)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
1910 körül a legtöbb esküvőt farsangkor, tavasszal és ősszel szüret után tartották. (1,2,3,4)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
n.a.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
1910 körül vasárnap,
b) 1930 körül:
1960 körül szombaton. (1,2,3,4)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lakodalmat a menyasszony házánál tartják, ott van a főétkezés. Néha megosztottan is tartották, akkor egyformán mindkét helyen, ez a vagyontól függött. (1,2,3,4)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A lakodalmat a menyasszony házánál tartják, ott van a főétkezés. Néha megosztottan is tartották, akkor egyformán mindkét helyen, ez a vagyontól függött. (1,2,3,4)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
1980 körül a lakodalom főként éttermekben zajlik.
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
Mióta drágább, újra a házaknál kezdik tartani. (1,2,3,4)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
a vőfélyek szalagos kalapban, kampós, szalagos bottal, énekelve jártak házról-házra 2 héttel az esküvő előtt. Mindenkit egyszer hívtak el.
b) 1930 körül:
1980 körül: a menyasszony és a vőlegény 1-2 héttel előbb jártak körbe, szintén csak egyszer hívtak. (1,2,3,4)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem tudnak a lakodalom során történő szándékolt tányértörésről. (1,2,3,4)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
5 fős cigánybanda jött Győrvárról vagy Telekesről
b) Milyen hangszereken játszottak?
bőgős, cimbalmos, sípos, prímás, kontrás.
c) Hány főből állott a zenekar?
5
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
A tangóharmonika 1950 körül jelent meg, de nem igen terjedt el, mert nem szerették, gyönge zene volt. A tánczene kb. 15 éve mikrofonnal erősített. (1,2,3,4)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Lucázás már legalább 10 éve nincs a faluban. Régen iskolás gyerekek jártak december 13-án, a hajnali mise után.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Régen iskolás gyerekek jártak december 13-án, a hajnali mise után, hónuk alatt egy csutak szalmát hoztak, azt elszórták, miután már rátérdelve mondandójukat elmondták. Cserébe aszalt szilvát, gyümölcsöt kaptak. Szövegek: „Egy csirkéjük legyen, az is vak legyen!” – ahol nem engedték be őket. „Luca, Luca kity-koty, tojjanak a tikok, Amit annak elveszem, van tarisznyám, elteszem. Három a pálinkát várom, ha nem annak pálinkát, levágom a gerendát, Ha nem annak diót, elviszem a disznót!” „Annyi csirkéjük legyen, mint az égen a csillag, mint a pelvakutyóban a pelva A maguk lányának akkora mellei legyenek, mint a bugyiga korsó Akkora feneke legyen, mint a kemence szája A maguk disznójának olyan vastag szalonnája legyen, Mint az ajtó szálfa, olyan hosszú hurkája legyen, Egyik végén a Hajgató, másikot a Kovács fogja!” (A két szélső lakos a faluban.) (1,2,3,4)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
szenteste, karácsony másnapján, és attól egészen Újévig jártak
b) Meddig élt ez a szokás?
1960 óta egyáltalán nem járnak.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
tizenévesek és a 20-25 éves felnőttek.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
„Adjon Isten bort, búzát, békességet! Fehér kenyér dagadjon a nyárfatekenyőbe!” „Összepöndörödjenek, összepöndörödjenek, mint a cica farka, még annál is jobban, mint a róka likba farka, párna alá huzintsa, ott is jól meg gurintsa!” (1,2,3,4)
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Öreglegény kb. 12-14 volt a faluban általában (kb. 5 %). (1,2,3)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
igen
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
2-3-4 X volt rajta.
c) Hol szerezték be ezeket?
A TSZ-ek óta nem használják, előtte Magyarszombatfáról szerezték be. (1,2,3)
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
a) Melyik napon,
Karácsonykor az éjféli misén égő tuskóseprűt dobtak az égre. Karácsonykor volt az is, hogy este az utcán ágsöprűt égettek. Szentiványozás nem szokott lenni, az előbbiek sem fordulnak már elő. (1,2,3,4)
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
Szentiványozás nem szokott lenni, az előbbiek sem fordulnak már elő. (1,2,3,4)
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Régen Miklós-napkor a Mikulás és a Krampusz járt: kifordított bundában és kucsmában, kenderszakállal. A gyerekek cipőjébe dió, cukor került. (3)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
A betlehemes játék szereplői: 3 pásztor, Mária, József, Jézus, egy angyal, akiket iskolások alakítottak. (1,2,3,4,6)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Az állatok védőszentje Szent Vendel (október 20.). (1,2,3,4)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Régen a kisgyerekeket a kankassal ijesztgették: Jön a kankas, elvisz! (4)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Diódobálás nem volt. (1,2,3,4,6)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
A holdban a következő alakot látták. Szűz Mária képét. (1,2) Teliholdkor egy szegény ember tuskót (bokrot) fát vág. Fölszívta a hold, mivel ünnepnap fát vágott. (3,4,6)
