Harasztifalu

Adatlap

Adatfelvétel ideje:
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Az Árpád-házi királyok idején Haraszty család tulajdona volt ez a terület. (1) Nem tudnak a falu eredetéről. (2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Vilics, Vámos, Czvitkovics. Grassanovics. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A község alapítói Jugoszláviából betelepült horvátok voltak. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak arról, hogy a faluból nagyobb számban költöztek volna el. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nádalját és Felsőberkifalut tartják a magukéhoz hasonlónak, a közös nemzetiséghez tartozás miatt. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A község a horvát népcsoportba tartozik. Így vallják, de már csak néhány öreg ember beszéli a nyelvet. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

A jelenlegi kartográfiai besoroláson kívül nem tudnak tájegységről, vidékről. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Harasztifalut mindig híresnek könyvelték el tisztaságáról és színpompás nyári virágairól, amelyeket az utcák mentén ültettek a lakosok. Más faluról nem tudnak. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Szúnyogos Haraszti: A búcsú László napon van, s arra az időre már meghínak a szúnyogok. Csókás Nádalja: A h.nádaljai pünkösdi búcsúra kikelnek már a kiscsókák. Muri-mája Ják: Jákon agyoncsapátk a Muri kutyát és megették a máját. (3,4) Krobótok: Szentpéterfa lakosai, a horvát beszéd miatt. Füstös-Berki (felső!): eredetét nem tudják. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A falun belül házasodtak leginkább, nagyon ritka volt a vidékről való házasságkötés. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmendre, a naptárból tudták az időpontot

b) Piacra:

Körmendre hétfőn és csütörtökön

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Nádalja, Felsőberki, Nagykölked

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár, a szeptemberi Mária-búcsúra. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Nem jártak el munkába, a falu gazdaságai lefoglalták a helyi munkaerőt. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Nem alkalmaztak a faluban idegen munkásokat. (2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Saját használatra készítettek vessző-edényeket és faszerszámokat. Minden gazda a saját gazdaságban a maga által készítetteket használta, de eladásra nem készítettek. (1,2,3,4)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Jákon, Veleméren és Magyarszombatfán készített cserépedényeket használtak. A falvakat járó cserepesektől és a piacon szerezték be ezeket. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Fazekasok és meszesek a mai napig járnak. Ezen kívül ernyőjavítók, tyukászok, edényfoltozók jártak még, a múlt évtized elejéig. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

n.a.

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Sem a helybelieknek másutt, sem idegeneknek a falu határában szőlőjük nem volt. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Sem a helybelieknek másutt, sem idegeneknek a falu határában szőlőjük nem volt. (1,2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A jelenlegi temetőről tudnak csak. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Emberi csontok tömeges előkerülése sem fordult elő. (1,2,3,4)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Fogadott búcsú: Szent László napán, június 27., a templom oltárképe után. Szent Vendelkor is tartanak fogadalmi misét. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között az egymáshoz erősített 2-3 borona használata általános volt. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A két világháború között a gépi vetés volt a gyakoribb. Aki nem rendelkezett vetőgéppel, az kölcsönkért, és „ledolgozta” a gazdánál. (2,3,4)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A két világháború között a gépi vetés volt a gyakoribb. Aki nem rendelkezett vetőgéppel, az kölcsönkért, és „ledolgozta” a gazdánál. (2,3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Az a) és a b) jelű kaszacsapót használták. Nem tudják a használat kezdetének idejét. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használták a lapos nyílással ellátott kévekötőfát. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Egy keresztbe 14 kévét raktak. A kereszteket kepébe rakták, mennyisége a gabona vastagságától függött. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szó meghatározatlan számú keresztet jelent. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 2 m hosszú volt. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között állandó csapat járt a cséplőgéppel, a tulajdonos szervezésében. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdinatermelés 1959-60-ban szűnt meg, a TSZ-szervezéssel egyidőben. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke után történő vetése a két világháború között vált általánossá, az I. világháború körül kezdődött. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénaszárítás menete: kaszálás, rendterítés, forgatás (eső esetén többszöri) a fű vastagsága szerint egyszer vagy többször, gyűjtés. Szénaszárító állványt nem használtak. (1,2,3,4)