Harasztifalu

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1992. január
Adatközlők:	(1.)Völgyes Ferencné Kapui Katalin, 1922. Harasztifalu, Fő út 45.
	(2.)Renácz József, 1947. Harasztifalu, Fő út 49. (3.)Horváth Imre, 1923. Harasztifalu, Fő út 25. (4.)Horváth Imréné Vilics Mária, 1929. Harasztifalu, Fő út 25.
Gyűjtötte:	Krizmanics Mária
Wiki feldolgozás:	Incze Aliz
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Harasztifalu
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Az Árpád-házi királyok idején Haraszty család tulajdona volt ez a terület. (1) Nem tudnak a falu eredetéről. (2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Vilics, Vámos, Czvitkovics. Grassanovics. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A község alapítói Jugoszláviából betelepült horvátok voltak. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak arról, hogy a faluból nagyobb számban költöztek volna el. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nádalját és Felsőberkifalut tartják a magukéhoz hasonlónak, a közös nemzetiséghez tartozás miatt. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A község a horvát népcsoportba tartozik. Így vallják, de már csak néhány öreg ember beszéli a nyelvet. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

A jelenlegi kartográfiai besoroláson kívül nem tudnak tájegységről, vidékről. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Harasztifalut mindig híresnek könyvelték el tisztaságáról és színpompás nyári virágairól, amelyeket az utcák mentén ültettek a lakosok. Más faluról nem tudnak. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Szúnyogos Haraszti: A búcsú László napon van, s arra az időre már meghínak a szúnyogok. Csókás Nádalja: A h.nádaljai pünkösdi búcsúra kikelnek már a kiscsókák. Muri-mája Ják: Jákon agyoncsapátk a Muri kutyát és megették a máját. (3,4) Krobótok: Szentpéterfa lakosai, a horvát beszéd miatt. Füstös-Berki (felső!): eredetét nem tudják. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A falun belül házasodtak leginkább, nagyon ritka volt a vidékről való házasságkötés. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmendre, a naptárból tudták az időpontot

b) Piacra:

Körmendre hétfőn és csütörtökön

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Nádalja, Felsőberki, Nagykölked

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár, a szeptemberi Mária-búcsúra. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Nem jártak el munkába, a falu gazdaságai lefoglalták a helyi munkaerőt. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Nem alkalmaztak a faluban idegen munkásokat. (2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Saját használatra készítettek vessző-edényeket és faszerszámokat. Minden gazda a saját gazdaságban a maga által készítetteket használta, de eladásra nem készítettek. (1,2,3,4)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Jákon, Veleméren és Magyarszombatfán készített cserépedényeket használtak. A falvakat járó cserepesektől és a piacon szerezték be ezeket. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Fazekasok és meszesek a mai napig járnak. Ezen kívül ernyőjavítók, tyukászok, edényfoltozók jártak még, a múlt évtized elejéig. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

n.a.

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Sem a helybelieknek másutt, sem idegeneknek a falu határában szőlőjük nem volt. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Sem a helybelieknek másutt, sem idegeneknek a falu határában szőlőjük nem volt. (1,2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A jelenlegi temetőről tudnak csak. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Emberi csontok tömeges előkerülése sem fordult elő. (1,2,3,4)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Fogadott búcsú: Szent László napán, június 27., a templom oltárképe után. Szent Vendelkor is tartanak fogadalmi misét. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között az egymáshoz erősített 2-3 borona használata általános volt. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A két világháború között a gépi vetés volt a gyakoribb. Aki nem rendelkezett vetőgéppel, az kölcsönkért, és „ledolgozta” a gazdánál. (2,3,4)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A két világháború között a gépi vetés volt a gyakoribb. Aki nem rendelkezett vetőgéppel, az kölcsönkért, és „ledolgozta” a gazdánál. (2,3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Az a) és a b) jelű kaszacsapót használták. Nem tudják a használat kezdetének idejét. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használták a lapos nyílással ellátott kévekötőfát. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Egy keresztbe 14 kévét raktak. A kereszteket kepébe rakták, mennyisége a gabona vastagságától függött. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szó meghatározatlan számú keresztet jelent. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 2 m hosszú volt. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között állandó csapat járt a cséplőgéppel, a tulajdonos szervezésében. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdinatermelés 1959-60-ban szűnt meg, a TSZ-szervezéssel egyidőben. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke után történő vetése a két világháború között vált általánossá, az I. világháború körül kezdődött. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénaszárítás menete: kaszálás, rendterítés, forgatás (eső esetén többszöri) a fű vastagsága szerint egyszer vagy többször, gyűjtés. Szénaszárító állványt nem használtak. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A száraztakarmányt „párfödéllel” nagy, négyszögletes ruha (amelyet a mezőn az ökörpár letakarására használtak, innen a név), négy sarkát összefogva, illetve buritóval hordták az istállóba. (2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

járomfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

középső igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Akkor használták a falevelet almozásra, ha kevés volt a szalma.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Ez általános volt, évszaktól független.

c) Melyik évszakban?

A szalmát könnyebb volt tárolni, így a falevélre inkább ősszel került sor. (1,2,3,4)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A ló befogásánál alkalmaztak tartóláncot, s a neve is tartólánc volt. (2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A teherhordásra, betakarításra használták a szekeret, személyszállításra a kocsit, ami kisebb, díszesebb volt a szekérnél. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A hosszúszekér 5 m hosszú volt, vendégoldalas kocsit csak ritkán használtak. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítására a kötélen kívül csigát is használtak. (2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája erősen ívelt volt. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a.

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

A vágómarhát az út minőségétől függően szokták patkoltatni. Az ökröket is patkoltatták. (2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne!

b) terelik jobbra

Hig!

c) és balra

Nejde hó! (2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Cocám, ne, ne! (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipim ne! (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát nevén szólítva hívják. (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender töréséhez tilótípusú törőt használtak és kendertörőnek hívták. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A b) típusú rokkát használták. (1,2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

A mai község határában nem volt a községtől elkülönülő, külön névvel rendelkező házcsoport. (1,2,3,4)

a) Hogy hívták ezeket?

n.a.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az utolsó boronából készült lakóházat emlékezetük szerint 1975 körül bontották le. (1,2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A szabadkéményes és füstöskéményes házakat nem átalakították, hanem lebontották, és helyükre újakat építettek. (1,2,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A legrégibb házakon a szoba, konyha, kamra részre külön-külön nyílt ajtó. (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

A Fő út 24. sz. ház ma is mestergerendás. (2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A rakott sparheltek használat a századforduló körül vált általánossá. (1,2,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A kontyolt tetejű házak építése az 1956-60 közötti időben vált általánossá. (1,2,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem tudnak olyan házról, amelynek szobájában a konyhából fűtött kemence volt. (1,2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét 80 cm magasra építették. (1,2,3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Volt a községben torkospajta. (1,2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

A nyílt tűzön főzés esetén csak fogóruhát használtak az edény kiemeléséhez. (1,2,3,4)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Nem savanyítottak tarlórépát egészben. (1,2,3,4)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

n.a.

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A házikenyér sütése 1960-ban szűnt meg általánosan. (1,2,3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A b)vesszőíves és a c)egyéb jelű kenyértartót használták. (1,2,3,4)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

A dongás vajköpülőnek nem volt füle. (1,2,3,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Az f)egyéb jelű fából készült hajdinatörőt használták. (1,2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinakása készítése: a lisztet megpirítják, forró vízzel leöntik, az egészet kevés tiszta zsírra öntik és fakanállal aprítják morzsaszerűvé. (1,2,3,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Az a) jelű töltetlen kalácsot sütötték az ünnepi asztalra. (1,2,3,4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Az adatszolgáltatók gyermekkorábban is készítettek már lecsót, néhány hagyma, kevés paradicsom, sok paprika az összetétele. (1,2,3,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Az adatszolgáltatók gyermekkorától fogyasztanak rendszeresen nyers paprikát, paradicsomot. (1,2,3,4)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A karácsonyi asztalra beiglit és mákosrétest tettek. (1,2,3,4)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Viseltek a férfiak széles gatyát ünnepre felsőruhaként.

b) Hány szélből készült?

az anyagmennyiséget nem tudják. (2,3,4)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

1950-ig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel, de jobbára az idősebbek. (1,2,3,4)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Az asszonyok nem szőttek vásznat, Vilics István takáccsal szövettek. (1,2,3,4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt kötelező az asszonyok számára az udvaron kívüli fejkendő-viselés. (1,2,3,4)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Két ágy párhuzamos egymás mellé állítása a lakószobában 1970-ig volt általános szokás. (1,2,3,4)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

1910 körül a legtöbb esküvőt nyáron tartották.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Egyáltalán nem tartottak viszont az Advent és Nagyböjt idején. (1,2,3,4)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1930 körül:

szombat(1,2,3,4)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalmat a lányos házaknál tartották.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Egy főétkezés volt, a vacsora. (1,2,3,4)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

1980 körül a lakodalom már nem otthon, hanem étteremben zajlik.

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

Ez a szokás az 1960-as évektől terjedt el. (1,2,3,4)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

1910 körül is és 1980 körül is elsősorban az ifjú pár hívta a vendégeket lakodalomba. A közeli rokonokat most is ők hívják, személyesen. (2,3,4)

b) 1930 körül:

n.a.

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

A lakodalmak során szándékolt tányértörés nem volt, e szokásról nem hallottak. (1,2,3,4)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

A lakodalmakban körmendi cigányok játszottak legtöbbször. (Boci Béla, Rigó, illetve Rögtön Józsi bandája.)

b) Milyen hangszereken játszottak?

A zenekar hangszerei: 2 hegedű, cimbalom, cigánysíp, bőgő. (1,2,3,4)

c) Hány főből állott a zenekar?

A zenekar hangszerei: 2 hegedű, cimbalom, cigánysíp, bőgő. (1,2,3,4)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Lucázás december 13-án, Luca napon volt.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

„Luca, Luca, kity-koty, kity-koty, Tojjanak a tiktyok, luggyok. Fejszéjek, furójok állon a nyelibe, Mind a fa a tövibe. Pénzek, tojássok annyi legyen, mint égen a csillag. Zsirgyok annyi legyen, mint kútban a víz. … Koty, koty. Gazdaaszony, gondoskodj!” Ha nem kaptak semmit: „Egy csibéjük legyen, az is vak legyen. Egy tojások legyen, az is záp legyen.!” (1,2,3,4)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

E vidéken az adatszolgáltatók regölésre nem emlékeznek. (1,2,3,4)

b) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n.a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

n.a.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

A nem egészen 200 lelket számoló községben feltűnően magas – 15 körüli – az öreglegények száma. (1,2,3,4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem ismert az X-szel díszített tejesfazék. (1,2,3,4)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a.

c) Hol szerezték be ezeket?

n.a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Az e pontban említett szokásokat nem ismerik. (1,2,3,4)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

Az e pontban említett szokásokat nem ismerik. (1,2,3,4)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Miklós-napi szokás nem volt, eltekintve a gyermekek megajándékozásától. Baráti alapon egymás gyermekeinek megajándékozására vállalkoztak elsősorban fiatalemberek, a szokásos piros ruhában vagy kifordított báránybekecsben. (1,2,3,4)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A faluban nem jártak betlehemesek. (2,3,4)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Antal tisztelték általában az állatok védőszentjeként. Áldozócsütörtök utáni szombattól Szent Antal napig minden szombaton misét mutattak be a tiszteletére. A sorozat a Szent Antal nagymisével fejeződött be. (1,2,3,4)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

A gyerekeket régen zsákosemberrel ijesztegették. (2,3,4)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Szenteste

b) Mikor, hol, miért?

Szenteste dobáltak diót a felnőttek a gyerekeknek.

c) Írjuk le tömören a szokást?

Szenteste dobáltak diót a felnőttek a gyerekeknek, kucs, kucs szócskák kíséretében. A gyerekek versenyezve szedték össze. A hiedelem szerint a sok eldobált és összeszedett dió sok kiscsibét jelentett az új évben. (1,2,3,4)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Nem tudnak róla, hogy a régiek valamilyen alakot láttak volna a holdban. (1,2,3,4)