Halogy forrásának megtekintése


'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" 
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1989. augusztus
|-
|'''Adatközlők:''' 
|(1.)Németh György, 1912. római katolikus, Halogy, Petőfi S. u. 24.
|- 
|
|(2.)Horváth János, 1918. Betlehem (USA), Halogy, Telek u. 20.

(3.)Palasics Józsefné Horváth Vilma, 1923. Halogy, Telek u. 13.

(4.)Palasics József, 1920. Halogy, Telek u. 13.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kerülő Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Incze Aliz
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Halogy
|-
| '''weboldal:''' 
|
|}


----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község keletkezéséről nem tudnak semmit. (1,2,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]?  Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kónya, Németh, Horváth, Tóth. (1,2,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Régebben a faluba nagyobb számmal nem költöztek be. (1,2,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
1946-ban többen (kb. 10-12 család) elköltözött Pölöskére (a kitelepített svábok helyére), Devecserbe, Daraboshegyre. (1,2,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Halogyhoz hasonló falu Daraboshegy, mert régen ide tartozott. (1)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falu az Őrség és a Hegyhát szélén fekszik (igazából egyikbe sem tartozik bele) és a Rába-mentén. (1,2,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Ismerik az Őrséget (Őriszentpéter, Nagyrákos, Kisrákos, Pankasz, Felsőhalász, Ivánc, Szentmárton, Kondorfa, Sződce, Magyarósd), a Hegyhátat (Halastó, Szarvaskend, Katafa, Nádasd, Döröske, Döbörhegy, Gersekarád, Mákfa, Vasvár, Alsóújlak, Szemenye, Oszkó) és a Rába-mentét. (1,2,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Híres községek: Szentjakab: Vadása-tó, Halogy: Parkerdő (Himfay-parkerdő). (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Halogyi egyetem: nagyon sok pártfunkcionárius került ki innen. (2)
Halogy lapban van, minden bolond abban van. Kondorfa gyantásország: lakói erdei munkások voltak, gyantát gyűjtöttek. Kondorfa: keresztbe vitték a létrát az erdőben. Felsőmarác: nem a járdán, hanem az utca közepén mentek. Piroslábúak, mint a maráciak: mindig mezítláb mentek a vásárra. Békástói halogyiak: sok béka volt itt. Sáli legény van pénz, halogyi lány azt nézd: a halogyiak igen szegények voltak. Fát viszek, kenyeret hozok: ezt csikorogta a halogyi szekér, a sződcei mást, de erre nem emlékeztek. (1,2,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Házasodtak más falvakból, sokan. Legtöbben Felsőmarácról, ezen kívül Iváncról és Nádasdról. (1,2,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Körmend állatvásár, 11 volt egy évben január kivételével.
====b) Piacra: ====
Körmend
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nádasd május első vasárnapja, Csákánydoroszló 1 héttel később, Horvátnádalja ugyanakkor, Marác (legünnepeltebb) Erzsébet napján, Ivánc 1 héttel később.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár kétszer Mária-napkor, Csatár. (1,2,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A faluból nagyon sok helyre eljártak munkára. Mezőgazdasági munkára Sopron megyébe (Nagytölgyfa, Kapuvár, Mezőlak, Mosonmagyaróvár), Zalába, Fejér megyébe (pl. az Ipoly-major), Baranyába, Veszprém megyébe (Vitsei bérgazdaság), Zérci apátságba, az Eszterházi birtokokra, később a kútfúrósok egész Dunántúlra eljártak. (1,2,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba, elsősorban a helybeli majorokba jöttek néhányan. Itt volt a Nagyrét-major, a Kismajor és a Himfay major. (1,2,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Eladásra vesszőkosarakat készítettek. A többi szükséges dolgot maguknak megcsinálták, vagy pedig a vásárokon szerezték be. (1,2,4)
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A cserépedényeket vagy a vásárokon vagy pedig a vándorárusoktól szerezték be. Magyarszombatfán és Veleméren készítették ezeket. (1,2,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
köszörűsök (cigányok), drótosok, foltozók (tótok), bádogosok, meszesek (Sümegről, a Bakonyból), borosok (zalai), fazekasok, üvegesek. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
meszesek (Sümegről, a Bakonyból)
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybelieknek más falvak határában nem voltak szőlőik. (1,2,4)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Más falubelieknek sem volt az itteni határban szőlőföldje. (1,2,4)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A faluban most egy temető van. Mindig is itt volt. (1,2,4)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falunak volt egy fogadott ünnepe. A jég egyszer elverte a határt, és ezért Pünkösdtől július 1-ig szombaton délután nem dolgoztak, litániát tartottak körmenettel. (1,2,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A két világháború között nem használtak kettes és hármas (magtakaró) boronát, hanem csak fából készítettet. A vasborona a falvakban a 40-es években jelent meg, az uradalmakban korábban. (2,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A két világháború között a közepes gazdaságokban a gabonát leginkább kézzel vetették.(1,2,4)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka, a faluban egy-két gép volt. (1,2,4)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Mindhárom kaszára emlékeznek, de leggyakrabban a villás(a) kaszacsapót (aratóvilla) használták. (1,2,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
A faluban kétféle kévekötőfa volt. Az egyiken volt akkora lyuk, hogy a sarlót bele lehetett akasztani (ez volt a gyakoribb), a másikon a kis lyuk a kévekötőfa felakasztására szolgált. (1,2,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Az egyéni gazdálkodás idején a búzából és a rozsból 18-22 kévét tettek egy keresztbe. Általában 21-t (1), 22-t (2,4). A mezőn változó számú keresztet raktak össze (10-20). Ennek a neve a kepe. (1,2,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe nem jelentett meghatározott számú keresztet. (1,2,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele: 160 cm körüli. (1,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gépi csépléskor a géptulajdonos állította össze a csapatot. Egy géppel állandó csapat járt. A faluban kb. 3 cséplőgép volt. (1,2,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát egy 4 m-es nyárssal hordták kazalba. (1,2,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése 1945-50 körül szűnt meg. (1,2,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
1848-49 körül lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet kézi kaszával lekaszálták, 1-2 napig száradni hagyták, megforgatták vagy elhintették, a forgatás száma az időjárástól függött. Petrencébe (20 kg-os) vagy baglába (100-120 kg) gyűjtötték. (1,2,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A napi száraztakarmányt az istállóba kosárral és köcölében hordták. Ez egy négyszögletű, 130x130 m2 vászondarab. (1,2,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igafölsőfa, járomfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
hasszeg, rúdszeg, tézsulaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Az almozáshoz használták a fák levelit (csalit). 
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Sokan használták. (1,2,4)
====c) Melyik évszakban?====
Leginkább tavasz felé, amikor elfogyott a szalma. 

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
1930 körül alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. Nyakló nemigen volt a faluban. (1,2,4)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: nem volt rugózása, ökör vagy ló húzta, trágyát szállítottak vele, betakarításnál használták.
Kocsi: féderes, ló húzta, nincs lőcse.
Kocsiszekér: könnyebb szekér, lőcsös. (1,2,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 3,5-4 méter hosszú volt. Csak nyújtott hosszú szekeret használtak a faluban. (1,2,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása a szekér elején lánc, a hátulján rudazó kötél segítségével történt. (1,2,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
n.a.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Használtak a faluban egyes és kettes kocsikast is. (1,2,4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Nem sokan patkoltatták a vonómarhát, de ha megtört a patkója, akkor igen. Elsősorban a nyári időszakban. (1,2,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne!
====b) terelik jobbra ====
Hajsz! Hík!
====c) és balra==== 
Csás! Hejde!

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coci ne-ne-ne. Coca ne-ne-ne. (1,2,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne-ne-ne. (1,2,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén hívogatták. (1,2,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A len és kender töréséhez kendervágót (erősebb, durvázó) és tilolót használtak. (1,2,3,4)

===2.29.=== 

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A faluban használtak fekvőrokkát(a) és állót(c) is. Ez utóbbi újabb volt. (1,2,4)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
A mai község határán elkülönülő házcsoport: Kishalogy a Daraboshegy mellett, 15 házból állt
====b) Miért volt így? ====
akinek ott volt birtoka, az költözött oda. A falu főutcájának valamikor a Dózsa György utca volt (régen Kis utca volt a neve). A falu feljebb költözött a víz mellől. (1,2,4)
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A falu főutcájának valamikor a Dózsa György utca volt (régen Kis utca volt a neve). A falu feljebb költözött a víz mellől. (1,2,4)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó boronából készült faházat 10-15 éve bontották le. (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét a falba építették át, úgy, hogy az kiállt a falból. (1,2,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házaknál általában minden helyiségnek külön kijárata volt a szabadba, de voltak egykijáratú házak is. Az ajtók vagy a tornácra vagy a pitarra nyíltak. (1,2,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
A faluban volt keresztmestergerendás ház. A régi házak nagyrészt ilyenek voltak. A földfalúaknál ritkán fordult elő keresztmestergerenda. (1,2,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az 1900-as évektől kezdték építeni a falba rakott sparhetet, a 20-as évektől vált általánossá. (1,2)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1950-es évektől kezdték építeni a kockaházakat. (1,2,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek olyan szobában álló kemencére, amit a konyhából kellett fűteni. (1,2,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A füstöskonyhában a kemencéknek normál magasságú padkája volt, az újabbaknak magasabb, 70-80 cm-es. (1,2,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A faluban téglalap alakú ún. lábas pajták voltak, két oldalt foókokkal, középen a szekérrel be lehetett állni. A pelyvakutyu a pajta végében állt, leeresztett oldaltoldású tetővel. (1,2,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Felszeletelve savanyítottak csak tarlórépát és káposztafejeket, egészben nem. (1,2,4)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Felszeletelve savanyítottak csak tarlórépát és káposztafejeket, egészben nem. (1,2,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése véglegesen 1956 után szűnt meg. (1,2,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A faluban a b)vesszőíves típusú kenyértartót használták. (1,2,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak a faluban füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A köles- és hajdinatörők ütője. (rajz) (1,2,4)
n.a.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinalisztből hajdinapogácsát, hajdinamálét és hajdinagánicát készítettek. Ez utóbbit úgy készítették, hogy a lisztet megpirították, vízzel felöntötték, zsírral megkenték és a végén összevágták. (1,2,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Perecet, négyágú hosszú fonott kalácsot (húsvétra), köralakú, középen lukasat és kuglófot (kuglihop) szoktak sütni a nagyobb ünnepekre. (1,2,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Mióta emlékeznek, mindig ettek nyersen paprikát, paradicsomot a 30-as években jelent meg. (1,2,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Mióta emlékeznek, azóta esznek paprikát, paradicsomot nem olyan régóta. (1,2,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra beiglit, perecet, kuglófot és kelt tésztából készült túrós rétest tettek. (1,2)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Régen a férfiak viseltek fehér vászongatyát ünnepre felsőruhaként. (1,2,4)
====b) Hány szélből készült?====
Nem emlékeznek, hogy hány szélből készült. (1,2,4)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Van, aki még most is viseli a hagyományos viseletet, de már az 1920-as években kezdték elhagyni. (1)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban az asszonyok nem szőttek, csak a férfitakácsok. Az 1930-as években szűnt meg az, hogy a takácsok szőttek. (1,2,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A fiatalok 1940-45 körül kezdték elhagyni a fejkendő viseletét (ekkor kezdték levágatni a hajukat). Az öregek egészen mostanáig viselik. (1,2,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
1950-60-as években kezdték a lakószobában az ágyakat egymás mellé párhuzamosan helyezni. Azelőtt az ágyakat körbe rakták a szobában. Az ágyak párhuzamosan egymás mellé helyezése 10-15 éve kezdett felbomlani. (1,2,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.=== 

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Régen a legtöbb esküvőt farsangon tartották, ami hat hétig tartott. Farsangkor legjobb megnősülni, mert hideg van, s akik nem szeretik egymást, még azok is összebújnak. 
 
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
A böjti időszakban nem szoktak esküvőt tartani. (1,2,4)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ==== 
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. === 

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a lányos háznál szokták tartani. Itt volt a főétkezés is, ami este a vacsorából állt. A vőlegényes házhoz reggel mentek át. (1,3)

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A lakodalmat a lányos háznál szokták tartani. Itt volt a főétkezés is, ami este a vacsorából állt. A vőlegényes házhoz reggel mentek át. (1,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
1980 körül éttermekben zajlik leginkább a lakodalom (Körmenden, Nádasdon). 

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
10-15 éve nem szokás a lakodalom otthon tartása. (1,3)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vőfélyek hívták a vendégeket a lakodalomba. Feldíszített kalapjuk és nádpálcájuk volt. Egyszer hívtak, 1-2 héttel a lakodalom előtt.
====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény hív, egyszer, szintén 1-2 héttel a lakodalom előtt. (1,3)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
A lakodalom során szándékos tányértörésről nem hallottak. (1,2,3)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === 
 
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Cigányzenészeket Körmendről hozattak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
hegedűs, bőgős, cimbalmos és sípos.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
A banda 4-5 főből állt: hegedűs, bőgős, cimbalmos és sípos.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Ezek a zenészek nem játszottak gombos, vagy tangóharmonikán. (1,2,3)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án jártak a gyerekek lucázni.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Szalmát vittek magukkal és bekiáltottak: Szabad-e lucázni! Ha beengedték őket, leültek a szalmára és a következő szöveget mondták:
„Luca, Luca, kity-koty,
Üljön meg a tikjuk-lúdjuk.
Olyan vastag szalonnájuk legyen,
Mint a mestergerenda.
Olyan sok tojásuk legyen,
Mint égen a csillag.
Annyi pénzük legyen,
Mint kutyában a pelva.
Lányuknak akkora csecse legyen,
Mint az arató bugyigó.
Luca-Luca kity-koty,
Üljön meg a tikjuk-lúdjuk
Mint az én pöcsöm a helyibe.” (3)
Ha nem engedték be őket:
„Egy csibéjük legyen, az is vak legyen.”
Minden háznál hagytak egy kevés szalmát, amit az asszonyok a tyúkok alá tettek, hogy jobban tojjanak. (1,2,3)

===4.9. Regölés === 

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölni Szent István estéjén, karácsony másnapján jártak
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
a legények és a gyerekek. A gyerekeket almával, dióval, a legényeket pálinkával kínálták meg. (1,2,3)
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
„Hej regő jertem,
Amott kerekedik egy kereskes pázsit,
Abban a szarvasnak ezer ága-boga,
Ezer ága boga, misemondó gyertya,
Oltatlan aludjék, gyújtatlan gyulladjék,
Itt is vagyon egy szép legény, kinek neve Joska,
Adjunk adjunk néki, de kit adjunk néki
Összesöndörgetjük, mint a cica farkát,
Még annál is jobban, mint a macska farkát,
Hej regő rajta, Hej regő rajta!” (3)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban kb. 5-6 öreglegény volt. (1)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Ismertek X-el díszített tejes-fazekat.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
a gerencsérek hozták Vas megyéből. (3,4)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak fáklyát, seprűt vagy valamilyen más tárgyat a levegőbe dobálni. (1,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
n.a.
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
December 6-án a Mikulás kucsmasapkát és kifordított nagykabátot vett magára és szakállat ragasztott. Végig járta a falut, s a gyerekeknek ajándékot osztogatott: diót, almát, aszalt gyümölcsöt. (1,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői 3-4-en voltak: pásztorok és öreg. (3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt tisztelték az állatok védőszentjének. (3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a Kankus! (1,3)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Karácsony este. A lányok párosoztak a dióval, aki eltalálta azt a következő évben feleségül vették, aki nem, azt nem. (3)
====b) Mikor, hol, miért? ====
A nagymama egy zsák diót beöntött a szobába.
====c) Írjuk le tömören a szokást?====
A lányok párosoztak a dióval, aki eltalálta azt a következő évben feleségül vették, aki nem, azt nem. (3)

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek tuskót hasogató embert láttak a holdban. (1,3,4)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Pölöske]]
[[Kategória:Szentjakab]]
[[Kategória:Devecser]]
[[Kategória:Pankasz]]
[[Kategória:Daraboshegy]]
[[Kategória:Kisrákos]]
[[Kategória:Őrimagyarósd]]
[[Kategória:Felsőhalász]]
[[Kategória:Ivánc]]
[[Kategória:Őriszentpéter]]
[[Kategória:Szentmárton]]
[[Kategória:Sződce]]
[[Kategória:Kondorfa]]
[[Kategória:Halastó]]
[[Kategória:Szarvaskend]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Nagyrákos]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Katafa]]
[[Kategória:Nádasd]]
[[Kategória:Döröske]]
[[Kategória:Döbörhegy]]
[[Kategória:Szőce]]
[[Kategória:Gersekarád]]
[[Kategória:Mákfa]]
[[Kategória:Alsóújlak]]
[[Kategória:Szemenye]]
[[Kategória:Oszkó]]
[[Kategória:Felsőmarác]]
[[Kategória:Csákánydoroszló]]
[[Kategória:Horvátnádalja]
[[Kategória:Nagytölgyfa]]
[[Kategória:Kapuvár]]
[[Kategória:Mezőlak]]
[[Kategória:Mosonmagyaróvár]]
[[Kategória:Ipoly-major]]
[[Kategória:Körmendi zenészek]]