Halastó

Adatlap

Adatfelvétel ideje:
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Azért van Külső Halastó és Belső Halastó külön, mert a völgy miatt csak két részben lehetett lakni. (1) A falu nem itt ment, hanem a mezőn. (3) Nem emlékszik rá, de azt mondják, hogy valamikor volt itt egy tó. Belső Halastó, Külső Halastó a falu két része. (4) Halastó Senkiföldjén lakik, a Külső és Belső Halastó közti völgyben – ujabban épített rész. (8) Az 50-es években, amiko az iskolát építették, akkor csontokat találtak, amire következetettek arra, hogy itt a törökidőben temetkeztek. (1,2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Legrégebbi a Büki, Déri, Zelkó, Laposák család. (1,2,3,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nagyobb számú betelepülésről nem tudnak. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Olyan nem volt, hogy sátorfát szedtek volna. (1) Régen nem, csak a TSZ-esítés után. (3,5,8)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Hodász, Hegyhátsál, Katafa, Nagymizdó, Szarvaskend, Döröskehegy, Döröske – mind jó dolgos nép. Szarvaskendre járnak templomba (fára), ott volt a jegyzőjük. Szentgotthárd felé már másképp beszélnek. (1) Szarvaskend, Nagymizdó, Döröske, Döröskehegy, Gersekarád, Sárfimizdó, Ozmánbükk, Egyházhodász, Egyházsál, Katafa – jó egyforma nép. (2) Szarvaskenden van a fáratemplom, halastóiak, nagymizdóiak, döröskeiek, döröskehegyiek oda járnak templomba. (5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Hegyhátnak hívják ezt a vidéket. (1) Nem tudja. (2,3,4,5) Nem is annyira tartoznak bele (Hegyhát). (7)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Őrség, Szecsődök. (1) Őrség. (2,3,4,5,6,7,8)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Erre bánya sincs, nem ügyelnek olyasmire. (1) Nem tudnak. (2,3,4,5,6,7,8)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Névre tudja, de községre nem. Apját is Miska Gyurinak hívták. (1) Szarvaskendiek kálvinisták. (2) Nem tudnak. (3,4,5,6,7,8)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Világosba jártak templomba, mulatságba, így aztán oda házasodtak. A vidéken olyan nem volt, hogy ne vették volna el. (1) Gersekarádról, Ozmánbükkről, Döröskehegyről, Ságról kerülnek, hogy mennek, hol jönnek. (2) Az asszonyok fele legalább zalai. (3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmendre havonta.

b) Piacra:

Körmend hétfő, csütörtök (csak itt volt eladó hely). (1,2,3,4,5,6)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Berend – Nagyasszony előtt, amikor a kepehordás volt. (1,5) Ozmánd – Áldozócsütörtök. (1,3,5) Bükk – Áldozócsütörtök. (6) Nádasd – május első vasárnapja, Nagymizdó – Anna-búcsú, Sárfimizdó – Jézusszíve vasárnap. (1)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Zalacsatár (a nappal odahordott építőanyagott éjjel valami elhordta. Mégsem látták. Oda építették, ahova elhordták). Vasvár Szűzmária szobor – Mária napján. (1) Celldömölk – Mária napján. (4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A szarvaskendi majorba mentek cselédnek. (1,4) Április 1-től, tavasszal, szekérrel vitték őket. Gabonát és havi fizetést kaptak és ősszel visszajöttek. Sokan eljártak. Télen megszerződtették őket, aztán vitték. (1) Summásnak: Kecel, Farád, Salamonfa, Fősziget (Sopron megye). (1,2,3) Az uram mindig aratott a tizenegyedik keresztért, ezért be kellett hordani is. (4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Nem. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Körmenden szoktam venni, a kocsikast Rábafüzes felé kötötték, ők hozták, vesszőkosarat is. Kocsikast, vesszőkosarast otthon kötöttek. (2,3,7)

b) vesszőkosarakat

Körmenden szoktam venni, a kocsikast Rábafüzes felé kötötték, ők hozták, vesszőkosarat is. Kocsikast, vesszőkosarast otthon kötöttek. (2,3,7)

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

Szövőborda azoknak az embereknek volt (takácsok), Isten tudja hol vették.

e) favillát

A favillát hozták, nem tudja honnan. (1)

f) fagereblyét

Gereblyét, boronát csináltak – a kovács megvasalta. (1)

g) faboronát

Gereblyét, boronát csináltak – a kovács megvasalta. (1)

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Körmenden szoktam venni, a kocsikast Rábafüzes felé kötötték, ők hozták, vesszőkosarat is. A piacon annyi minden lehetett venni. Szövőborda azoknak az embereknek volt (takácsok), Isten tudja hol vették. Gereblyét, boronát csináltak – a kovács megvasalta. A favillát hozták, nem tudja honnan. (1) Kocsikast, vesszőkosarast otthon kötöttek. (2,3,7)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Zalából hozták szekéren. Kiáltozták „cserepet vegyenek”. A piacon is volt. (2,3,4,5) Sümegről jöttek az edényesek. (6,7)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Cserepesek, üvegesek, bádogosok jártak, de talán már tíz éve se járnak, talán mióta a TSZ megalakult. (1)

b) Honnan jöttek?

A cserepesek az Őrségből jöttek. (2) Sümegről a meszesek jöttek. (2,3,5,7)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Nacának hívják és utána kiáltottak az utcán: „Naca hozzál élesztőt, gyufát, sót.” Hozott. (6)

d) Mit árultak?

A bazárosnak volt egy doboza, aztán kérdezte kell-e valami. (4) A tyukászok tojást, csirkét szedtek össze 3 fillér volt 2 tojás a 30-as években. (3) Szoktak hozni ruhaneműt, méterbe is hoztak – feketék voltak, cigányoknak gondolják. (5)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A szőlőhegyen van. (1,2,4,7,8)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A falu határában egy ma is használt temető van. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Az 50-es években, amikor az iskolát építették, akkor csontokat találtak, amire következtették azt, hogy itt a török időben temetkeztek. (1,2,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Szent Mihály napján van a templom búcsúja. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Előbb faboronát, utána rövid fogú vasboronát. Volt 3 levelű és 2 levelű. (1) 2-3 levelű volt, kinek milyen fogatja. (2) A 3-as már módosnak számított. (3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A szegényebbek kézzel vetettek, de 20-30-as években már 4 embernek volt vetőgépje. (1,2,3,4,5,6,7)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A szegényebbek kézzel vetettek, de 20-30-as években már 4 embernek volt vetőgépje. (1,2,3,4,5,6,7)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Kinek villás, kinek gereblyés. Össze-vissza volt. A villát jobban szerették. (1) Inkább villás. (2,3,7)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kéve egy kereszt, a 21. a pap. 4-5-6 kereszt egy kepe – a termés és a föld alakja meghatározza. Mikor milyen súlyú volt, hogy ne kelljen messze hordani. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe 4-5-6 kereszt, változik, mennyiség kifejezésére nem használják. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

Most adtam oda az otthonnak. Egy méternél hosszabb, talán nincs másfél. (1) Kb. 140-150 cm. (2) Mérés: 140 cm (3) 180 cm (4) 170 cm (5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A cséplőmester összeállította a munkásokat. (1,2,3,7) Gyerekkorában a Tubolok jöttek ide csépelni 1918 Hegyhátsálból. 1920 körül Molnár Gyula vett gépet. (3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. Együtt a géppel hozták. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Miután férjhez ment, szűnt meg, 1933-ban. (1) Háború előtt. (2,7)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Nem olyan túlságosan régen, még a TSZ előtt. (1) 1925 körül. (3) 30-40-es évektől. (5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A rendet szétterítették, megforgatták másnap, este petrencébe rakták. Ha nem volt eső, egyszer forgatták. (1,2,3,7)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Srág a nagyparasztoknál gyakori 2 ember kellett, általában talicskával hordták a patjából vagy a kazalból. (1,3,7)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

felső iga (1,4,7,8) igavonó (5)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

szeg (1,4,5,7,8)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,4,5,7,8)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Mindig felhasználták.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Mindig felhasználták. Az erdőről is hoztak „csarétot” – kocsikasos szekérrel mentek, úgy hozták. (1)

c) Melyik évszakban?

Ősszel, tavasszal hoztak, gyakori. (2,3,7)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Mióta eszét tudja, ismerik a tartóláncot. Van egy karika, abba akasztják bele. (1)

b) Melyik mód régibb, újabb?

A tartólánc a régebbi, a nyaklót később, a 60-as években kezdik használni. (2,3,7)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekérrel trágyát hordtak, meg mindent. A kocsiban voltak a finom ülések, azzal mentek. Szép sárgára voltak kifestve, fehér, ezüst színű a vasalás. (1) Személyszállításra használt lovasszekér a kocsi, minden egyéb szekér. (2,3,7,8)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A nyújtott hosszú szekér kétszer akkora, mint a rövid. (1) 350-370 cm. (3,4) Mérés 420 cm. (8)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Kötéllel szorították le a nyomórudat a szekér hátulján. (1,2,3,8)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt. (1,2,3,7)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Oldala és feneke is volt fonva. Rámába bele voltak állítva a karók, úgy fonták. Egyik kas elől, a másik hátul. Egyik ráért a másikra. Épp olyan volt, mint a deszkázás, olyan 60-70 cm magas. (1)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Volt olyan, aminek kényes volt a talpa. Csak a külső oldalra, csak nyáron, amikor be voltak fogva. Télen nemigen volt befogva. Ökröt is, tehenet is. (1) Ha elvásott, csak akkor patkoltak, nem mindent. (3,7,8)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zsééter, de zséter is. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

No, menjetek! Ne, becce! Ne, menj!

b) terelik jobbra

Hik! Hok!

c) és balra

Nejde! Humel! (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Cocám ne. Coca ne. (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi-ne-ne. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Kuszule-kuszule. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Törőfát használtak. (1,3,5,6)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

(a) Fekvő rokkát. (1,3,5,6)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

n.a.

a) Hogy hívták ezeket?

n.a.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

Mindig itt volt a falu. (1,2,3,4,5,6,7,8)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Gyermekfejjel voltak még ilyenek, amikor asszony lett, már nem, 1933. (1) Talán 40-45-ben bontották le az utolsót. (2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Fal mellé építették a kéményt. (1,3,4,7)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Kettő, „folyosóra” nyíltak. (2,5) Egy, „folyosóból” nyílnak a helyiségek. (1,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt, földfalu házaknál is. (1,2,3,4,5,6,7)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Még mindig vannak, nem derült ki, mióta. (1,2,3,4,5,6,7)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Az 50-es évektől. (1,3,4,7,8)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem. Kályha volt. (1,2,3,4,5,6,7)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

Padlószinttől építették, de az ajtója fél méterre volt a földtől. (1,2,3,4,5,6,7)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Pajták (rajz). (1,2,3,4,7)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Csipesz. (5) Tudja milyen, de fogalma sincs hogyan használták. (1) Vasvellával berakták a vaslábat, arra a cserépedényt. Ronggyal szedték ki. (7) Ruhával megfogtuk a fazekakat. (3,4)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Nem. (1,2,3,4,5,6,7,8)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Nem. (1,2,3,4,5,6,7,8)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

TSZ-esítés óta. (1,2,3,7)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

a) és b) formájút. (1,3,4,5,7)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,3,4,5,6)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

a), b), f) típusú hajdinatörők. (1,3,4,5,6)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdina gánica: piritott lisztelt leforrázták, töpörtyűzsírt öntöttek rá. (1) Dödöle: hajdinát megfőzni vízben, amikor puhára főtt, lisztet hozzáadni. Jó simára kidagasztani és lábosba kiszaggatni, vöröshagymás zsírban. (3,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

n.a.

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Legalább 30 éve (kb. 50-es évek) készítenek lecsót. Kétszer annyi paradicsom, mint paprika, hagyma ugyanannyi, mint paprika vagy kevesebb olaj vagy zsír, vagy töpörtyűzsír. Ha paradicsom nélkül készül, akkor tojás is. (1,3,4,5,6)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

1933 után esznek paradicsomot., a szülei nem ettek. A paprikát mióta az eszét tudja, fogyasztják. (1) Még gyermek volt (kb. 1918), Egerszeghegyről a nagynénje magot hozott, úgy keztek itt ültetni paprikát, paradicsomot régen ettek. (3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Egész kenyér (az asztal sarkán letakarva), egy kalács (az asztal közepén). (1) Kalács, kenyér, kőt rétes. (3,4,7)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Igen. (1,3,5)

b) Hány szélből készült?

Egy szél volt az egyik szára, egy szél a másik.(1,3,5)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

1930-1940. (1,3,4,5,6) 1930-40-es években volt egész ruha, de az idősebbeknek nem. (1)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Nem szoktak az asszonyok szőni. (1,3,4,5,6)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Hozzá volt szokva mindenki a kendőhöz. Feskedik, azt mondták, ha kendő nélkül ment a bálba. (5) Amikor megkorosodik, nem jár már hajadon fejjel. (1,3,4)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Kinek hogy, neki sose volt egymás mellett. (1) Fal mellett volt. (7) A 40-es évektől volt szokás. (3,4) A 60-as évekig egymás mellett, a szoba nagyságát elfogja. (5)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Ez nem volt alapul véve, ő is a legnagyobb dologidőben esküdött, 1933 júliusában. (1) Karácsony és Húshagyókedd között volt leginkább. (4,5,7) Legjobban télen volt, farsangkor. (3,4)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Jeles ünnepeken nem volt esküvő. (1) Böjtbe itt nem volt esküvő. (3,4)