Halastó
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1987. július |
| Adatközlők: | (1.)Kiss Jánosné Büki Teréz, 1913. Halastó (Belső), római katolikus, Halastó, Csart u. 2. |
| (2.)Rózsás István, 1910. Halastó (Belső), római katolikus, Halastó, Petőfi S. u. 15.
(3.)Cigány Péter, 1906. Halastó (Belső), római katolikus, Halastó, Petőfi S. u. 11. (4.)Cigány Péterné Farkas Anna, 1914. Halastó, római katolikus, Halastó, Petőfi S. u. 11. (5.)Devalics Ferencné Mihály Anna, 1906. Halastó (Külső), római katolikus, Halastó, Fő u. 32. (6.)Mihály Istvánné Sándor Mária, 1915. Gersekarád, római katolikus, Halastó (Külső), Fő u. 33. (7.)Németh Albert, 1919. Halastó (Külső), római katolikus, Halastó, Fő u. 43. (8.)Halál István 1934. Halastó (Senkiföldje), római katolikus, Halastó, Somogyi B. u. 5. | |
| Gyűjtötte: | Vajda Zsuzsa |
| Wiki feldolgozás: | Incze Aliz |
| A település a Wikipedián: http://hu.wikipedia.org/wiki/Halast%C3%B3_(telep%C3%BCl%C3%A9s) | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Azért van Külső Halastó és Belső Halastó külön, mert a völgy miatt csak két részben lehetett lakni. (1) A falu nem itt ment, hanem a mezőn. (3) Nem emlékszik rá, de azt mondják, hogy valamikor volt itt egy tó. Belső Halastó, Külső Halastó a falu két része. (4) Halastó Senkiföldjén lakik, a Külső és Belső Halastó közti völgyben – ujabban épített rész. (8) Az 50-es években, amiko az iskolát építették, akkor csontokat találtak, amire következetettek arra, hogy itt a törökidőben temetkeztek. (1,2,3,4,5)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Legrégebbi a Büki, Déri, Zelkó, Laposák család. (1,2,3,5)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nagyobb számú betelepülésről nem tudnak. (1,2,3,4,5,6,7,8)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Olyan nem volt, hogy sátorfát szedtek volna. (1) Régen nem, csak a TSZ-esítés után. (3,5,8)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Hodász, Hegyhátsál, Katafa, Nagymizdó, Szarvaskend, Döröskehegy, Döröske – mind jó dolgos nép. Szarvaskendre járnak templomba (fára), ott volt a jegyzőjük. Szentgotthárd felé már másképp beszélnek. (1) Szarvaskend, Nagymizdó, Döröske, Döröskehegy, Gersekarád, Sárfimizdó, Ozmánbükk, Egyházhodász, Egyházsál, Katafa – jó egyforma nép. (2) Szarvaskenden van a fáratemplom, halastóiak, nagymizdóiak, döröskeiek, döröskehegyiek oda járnak templomba. (5)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Hegyhátnak hívják ezt a vidéket. (1) Nem tudja. (2,3,4,5) Nem is annyira tartoznak bele (Hegyhát). (7)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Őrség, Szecsődök. (1) Őrség. (2,3,4,5,6,7,8)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Erre bánya sincs, nem ügyelnek olyasmire. (1) Nem tudnak. (2,3,4,5,6,7,8)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Névre tudja, de községre nem. Apját is Miska Gyurinak hívták. (1) Szarvaskendiek kálvinisták. (2) Nem tudnak. (3,4,5,6,7,8)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Világosba jártak templomba, mulatságba, így aztán oda házasodtak. A vidéken olyan nem volt, hogy ne vették volna el. (1) Gersekarádról, Ozmánbükkről, Döröskehegyről, Ságról kerülnek, hogy mennek, hol jönnek. (2) Az asszonyok fele legalább zalai. (3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Körmendre havonta.
b) Piacra:
Körmend hétfő, csütörtök (csak itt volt eladó hely). (1,2,3,4,5,6)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Berend – Nagyasszony előtt, amikor a kepehordás volt. (1,5) Ozmánd – Áldozócsütörtök. (1,3,5) Bükk – Áldozócsütörtök. (6) Nádasd – május első vasárnapja, Nagymizdó – Anna-búcsú, Sárfimizdó – Jézusszíve vasárnap. (1)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Zalacsatár (a nappal odahordott építőanyagott éjjel valami elhordta. Mégsem látták. Oda építették, ahova elhordták). Vasvár Szűzmária szobor – Mária napján. (1) Celldömölk – Mária napján. (4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A szarvaskendi majorba mentek cselédnek. (1,4) Április 1-től, tavasszal, szekérrel vitték őket. Gabonát és havi fizetést kaptak és ősszel visszajöttek. Sokan eljártak. Télen megszerződtették őket, aztán vitték. (1) Summásnak: Kecel, Farád, Salamonfa, Fősziget (Sopron megye). (1,2,3) Az uram mindig aratott a tizenegyedik keresztért, ezért be kellett hordani is. (4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Nem. (1,2,3,4,5,6,7,8)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Körmenden szoktam venni, a kocsikast Rábafüzes felé kötötték, ők hozták, vesszőkosarat is. Kocsikast, vesszőkosarast otthon kötöttek. (2,3,7)
b) vesszőkosarakat
Körmenden szoktam venni, a kocsikast Rábafüzes felé kötötték, ők hozták, vesszőkosarat is. Kocsikast, vesszőkosarast otthon kötöttek. (2,3,7)
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
Szövőborda azoknak az embereknek volt (takácsok), Isten tudja hol vették.
e) favillát
A favillát hozták, nem tudja honnan. (1)
f) fagereblyét
Gereblyét, boronát csináltak – a kovács megvasalta. (1)
g) faboronát
Gereblyét, boronát csináltak – a kovács megvasalta. (1)
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
Körmenden szoktam venni, a kocsikast Rábafüzes felé kötötték, ők hozták, vesszőkosarat is. A piacon annyi minden lehetett venni. Szövőborda azoknak az embereknek volt (takácsok), Isten tudja hol vették. Gereblyét, boronát csináltak – a kovács megvasalta. A favillát hozták, nem tudja honnan. (1) Kocsikast, vesszőkosarast otthon kötöttek. (2,3,7)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Zalából hozták szekéren. Kiáltozták „cserepet vegyenek”. A piacon is volt. (2,3,4,5) Sümegről jöttek az edényesek. (6,7)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Cserepesek, üvegesek, bádogosok jártak, de talán már tíz éve se járnak, talán mióta a TSZ megalakult. (1)
b) Honnan jöttek?
A cserepesek az Őrségből jöttek. (2) Sümegről a meszesek jöttek. (2,3,5,7)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Nacának hívják és utána kiáltottak az utcán: „Naca hozzál élesztőt, gyufát, sót.” Hozott. (6)
d) Mit árultak?
A bazárosnak volt egy doboza, aztán kérdezte kell-e valami. (4) A tyukászok tojást, csirkét szedtek össze 3 fillér volt 2 tojás a 30-as években. (3) Szoktak hozni ruhaneműt, méterbe is hoztak – feketék voltak, cigányoknak gondolják. (5)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A szőlőhegyen van. (1,2,4,7,8)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A falu határában egy ma is használt temető van. (1,2,3,4,5,6,7,8)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Az 50-es években, amikor az iskolát építették, akkor csontokat találtak, amire következtették azt, hogy itt a török időben temetkeztek. (1,2,3,4,5)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Szent Mihály napján van a templom búcsúja. (1,2,3,4,5,6,7,8)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Előbb faboronát, utána rövid fogú vasboronát. Volt 3 levelű és 2 levelű. (1) 2-3 levelű volt, kinek milyen fogatja. (2) A 3-as már módosnak számított. (3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A szegényebbek kézzel vetettek, de 20-30-as években már 4 embernek volt vetőgépje. (1,2,3,4,5,6,7)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A szegényebbek kézzel vetettek, de 20-30-as években már 4 embernek volt vetőgépje. (1,2,3,4,5,6,7)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Kinek villás, kinek gereblyés. Össze-vissza volt. A villát jobban szerették. (1) Inkább villás. (2,3,7)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen. (1,2,3,4,5,6,7,8)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
21 kéve egy kereszt, a 21. a pap. 4-5-6 kereszt egy kepe – a termés és a föld alakja meghatározza. Mikor milyen súlyú volt, hogy ne kelljen messze hordani. (1,2,3,4,5,6,7,8)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe 4-5-6 kereszt, változik, mennyiség kifejezésére nem használják. (1,2,3,4,5,6,7,8)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
Most adtam oda az otthonnak. Egy méternél hosszabb, talán nincs másfél. (1) Kb. 140-150 cm. (2) Mérés: 140 cm (3) 180 cm (4) 170 cm (5)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A cséplőmester összeállította a munkásokat. (1,2,3,7) Gyerekkorában a Tubolok jöttek ide csépelni 1918 Hegyhátsálból. 1920 körül Molnár Gyula vett gépet. (3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal. Együtt a géppel hozták. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Miután férjhez ment, szűnt meg, 1933-ban. (1) Háború előtt. (2,7)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Nem olyan túlságosan régen, még a TSZ előtt. (1) 1925 körül. (3) 30-40-es évektől. (5)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A rendet szétterítették, megforgatták másnap, este petrencébe rakták. Ha nem volt eső, egyszer forgatták. (1,2,3,7)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Srág a nagyparasztoknál gyakori 2 ember kellett, általában talicskával hordták a patjából vagy a kazalból. (1,3,7)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
felső iga (1,4,7,8) igavonó (5)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
szeg (1,4,5,7,8)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,4,5,7,8)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Mindig felhasználták.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Mindig felhasználták. Az erdőről is hoztak „csarétot” – kocsikasos szekérrel mentek, úgy hozták. (1)
c) Melyik évszakban?
Ősszel, tavasszal hoztak, gyakori. (2,3,7)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Mióta eszét tudja, ismerik a tartóláncot. Van egy karika, abba akasztják bele. (1)
b) Melyik mód régibb, újabb?
A tartólánc a régebbi, a nyaklót később, a 60-as években kezdik használni. (2,3,7)
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekérrel trágyát hordtak, meg mindent. A kocsiban voltak a finom ülések, azzal mentek. Szép sárgára voltak kifestve, fehér, ezüst színű a vasalás. (1) Személyszállításra használt lovasszekér a kocsi, minden egyéb szekér. (2,3,7,8)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A nyújtott hosszú szekér kétszer akkora, mint a rövid. (1) 350-370 cm. (3,4) Mérés 420 cm. (8)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Kötéllel szorították le a nyomórudat a szekér hátulján. (1,2,3,8)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt. (1,2,3,7)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Oldala és feneke is volt fonva. Rámába bele voltak állítva a karók, úgy fonták. Egyik kas elől, a másik hátul. Egyik ráért a másikra. Épp olyan volt, mint a deszkázás, olyan 60-70 cm magas. (1)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Volt olyan, aminek kényes volt a talpa. Csak a külső oldalra, csak nyáron, amikor be voltak fogva. Télen nemigen volt befogva. Ökröt is, tehenet is. (1) Ha elvásott, csak akkor patkoltak, nem mindent. (3,7,8)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zsééter, de zséter is. (1,2,3,4,5,6,7,8)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
No, menjetek! Ne, becce! Ne, menj!
b) terelik jobbra
Hik! Hok!
c) és balra
Nejde! Humel! (1,2,3,4)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Cocám ne. Coca ne. (1,2,3,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi-ne-ne. (1,2,3,4)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Kuszule-kuszule. (1,2,3,4,5,6,7,8)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Törőfát használtak. (1,3,5,6)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
(a) Fekvő rokkát. (1,3,5,6)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
n.a.
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Mindig itt volt a falu. (1,2,3,4,5,6,7,8)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Gyermekfejjel voltak még ilyenek, amikor asszony lett, már nem, 1933. (1) Talán 40-45-ben bontották le az utolsót. (2,3,4)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Fal mellé építették a kéményt. (1,3,4,7)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Kettő, „folyosóra” nyíltak. (2,5) Egy, „folyosóból” nyílnak a helyiségek. (1,3,4)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt, földfalu házaknál is. (1,2,3,4,5,6,7)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Még mindig vannak, nem derült ki, mióta. (1,2,3,4,5,6,7)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Az 50-es évektől. (1,3,4,7,8)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem. Kályha volt. (1,2,3,4,5,6,7)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
Padlószinttől építették, de az ajtója fél méterre volt a földtől. (1,2,3,4,5,6,7)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Pajták (rajz). (1,2,3,4,7)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Csipesz. (5) Tudja milyen, de fogalma sincs hogyan használták. (1) Vasvellával berakták a vaslábat, arra a cserépedényt. Ronggyal szedték ki. (7) Ruhával megfogtuk a fazekakat. (3,4)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Nem. (1,2,3,4,5,6,7,8)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Nem. (1,2,3,4,5,6,7,8)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
TSZ-esítés óta. (1,2,3,7)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
a)csillagos és b) vesszőíves formájút. (1,3,4,5,7)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,3,4,5,6)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
a)áttört nyelű, b)forgórészeknél keskenyített, f)egyéb típusú hajdinatörők. (1,3,4,5,6)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdina gánica: piritott lisztelt leforrázták, töpörtyűzsírt öntöttek rá. (1) Dödöle: hajdinát megfőzni vízben, amikor puhára főtt, lisztet hozzáadni. Jó simára kidagasztani és lábosba kiszaggatni, vöröshagymás zsírban. (3,4)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
n.a.
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Legalább 30 éve (kb. 50-es évek) készítenek lecsót. Kétszer annyi paradicsom, mint paprika, hagyma ugyanannyi, mint paprika vagy kevesebb olaj vagy zsír, vagy töpörtyűzsír. Ha paradicsom nélkül készül, akkor tojás is. (1,3,4,5,6)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
1933 után esznek paradicsomot., a szülei nem ettek. A paprikát mióta az eszét tudja, fogyasztják. (1) Még gyermek volt (kb. 1918), Egerszeghegyről a nagynénje magot hozott, úgy keztek itt ültetni paprikát, paradicsomot régen ettek. (3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Egész kenyér (az asztal sarkán letakarva), egy kalács (az asztal közepén). (1) Kalács, kenyér, kőt rétes. (3,4,7)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Igen. (1,3,5)
b) Hány szélből készült?
Egy szél volt az egyik szára, egy szél a másik.(1,3,5)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
1930-1940. (1,3,4,5,6) 1930-40-es években volt egész ruha, de az idősebbeknek nem. (1)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Nem szoktak az asszonyok szőni. (1,3,4,5,6)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Hozzá volt szokva mindenki a kendőhöz. Feskedik, azt mondták, ha kendő nélkül ment a bálba. (5) Amikor megkorosodik, nem jár már hajadon fejjel. (1,3,4)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Kinek hogy, neki sose volt egymás mellett. (1) Fal mellett volt. (7) A 40-es évektől volt szokás. (3,4) A 60-as évekig egymás mellett, a szoba nagyságát elfogja. (5)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Ez nem volt alapul véve, ő is a legnagyobb dologidőben esküdött, 1933 júliusában. (1) Karácsony és Húshagyókedd között volt leginkább. (4,5,7) Legjobban télen volt, farsangkor. (3,4)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Jeles ünnepeken nem volt esküvő. (1) Böjtbe itt nem volt esküvő. (3,4)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
vasárnap
b) 1930 körül:
szombat (1,2,3,4,5,6,7,8)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Általában egy helyen, a lányos háznál.(1) A menyasszonyos háznál volt a lakodalom. (2,3)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A vőlegényes háznál „valami”, a menyasszonynál ebéd. (1) Csak a lányosháznál. Meg volt a vacsora, s ha volt az asztalon még ettek. (5,6)A menyasszonyos háznál volt a lakodalom. Ebéd, később vacsora volt. (2,3)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
A kultúrházban van a lakodalom legtöbbször. Körmenden is tartanak lakodalmat. Mostanság már a kocsmában is. (1,3,4,5,6)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
Kb. 10 éve. (1,3,4,5,6)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
Vőfény, egyszer jártak, előtte héten hétfőn megkezdték, hogy szombatra befejezzék. (1) Vőfények, 2-6 – ki mennyit akart, a 2 első hívott. Azon a héten, amikor a lakodalom volt, elkezdték. 3 napig volt a hívás ideje. (5,6) Péntekig befejezték a hívást. Végignótázták a falut. Meg volt írva a mondóka, s hogy kit kell meghívni. (3,4)
a) 1910 körül:
n.a.
b) 1930 körül:
n.a.
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem. (1,3,4,5,6)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Körmenden lehetett megfogadni a bandát(1) Náluk is voltak: cimbalom, bőgő, 2 hegedá, síp, aki ezeket nem szerette hozott Körmendről. (5,6) Most „csez”, „dzsec” zene van, nincs muzsikus cigány a faluban. (1,3,4,5,6)
b) Milyen hangszereken játszottak?
Ezek a szárazfások (hegedű) zenéltek, ezeknek külön volt egy szekér, aztán zenéltek. Hegedű volt kettő is, három is, nagybőgő, cimbalom is volt, de azt nem vitték magukkal, sipos is volt. (3,4) Cimbalom, 2 hegedű, bőgő és síp. (1) Náluk is voltak: cimbalom, bőgő, 2 hegedá, síp. (5,6)
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
20-30-as években volt már harmónikás, de nem bandában, egyedül. (3,4)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Luca napján reggel korán.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Egy csutak szalmát vittek és megkérdezték szabad-e lucázni.Nem voltak beöltözve. „Luca, Luca kity-koty, tojanak a tiktotyok, a lugyjok Akkora szalonájok legyen, mint a mestergerenda Annyi tojások legyen, mint az égen a csillag, Luca, Luca kitty-kotty, kitty-kotty Kentek lánya szajha lett, Luca, Luca kitty-kotty Ennek a lánynak akkora csöcsei legyenek, mint az arató bugyiga Luca, Luca kitty-kotty Akkora disznajuk legyen, mint az elefánt Luca, Luca kitty-kotty Annyi zsírjak legyen, mint a tengerbe a víz Luca, Luca kitty-kotty Ha nem adnak pálinkát, levágom az ajtófát Luca, Luca, kitty-kotty.” (1,3,4)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Karácsony másnapján.
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
Gyerekek. (1,3,4,5,6)
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
1. „Megjöttek, megjöttek Szent István szolgái Kinek füle farka lefagyott nyomjuk-e vagy mondjuk? Adjunk ennek az asszonynak egy szép embert, kit adjunk?” (8) 2. „Szabad-e regölni? Nyomjuk-e vagy mondjuk? Ha azt mondják, mondjuk, akkor mondtuk, Ha azt mondták nyomjuk, akkor elmentünk. Kelj föl gazda, kelj föl, száll az Isten házadra Sokával seregével szárnyas angyalával, tele poharával Hét ökör régi törvény, haj regö rejtem Nékünk az Úr Isten azt is megengedte Adjon az Úr Isten ennek a gazdának Négy szép ökröt, két szép bérest Az egyik bérensek arany ostor nyelet, A másik béresnek arany ekeszarvat Hét ökör régi törvény haj regö rejtem Itt is vagyon egy szép legény kinek Jóska a neve De kit adjunk néki, Déri Bözsit. Isten meg se mentse, kebelébe rejtse, belesöndörgesse Belesöndörgesse, mint a róka farka likba még annál is jobban Hét ökör régi törvény, haj regö rejtem... (mindnek regöltünk valakit) Nékünk az Úr Isten azt is megengedte Adjon az Úr Isten ennk a gazdának Egy koca alatt kilenc koca malacot Haj regö rejtem Nékünk az Úr Isten azt is megengedte Egy tyúk alá 100 csirke kéjen Haj regö rejtem ...” (3,4)
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
4-5 gazdagabb, elég vények már. (3,4,5,6)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Igen.
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
Egy X volt rajta. Az X-es nem volt kívül befényezve.
c) Hol szerezték be ezeket?
Valahol Göcsejben csinálják. Az X-es nem votl kívül befényezve. (1,3,4,5,6,7)
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
a) Melyik napon,
karácsony, éjféli mise után hazafelé
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
Hazafelé a legények meggyújtották a szalmával kitömött vesszőseprűt. A kezükben tartották, ha leégett eldobták. (1,3,4)
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
karácsony éjféli mise
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
legények
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Nincs Miklós-napi alakoskodás. (1,3,4,5,6,7)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Pásztorok. Összesen hárman. (1,3,4,5,6)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendel a marhák védőszentje. (1,3,4,5,6)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Kéményseprővel, mert fekete ember. Gyün a pap, beletesz a zsebibe. Jönnek a csendőrök. Gyün a kankas. Gyün a farkas. (1,3,4,5,6)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem volt diódobálás. (1,3,4,5,6)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Semmit sem látnak a holdban. (1,3,4,5,6)
