Gyöngyösfalu
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | Gyöngyösfalu, 1988. május |
| Adatközlők: | (1.) 1. Horváth Ferenc, 1926. katolikus, Gyöngyösfalu, Tanács u. 8.
2. Hodics Istvánné Kovács Margit, 1922. katolikus, Gyöngyösfalu, Kőszegi u. 1. 3. Kovács Erzsébet, 1920. katolikus, Gyöngyösfalu, Kőszegi u. 1. 4. Marton Ernő, 1928. Szombathely, katolikus, Gyöngyösfalu, Petőfi u. 74. 5. Major István, szül.: Tótszerdahely, katolikus, Gyöngyösfalu, Petőfi u. 128. 6. Nagy Gyula, 1950. Szombathely, katolikus, Gyöngyösfalu, Petőfi u. 64. 7. Kálmán János, 1905. Pöse, katolikus, Gyöngyösfalu, Kossuth L. u. 6. 8. Domján Anna, 1916. Nagysömete, katolikus, Gyöngyösfalu, Petőfi u. 112. |
| (2.) | |
| Gyűjtötte: | Czakó Katalin, Sinkó Ildikó, Tóth Tímea, Ivanics Marianna |
| Wiki feldolgozás: | Molnár Csenge |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%B6ngy%C3%B6sfalu |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
1934-ben jött létre 2 kis faluból: Ludad, Seregélyes, Pöse. (1)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Ősi családokról nem tud. (1) Till tábornoknak Nagypösén volt birtoka. Dédszülei is már itt éltek Seregélyházán, nemesek voltak. Horváth János és felesége Horváth Rozália az 1820-as évek elején éltek. (2)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem. (1) 1944-ben ide menekült a Honvédelmi Minisztérium, Kőszegen volt a hadiszállásuk. (2)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Jó volt a közlekedés, közel volt a város, csak természetes kihalás figyelhető meg. (1)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Lukácsháza, Csömöte az életmódjukban valamint, hogy ugyanúgy szőlőjük volt, mint a pöseieknek. (2) Lukácsháza, Gencs, Pöse. (3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tudják. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem tudják. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem tudják. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem tudja. (2)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Igen, Ludad. Pöse, Seregélyháza: az összeházasodás jelentős volt. (3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Kőszegen hetipiac szerdán és szombaton gyalog, Szombathely.
b) Piacra:
Seregélyesen Szent Háromság napján, Pösén Szent Márton napján.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Gencs Szent kút, Máriazell augusztus 15., szeptember 8. (1,3)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Kelet felé a majorba, de nem volt más lehetőség. (2) Benkeházára az uradalomba summás munkára. (1,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Ide nem szoktak jönni. (1)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Nem. (1) Nem, csak önellátásra. Kovácsuk: Rozmár János, bognáruk: Horváth Ferenc. Csak a falunak dolgoztak. (2,
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Nem készítettek. (1) Szombathelyen és Kőszegen vették a piacon. (2)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
a) drótos tótok ernyőket készítettek, köszörűsök voltak, láda volt a hátukon
b) Honnan jöttek?
Zemplén megyéből tótok jöttek:
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
b) tyukász: a) drótos tótok
d) Mit árultak?
a) drótos tótok ernyőket készítettek, köszörűsök voltak, láda volt a hátukon b) tyukász: az összeszedett tyúkokat a piacra vitte (2)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
n.a.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
A pöseieknek és a csömöteieknek – lukácsháziaknak – volt szőlőhegyük. (2)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
3 temetőről: seregélyesházi, ludadi, pösei.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Nem tudnak olyan helyet, ahonnét csontok kerültek volna elő. (1,2)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Szent Háromság búcsú ünnepe. (1) A falu búcsúnapja Szent Háromság vasárnapja. Ősszel Szent Mihály a templom védőszentjének ünnepe van. (2)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Igen. (4,5)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A kézi vetés volt általános. (4,5)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
n.a.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Gereblyés kaszacsapót az 1900-as évektől. (4,5)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Kévekötő fát használtak. (4,5)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
1 kereszt általában 12 kévéből áll. (4,5)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Igen. Határozatlan számú kereszt. (5) Nem volt meghatározva a száma, függött attól is, hogy hol terül el a föld kis földön kis helyre szokták összerakni, hogy a többit felszántva vetésre használják a területet. (4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
155 cm felett. (4,5)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Állandó csapat járt a géppel februárban, márciusban már leszerződtették az embereket a gazdák. (4,5)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal, de a gazdagoknak az elevátor is előfordult. (4,5)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1945 után szűnt meg. (4,5)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A 30-as évek elején kezdték a nagyobb gazdák a háború után lett általánossá. (4,5)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A füvet lekaszálták. Rendet vágtak belőle. Majd 1-2 napig szikkadt, utána megforgatták, majd ismét szikkadt, ha nem esett az eső, nem kellett többször megforgatni. Boglyagba rakták, majd a pajtába vagy a padlásra vitték. (4,5)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Ha kevés állat volt, akkor abrakos kosárban, ha sok, akkor bakszekéren, ez egy létraszerű szekér volt. (4,5)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
a) járomfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
b) nyakszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
c) igaszeg (4,5)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen, ha elfogyott a szalma, akkor tavasszal összegyűjtött tölgylevelet. (4,5)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
tavasszal
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Kötélhámot. (4,5)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekérnek féderje nem volt. Kocsinak féderje volt, személyszállításra használták. (4,5)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
Tehénnél 3,5 m, lónál 4 m hosszú. (4) Kb. 4 m hosszú. (5)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Rudazókötelet használtak. (4,5)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Nem volt ívelt csak első és hátsó suberja volt. Suber: egyenes deszka, amivel lezárják a kocsi végét. (4,5)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
n.a.
b) Használtak-e kettőt is?
Általában csak egyet használtak. (4,5)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Igen, általában tavasz végén, illetve nyáron, ha leesett róla. Télen nem. (4) Igen, a tavaszi munkák megkezdése előtt. Attól függően, hogy igavonásra használták-e az ökröket és a teheneket is megpatkolták. (5)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (4,5)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
a) Hü!
b) terelik jobbra
Hik!
c) és balra
Hajsz! (4,5)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca, coca. (4,5)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi, ne ne, héba, héba. (4,5)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Le, esz. (4,5)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tiló típusú törőt. (4,5)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Nem tudja, talán állót. (4) Álló rokkát. (5)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
Önálló falvakból lett a mai Gyöngyösfalu. Ezek a falvak a következők voltak: Kis-Pöse, Nagy-Pöse, Ludad, Seregélyháza, Paksztelep. (6) Kis-Pöséből, Nagy-Pöséből, Ludadból lett Gyöngyösfalu. (7) Több kis faluból lett Gyöngyösfalu. Nevekre nem emlékszik. (8)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
A faluban nem voltak ilyen házak. (6,7,8)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A kéményt a falba helyezték. Az 1940-es évektől (6), a század elejétől (7), a II. világháború után (8) már építettek zárt kéményt.
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Két bejárata (6,7), egy bejárata (8) van a háznak. Mindkettő az udvarra (6,7), a tornácra (8) nyílik.
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Igen, volt keresztmestergerendás ház. (6,7,8)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Az 1910-1920-as években terjedt el a rakott sparheltek használata. (6,7,8)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Az 1960-as évektől kezdve építenek kockaházakat. Azóta nem épül egysoros ház. (6,8) Nem emlékszik. (7)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem tudnak. (6,7,8)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
Az a) típusút. (6,7,8)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Téglalap alakú (6,7), L alakú (8) pajta volt.
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Fazékkiszedő villát nem használtak. (6,7,8
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Savanyítottak tarlórépát és káposztafejeket is. (6,7,8)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
n.a.
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Az 1950-es (6), 1960-as (7), 1940-es (8) években szűnt meg.
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Vesszőíves kenyértartót használtak. (6,7,8)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Nem használtak. (6,7,8)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem volt. (6,7,8)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Nem készítettek. (6,7,8)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Fonott, hosszúkás kalácsot sütöttek. (6,7,8)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Nem tudják. (6,7,8)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Nem tudják. (6,7,8)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Beiglit, kalácsot, vaníliás kiflit (6), diós, mákos kalácsot (7), kalácsot és búzamálét (8) tettek a karácsonyi asztalra.
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Nem viseltek. (6,7,8)
b) Hány szélből készült?
n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Nem tudja. (6) Az 1940-es évek végéig (7), 1910-es, 1920-as évek végéig (8) viseltek.
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Nem szőttek. (6,7,8)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Nem tudja. (6,7) Nem volt kötelező, de nem jártak kendő nélkül. (8
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Idősebbeknél ma is jellemző. (6) Szokásban volt, de nem tudja, hogy meddig. (7) Szokásban volt, idősebbeknél ma is így van. (8)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Májusban, júniusban (6), farsangkor, nyáron (7), májusban (8) tartottak,
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
nagyböjtben nem.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
a) vasárnap
b) 1930 körül:
b) szombat (6,7,8)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
n.a.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
Lányos háznál déli étkezés (6), vacsora (7,8) volt.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
1970-es évektől étteremben zajlik. (6,7,8)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
a) Vendéghívogatók.
b) 1930 körül:
b) Meghívó, a fiatalok hívják meg. (6,7,8)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem volt. (6,7,8)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Helybeli zenészek játszottak, Helybeli zenészek játszottak cigányzenét. : Cigányzenészek játszottak,
b) Milyen hangszereken játszottak?
hegedű, harmonika, bőgő. (6)cimbalom, hegedű, harmonika. (7) cimbalom, hegedű, bőgő. (8)
c) Hány főből állott a zenekar?
3 fő: 2-3 fő,4-5 fő:
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
n.a.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Volt lucázás december 13-án
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
A házat, ahol még eladó lány volt, beszórták szalmával. „Luca, Luca kity-koty Tojjanak a tiktyok, luggyok Ülősek legyenek Fejszéjek, fúrójuk élesek legyenek Annyi töpörtyüjük legyen, mint égen a csillag.” (6,7,8)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Nem regöltek. (6,7,8)
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Vannak öreglegények. (6,7,8)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Ismeretes,
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
a piacon vették őket. (6,7,8)
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem szoktak. (6,7,8)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
n.a.
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
A krampuszok, a lányokat kikötötték a villanyoszlophoz. (6) A krampuszok lánccal ijesztgették a gyerekeket. (7) A gyerekek öltöztek be. (8)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
A játék szereplői: öreg pásztor, első, második pásztor, jézuskavivő. (6,7,8)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Nem tudja. (6) Szent Vendelt tisztelték. (7,8)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Kankussal ijesztgették. (6) Krampusszal, ördöggel ijesztgették. (7,8)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem volt. (6,7,8)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Semmit nem láttak. (6) Nem tudja. (7) Favágót láttak. (8) [Kategória:Kőszeg]]
