Gutatőttös
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | Gutatőttös, 1991. november |
| Adatközlők: | (1.) 1. Borsics Gyuláné Fábián Etel, 1907. |
| (2.) 2. Budai István, 1915. 3. Budai Istvánné Balatoni Mária, 1921. | |
| Gyűjtötte: | Bedő Zoltánné |
| Wiki feldolgozás: | Molnár Csenge |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1bat%C3%B6tt%C3%B6s |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Egy Guta nevezetű nemes emberről kapta a nevét a falu. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Bodzsi, Németh, Budai, Dénes. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem költöztek be nagyobb számban. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem költöztek el. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Nem hasonlít egy falura sem a környéken, hiszen nagyon kicsi falu. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Sorok-mente. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Sorok-mente, Rába-köz, Rába-mente, Őrség. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Gutaháza, Geregye (nemesközségek). Zsennye (kastélyáról híres). (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem csúfolkodtak itt. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Szoktak, gyakoribb volt vidékről hozni az asszonyt. Püspökmolnári, Rbatöttös. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Rum, január 10.
b) Piacra:
Vasvár, Zsennye (november 24.)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Környező falvakba.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvár Nagyasszonykor (augusztus 15.) és Kisasszonykor (szeptember 8.) (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Nem jártak el innen. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Cséplésnél dolgoztak más falusiak: Szemenye, Kám, Újlak. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Csak saját használatra, de azt is csak keveset. (1,2,3)
a) kocsikasokat
n.a
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Nem tudják. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Meszesek , zsidók
b) Honnan jöttek?
Sümegről, Kisfaludról. (1,2,3)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
n.a
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Szőlő csak házaknál volt, nagyban nem foglalkoztak vele. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egy temető volt régen és ma is. Csontot nem találtak. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Szentségimádás szeptember 28. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak már ilyent is, de általánosabb volt az egyes faborona. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
általános a kézivetés volt. (1,2,3)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Volt vetőgép is a faluban,
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
b) típust használtak = gráblás kasza. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Volt lukas is, de használtak egyenes, luk nélkülit is. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
20 kéve = 1 kereszt. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Kepe = meghatározatlan számú kereszt. Keresztben számoltak. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
130 cm volt csak. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Állandó csapat járt a géppel. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1950 körül a TSZ megalakulása után. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A 40-es években előfordult eke után, de nem lett általános sohasem. Csak kis területen vetettek. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Kaszálás, a rendet szétterítették, száradás, többszöri forgatás, petrencébe rakták, ebbe könnyebben száradt meg utána is. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Fatalicska, favilla, buritó (kézikosár). (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
a) vonó
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
b) igaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
c) nyakszeg (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Nem használták. Volt elég szalma. (1,2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Igen, alkalmazták, láncból volt. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: nem féderes, ökör vagy tehén húzta, gazdasági termények szállítására használták. Kocsi: féderes, rugózott, csak ló húzta. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
4-5 méter volt, vendégoldalt is használtak, de gyakoribb volt a hosszúszekér és régebb óta is ismerték. (1,2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Rudazókötél. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Nem volt saroglya, hanem suber. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
n.a.
b) Használtak-e kettőt is?
Kettőt is használtak. (1,2,3)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Igen, tavasszal. Ökröket és teheneket is. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
a) Nee!
b) terelik jobbra
Hik nee!
c) és balra
Hak nee! (1,2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca nee. (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi. (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Csak a nevén, vagy kiskutyám gyere ide! (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Nem termeltek lent és kendert. (1,2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
A faluban egy rokkáról tudnak az b) típusú volt. (1,2,3
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Nem volt elkülönülő házcsoport.
a) Hogy hívták ezeket?
Régen Rábatöttös és Gutaháza különálló volt.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Mindig itt volt a falu helye. (1,2,3)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Az 1950-es években bontották le. (1,2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A fal mellé, de a falba is építették. Zárt kéményt a 40-es évektől építenek. (1,2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Szoba, szoba, konyha, kamra. (rajz) (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt ilyen ház, az 1., 2. adatközlőnél is van még, de már beépítve. Volt földfalunál is. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A század elején már általános volt. (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A világháború után lett általános. Egysoros házakat 30-tól nem építenek. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Igen, emlékeznek ilyen házra, hiszen sok ilyen volt. (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
Normál magasságú padkára, 50-70 cm. (1,2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Téglalapalapú pajták. (rajz) (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Ilyen eszközt ne használtak. (1,2,3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Répát ledarálva savanyítottak, törköly nélkül hordóban, káposztát ugyanígy. (1,2,3)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
n.a.
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A TSZ megalakulása után az 50-es években. (1,2,3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A b) típusút használták. (1,2,3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
2 füle is volt a köpülőnek. (rajz) (1,2,3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem emlékeznek ilyen ütőre. (1,2,3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinagánicát készítettek. Liszt, víz megfőzik, utána kanálllal kiszaggatják, hagymás zsírra teszik, esetleg leöntik tejföllel. (1,2,3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Fonott hosszúkás és sima hosszúkás, kerek fonott közepén lukkal = kalinkó. (1,2,
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
30-40-es évektől kezdve gyakran készítenek lecsót. Sok paprika, 2-3 szem paradicsom, 1 nagy fej hagyma, 2-3 kanál zsír tojással, kolbásszal. (1,2,3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
A 40-es évek elejétől kezdve. (1,2,3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Mákos, diós, kakaós kalács, pozsonyi kifli. (1,2,3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Igen, viseltek széles gatyát,
b) Hány szélből készült?
nem tudják mekkora anyagból készült. (1,2,3)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Kb. a 30-as évekig. (1,2,3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Az asszonyok nem szoktak a faluban szőni csak takács. (1,2,3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Az idősebbek még ma is viselnek mindig az udvaron kívül, de az 50-60-as években elvesztette az általános jellegét. (1,2,3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Szokásban volt, 50-60-as évekig. (1,2,3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Farsangon tartották a legtöbbet,
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Adventkor és böjt előtt négy héttel nem tartottak esküvőt. (1,2,3)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
a) szombat
b) 1930 körül:
b) szombat (1,2,3)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Mindig a lányos háznál tartották,
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
ott volt a főétkezés, a vacsora.(lányos ház) (1,2,3)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Városokban, vendéglőkben, kb. 1960-70-es évektől kezdve. (1,2,3)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
a) Vendéghívogató, kezében szalagos bottal járt házról-házra, esküvő előtt 2-3 héttel.
b) 1930 körül:
b) Jegyespár személyesen jó hónappal előtte, esetleg távolabbi rokonoknak, ismerősöknek meghívót küldenek. (1,2,3)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Szemenyei cigányok: Csipkereki férfi is játszott néha lakodalmakon, társa hegedűlt, ő maga pedig sipos volt. (1,2,3)
b) Milyen hangszereken játszottak?
cimbalom, bőgő, hegedű,
c) Hány főből állott a zenekar?
általában 5 fő.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
n.a.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
December 13-án volt a lucázás.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
A legények a lányos házakhoz jártak köszöntőt mondani, vittek magukkal szalmát és arra térdeltek. (1,2,3)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Karácsony másnapján szoktak regölni,
b) Meddig élt ez a szokás?
Már a világháború után kihalt ez a szokás. (1,2,3)
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
lányok a lányos házaknál.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Öreglegény mindig csak egy-kettő akadt. (1,2,3)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Nem. (1,2,3)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem volt szokásban. (1,2,3)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
n.a.
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Nem volt semmilyen szokás. (1,2,3)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Csak a pásztorokra emlékeznek és egy személyre, aki vitte a betlehemet. (1,2,3)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendelt. (1,2,3)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Elvisz a „fekete ember”! Elvisz a cigány! (1,2,3)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
A Hold egy embert fölszippantott. Pontosabban egy emberfejet láttak benne. (1,2,3)
