Gelse

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Gelse, 1992. szeptember
Adatközlők:	(1.) Csönge Lajosné Sável Anna, 1905. római katolikus, Gelse, Kossuth u. 87.
	(2.) Tóth Erzsébet, 1915. római katolikus, Gelse, Kossuth u. 143.
	(3.) Pölöskei István, 1922. római katolikus, Gelse, Kossuth u. 81.
	(4.) Pölöskei Istvánné Kovács Elvira, 1920. Tapolca, római katolikus, Gelse, Kossuth u. 81.
Gyűjtötte:	Szabó Zoltán, Juhász Katalin
Wiki feldolgozás:	Kucsera Sándor
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Gelse
weboldal:	http://www.gelse.hu/hirek.php?id=86_

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

„Mér híjják Gelsét hét ördögnek?” Egy embernek volt hét fia valamikor a török időkben. Mind a hét olyan volt, mint az ördög. Így maradt rajta a falun a név. Ma még a vendéglő is erről van elnevezve. (1,2) A hegyben lakott egy Eördögh nevű család. Apa és fiai heten voltak, betyáréletet éltek. Ők voltak a „Gelsei hétördög”. A vendéglő is innen kapta a nevét. A hegyet pedig akkoriban pokoli hegynek nevezték. (3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Csizmadia, Sável, Kalmár, Koca. (1,2) Rácz, Csizmadia, Szalai, Kovács, Horváth. (3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nemzetiség nem volt, csak a háború előtt néhány zsidó. Magyarok költöztek be a mellékközségekből. Kerecsenyből például 15-20 család. Vas megyéből is költöztek ide Semmiházáról, Letenyéről. (1,2) Nemzetiség nem volt. (3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Családok nem vándoroltak el, csak a férfiak mentek többen is Amerikába szerencsét próbálni. Ők is visszajöttek. (1,2) Csak Amerikába mentek néhányan. (3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Kerecseny, Orosztony, Zalaszentbalázs, Pölöskefő, Hahót. Hasonló gazdasági körülmények között hasonló életmód. De azt nem lehet állítani, hogy teljesen megegyeznének (kicsit homályos megfogalmazások). (1,2) Kilián, Gelsesziget, Orosztony, Kerecseny. Hasonló gazdálkodás, ezek is tiszta katolikus falvak. (3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nagykanizsai járás. (1) Nem tudott válaszolni. (2) Nem mondják. Göcsej a Válickán túl kezdődik, fővárosa Novaj. (3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Tájegységeket nem, csak falvakat említenek. (1,2) Göcsej több falut is ismernek: Henyér, Mikekarácsonyfa, Novaj, Lenti. Őrség: Velemér, Őriszentpéter. Hetés: Gáborjánháza, Sárdok, Rédics, Resznek. (3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Zalaszentbalázs. Ha valaki oda nősült, akkor csúfnevet adtak neki. (1,2) Búcsújáróhelyeket említenek: Búcsúszentlászló, Homokkomárom. (3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem volt. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A vonaton ismerkedtek. Kanizsán Egerszegen dolgoztak. Orosztonyból, Gelseszigetről, Pacsáról házasodtak. (1,2) A környező falvakból házasodtak, de a Válickán túlról nem hoztak. (3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Kanizsára minden hó első keddjén. (1,2,3,4) Pacsára is jártak állatvásárba. (3,4) Gelsén is volt vásár még a 20-as években kétszer évente: október 26-án és május 11-én. De vasárnap nem lehetett vásár.

b) Piacra:

A hetipiacot is vásárként emlegetik! Szerdánként Nagykanizsára jártak, néha Szombathelyre is. (1,2,3,4)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Oda mentek búcsúba, ahol rokonok is laktak. (1,2,3,4)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsúszentlászló szeptember 12., Szakácsi Mária napi búcsú, Vasvár augusztus 15-én, Sümeg, újabban Máriacell. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Innen nemigen mentek, inkább az itteni uradalmakba jöttek. (1,2) Nem. (3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Horvátok, „hónaposok” jöttek nyáron aratni, szőlőmunkára az uradalmakba. (1,2) Summások: horvátok, vendek jöttek az uradalomba. (3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Bognár, kovács volt. Az eszközöket a vásáron vették. (1) Házilag szakajtót, méhkast készítettek, gereblyét is néha. Az eszközök többségét vásárolták. (3,4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Nagybakonak. Szekerekről is szoktak árulni „pénzér, vagy tőtve búzával”. (1,2) Vásárban vették, vagy kocsiról árulták, de nem tudják, honnan jöttek az árusok. (3,4)

1.16.

Hátas drótosok jártak. (2) Fazekasok, meszesek (Sümeg környékéről), drótostótok. A háború előtt. (3,4)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A község határában voltak a gelseiek szőlői. Sok kacorlakinak is itt volt szőleje, mert nekik nem volt szőlőhegyük. (1,2)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Három temetőről tudnak: egy régi temető a templom körül, egy másik és egy zsidó temető. (1,2) Egy régi és egy új temető. (3,4)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A búcsú volt csak, meg a szüret, de ennek nem volt szabott ideje. (1,2) Sarlós Boldogasszonykor volt a fogadott ünnep. (3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Nem. (1,2) Használtak, háromlevelű boronának nevezték. (3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

A nagyobb gazdaságok géppel, a szegény többség kézzel abroszból. (1,2,3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A c)-t hasznlták „takarító pózna”. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kéve: 1 kereszt. Változó számú keresztet raktak egybe. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe meghatározatlan számú keresztből állt, amelynek nagysága az adott földdarabtól függött. A termés mennyiségét keresztben adták meg. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

Emlékezetből: másfél méter meg volt. (1,2) 155 cm fölött. (3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gazda állította össze, állandó banda nem volt. 16 fő. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

„Vellával” adogatták d). 1930-tól a legnagyobb gazdaságokban „eleváterrel”. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Amikor az egyéni gazdálkodás megszűt (1945 után). (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Bokorba vetették, kb. 50 éve még csak néhány gazda vetette barázdába. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Kaszálás, széthintés, forgatás 3-4-szer. Állványon nem szárították. Petrencébe, boglyába rakták. 1 boglya = 4-6 petrence. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Vonyogóval, villával hordták. Egybe volt építve az istállóval a pajta. A hajdivánt nem ismerik. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

a) főfa, igabőfa, alfa a) tézsla, alfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

b) ? b) igaszeg, járomszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

c) igaszeg (1,2) c) tézslaszeg (3,4)

2.15.

Ha kevés szalma volt, tavasszal. (1,2) A faluban nem, csak néha a szőlőhegyen. (3,4)

2.16.

Használtak: szíj, vaskarika, lánc. Lejtőnek azzal tartotta a kocsit. (1,2,3,4)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Kocsi: lóval vontatott jármű, volt rajta förhénc Szekér: marhával vontatott, csak rúdja volt (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4 méter. (1,2) Sukkban nem mérték. Minden gazdának volt hosszú szekere. Vendégoldalt csak az uradalomban használtak. (3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Elől lánccal, hátul csigával, rudazókötéllel. (3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt. (1,2)

2.21.

Az egyes forma (mindkét oldalán zárt). Kettőt is tehettek bele. (3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Tehenet nem, uradalomban az ökröket igen. (1,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

a) Híha, Hajde!a) Hej-na!

b) terelik jobbra

b) Jobbra: Nejhe!b) Jobbra: Hic!

c) és balra

c) Balra: Hi! Hahe!c) Hóhe! (3,4) Balra: Hoc! Becce: tehén. (1,2)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne, ne, ne! (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pí, pí, ne, ne. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Névről, gyere ide, eszne. (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Vágó. (1) Tiló. (2,3,4) Gerebennel fésülték. (1,2,3,4)

2.29.

Az a) és b) típust is, ezen kívül varrógéppel is fontak. (1,2,3,4)

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

A község részei: Ószeg, Főszeg, Derékszög. (1,2) Uradalmi majorok: Buslak, Vicsori, Backi, Csádi. Csak a cselédek laktak ott. (3,4)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Lakóházra nem emlékeznek, csak borospincére a hegyen (a háború alatt az is összedőlt). (1,2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Az I. világháborúig nem volt, csak füstöskonyha. Utána már zárt kéményeket építettek a fal mellé. (1,2)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A 40-es évekig minden helyiség a pitarba nyílt. Aztán alakították át. (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Egy-két házra emlékeznek nagyon régről. (3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Mióta az eszüket tudják rakott sparhelt volt. (1,2,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

1940-es évek végétől. (3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Csak kályha (cserép, esetleg öntöttvas). (1,2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

C) típusút. (1,2) B) típusút. (3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Csak téglalap alaprajzú, nem volt kiugrója. (1,2) Az e) típust is ismerik. (3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem volt ilyen villa, lapáttal nyúltak be, vagy ronggyal megfogták. (1,2,3,4)

3.12.

Tarlórépát savanyítottak, káposztát is, de nem törköly között és nem egészben. (1,2,3,4)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Az 1940-es években. Utána 1950 körülig a péknél süttették az otthon dagasztott kenyeret. (1,2,3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Az a) típus (esetleg még c). (1,2,3,4)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak. (1,2,3,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Lábbal, deszkával tiporták, nem volt ilyen eszköz, mint a rajzon. (1,2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

„Gancát” csak kukoricalisztből készítettek. A kölesből, hajdinából „szárazon” főztek kását, úgy használták, mint a „rizsát”. (1,2,3,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

„Fonyott” kalácsot b)-t, „hőkkönsütött” kalácsot sütöttek lakodalomkor, ünnepre, vagy ha „csépőt a gép”. (1,2,3,4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

1945 előtt csak „sütt paprikát” csináltak hajába főtt krumplival. (1,2) A 30-as évektől csinálnak lecsót. Arányok kb. 7 paprika, 2 paradicsom, 1 hagyma + rizs vagy krumpli. Tojást sohasem tettek bele. A paprikából és tojásból ún. tojásos paprika készült. (3,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Gyermekkoruktól úgy emlékeznek, hogy a paprikát és paradicsomot is ették nyersen kenyérrel, meg „tisztábul” is. Az öregek nem ették, csak a fiatalság. (1,2,3,4)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Szalugális tésztát, esetleg volt „tőtelékes”. Diós, mákos „hosszúbetli” (beigli” és patkó. (1,2) Beiglinek nevezték a töltött kalácsot. Fonott kalács is készült. (3,4)

3.22.

Az ünnepi gatya három szélből készült rojtos, azsúros széllel. 1930 körül már csak 2-3 idős férfi vett fel ilyet. (1,2,3,4)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

A háború után tűnt el, de az idős korosztály egy része még ma is ilyet visel. (1,2,3,4)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Otthon nem szőttek, két takács is volt a faluban. (1,2,3,4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Az 50-es évekig, de utána is csak nagyon lassan ment ki a „divatból” a fejkendő használata. Az idősebbek ma is állandóan viselik. (1,2,3,4)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Kb. 1940-től az ünnepi szobában már középen egymás mellett volt az ágy. 1945 után teljesen megszűnt a párhuzamos elrendezés a lakószobában is. (1,2,3,4

4. Család, közösség, világkép

4.1.

Farsang táján volt a legtöbb. (1,2,3,4)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

a) vasárnap

b) 1930 körül:

b) szombat (1,2,3,4)

4.3.

Mindkét háznál, vagy ha ennek akadálya volt, akkor a lányos háznál. A főétkezés a lányos háznál zajlott. Éjfél előtt az ifjú pár a lányos háznál, éjfél után a fiús háznál jelent meg. A vendégsereg a helyén maradt. (1,2,3,4)

4.4.

A 60-as, 70-es évektől a kultúrház, mostanában pedig az iskola a fő helyszín. Még a környékbeli falvakból is igénybe veszik ezt a lehetőséget. Kb. 10 éve még Kanizsára étterembe is elmennek lakodalmat tartani a módosabbak. (1,2,3,4)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

a) „Kuszori”: vendéghívó kétszer hívta meg az összes vendéget: először hétfőn, vagy kedden, majd a lakodalom napján reggel. Aki a menyasszonyt kérte meg, az lett a kuszori is. Később már a szülők, illetve a jegyespár invitálta lakodalomba a rokonokat.

b) 1930 körül:

b) Ma csak a közeli rokonokat hívják személyesen a jegyesek, a távoliaknak csupán nyomtatott meghívó dukál. (1,2,3,4)

4.6.

Nem volt. (1,2,3,4)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

Bocskában voltak zenész cigányok Pupos Jóska és egy Horváth nevű zenésznek a bandái. Parasztzenészek is voltak (nem cigányok!). Vonószenekar: hegedű, cimbalom, kontra, nagybőgő. Fúvós hangszer nem volt a bandában. A 40-es évektől kezdett divatba jönni a tangóharmonika. A citerát is ismerték, szerették, táncoltak is rá, de nem lakodalomban. (1,2,3,4)

4.8. Lucázás

December 13-án jártak lucázni a gyerekek (fiúk) tarisznyával. Egyéb kellékek: szalma, tuskó, bot, esetleg láncosbot. „– Szabad-e kotyolni? – Szabad. – Luca, Luca kitty-kotty, Gelegenye kettő, Mind a kettő meddő, Amit adnak eveszem Van tarisznyám eteszem, Szépen megköszönöm. Kietek tyúkja tojjon, A másik csatázzon. Luca, Luca kitty-kotty, Gelegenye három, A pálinkát várom, Ha nem adnak szalonnát, Levágom a gerendát, Ha nem adnak körtét, Eviszem a Böskét. Kietek lányának akkora csöcse legyen, Mint a bugyigás korsó! Luca, Luca … Kietek disznajának akkora szalonnája legyen, Mind ez az ajtó, z’ajtó! (közben bottal ütik az ajtó) Luca, Luca …” „Szüpücsöt”: aszalt körtét, s egyéb gyümölcsöt adtak a kotyolásért, diót, almát, kinek mije volt. Ha nem engedték őket kotyolni, akkor visszakiáltották, hogy: „Egy csirkéje legyen, az is vak legyen!” (1,2,3,4)

4.9. Regölés

Karácsony előtt este szoktak regölni a 18-20 éves legények: „Adjon az Úristen ennek a gazdának Két szép tehenet, tehén mellé szekeret, Szekér mellé kereket, kerék mellé faszöget. Haj regö rajta, azt is megadhatja az a nagy Úristen. Ennek a gazdának… van egy szép leánya, Kinek neve … Amott van egy szép legény, Kinek neve … Összecsöndörödjenek, összepöndörödjenek, Mint a cica farka, még annál is jobban, mint a Duna hossza, Még annál is jobban, mint a világ hossza.” „Tovább is volt, hosszan mondták ezt, csak mink má elfelejtettük.” (1,2) Még volt regölni. Karácsony és Újév között szoktak járni. Még néhány szövegtöredéket hozzátett az előzőhöz: „Nem vagyunk mi rablók, Szent István szolgái, Hajdinaszár a nadrágunk, Nyírfakéreg a bocskorunk… … Isten meg ne mentse, Kebelébe rejtse, Kerten át is kapkodja, Mint a tikot a róka …” (3)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

5-6-nál több nem volt a 2800 lakosra (2 %). Vénlány több volt. (1,2,3,4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

Nem. (1,2,3,4)

4.12

Nem tudnak erről. (1,2,3,4)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

A gyermekeket megajándékozták, alakoskodás nem volt. (1,2,3,4)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A háború után már nem jártak betlehemezni. A szereplőket felnőttek alakították: pásztorok, vén Koredón, két angyal, Mária, katona. (1,2,3,4)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendel a disznók védőszentje. „Szent Vendel elviszi a dög állatokat.” Szent György napkor fogadták meg a cselédeket, május 1-én volt a kihajtás. (1,2) Szent Vendel általánosan az állatok védőszentje. (3,4) „Ó Szent Vende, marhák pátfogója, Végy minket is kegyes oltalmadba.” – vámoscsaláni származású édesanyjától hallotta ezt a fohászt. (4)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Esetleg „mumus”, de inkább nem ijesztgették. (1,2,3,4)

4.17. Diódobálás

Nem volt. (1,2,3,4)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Favágó ember van benne. (3,4)