Gödörháza
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1989. szeptember |
| Adatközlők: | (1.) Scheffer Ernő, 1912. Gödörháza, református, Gödörháza, Fő út 56. |
| (2.) Pesti Jánosné, Scheffer Irén, 1934. Gödörháza, evangélikus, Gödörháza, Fő út 56. | |
| (3.) Horváth Gyula, 1900. Gödörháza, református, Gödörháza, Fő út 15.
Gyűjtötte: |
Gyécsek Andrea |
| Wiki feldolgozás: | Molnár Csenge |
| A település a Wikipedián: | http://wikimapia.org/10994307/hu/G%C3%B6d%C3%B6rh%C3%A1za |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu eredetéről csak azt tudják, hogy a nagymétneki major lakói költöztek ide a tulajdonos gróf halála után. Ma az itt lakók fele már eltűnt, mert általában minden háznál csak egy gyereket hoztak a világra. Keletkezési időpontot nem tudtak mondani. A falu dombra települt, ugyanis valamikor egy malom állt a falu helyén, de a gyakori esőzés, árvíz miatt állandóan vízben állt. Ezért kellett dombra építkezni. (Ugyanez volt Velemér Magyarszombatfa esetén is.) (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A falu régi családjai: Vargák, Farkasok, Rigók, Csekék, Tóthok. Beköltözött régi család a Török, Magyarföldről jöttek. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem települtek be a faluba semmikor nagyobb számban, csak házasodással került ide néhány vend lány, legény. Gödörháza törzsmagyar. A vendek Partosfalváról, Kökényesről, Damolosfáról, Szerdahelyről, Csekefáról jöttek. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A faluból nem költöztek el sehova sem nagyobb számban, kevesen kerültek el nősülés révén is (környező falvakba: Velemér, Magyarszombatfa, Bajánsenye). Hogy az itt lakók száma mégis felére csökkent, az az egyes családok kihalásának, magtalanságának, az egykéknek köszönhető. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Hasonló falvak: Velemér, Magyarszombatfa, Gödörháza. E három fazekas községben minden 2., 3. ember fazekas. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Gödörháza az Őrség része. Idetartozó falvak: Velemér, Magyarszombatfa, Bajánsenye, Őriszentpéter, Szalafő, Kisrákos, Nagyrákos, Pankasz, Kercaszomor, Ispánk. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli népcsoportot képeznek a vendek; ők a határnál, Bajánsenyétől északra, délre élnek, Szerdahelyen, Pártosfalván, Csekefán, Kisfalun, Kökényesen, Damolosfán. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nevezetes község volt Kercaszomor elődje Szomoruc. Ez egy nagyon szép, népes, gazdag falu volt. Híres még a három fazekas község: Velemér, Magyarszombatfa, Gödörháza. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A falun nem csúfolták semminek, csak az itt lakó azonos nevűeknek volt ragadvány nevük. Pl. Cseke József – Bence, Cseke László – Vörös, Cseke Dániel – Belső, Cseke Ferenc – Parti, Varga Sándor – Dunán, Varga Pál – Dunán (ők a Hej Dunáról fúj a szél... kezdetű népdalt szokták énekelni.) Más falvak csúfolkodómondásait nem ismerik. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Kizárólag vend lányokkal házasodtak az itt lakó legények, ezek gazdagok voltak, volt sok pénzük. Pártosfalváról, Kökényesről, Damolosfáról, Csekefáról, Kisfaluból, Szerdahelyről hozták ezeket a lányokat. Általában a lányok jöttek a faluba és nem a legények mentek a lányok lakhelyére. Ritkán környékbeliekkel is házasodtak: bajánsenyeiekkel, velemériekkel, magyarszombatfaiakkal. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Őriszentpéterre (novemberben), Szentgyörgyvölgyre (nyár közepén, Gyula napi vásár), Csesztregre (évente egyszer), Zalalövőre, Körmendre havonta egyszer. Ezeken a helyeken állat- és zsibvásár volt. Ló-eladás. Sertéseiket, borjúikat Kotormánban katrócos kocsin vitték eladni.
b) Piacra:
Piacra nem jártak megtermeltek mindent.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Velemérre augusztus 20-án és Szentháromság vasárnapján, Senyeházára Katalinkor, ősszel és tavasszal
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Nem jártak búcsújáróhelyre, református falu. (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Summára Bakonyrédibe, az Eszterházy uradalomba, Fejér megyébe, Bicskére (cukorrépa, kukorica szedés) jártak, Cikolára halászatra mentek; sokan dolgozak idegenbe a faluból. Általában hat hétre szegődtek el, a szolgálati díjuk 7 és fél mázsa kenyérgabona (búza, rozs) volt. Ezt pénzben is kérhették. (1,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A faluba nem jöttek máshonnan munkára. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Igen. A legtöbb háznál saját maguknak készítettek szerszámokat, eszközöket. (1,2,3)
a) kocsikasokat
kocsikast, Scheffer Ernő készített a faluban eladásra.
b) vesszőkosarakat
faboronát Scheffer Ernő készített a faluban eladásra.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
Favillát, Szép Ernő és Endre készített a faluban eladásra
f) fagereblyét
Fagerebélyt, szép Ernő és Endre készített a faluban eladásra
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Helyben készített cserépedényeket használtak. A faluban minden 2. háznál volt egy fazekas; ilyenek voltak/vannak: Varga Pál, Mesics József, Pricsák Sándor, Pócak Sándor és József, Cseke Gyula, Nagy Sándor. Ezek télen rengeteg edényt készítettek, tavasszal kocsira rakták ezeket és vitték eladni Belső-Somogyba. Búzát, kukoricát, rozst hoztak cserébe. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
A faluba drótos tótok, edényfoltozók (Trencsény megyéből), esernyőcsinálók, pékek (Őriszentpéterről, hátukon batyuban zsemlét hoztak), fűzős zsidók (borotvát, cipőfűzőt, fésűt, szemüveget árultak) jártak. (1,2,3)
b) Honnan jöttek?
edényfoltozók (Trencsény megyéből), esernyőcsinálók, pékek (Őriszentpéterről, hátukon batyuban zsemlét hoztak),
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
d) Mit árultak?
A faluba drótos tótok, edényfoltozók (Trencsény megyéből), esernyőcsinálók, pékek (Őriszentpéterről, hátukon batyuban zsemlét hoztak), fűzős zsidók (borotvát, cipőfűzőt, fésűt, szemüveget árultak) jártak. (1,2,3)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A helybelieknek máshol nem, de a falu határában sok szőlőjük volt, 2500-3000 liter bort is termeltek. (1,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egy temetője volt/van a falunak, külön neve nincs. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Emberi csontok nem kerültek elő nagyobb tömegben.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Református falu, nincs fogadott ünnepe. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
A két világháború között 2 levelű faboronát használtak, 1945/46 után 2 vagy 3 egymáshoz erősített vasborona lett az általános. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A két világháború között a kézi vetés volt az általános. ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs
A II. világháború után is csak 1-2 gép volt a faluban. (1,2)nincs.====
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A villás kaszacsapó használata volt az általános, takarónak nevezték, mert nemcsak levágta a gabonát, füvet, hanem össze is takarította (odatakarta). (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak általánosan olyan kévekötőfát, amelynek vastagabb végén esztergált nyílás volt, és ebbe helyezték bele a sarlót. Ha nem vitték magukkal a mezőre, akkor az erdőn vágtak gyorsan egyet. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Búzából, rozsból egyaránt 21 kévét raktak össze egy keresztbe. 2-5 kereszt alkotott egy kepét, de ahol gyakori volt a villámveszély, hogy kevesebb égjen el, kevesebbet raktak egy kepébe. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe szó 2-5 egymásba rakott keresztet jelent. A termés mennyiségének meghatározására is használták. (1,2)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele Gödörházán 180 cm volt. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Gépi cséplés esetén – a felszabadulás után – egymásnak segítettek kalákában. (1,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát 1930 körül villán hordták kazalba. Csak ezt használták, mindenki. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A hajdina termesztése 1952-53-ban szűnt meg. A TSZ-ben már nem termeltek hajdinát. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonya eke utáni, barázdába való vetése kb. 4 éve jelent meg, az általános még most is a likalás. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A szénát rendekben szárították. Miután kézzel lekaszálták, megforgatták, délelőtt, délután is egyszer. Másnap összegereblyézték egy ágyasba, baglyázták, behordták. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A szénát és a szalmát szénásruhában hordták be a kazalból. Ma is így történik. Régen a szalmát ölben, a szénát szénásruhában hordták be az istállóba. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
párnafa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
rúdszeg (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Általános volt a fák leveleinek használata almozáshoz.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
Ősszel minden gazda hozott az erdőről 10-12 kocsi levelet, melyet télen használtak fel, mert a szénával etettek. (1,2,3)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
A ló befogása szügyre erősített tartólánccal történt 1930 körül. Az első rajzú tartóláncot használták. Ma is így fogják be a lovakat. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Kocsi: lovaskocsi, ló húzza, kisebb, mint a szekér, krumpli, tök, zöldségfélék szállítására használták. Szekér: marha húzza, nagyobb, takarmány szállítására használják. (1,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér hossza 4-5 m gabona, szénabehordásra használták. Vendégoldallal való szállítás is volt, de gyakoribb rövid oldalas szekér volt. (1,2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján kötéllel, kenderkötéllel történt. Hátul láncot használtak. Más eszköz nem volt. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Saroglyát nem használtak a faluban, csak akkor, amikor a fazekasok termékeiket Somogyba vitték eladni. Ez a saroglya erősen ívelt volt. (1,2)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
n.a.
b) Használtak-e kettőt is?
Kettő vesszőből készült szekérkast használtak. (1,2,3)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Nem szokták a vonómarhát patkolni, mert nem volt köves út a faluban. (1,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
A fejőedény neve: fejőke. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
ne, hej na, Betyár; hopp Gyöngyös, hopp Szemes
b) terelik jobbra
jobbra: hik
c) és balra
balra: hopp (1,2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coci-ne, ne. Gyere ide kis cocám! (1,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi-ne. Pi-pi-pi... (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát a nevén hívogatják. Csöpi, gyere ide! (1,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A len és kender töréséhez sulykot, tilótípusú törőt használtak. (1,2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő és álló (az utóbbi időben) rokkát használtak a faluban. (1,2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Különálló házcsoportról nem tudnak. A falu régi családjai egy-egy utcába építkeztek.
a) Hogy hívták ezeket?
egyes házsoroknak külön nevük van: Dénesek, Tóthok, Csekék utcája. (1,2,3)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A falu eredeti helye a nagyméteki major területén lehetett, melyből a tulajdonos halála után a lakók ide költöztek.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Még áll a faluban egy boronából készült lakóház, kb. 200 éves, Cservik Amália tulajdonában van a Fő úton. (1,2)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A füstöskonyhák füstjét az ajtón engedték ki. Van még két ilyen ház is: Varga Sándoré, Scheffer Ernőéké. Zárt kémények 1918-19-től épültek. (1,2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A legrégebbi házakban egy-egy bejárata van/volt a szobának, konyhának, kamrának. Ezek a pitvarra, az ürögre vagy ún. kódisállásra nyíltak. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
A régi házak ragus házak, egy fenyőgerendára zsuppoztak rá. Szalufás vagy ollulábas házaknak nevezik ezeket. Keresztmestergerendás házak ezek. Volt ilyen a faluban. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A rakott sparhelytek 1947-48-tól általánosak. Csikósparhelytnek nevezik ezeket. (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A „kocka házak” 1918-19-ben jelentek meg, általánossá a háború után voltak. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Schefferék régi háza is ilyen volt: szobájában konyhából fűtött kemence volt. (1,2)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemencét 50-70 cm-es padkára építették. (1,2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Egyenes házakat építettek, általában 14-15x16 m-esek voltak ezek. L alaprajzú pajtákat építettek. (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Kerekes kiszedővillát használtak, fazékkiszedővasnak nevezték. (1,2,3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Egészben nem, csak gyalulva savanyítottak káposztát és tarlórépát. Hordóban sóval, borssal, birsalmával savanyították. (1,2,3)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Egészben nem, csak gyalulva savanyítottak káposztát és tarlórépát. Hordóban sóval, borssal, birsalmával savanyították. (1,2,3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A kenyér házi sütése a háború után, 1948-50-ben szűnt meg. (1,2,3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A faluban csillagos formájú és vesszőíves kenyértartót használtak. (1,2,3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Füllel ellátott dongás vajköpülőt nem használtak, tejfölköpülő fazékban köpülték a vajat. (1,2,3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Ilyen kölestörőt használtak Gödörházán. (1,2,3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinából készítettek gánicát: a hajdinát liszttel sürítették, tejjel felengedték, ha elfőtte a tejet, zsír alátéttel kiszaggatták. Még málét, mácsikot, pépet is készítettek belőle. (1,2)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Lakodalomra, disznóölésre, tollfosztásra, kukoricafosztásra fonott köralakú töltetlen kalácsot, perecet sütöttek. (1,2,3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Lecsót emlékezetük óta fogyasztanak. Paprikából, paradicsomból, hagymából készítik, tojást vágnak rá vagy rizzsel körítik. (Paprika a domináns, a hagyma és a paradicsom csak ízesít). (1,2,3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Paprikát, paradicsomot nyersen emlékezetük óta fogyasztanak, hiszen megterem a ház körül. (1,2,3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Karácsonyra rétest, fánkot, diós, mákos kalácsot szoktak sütni. (2,3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Apáik még viseltek ünnepre széles gatyát. Ők már nem láttak ilyet, csak hallottak róla. (1,2,3)
b) Hány szélből készült?
2 szélből készült.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Az asszonyok a 60-as évekgi viseltek derékban rögzített szoknyát réklivel. (1,2,3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Sok asszony szőtt a faluban vásznat. Ma már senki, kb. a 60-as években szűnt meg. (1,2,3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Nem volt szokás, hogy az asszonyok a házból kilépve kendőt kötöttek fejükre. Általában otthon is fejkendőt viselnek. (1,2)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Nem szokták a lakószobában a két ágyat párhuzamosan egymás mellé tenni. (1,2,3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
1910 körül a legtöbb esküvőt tavasszal, májusban tartották. Sok volt még júniusban is. Azért ekkor, mert ilyenkorra a pajták kiürültek, lehetett ott tartani a lakodalmat.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Olyan évszak nem volt, amelyikben nem házasodtak. (1,2,3)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
vasárnap
b) 1930 körül:
szombat (1,2,3
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Régen a lakodalmat otthon a pajtában tartották, általában 2-3 napig is eltartott. Vagy mindkét félnél vagy csak az egyiknél volt a lagzi. Ha a lány költözött a legényhez, akkor a lányos háznál volt a lakodalom, ha a legény ment a lányhoz, akkor a legény otthonában volt a vendégség.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
n.a.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
Ha mindkét helyen megülték, akkor a legény rokonai a legénynél, a leány rokonai a leánynál maradtak. (1,2,3)
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
n.a.
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
Ma a lakodalmat vendéglőben tartják, általában Őriszentpéteren vagy Bajánsenyén. (1,3)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Egy héttel a lakodalom előtt vőfélyek (kettő) járták végig a meghivandókat. Kampós bot, egy liter bor pintes üvegben kiszálagozva, az üvegen perec volt náluk. Akivel találkoztak, azt megkínálták a borból és a perecből, akiket meghívtak, azok pótolták a bort és a kalácsot. Minden háznál elmondtak egy verset, és kaptak egy szál szalagot.
b) 1930 körül:
Ma a közelebb lakókat személyesen keresi fel a jegyespár, a távolban lévőknek meghívót küldenek. (1,2,3)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
volt.
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
A lakodalom során a vőfély szokott ledobni egy tál levest, ami azt jelentette: eltörött a menyasszonytál, elvesztette a menyasszony a szüzességét. (1,2,3)
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
A lakodalomra Kercaszomorról jöttek cigányzenészek, Magyarszombatfáról fúvósokat hoztak. (1,3)
b) Milyen hangszereken játszottak?
hegedűn, brácsán, bőgőn, cimbalmon játszottak.
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
n.a.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Lucázás december 13-án van, volt,
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
csak abból áll, hogy a szomszédból átviszik a másik szomszédba a fűrészbakot, a kaput, a padot, hogy a gazda essen bennük hasra. (1,2,3)
4.9. Regölés
Regölni nem szoktak a faluban. (1,2,3)
a) Melyik napon szoktak regölni?
n.a.
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Az öreglegények száma elég jelentős volt és ma is az, kb. 15, főleg jómódúak. (1,2,3)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
igen, a tehenet védték a szemmel való rontással szemben. (1,3)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
Két X-el jelölt tejesfazekat használtak,
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
A szabadban tűzgyújtás, égő fáklya, seprű feldobás nem volt. (1,2,3)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
Miklós napján nem volt semmilyen szokás érvényben. (1,2,3)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Miklós napján nem volt semmilyen szokás érvényben. (1,2,3)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Betlehemezni sem szoktak Gödörházán. (1,2,3)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Az állatok védőszentjét nem ismerik, reformátusok. (1,2,3)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
A kisgyerekeket régen boszorkányokkal szokták ijesztgetni. Elvisz az ördög! – mondták nekik. (1,2,3)
4.17. Diódobálás
Diódobálás nem volt, de hallottak e szokásról. (1,2,3)
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
n.a.
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
A holdban lúdvércét láttak, amely csillaghullást, csillaghullásvárást jelentett. (1,2,3)
