Gór
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: 1988. augusztus | |
| Adatközlők: | (1.) 1. Erős Béla, 1915. katolikus, Gór |
| (2.) 2. Németh Ferenc, 1920. katolikus, Gór | |
| Gyűjtötte:Komálovics Zoltán | |
| Wiki feldolgozás: Molnár Csenge | |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B3r |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
n.a.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Simon, Gyurácz, Németh, Horváth. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem volt jelentős betelepedés a faluba. (1,2)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Jelentősebb kiköltözés sem volt. (1,2)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Hasonló falu Felső-Szeleste. Hasonló az elrendezése és a fekvése is. (1)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu nem tartozik tájegységhez. Magyarok lakják. (1,2)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegység az Alpokalja. (1,2)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem volt a falunak csúfneve. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem tudnak híres községről. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Leginkább Bőröl és Bükről szoktak házasodni. (1,2)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Sajtoskál, Hegyfalu, Sárvár
b) Piacra:
Szombathely
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Bük, Bőbe
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsújáróhely: Máriacel. (1,2)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Innen aratómunkásnak jártak el Tömördre, Sajtoskálra. (1)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Ide nem jártak dolgozni. (1)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Kocsikasokat, stb. nem készítettek. A vásárokon szerezték be. (1,2,3)
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A cserépedényeket is a vásárban szerezték be. (1)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
A vándorárusok
b) Honnan jöttek?
Rábahídvégről jöttek.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Edényfoltozók, köszörűsök.
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Szőlő itt van a falu határában. Van itt szőlője bői és sárvári gazdáknak is. (1)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egy közös református és katolikus temető van.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Fogadott ünnep: Szent Flórián a falu védőszentje. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak egymáshoz erősítve 2-3 boronát. (1,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Általában kézzel vetettek, kézzel csak ritkán. (1,2,3)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
géppel csak ritkán. (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Használtak villás kaszacsapót. (1,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak kévekötőfát. (1,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
20 kévét raktak keresztbe. A mezőn általában 5 keresztet raktak össze. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe az összerakott kereszteket jelenti. A termés mennyiségéhez nem használták. (1)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele kb. 180 cm. (1)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Gépi csépléskor állandó csapat járt a géppel. (1,2
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A hajdina termelése az 50-es évekig tartott. (1,2)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonya eke utáni vetése 1930-tól kezdődött. (1)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A szénaszárítás menete: lekaszálták, szétterítették, többször megforgatták és baglyába gyűjtötték. Állványt nem használtak. (1)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Bakszekérrel tolták be a száraztakarmányt az istállóba. (1,2)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
a) igabélfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
b) vonószeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
c) igaszeg (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Használták a fák levelit almozáshoz.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
Ősszel, tél elején. (1,
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Használtak szügyre erősített tartóláncot. (1)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér teherhordó. A kocsi személyszállító eszköz. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér 5 m. (1)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítása kötéllel történt. (1)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovasszekér saroglyája enyhén ívelt. (1)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A vesszőből készült kas formája. (rajz) (1)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Szokták patkoltatni a vonómarhát. (1,2)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
a) Naa!
b) terelik jobbra
b) Jobbra: Hajszás!
c) és balra
Balra: Csálés!
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coc, coc … (2)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Tyutyu ne… (2)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát a nevén szólítják. (2)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kender, len töréséhez vágót, tilalót és gerebent használtak. (1,2)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Álló rokkát használtak. (1,2)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Nem volt elkülönülő házcsoport. A falu határa mindig itt volt. (1,2,3)
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Még nem bontották le az utolsó boronált lakóházat. (1)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A régi konyha átalakítása: lebontották és újat építettek. (1,2)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A régi házakon két kijárat volt a tornácra. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Rakott sparhelt az 1900-as évek előtt is volt már. (1,2)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A kockaházak építése az 50-es években kezdődött. (1,2)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Volt olyan ház, melynek szobájában konyhából fűtött kemence volt. (1,2)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A kemencét 1 m magas padkára építették. (1,2)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Az a) és b), valamint téglalap alakú pajtákat építették. (1)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem használtak fazékkiszedő villát. (1,2)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Tarlórépát nem savanyítottak.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Káposztát csak gyalulva. (1,2,3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A kenyér házi sütése a 60-as években szűnt meg. (2)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Az a) és c) típusú kenyértartót használták. (1,2)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak dongás vajköpülőt. (1)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Az a) típusú hajdina törőt használták. (1,2)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinából nem készítettek kását csak búzadarából. (1,2)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Az a) és b) típusú kalácsot szokták sütni. (2)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Lecsót már a századfordulón is készítettek (paprika, hagyma, paradicsom). (2)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Nyers paprikát és paradicsomot már a századfordulón is fogyasztottak. (1,2)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
A karácsonyi asztalra kalácsot tettek. (1,2)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Viseltek ünnepre is széles gatyát a férfiak. (1,2,3)
b) Hány szélből készült?
n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
A 60-as évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel. (1,2)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Kb. 1930-ig szőttek a faluban az asszonyok. (1)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Nem volt kötelező a kendő viselete. (1,2,3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
A régi házakban ma is párhuzamosan van az ágy. (1,2)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
A legtöbb alkalmat nyáron tartották.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Karácsonykor, húsvétkor, böjtkor nem tartottak. (1,2)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
a) szombat
b) 1930 körül:
n.a.
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lányos háznál szokták tartani a lakodalmat.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A vacsora volt a főétkezés. (1,2,3)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
n.a.
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
A 80-as évektől vendéglőben van a lakodalom. (1,2)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
Régebben a vőfény hívott, ma a jegyesek. 2-3 héttel a lakodalom előtt. (1,2,3)
a) 1910 körül:
n.a.
b) 1930 körül:
n.a.
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem volt szándékos tányértörés. (1,2,3)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
d)Meddig élt ez a szokás?
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Zenészeket Csepregről és Bükről hoztak.
b) Milyen hangszereken játszottak?
Hegedűn, cimbalmon és nagybőgőn játszottak.
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Harmonika a 40-es évektől van. (1)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Lucázás december 13-án
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
án a legények a lányos házaknál szalmával lucáztak. Erre térdelve mondták el a jókívánságaikat. Alakoskodás, zenekíséret nem volt. „Luca, Luca, kity-koty Tojjanak a tik-tok Fejszéjök, fájuk úgy megálljon a ynelibe Mint az én szerszámom a helyibe.” (
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Regölés még ma is előfordul.
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
A legények szoktak regölni.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
Szöveget nem tudnak. (1,2,3)
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Nagy számban voltak és vannak öreglegények. (1)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Az X-es tejesfazék nem ismert. (1,2,3)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem volt szokás égő tárgyak levegőbe dobálása. Tűzgyújtás sem volt karácsonykor. (1,2,3)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
n.a.
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Miklós napi szokás: este az utcán végigvonultak a fiatalok álarcosan, botokkal és láncokkal hangoskodva rémisztgették a gyerekeket. (1)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
A betlehemezők Bükről jöttek. A szereplők angyalok és pásztorok. (1)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Nem volt az állatoknak védőszentje. (1,2,3)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
A gyerekeket a Mikulással ijesztgették. (1)
4.17. Diódobálás
Nem volt diódobálás. (1,2,3)
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
n.a.
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
A régiek nem láttak alakot a holdban. (1,2,3)
