Felsőjánosfa

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Felsőjánosfa, 1990. augusztus
Adatközlők:	(1.) Tóth Gyuláné, 60 év körüli, katolikus
	(2.) Tóth Gyula, 65 év körüli, katolikus
	(3.) Bischof Istvánné, 1902.
	(4.) Bischof Lászlóné, 50 év körüli
	(5.) Pomper Gyuláné, 60 év körüli
Gyűjtötte:	Radnóti Márta
Wiki feldolgozás:	Kucsera Sándor
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Fels%C5%91j%C3%A1nosfa
weboldal:	http://www.felsojanosfa.hu/pages/telepules_al.aspx?id=1524294

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu régen major volt 2 házzal, gazdalakással. Onnan nőtt ki a falu. A major a Sigray gróf tulajdona volt (kb. 60 kat. hold), 12 cseléd és egy gazdatiszt dolgozott a majorban. Régen csak Jánosfának nevezték. (1,2,3,4,5) A falu Alsójánosfa nevű párja Szlovéniában van. (2)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai: Pomper, Szakter, Bischof (németek a múlt század vége felé települtek be). (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Igen, svábok települtek be a faluba. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak. (1,2,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A környékbeli falvak mind hasonlóak, szerekből állnak. (1,2,5) Konkrét falut nem tudtak mondani. (3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Az Őrség határán van. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Őrség, ide tartozik pl. Őriszentpéter, Velemér, Pankasz, Magyarszombatfa. Hegyhát és Göcsej is szinte már itt van a falu határába. Kicsit messzebb a határnál van a Vendvidék. (1,2,3,4,5) A Hetés is itt van nem messze. (1,2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Zalalövő, itt voltak a vásárok és a piac. Csatár, itt volt a búcsú. (1,2) Őrimagyarósd itt is volt búcsú. (3) Nem tudnak híres falvakról. (4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A szalafőiek egyszer keresztbe vitték a fát az erdőben, így az mindig fennakadt a fákon és bokrokon. A vasaljaiak egyszer egy rossz díványt vittek ki az erdőbe. Nagyon rossz idő volt, a szél fújta az ágy rúgóit. Megijedtek, s futottak az erdőből a bíróhoz: – Medve van a határba! A bíró elment az erdőbe, s látta, hogy ez csak a divány rugóinak a hangja volt. Jót nevettek a dolgon. (1,2) A gersei legények elmentek egyszer egy másik falu báljára, s ott elkezdtek verekedni, megszégyenítették a falu legényeit, azzal, hogy bevezettek egy szamarat a bálba. Azóta hívják őket „gersei ördögöknek”. (3) Nem tudnak ilyen történeteket. (4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szoktak. A környékbeli falvakból, városokból, vagy akár messzebbről is (pl. Őrimogyorósd). (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Zalalövőre: állat, ruha stb. vásárra évente négyszer.

b) Piacra:

Zalalövőre minden kedden (állatokat is árultak).

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A faluban Péter-Pálkor van a búcsú.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Csatár (Mária búcsú szeptember közepén). (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Régen a cselédek a majorban dolgoztak. Summások is jártak ki Dinnyésre, Pusztabenyérre. A cselédek, férfikak, nők egyaránt a földeken dolgoztak (kévét kötöttek, kepét hordtak, befogták az ökröket, stb.) (1,2,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide nem nagyon jártak dolgozni, inkább innen jártak el. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Vesszőkosarakat (silingákat) készítettek eladásra is (szakajtóvéka vagy zsombor). A favillát és a faboronát Szenterzsébetről hozták. (1,2,3,4,5)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Nagyrákos, Pankasz, Velemér (Varga Sándor). (1,2,3,4,5)

1.16.

Jártak meszesek, köcsögösök, favilla árusok Kondorfáról (Kósa Dezső), cigány edényfoltozók Rimányból. Kránicok Kisrákosból nem jártak ide. (1,2,3,4,5)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek a Pacsa hegyen voltak szőlőik (400-1000 öl nagyságúak). A helyi szőlőhegyen a helybelieken kívül főleg a zalalövőieknek volt szőlője. (1,2,3,4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A faluban egy temető van. Előkerült csontokról nem tudnak. (1,2,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Egyszer május 24-én a jég elverte a termést, ezen a napon megfogadták, hogy nem dolgoznak. (1) Június 2-án Sarlós Boldogasszony napján nem dolgoztak, nehogy a jég és a villám tönkretegye a termést. (3,4) Jégeső, jégverés ellen Szent Jakab körül megfogadták, hogy nem dolgoznak. (5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Faboronát használtak vasfoggal, általában csak egyet. (1,2,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Kb. 1920 óta a jobb gazdáknál már használtak vetőgépet. A szegényember kézzel vetett. A két világháború között még nem volt olyan általános a vetőgép használata. (1,2,3,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Villás kaszacsapót használtak. (1,2,3,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

A kévekötőfán volt lyuk, de nem a sarlóba, hanem a derékszíjba rakták. (1,2,5) Valószínű, hogy volt lyuk, de nem biztosak benne, hogy mire szolgált. (3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

17 vagy 21 kévét szoktak keresztbe rakni. A 17., illetve a 21. kéve a papkéve, ez védi a keresztet az esőtől. 10-12 keresztet raktak egymásba, az összerakott keresztet kepének hívják. Sokszor a villámcsapástól félve csak 5-6 keresztet raktak egymásba. (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik, meghatározatlan számú összerakott keresztet jelent. Mértékegységként nem használják. (1,2,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

Kb. 2 méter hosszú. (1,2,3,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A cséplőbanda az összegyűlt barátokból, rokonokból, komákból, sógorokból, szomszédokból állt. Általában minden évben ugyanaz a csapat állt össze. (1,2,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal, vagy villával (3 ágú). (1,2,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

„Mióta az oroszok bejöttek az sem terem, mert az idő azóta rossz.” (1) Amióta nem olyan sovány a föld, a hajdina nem terem. Kb. 30 éve. (2,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Emlékezetük óta eke után, barázdába vetették a burgonyát. A szülők régen még kapával ültettek. (1,2,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénát szétterítették, száraz időben kb. kétszer, esős időben minden eső után forgatták. Akkor lehetett kazalba rakni mikor jó „zörgős” volt. Meg kellett csavarni két kézzel, s ha széttörött, akkor már eléggé megszáradt. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával (3, illetve 4 ágú). (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

Az iga vagy járom másik elnevezése: tézsula (1)

a) az iga felső fájának nevét:

a) szekérrúd (1), nincs külön neve (2,3,4,5)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

b) nincs külön neve

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

c) igaszeg (1,2,3,4,5)

2.15.

Régen sokan használták, ha elfogyott a szalma, főleg a szegényebbek. (1,2,3,4,5)

2.16.

Nyaklót használtak, bőrből volt, ehhez csatolták a tartóláncot. A bőrt és a tartóláncot karika kapcsolta össze. (1,2) Nyaklót használtak. (3,4,5)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret teherhordásra használták. Kocsija vagy hintója általában csak a gazdagabbaknak volt, személyszállításra használták főleg ünnepnapokon. (1,2,3,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szekér hosszúoldallal együtt kb. 4 méter. Sokszor a hosszúoldalt és a vendégoldalt együtt használták, ha apró volt a szalma. Talán a hosszúoldal az elterjedtebb és a régebbi. Ezt említették mindig először. (1,2,3,4,5)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorításához láncot és kötelet használtak. Hátul volt a kötél, elől a lánc. (1,2,3,4,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája gömbölyű. (1,2) A saroglya ívelt. (3,4,5)

2.21.

Kocsikas formája (rajz). (1,2,3,4,5)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Szokták, általában tavasszal, trágyahordáskor. A bazaltkő sokszor megsértette az állatk talpát, ezért befogás előtt patkoltatták őket. Teheneket is patkoltak tavasszal. (1,2,5) Nem emlékeznek rá, hogy tehenet patkoltak volna. (3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény neve: zséter. (1,2,3,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

a) Neee... (+ ostor)

b) terelik jobbra

b) jobbra: Hik!

c) és balra

   balra: Hok! c) Haheee... (1,2,3,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Cocane, cocane... (1,2,3,4,5) Hücsbe, hücsbe... (behajtás a helyére) (1)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipine, pipine... (1,2,3,4,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevén vagy füttyszóval. (1,2,3,4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilótípusú törőt. (1,2,3,4,5)

2.29.

Álló és fekvő rokkát is használtak. (1,2,3,4,5) Gyapjú fonására állórokkát, kender fonására fekvő rokkát használtak. (1)

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

A falu 4 különálló szerből áll: Hadaszer, Pomperszer, Főszer, Lakiszer. A szerek az ott letelepedett őslakosokról kapták a nevüket. (1,2,3,4,5)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

A háború után, a 40-es, 50-es években. (1,2,3,4,5) „47-be bontották le a miénket.” (1)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

1929-be is volt még füstöskonyha. Később a zsúpos házakat lebontották, vagy teljesen átalakították. A szabadkéményt befalazták. (1,2,3,4) Már nem emlékszik rá. (5)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A pitvarra (pitarra) nyíló 3 bejárat volt. (1,2,3,4,5)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Általában a házak többsége keresztmestergerendás volt. Még most is sok ilyen van a faluban. (1,2,3,4,5) „Anélkül nincs is ház.” (1)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

1930-as években. Ekkor kezdték használni a falbarakott tégla sparhelteket. (1,3) A háború után már egyre többen sparheltet használtak a faluban. A zsúpos házakat ekkor alakították át. (1,2,3,4,5)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

50-es, 60-as években. 81,2,3,4,5) A 60-as években 10 „kockaház” épült a faluban. (1)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Régen voltak ilyen házak, de ma már nincs. „Nálunk is ilyen volt, de már lebontották.” (1,2) Nem emlékeznek ilyen házakra. (3,4) Általában a szobában kályha volt, de tud régi kemencés házakról is. azok már rég nincsenek. (5)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

50-70 cm magas emelvényre, hogy az asszony felérje. (1,2,3,4) Nem emlékszik rá, hogy lett volna padka. (5)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Nem volt. Téglalap alaprajzú pajták vannak. (1,2,3,4,5)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Lapátot raktak az edény alá. (1,2,3,4,5) A parázskihúzó neve kurigla volt. (1) A parazsat pemettel (kukoricahánccsal) söpörték ki. (1)

3.12.

A tarlórépát sóval, ecettel, borssal, babérlevéllel ízesítették. Fahordókban tároklták, úgyanúgy, mint a káposztát. A tetejére kovásznak kenyérhajat raknak. A káposztát inkább szeletelve savanyították. (1,2,3,4,5)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A háború után. (1,2,3,4,5) „Én még ma is sütök.” (1)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A mennyezetre függeszthető fa kenyértartót b). (1,2,3,4,5)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak. (1,2,3,4,5)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

b) típusú. (1,2,3,4,5)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

A hajdinakását vízben főzik, liszttel sűrítik, kis darabokra szaggatják, vöröshagymát, csirkeaprólékot tesznek hozzá. (1) Vízben megfőzve köretként rizs helyett is fogyasztották. Sokszor tejben főzték, édesen vagy sósan fogyasztották, ki hogy szerette (kásaleves). A hajdinamálé vagy más néven „kőtt málé” tejből, hajdinalisztből, tojásból készült kelt tészta. Sütés után kockára vágva tálalták. (1,2,3,4,5)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

„Hőkönsült perecet” (kelt tésztából készült fonott köralakú sütemény), hosszúkás alakú kalácsot, kukoricás cipókat, krumpliscipókat és rétest. (1,2,3,4,5)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Már kisgyerekkorukban is fogyasztották. A lecsó összetétele: paprika, paradicsom (2:1 arányban), vöröshagyma (1 fej), tejföl (2-3 kanál), krumpli vagy rizs, zsír. (1,2,3,4,5)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Kisgyerekkoruk óta. (1,2,3,4,5)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Mákos, diós kalácsot, kőtt rétest, túrós kalácsot. (1,2,3,4,5) Almás kalácsot is sütöttek (különböző almafajták elnevezése: vasalma, Szetiván alma, bőralma, koszosalma, pogácsa alma; körték: vilmos, zabérő, búzaérő; szilvák: nagyasszony szilva, hosszi szilva, búzaérő szilva). (1)

3.22.

Viseltek. Durva fehér vászonból készült. A gatya alja nem volt beszegve, kirojtozott magától. (1,2,3,4,5) 1930 körül még az öregek köznap is hordták, a fiatalok már nem viselték. (1) A férfiak a fehér gatyához fekete mellényt viseltek. (3) Az anyagot helyben szőtték. (Nem tudták megmondani, hogy hány szélből készült.)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

„A nők hosszú ráncos szoknyát viseltek, általában sötét színűt. A szoknyára kék kötényt kötöttek. Fölül réklit viseltek.” (3,4) Régen fehér blúzt (pruszlikot) és félszoknyát hordtak. A szoknya általában fekete színű volt. A szoknya alá egy alsószoknyát húztak. (1) Nem emlékszik már rá. (2) Régen, főleg az idősebbek még viseltek. (Nem emlékeznek rá pontosan.) (5)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Régen szőttek, a háború után már egyre kevesebben. (1,2,3,4,5)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Régen taklán az idősebbek hordtak mindig kendőt. „Mi már kendő nélkül is kijárunk.” (1) Általában nem volt az ő korukban már ilyen szokás. (1,2,3,4,5) Régebben nem illett kendő nélkül kimenni. (3)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Szokásban volt és még ma is szokás. (1,2,3,4,5)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

A legtöbb esküvőt ősszel és tavasszal tartották. (1,2,3,4,5) Szüret és disznóvágás után. (1)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

a) vasárnap

b) 1930 körül:

b) főleg szombaton. (1,2,3,4,5)

4.3.

Általában megegyezés szerint. Először általában a lányos háznál voltak, onnan ment át a násznép a fiús házhoz. Mindkét háznál ettek. (1,2,3,4,5)

4.4.

Kb. 10 éve már vendéglőben tartják a lakodalmakat. (1,2,3,4,5)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

a) Régen szalagos kalappal jártak a vőfélyek házról-házra. Minden meghívott családnál kaptak egy-egy szalagot a kalapjukra. Általában a vőfélyek a vőlegény legjobb barátai voltak.

b) 1930 körül:

b) Ma meghívót küldenek, kb. egy hónappal az esküvő előtt. (1,2,3,4,5)

4.6.

Nem volt. (1,2,3,4,5)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

Cigányok jöttek muzsikálni más falvakból, például Pankaszról. Kb. 8-an, 10-en voltak, cimbalmon, hegedűn, nagybőgőn és sípokkal játszottak. (1,2,3,4,5)

4.8. Lucázás

Volt lucázás. A gyerekek levették a kapukat és elvitték messze a háztól. A konyhában leterítettek szalmát és mondókákat mondtak. (1,2) A gyerekek verseket mondtak: „Luca, Luca, kity-koty, Tojjanak a tyik-tyuk, Ha nem adnak szalonnát, Levágjuk a gerendát. A kendtek lányának akkora csöcse legyen, mint az arató bugyiga.” (3,4) December 28-án volt szokás a „suprálás”. A fiúk (főleg) 8 ágból készült szögletes, 1/2 méter hosszú fűzfavesszőből kora reggel megcsapkodták a lányokat, s közben azt mondták: „Egészséges légy, keléses ne légy Ha vízért küldnek, borért menj, Ha borért küldnek, vízért meny. Új esztendőre friss légy.” (3)

4.9. Regölés

„2-3 öreglegény van csak erre.” (1,2) Kb. 3 öreglegény van a faluban. (3,4,5)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

„A regölés itt nem volt szokás.” (1,2) Régen biztos voltak regősök, de már nem emlékeznek rá. (3,4,5) Régen újév napján köszöntőket mondtak egymásnak: „Új esztendő, vígságmondó, most kezd újulni, újulása víg örömre most kezd hírdetni. Hírdesse már a Messiás áldott népével, hogy élhessünk soká dícsőségében.” (3)

4.11. X-el díszített tejesfazék

Nem ismeretes. (1,2,3,4,5)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem emlékeznek ilyen szokásra. (1,2,3,4,5)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Valaki a felnőttek közül beöltözött Mikulásnak. A gyerekek megígérték, hogy jók lesznek, már előző nap kirakták a cipőjüket az ablakba, úgy várták a Mikulást, ugyanúgy, mint manapság. (1,2,3,4,5)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

„Kosedom (ködmönös férfi) és a három királyok áldották a kis Jézust.” (1,2) Gáspár, Menyhért, Boldizsár, a kis Jézus és az angyalok. (3,4,5)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendelt és Szent Lászlót. (1,2,3,4,5)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

„Elvisz a mumus!” „Gyün a róka!” (1,2) „Nem szoktuk ijesztgetni a gyerekeket.” (3,4,5)

4.17. Diódobálás

Nem tudnak ilyen szokásról. (1,2,3,4,5)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

A holdban embert láttak, aki egy fejszét emel föl. (1,2) A holdban nem láttak semmit, de sokszor láttak az égen megjelenni egy üstököst, tizenkét éves volt és hosszú csóváját messziről lehetett látni. (3) Nem láttak semmit a holdban. (4,5)