Felsőőr

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Felsőőr, 1990. augusztus
Adatközlők:	(1.) Fülöp Lajos, 1907. Felsőőr
	(2.) Hegedűs Lajos, 1905. Felsőőr
	(3.) Imre Julianna, 1917. Felsőőr
	(4.) Hegedűs Zsófia, 1910. Felsőőr
Gyűjtötte:	Kordé Tünde
Wiki feldolgozás:	Kucsera Sándor
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Fels%C5%91%C5%91r
weboldal:	http://www.oberwart.gv.at/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Valami őrfoglalás volt itt. (1) Nem tudják, hogy keletkezett a falu. (2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A falu ősi családjai kisnemesi nevet viseltek. Ezek a következők voltak: Fülöp, Imre, Benkő, Böcskör, Horváth, Benedek, Szabó, Hegedűs. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Betelepülés folyamatosan történt. Különösen a II. világháború után. Nagyobb számú, amikor egész, összetartozó csoport jött volna be, nem volt. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Az I. világháború idejében sokan elmentek Amerikába, Kanadába. Egyesek szerint 100, más szerint 160 ember is elment. Volt, aki később visszatért. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A faluhoz legközelebbi, leghasonlóbb falvak, Őrisziget, Alsóőr. Ezek a falvak magyar nyelvűek és mezőgazdasággal foglalkoznak. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Az Őrséghez tartozik. (1) Nem tartják számon, hogy az Őrséghez tartoznak. (2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak közeli tájegységről. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tudnak híres településről a környéken. Alsólövőt és Felsőlövőt említik, mint nagyobb települést. Tarcsán fürdőhely volt. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Az alsóőrieket „bacskóknak” hívták a beszédjük miatt. Házi neveket itt is, akárcsak Alsóőrön használtak: Hegedűsük – Pálinkás Hegedűs, Szabó – Dupla Szabó, Imre – Király, Benkő – Nógli. A faluban színdarabot játszottak, a szereplőkön rajta maradt a nevük: Bukfenc, Bobi. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Régen kevesen házasodtak más falvakból. A falu túlnyomó része református, ezért nem keverednek össze az alsóőriekkel. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Heti vásár mindig volt a faluban. Pinkafőre, Szombathelyre, Nagyszentmihályra, Körmendre, Vasvárra jártak állatvásárra. Itt nem csak vettek, hanem adtak is el állatokat. Régebben cserevásárra is eljártak egész a Balaton vidékéig. Deszkát vittek, bort, gabonát hoztak cserébe. Sokszor megtámadták őket a bakonyi betyárok.

b) Piacra:

Szombathelyre, Pinkafőre jártak piacra. Tejterméket, tojást maguk is árultak. A helyi piac a háború után alakult ki.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Nem nagyon jártak más falvakba búcsúba. Leginkább még Alsóőrre, Őriszigetre (Húsvét utáni hétfő). A faluban Nagyasszonykor volt a katolikus búcsú, az Alszegen, a „rőke”, a kálvinista búcsú pedig Pünkösd hétfőjén a Főszegen.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

A katolikusok Máriazellbe, Lékára jártak. A reformátusok sehova. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Heves megyébe jártak kukoricát törni az 1920-as években. Fogadott ember szedte össze őket a faluban. Volt olyan év, hogy 48-an voltak Felsőőrből. Szombathely, Körmend környékére, Zalába jártak aratni. Az I. világháború előtt 20 pár is elment. Ha gyerekek kimaradtak az iskolából, kiadták őket a szomszédos stájer falvakba, hogy tanulják a nyelvet meg a gazdálkodást. Csajtán volt majorság, oda is sokan mentek. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide nem jártak munkára. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Iparosok mindig voltak a faluban (bognár, kovács). A parasztember megcsinálta általában, amire szüksége volt. (1,2,3,4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Észak-burgenlandi gerencsérektől vásároltak. Jobbágyiban is voltak fazekasok – ők „pluccerokat”, bugyogóskorsót, tejesköcsögöket készítettek. (1,2,3,4)

1.16.

Nem igen jártak vándorárusok a faluban. Olykor ruhát árultak magyarországiak, még a két háború között is. (1,2,3,4)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Ma nincs a határban szőlő, de a határ egy részét „Szőlősöknek” hívják, ami arra utal, hogy valaha lehetett. (1,2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Négy temetője van a falunak, minden vallásnak külön-külön és még van egy külön zsidó temető is. (1,2,3,4)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Csak egy boronát használtak. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Mindenki kézzel vetett. Az 50-es évektől kezdtek géppel vetni. (1,2,3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Mind a három fajta kaszát használták. Legjobbnak az a) és a b) fajtát. Vellás kaszának, gráblás kaszának hívják őket. A gyengébb emberek használták a c) fajtát is, de erre lepedő volt rákötve, „lebernyéje volt”. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Általánosan használták. Volt olyan erős ember, aki nem használta, de ez ritka volt. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Húsz kévéből kötötték a keresztet. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe mindig függött a föld szélességétől és a termés mennyiségétől. Keskeny földnél két keresztet, szélesebbnél négyet-ötöt raktak össze. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 150 cm. (1,3) Két méter hosszú is volt. (2)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gépi cséplés esetén a szomszédok, a rokonok összesegítettek egymásnak. Nem járt állandó személyzet. A módosabb gazdák napszámosokat is fogadtak fel. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Vasvillával. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A II. világháború után kevesebben vetettek, de volt, aki az 50-60-as években is vetett. „Jakab-nap után már jobb zsákban hagyni a hajdinát.” (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A II. világháború után kezdték, de nem terjedt el általánosan, csak a gépek idejében. (2,3,4) Már a 20-as években is vetettek így. A szegényebb gazdák, vagy akinek kevés krumplija volt, az mindig kilyuggatta a helyét. (1)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Rendre vágták, elhintették. Másnap megforgatták. Első forgatás után boglába rakták, másnap elhintették. Harmadik nap lehetett gyűjteni. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Vasvillával vagy nagykosárban. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

Nem használták ezt az igát, csak egyest, ezért a megnevezések pontatlanok.

a) az iga felső fájának nevét:

a) igafej, igafa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

b) igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

c) igaszeg (1,2,3,4)

2.15.

Az almozást behintésnek hívták. „Szakát húzni” tavasszal mentek leggyakrabban, de egész évben is ha szükség úgy kívánta. Leggyakrabban tölgyfalevelet, fenyőt és gyümölcsfa levelet gyűjtöttek. (1,2,3,4)

2.16.

Használtak szügyelőláncot (kumetos szerszámaik voltak). (1,2,3,4)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret mindig gazdasági munkára használták. Kocsija nem nagyon volt a parasztembernek. Ezt „kocsikázni” használták. Úgy tartják a parasztember vagy gyalog vagy szekéren járt. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A hosszú oldal 3-tól 6 méterig terjedt, leggyakoribb a 4 méteres. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Hátul rudazókötelet, elől láncot használtak. A kötelet átdobták a rúdon, egyszer vagy kétszer meghúzták. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Nem használtak saroglyát, nem is tudják milyen az. (1,2,3,4)

2.21.

Kocsikast használtak. Egyet is kettőt is. Krumpli, kukorica szállításhoz feltették mind a kettőt. Az I. világháború után már „kiment a divatból”. Hátul olyan magas volt, mint a szekér oldala, olyan formája volt, mint a kocsinak, elől kicsit alacsonyabb, mint a szekér oldala, hogy könnyebb legyen fellépni rá. (1,2,3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Csak akkor patkolták a vonósmarhát, ha gyenge volt a körme. Általában az első két lábát patkolták, de volt olyan is, hogy a hátsó lábát is kellett. (3) Két havonta megpatkolták őket. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

a) Hü-na! Höj-na! Na, menjetek!

b) terelik jobbra

b) Jobbra: Hajsz! Hajsz ide!

c) és balra

Balra: Hikk-sza! Volt, aki ellenkezőleg mondta. (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Poc-poc-poc. Poci-poci gyere. (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Taa. A nevén szólítják. (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilót használtak. Lent termeltek, kendert nem. (1,2,3,4)

2.29.

Mind a három fajta rokkát ismerték a faluban. A b) és a c) fajta a leggyakoribb. (1,2,3,4)

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Arra már nem emlékeznek, hogy valaha külön lett volna az Alszeg és a Főszeg. A Főszeg a következő részekre tagolódik: Tüskevár, Vörösdomb, Malomszer, Pinkaszer, Nagyutca. (1,2,3,4)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Boronaház kevés volt a faluban, talán 2-3. A sövényfalukat is elbontották már 50 éve. (1,2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Nem építették át a füstelvezetést, hanem az egészet „kidobták”. A kéményt a fal mellé és a falba is építették. Bujó kémény még van egy-kettő. Nem emlékeznek rá, hogy mióta vannak zárt kémények. (1,2,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Minden helyiségnek külön bejárata volt. (3) A szoba a konyháról nyílt. A konyhaajtó a pitarról nyílt. (1,2,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Valaha minden szobában keresztmester gerenda volt. (1,2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Rakott sparheltek már voltak az 1910-es években is, a módosabb gazdáknak talán már előbb is. (1,2,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Az 50-es évek óta. A II. világháború után már nem építettek egysoros házakat, csak néhányan. (1,2,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Már csak hallomásból tudnak róla. (1,2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

Patkára volt rakva. (1) Kiöntötték cimentre. (2) Nem volt patka. (3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Voltak lábas pajták, amelyeknek elől-hátul volt kijárata. A pajtafia egy oldalon volt. Általában keresztben voltak a házra (hajtott). Az f) típus is volt, elől szakaszin, szekérszin. (1,2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem tudnak róla. (1,2,3,4)

3.12.

Tarlórépát törköly között fejben is savanyítottak. A káposztát mindig legyalulták. (1,2,3,4)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Akkor szűnt meg általában, amikor a kemencéket kidobták. A nagygazdák közül valaki még mindig süt. Olyanok sokan vannak, akik háznál dagasztják, és a pékhez viszik sütni. A 60-as években már kevesen sütöttek otthon. (1,2,3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A c) fajtát használták minden háznál. (1,2,3,4)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak dongás vajköpülőt. Olyan fajta is volt, amelyiknek hajtója volt, vasból. (1,2,3,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Úgy szokták elmasinázni, aztán a malomban őröltették meg. (1,2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

A hajdina gánicába mindig tettek babot, stercnek is hívják. A lisztet megpirítják, forró vízzel fölengedik. Forró zsírral és babbal megöntik. Hajdinából gombócot is készítenek. A zsírt, a tojást, a hajdinalisztet összekeverik, kifőzik gombócnak. Forró tejjel leöntik, füstölt húst vagy csörgét (tepertő) tesznek rá. Dödöllegánicának hívják a búzadarából és krumpliból készült ételt. (1,2,3,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Az öregek fontak még ötösen körbe. Most inkább hosszúkásan fonnak hármasan, négyesen, ötösen. (1,2,3,4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Hatvan éve már biztosan készítenek lecsót. Előtte nem igen termelték a paradicsomot meg a paprikát. Nagyszüleik még nem ismerték. A lecsóban több a paprika, mint a paradicsom. Hagymát is tesznek bele. Tojást mindig ütnek rá. (1,2,3,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Amióta termelik, megeszik nyersen. A nagyszülők még nem ismerték. (1,2,3,4)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Leggyakrabban kelt tésztákat készítettek. Gyakori volt még a szőlős, mákos rétes. Kalácsot is sütöttek. Apróbb süteményt, kekszet a karácsonyfára is tettek. (1,2,3,4)

3.22.

Egyesek szerint az öregek még az 50-es években is hordtak gatyát, mások szerint a 20-as években már elmaradt. Az eggyel előbbi generáció még ünnepnap is hordta. (1,2,3,4)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

A 30-as években kezdődött az egyberuha hordása. Az öregek még a háború után is hordtak szoknyát réllivel. (1,2,3,4)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Az asszonyok háznál csak fontak. Három takács is volt a faluban. (1,2,3,4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt ilyen szigorú szokás. „Nem volt divat, hogy kendő nélkül mentek ki, de tiltva nem volt, kendőt szoktunk kötni”. (1,2,3,4)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

A II. világháborúig az ágyak egymás végében voltak, utána már egymás mellé tették őket párhuzamosan. Az időseknél most is így vannak elhelyezve. (1,2,3,4)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

A legtöbb lakodalmat Farsangon és az ünnepek (Húsvét, Pünkösd) után. Böjtön nem nagyon tartottak, bár előfordult, mert a „reformátusoknál nem volt olyan erős a böjti szokás, akkor nem ettek, ha nem volt mit”. (1,2,3,4)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

a) Szombaton, vasárnap tartották a legtöbbet. Szombaton volt a jegyzőségen, ide csak a jegyespár ment el és a tanuk. Vasárnap volt a templomi esküvő, utána kezdődött a lakodalom

b) 1930 körül:

b) Mostanában leggyakrabban szombaton van. A vallás sem számít, „libák, récék keverednek”. (1,2,3,4)

4.3.

A lakodalom annak a félnek a házánál volt, ahol több hely akadt. Nem meghatározott, hogy kinél tartják. A lakodalom du. 3 órakor kezdődött, és általában már másnap hajnalban véget ért. A vacsora volt a fő étkezés. (1,2,3,4)

4.4.

A 80-as években már a kocsmában tartották. Volt, ahol éjfélig, volt ahol reggelig. (1,2,3,4)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

a) A tanúk hívták a vendégeket. A rokonságot a jegyespár.

b) 1930 körül:

b) A jegyespár hív. (1,2,3,4)

4.6.

Volt ilyen szokás. Azt tartották, hogy a törött cserép szerencsét hoz. A tálat leves előtt törték össze. (1,2,3,4)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

Valaha a cigánytanyán zenészek laktak. „Akinek tisztább volt a keze, lába, azt hívták zenélni.” Ők „hegedűs banda” voltak: hegedűn, bőgőn, sípon játszottak. A zenekar 4-6 emberből állt. Voltak rezes bandák is. A tűzoltóságnak egyleti zenekara volt. Említik, hogy volt „húzómuzsika” is. (1,2,3,4)

4.8. Lucázás

Lucázásként nem igen emlegetik. „Tiktek-ludtokozásnak” mondják. Nem tudni, hogy a „palázolás” ugyanezt a szokást jelenti-e, mert a válaszok nagyon bizonytalanok. A szövegek nagyon töredékesek, sorrendjük kevert. „Tiktek-ludtok jó tojósak legyenek. Az asszony csöcse olyan legyen, mint a bugyogakorsó. … Tiktek-ludtok jó üllősek legyenek, Fejszétekben, kapátokban úgy ájjon az ék, Mint a legények monya tövibe. Leánytok csöcse olyan legyen, mint a bugyogóskorsó. … Szalonnátok akkora legyen, mint a pajtakapu. Búzátok annyi legyen, mint a Pinkában a föheny. … Legénytek monya, mint a sodrófa. … Luca-Luca, kisluca, hátamon a tarisznya, Amit adnak elveszem, tarisznyámba beteszem .” A gyerekek szalmát vittek magukkal. (1,2,3,4)

4.9. Regölés

Nem tudnak arról, hogy lett volna a faluban regölés. (1,2,3,4)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Túl nagy a falu ehhez a kérdéshez. Nem ismertek mindig, mindenkit. (1,2,3,4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

Nem ismerik. (1,2,3,4)

4.12

Protestánsoknál nem volt ilyen szokás. A katolikusok húsvét szombaton tüzet gyújtottak, söprűt égettek. (1,2,3,4)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

A legények felöltöztek „maskarádésnak”. Vén ruhát vettek, az arcukra álarcot tettek. Bot volt náluk. Előbb láncot kötöttek a botra, később már csak színes szalagot. A legények nem engedték megnézni magukat. Diót vagy almát vittek. (1,2,3,4)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Nem volt betlehemezés (protestánsok). (1,2,3,4)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Senkit nem tiszteltek az állatok védőszentjeként. (1,2,3,4)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Majha erre jön a kéményseprő! Jön a Bubus! (1,2,3,4)

4.17. Diódobálás

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Nem láttak senkit a Holdban. (1,2,3) „Igyekezzetek gyerekek, mert Sári néni már eteti a Holdban a kecskéket!” (4)