Eszteregnye

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Eszteregnye, 1993. június
Adatközlők:	(1.) Dara Istvánné, 1913, Eszteregnye, római katolikus
	(2.) Benke József, 1909, Eszteregnye, római katolikus
	(3.) Kovács Lajos, 1909, Eszteregnye, római katolikus
Gyűjtötte:	Valcsev Vivien
Wiki feldolgozás:	Kucsera Sándor
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Eszteregnye
weboldal:	http://www.eszteregnye.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község keletkezéséről érdemleges néphagyomány nem került elő. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai: Kovács, Farkas, Németh, Horváth, Benke, Billege, Szilágyi. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak arról, hogy a faluba valahonnan, valamikor nagyobb számban települtek volna be. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak arról, hogy a faluból nagyobb számban elköltöztek volna. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Rigyác, Sormás, Szepetnek hasonlít a falura leginkább, mert ugyanazok a családnevek találhatók meg, egymással tartották a kapcsolatot, szokások, viselet megegyezik. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A megkérdezettek nem tudnak arról, hogy a falu beletartozik-e valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

A megkérdezettek a falutól ÉNY-ra eső részt, Lenti környékét sorolták Göcsejhez. Petriventét, Erdőcsfát, Molnárit horvát nemzetiségűek lakta falunak mondták. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Szepetnek és Sormás „híres” falvak voltak. Szepetnek gazdag falu volt, Sormáson sok volt az egyke. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A falut széplánynevelő Ösztörögnyének és mukucsnak (mókus) csúfolták a környékbeliek. A helybeliek a sormásiakat egykésnek, verebeknek csúfolták, a szepetnekieknek szerelmeseknek. Ha valaki valami butaságot csinált, valamit nem jól tett, azt mondták neki: „Olyan vagy, mint a göcsejiek, keresztbe viszed a létrát.” (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Régebben Sormásról, Rigyácról, Becsehelyről házasodtak, ritkábban Szepetnekről is. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Vásárra: Nagykanizsára jártak (minden hónap első keddjén és minden szerdán volt vásár).

b) Piacra:

Piacra: Nagykanizsára jártak.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsúba: Rigyácra (Szent Anna nap), Sormásra (Szent Rók nap)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsújáró helyre: Búcsúszentlászlóra, Vasvárra, Homokkomáromba (Kisasszony nap) jártak. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Régen a faluból Somogyba jártak havi munkára. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide máshonnan nem jöttek dolgozni, a faluban nem volt uradalom. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A faluban készítettek kocsikast, vesszőkosarat, szőlőpréshez gúzst, favillát, fagereblyét de csak saját használatra. (1,2,3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Göcsejből, Dobriból jártak fazekasok a faluban, ezen kívül a faluban is élt egy gerencsér. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Licsések és bordások jöttek Göcsejből, és edényfoltozó cigányok. (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

Göcsej,

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

licsések

d) Mit árultak?

na

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek a rigyáci hegyen és a homokkomáromi hegyen volt még szőlőjük. Az eszteregnyei hegyen sok szepetnekinek volt szőlője. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A faluban régen két temető volt. Az egyik zsidó temető volt, ahova egy zsidó család temetkezett.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A megkérdezettek nem tudtak nagy tömegben előkerült emberi csontokról. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Július 29. Szentségimádás volt a falu fogadott ünnepe. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között használtak két boronát egymáshoz erősítve. Általános. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Közepes gazdaságokban a két világháború között inkább kézzel vetettek. (1,2,3)

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

általános

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

ritka

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Hajmókot használtak, amit takarítónak neveztek. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Ismertek olyan kévekötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Az egyéni gazdálkodás idején búzából és rozsból 21 kévét raktak egy keresztbe. 4-5-10 keresztet raktak összekapcsolva a mezhőn, ezt kepesornak nevezték. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A keresztet nevezték kepének. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 170-180 cm hosszú volt. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között gépi cséplés esetén a gazda állította a munkásokat, rokonok, barátok köréből. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát 1930 körül két vízszintes rúdon hordták kazalba. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A 60-as években szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (Szepetneken dolgozták fel.) (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A két világháború között kezdődött és a II. világháború után lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A rendet forgatták, jó időben csak egyszer. A szénát petrencébe és baglyába gyűjtötték. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Istállós kendővel (szőtt) hordták a napi száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

nyakfölfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg

2.15.

Amikor nem volt elég szalma (gyakran) használtak almozáshoz falevelet. Tavasszal rakták az állatok alá. (1,2,3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A ló befogásánál az 1930-as években inkább szügyre erősített tartóláncot használtak, később nyaklót. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

na

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

na

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Amit marha vontatott az volt a szekér „tehenesszekér”, amit ló vontatott az volt a kocsi, „lovaskocsi”. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér 4 m hosszú volt. Inkább az uradalmakban használtak vendégoldalt, itt a faluban a nyújtott szekér volt az általános. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorításához a szekér hátulján rudazó kötelet használtak. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3)

2.21.

A szekérkas egyik rövid oldala nyított volt, hosszúszekérbe kettőt használtak. (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Volt, aki patkolta az ökröket, de nem volt általános. Nyáron patkolták. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény régi neve: zséter. A fejőke elnevezés is használatos volt. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

a) Na, mehetünk a) Ne, mehetünk

b) terelik jobbra

b) jobbra: hok b) jobbra: hajsz

c) és balra

balra: csáli (1,3) balra: csá (2) Ha kisgyerekekhez szólnak becce néven emlegetik a borjút.

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

„Ne coca ne!” (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

„Pi-pi-pi...” (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

„Gyere ide” + a kutya neve. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender töréséhez tiló típusú törőt használtak. A durvábbat kendertörőnek, a finomabbat tilónak nevezték. (1,2,3)

2.29.

Fekvő rokkát használtak. (1,2,3)

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Nem tudnak a falu határában egykor elkülönülő házcsoportról. A falunak mindig itt volt a helye, csak újabban terjeszkedett az országút felé. (1,2,3)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az utolsó favázas sövényházat a 60-as években bontották le. (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A kéményt a falba építették. Kb. a 20-as évektől építenek kizárólag zárt kéményt. (1,2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A régi házakon egy bejárat volt a konyhába, egy a kamrába, amelyek a pitvarból nyíltak. (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Nem volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az első világháború előtt kezdődött és a 20-as évekre lett általános a rakott sparheltek használata. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Az 50-es, 60-as években lett általános a „kockaházak” építése. Azóta nem építenek már egysoros házakat. (1,2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

A megkérdezettek nem tudtak olyan házról, amelynek szobájában egykor kemence lett volna és nem kályha. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét 50 cm magas padkára építették. (1,2,3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Volt kiugró középrészes pajta is. A pajta középső részét pajtaszürünek, oldalsó részeit külső, illetve belső pajtafiának nevezték. A kiugró középrész alatt pince helyezkedik el. (1,2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Az adatközlők nem emlékeztek fazékkiszedő villára. Szóba került egy séroklinak nevezett kampós vas, de azt nem a fazék kiszedéséhez használták. (1,2,3)

3.12.

Nem savanyítottak egészben sem tarlórépát sem káposztafejeket. Gyalulva, felvágva savanyították, kovásszal. (1,2,3)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

1945 után szűnt meg a kenyér házi sütése. (1,2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Régen csillagos formájú kenyértartót használtak a kamrában. (1,2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

A fából készült hajdinatörő ütője a c) rajzon látható ütőre hasonlított. (1,2,3)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

A hajdinát megfőzték, vöröshagymás zsírral leöntötték. Hajdinakásának nevezték. (1,2,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Régen háromágú fonott, kerek perecnek nevezett töltetlen kalácsot sütöttek lakodalomra. (1,2,3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

A II. világháború után kezdtek rendszeresen lecsót készíteni. Paprikából tettek a legtöbbet, majd hagymát és pár szem paradicsomot. Tojással, rizzsel sűrítették. (1,2,3)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

A megkérdezettek szerint mindig is ettek nyers paradicsomot és paprikát. (1,2,3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A karácsonyi asztalra mákos és diós kalácsot tettek. (1,2,3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Igen, régen viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként.

b) Hány szélből készült?

4-6 szélből készült. (1,2,3)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az idős asszonyok még most is derékban rögzített szoknyát viselnek blúzzal. (1,2,3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Az asszonyok is szőttek vásznat a faluban. 1945 után szűnt meg ennek a gyakorlata. (1,2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Az idős asszonyok számára még most is „kötelező” az udvaron kívül a fejkendő viselete. (1,2,3)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

A 40-es évektől a 60-as évekig volt szokásban, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé helyeztek. (1,2,3)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

1910 körül télen a farsangi időszakban tartották a legtöbb esküvőt.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Böjtben és nyáron nem házasodtak. (1,2,3)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

1910 körül a vasárnap, 1960 körül a szombat volt az esküvő tartásának hagyományos napja. (1,2,3)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Régen mindkét fél házánál tartottak lakodalmat, mindkét helyen volt vacsora.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

(Mikor a menyasszonyért mentek is volt vacsora a lányos háznál és mikor a menyasszonnyal a fiús házhoz értek, ott is volt vacsora.) (1,2,3)

4.4.

1980 körül a lakodalmat nagykanizsai éttermekben tartják. (1,2,3)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

1910 körül az ún. pozsovicsok (hozzáértő férfiak) hívták meg a vendégeket a lakodalomba. Azon a héten csütörtökön és az esküvő napján járták sorra a házakat.

b) 1930 körül:

Most a jegyespár hívja meg a vendégeket, egyszer, ahova nem tudnak elmenni, oda csak meghívót küldenek. (1,2,3)

4.6.

A megkérdezettek nem emlékeztek arra, hogy a lakodalom során szándékolt cseréptörés lett volna. (1,2,3)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

Bocskából jöttek a cigány zenészek, bőgős, cimbalmos, prímás, hegedűs. A tangórharmónika 1945 után lép a zenekarba. (1,2,3)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Gyerekek jártak lucázni, december 13-án.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Bejöttek a házba és szalmára letérdelve elmondták a kotyolót: „Luca, Luca kity-koty, galagonya kettő, mind a kettő meddő, a kendtek lányának akkora csöcse legyen, mint a bugyigás korsó.” A szokás nem volt alakos. (1,2,3)

4.9. Regölés

Luca napjától karácsonyig jártak regölni a gyerekek, meg egy cigány férfi. A megkérdezettek nem emlékeztek a regölés szövegére. (1,2,3)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

A faluban alig volt öreglegény és most is talán csak egy-kettő ha van. (1,2,3)

4.11. X-el díszített tejesfazék

A megkérdezettek emlékeztek X-el díszített tejesfazékra. Összesen két X jel volt, a fazék egy-egy oldalán. Ezt is a fazekasok hozták, mint a többi cserépedényt. (1,2,3)

4.12

Nem ismertek tűzzel kapcsolatos szokásokat. (1,2,3)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Régen, Miklós-napon a gyerekek cipőjükbe ajándékot kaptak. Más szokásra a megkérdezettek nem emlékeztek. (1,2,3)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A betlehemes játék szereplői: öreg pásztor, pásztorok, angyal. (1,2,3)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendel volt az állatok védőszentje. (1,2,3)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Elvisz a cigány! Beletesz a zsákjába a Bogdán cigány! – mondták a rossz gyereknek. (1,2,3)

4.17. Diódobálás

Nem ismertek diódobálással kapcsolatos szokásokat. (1,2,3)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Emberfej formát (1), csipkebokrot (2,3) láttak a régiek a holdban.