Egervár

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Egervár, 1986. november
Adatközlők:	(1.) Zuggó Sándorné Zsigrai Erzsébet, 1905. katolikus
	(2.) Gál Imréné Horváth Terézia, 1901. katolikus
	(3.) Fülöp Józsefné Kovács Erzsébet, 1910. katolikus
Gyűjtötte:	Boronyák Ferencné
Wiki feldolgozás:	Kucsera Sándor
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Egerv%C3%A1r
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu keletkezéséről nem tudnak semmit. (1,3) Régen csak a templomig voltak házak. (2)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Mazzag, Gál, Péter, Rákóczi, Mátai. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nemzetiségiek a faluba nem települtek be. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem volt jellemző, hogy a faluból nagyobb számban elköltöztek volna, esetleg csak fiatalok, azok is a szomszédos városokban. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Saját falujukat nem hasonlítják más faluval. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu nem tartozik bele más tájegységbe, népcsoportba. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli tájegységről, csoportokról nem tudnak. (1,3) Csak közelebbi vidékről tud, pl. Vasvár, Gősfa. (2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem ismernek híres községeket. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nincs tudomásuk róla, hogy a falut valamikor csúfolták volna. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Gyakori volt, hogy más falvakból házasodtak. (2,3) Sok esetben szomszédos faluból kötöttek házasságot, Gősfa, Győrvár, Vasvár. (1)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

NA

b) Piacra:

NA

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A faluból leggyakrabban búcsúba jártak, Vasvárra, Szentlászlóra. (1,2,3)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

NA

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A faluból nem jártak el dolgozni, mert volt munka bőven helyben is. (1) Az uradalom földjére summásnak, cselédnek mentek el. (2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Főleg mezőgazdasági munkára jöttek a szomszédos faluból. A mozgás mértékét nem lehetett megállapítani, mert ez idénymunka volt. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A helybeliek eladásra nem készítettek vesszőkosarat, edényeket, stb. (1,2) Eladásra vesszőkosarat készítettek. (3)

a) kocsikasokat

Nem

b) vesszőkosarakat

Igen

c) szalmafonatú edényeket

Nem

d) szövőbordát

Nem

e) favillát

Nem

f) fagereblyét

Nem

g) faboronát

Nem

h) egyebet?

Nem

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Nem

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Csak boltban vásárolt cserépedényeket használtak. A készítés helyét nem tudták. (1,2,3)

1.16.

A faluba köszörűsök, fazekasok, meszesek jártak. (2,3) Lakhegyről (Zinger nevű fűszerárus járt a faluba). (1)

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A faluba köszörűsök, fazekasok, meszesek jártak. (2,3)

b) Honnan jöttek?

Lakhegyről (Zinger nevű fűszerárus járt a faluba). (1)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

A faluba köszörűsök, fazekasok, meszesek jártak. (2,3)

d) Mit árultak?

A faluba köszörűsök, fazekasok, meszesek jártak. (2,3)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek Gősfán, Lakhegyen volt nagyobb szőlőbirtokuk. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Kb. 20-25 évvel ezelőtt emberi csontokat találtak a templom körül. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Kb. 20-25 évvel ezelőtt emberi csontokat találtak a templom körül. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Fogadott ünnepe a falunak nem volt. (1,3) Régen, egy alkalommal elverte a jég a termést, és ezt a napot Sarlós Boldogasszonynak nevezték el. (2)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Először ritkábban használtak boronát, később egyre gyakrabban. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Közepes gazdaságokban a gabonát főleg kézzel vetették. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Gereblyés kaszacsapót használtak, de az időpontot nem tudta megadni az adatközlő. (2)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

A faluba használtak kévekötő fát. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

5-6 keresztet raktak össze egy sorba, ennek a neve: kepe. (2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe a tarlón a learatott gabona összerakva. (1)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele kb. 150-170 cm hosszú volt. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A II. világháború alatt a cséplőgéphez a gazda biztosította a munkásokat. (1,3) Állandó munkacsapat járt dolgozni. (2)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdina termelése a II. világháború után szűnt meg. (1,2) Az 1960-as években fejezték be a termelését végleg. (3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1965-70-es években lett általános a burgonya barázdába történő vetése. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénaszárítás munkamenetének első szakasza, kaszával rendbe vágták a füvet, megszárították, és kb. 2-szer forgatták, utána újból rendbe forgatták. Petrencébe rakták 3-4 m-es távolságba. Majd hazaszállították és boglyába rakták össze. (2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A takarmányt az istállóba vasvillával, srágon hordták. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

a) igaszög (2)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

Nem ismerték a fogalmakat. (1,3)

2.15.

Ha nem volt szalma, akkor használták almozáshoz a fák leveleit, általában ősszel. (1,2,3)

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

NA

c) Melyik évszakban?

Ősz

2.16.

Az 1930-as években használtak tartóláncot. (2)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekér munkaeszköz volt, főleg termény elszállításra használták, a kocsi parádézást szolgált. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A rúd hosszúsága egyforma volt. A szekér hossza attól függött milyen volt az áru. Ha sok volt a szekér tartalma, meghosszabbították a hosszát. (2) A szálastakarmányt szállító szekér hossza 3,5 m. (3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúdat a rúd végére erősített lánccal szorították le. (2) Ugyanezt a műveletet kötéllel végezték el. (3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája enyhén gömbölyített. (1) A lovaskocsi saroglyája erősen ívelt. (2)

2.21.

A vesszőből készült szekérkas formáját nem ismerték. (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Vonómarhát nagyon ritkán szoktak patkolni, csak akkor, ha letörött a körme. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

A becce nevet nem nagyon használták. (1,2,3)

a) indítják

a) Ne-e!

b) terelik jobbra

b) Jobbra: Neje!

c) és balra

Balra: Hajde!

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Kuc-kuc. Coca ne. (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi-pipi. Pityém ne. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a nevén szólították. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kender és len töréséhez tilolót használtak. (1,3) Kenderhez kendervágót, lenez lenvágót használtak, ezek az eszközök fából készültek. (2)

2.29.

Nem volt elterjedt a faluban a rokka használata, de legismertebb az álló rokka volt. (1,2,3)

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Az 1910-es években még csak a templomig voltak lakóházak. Egymástól elkülönülő házcsoportokról nem tudnak, aminek neve is lett volna. (1,2) Egymástól elkülönített házcsoportok voltak, igaz ez nem volt jellemző erre a vidékre, neve Lakhegy-Dénesfa. (3)

a) Hogy hívták ezeket?

Lakhegy-Dénesfa

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az 1938-40-es években lehetett elszórva látni 1-1 boronából készült lakóházat. De ezeket akkor le is bontották. (2)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A kéményt falba helyezték. A kérdés többi részére nem tudtak válaszolni. (2)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A régi házak általában úgy épültek, hogy a pitvarról egyszerre a konyhára nyílt az ajtó, onnét még kb. 2 ajtó nyílt, egyik a szobába, másik a kamrába vezetett. (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Nem tudnak arról, hogy a faluban volt-e keresztmestergerendás ház. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A rakott sparheltek az 1920-as években lett általános. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A kocka alaprajzú házakat a 40-es években kezdték építeni. Kb. 10 éve nem építenek egysoros házakat. (1,2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Régen nagyon sok házban a kemence úgy volt építve, hogy a konyhából fűtötték a szobát. (1,2)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét legtöbbször a konyha padlószintjére építették. (1,2) 10-20 cm magas padkára építették a kemencét. (3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Téglából épített, hézagosan rakott pajta és L alakú pajtát ismertek. (2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

A fazékkiszedő villát az a) pontban leírtak szerint használták. (1,2)

3.12.

Nem volt elterjedt a tarlórépa savanyítása, de egészbe káposztafejeket igen, ebből készítették a töltöttkáposztát. (1,2)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér házi sütése kb. 20 évvel ezelőtt szűnt meg teljesen. (1,2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Csillagos, hosszúkás stb. ki milyet tudott faragni, olyan kenyértartót használt. (1) Hosszúkás, két fából álló kenyértartót használtak, amibe kb. 5-6 kenyér fért bele és azt felakasztották a kamrába. (2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Igen, használtak dongás vajköpülőt. (1,2,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Vázlatrajzot nem tudtam készíteni, mivel ilyen szerszámmal nem találkoztam.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Ezen a vidéken nagyon ritkán fogyasztottak kását. (1,2,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Általában olyan formát sütöttek, amilyen forma volt a háznál. Kedvelt volt a fonott, és sima köralakú kalács. (1,2,3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

A lecsó készítésének módja általában nem különbözött, csak az arányok változtak. A családhoz igazodtak, hogy miből mennyit használtak. (1,2) Krumplit ezen a környéken egyáltalán nem használtak a lecsóba. (3)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Paprikát kb. 1929 óta, paradicsomot még régebb óta fogyasztanak. Nyersen 1942-től fogyasztják. (1) Paprikát, paradicsomot kb. 60 éve fogyasztanak. (2)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A karácsonyi asztalra cipót, töltöttkalácsot, kuglófot tettek. (1,3) Jézuska-kalácsot, bejglit tettek az ünnepi asztalra. (2)

3.22.

A férfiak viseltek ünnepre széles gatyát, de nem volt hagyománya. (1,2) Szinte egyáltalán nem használtak gatyát. (3)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Még most is hordanak derékba rögzített szoknyát. (1,2,3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Szőttek vásznat az asszonyok, de kb. 30 éve teljesen megszűnt. (1,3) Nem szőttek, hanem fontak a falubeli asszonyok. (2)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem tudnak arról, hogy valamikor is kötelező lett volna a fejkendő viselése. (1,2,3)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Nem volt szokás, hogy két ágyat párhuzamosan egymás mellé tegyenek. De még mindig van ilyen lakószoba. (1,2,3)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Általában ősszel tartottak legtöbb esküvőt, a nyári hónapokban csak elvétve volt 1-2 lakodalom. (1,2,3)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

1910-ben az esküvő tartásának napja vasárnap volt.

b) 1930 körül:

1960-ban már szombaton tartották az esküvőket. (1,2,3)

4.3.

A lakodalmat a lány szüleinél tartották. Természetesen néha volt kivétel, akkor a fiú házánál volt. A főétkezés este 10 órakor volt. (1,2,3)

4.4.

1980 körül a lakodalmat már nem háznál, inkább a várban, vagy a vendéglőben tartják. Kb. 3-4 éve van így. (1,2,3)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

A meghívás módja 1910 körül vendéghívó, 1980-ban a fiatal pár személyesen. (1) 1910 körül vőfény volt a meghívó, 1980-ban a fiatal pár vagy meghívóval. (2,3)

a) 1910 körül:

vendéghívó, vőfély,

b) 1930 körül:

személyesen, fiatal pár, meghívó

4.6.

A lakodalmak során nem volt szokás a tányér és cseréptörés. (1,2,3)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

Régen a győrvári cigányok játszottak a lakodalomban, általában hegedűsből és harmonikásból állt a zenekar. Pár éve (kb. 10) már nem cigányok játszanak, haem tánczene kíséri a lakodalmat. (1,2,3)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

lucázás december 13-án

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

A gyerekek beöltöztek és sorba mentek minden házhoz, elmondták a mondókát, és általában mindenhol kaptak valamit. Kb. 15 éve ez a szokás teljesen megszűnt. (1,2,3)

4.9. Regölés

A regölés a faluban nem volt szokás. (1) A faluban szilveszter előtt volt a regölés, 1940 körül teljesen megszűnt ez a szokás. Általában idős asszonyok regöltek. (2,3)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

A faluba 5-10 öreglegény mindig volt. (1,2,3)

4.11. X-el díszített tejesfazék

Nem volt ismert a faluban az X-el jelölt tejesfazék. (1,2,3)

4.12

Nem volt szokás bármilyen tárgyat meggyújtani, nem ismernek ilyen fajta hagyományt. (1,2,3)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

December 6-án (Miklós napján) a faluban nem volt szokás, hagyomány. (1,2,3)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A betlehemes játék szereplőinek neve: Gáspár, Menyhért, Boldizsár, Szent József (3)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Az állatok védőszentjeként Szent Mártont és Szent Vendelt tisztelték. (1,3) Szent György nem az állatok védőszentje volt, a tavasz első napjának a nevéhez fűződik. (2)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Régen a kisgyermekeket kéményseprővel, bottal, boszorkánnyal szokták ijesztgetni. (1,2,3)

4.17. Diódobálás

A faluban nem volt szokás karácsony este diódobálás. (1,2,3)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Régen a falusiak a holdba fát vágó embert, tüskét vágó embert és üstökös csillagot láttak. (1,2,3)