Dióskál
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 2014.Február |
| Mikrotáji kutatás: | Dióskál, 1922. Szeptember |
| Adatközlők: | |
| Czoma István, 1904, Dióskál, római katolikus, Dióskál, Rákóczi u. 36. | |
| Ács Zsigmond, 1919, Dióskál, római katolikus, Dióskál, Rákóczi u. 15. | |
| Ács Zsigmondné Zsigovics Ilona, 1923, római katolikus, Dióskál, Rákóczi u. 15. | |
| Gyűjtötte: | Szabó Zoltán, Juhász Katalin |
| Wiki feldolgozás: | Kőrösi Dalma |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Sok dió termett mindig a községben.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Deli, Szladovics, Egyed, Nagy.
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem. Csak 3-4 cigány család pár éve.
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A fiatalok a 60-as évektől nagyobb számban költöztek a városokba.
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Orosztony, Kerecseny. Egeraracsa, Zalaszentmárton. Hasonló a gazdálkodásuk.
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Zalaiak.
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem tudnak ilyesmiről.
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Az újlakiak keresztbe vitték a létrát az erdőben. Zalavár. A berekbe van egy régi templom. Pusztaszentegyházán a hegy tetején van egy templomrom. Tégla van a földben is.
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Dióskált Mákoskálnak csúfolták. Keresztbe viszik a létrát, mint az újlakiak.
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Egeraracsáról, Rjkról, Tüttösről, Orosztonyból házasodtak. Innen nagy tömegben feleséget nem vittek.
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Pacsa, Zalaapáti, Keszthely
b) Piacra:
Piacra nem jártak
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Rokonokhoz
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsúszentlászló, Vasvár
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
50-60-an Somogyba, Fejér megyébe jártak summáskodni.
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
„Csépűnyi, aratni vendek jöttek.” Másokhoz nem jöttek.
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a
b) vesszőkosarakat
Egy-két szegény ember fűz kosarat, de csak a falubeliek számára.
c) szalmafonatú edényeket
n.a
d) szövőbordát
n.a
e) favillát
n.a
f) fagereblyét
n.a
g) faboronát
n.a
h) egyebet?
n.a
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Gelencséresek jártak, vagy vásáron vették.
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Bosnyákok, árultak, edényfoltozók, drótostótok, Meszesek
b) Honnan jöttek?
Keszthelyről, Sümegről.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Lsd.: a pont.
d) Mit árultak?
kést, borotvát, ill ami a nevükből kikövetkeztethető.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Más községekből csak az ideházasodottaknak volt itt szőlője.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
zőlőhegyek: Pogányvár, Szegfalu, Ungi hegy, Kálhegy.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A mostani temető, a zsidótemető és volt a „Pakonyai” temető, ahová a hegyiek temetkeztek.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Vendel és Anna.
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
1920 körül kedzték a gazdagabbak ily módon összekapcsolt vasboronákat használni, a szegényeknél csak faborona volt.
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A jómódú 20-30 holdasoknál géppel.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A többiek kézzel.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A c) típusú „takarittó”.
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem.
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
18 kéve volt egy kereszt. 10-12 keresztet, de előfordult, hogy csak 4-5 keresztet raktak egy kepébe.
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Meghatározatlan számú kereszt, a mennyiséget keresztben adták meg.
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
155 cm. (Megmértük)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A gazda állította össze.
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Közelre villával, távolabbra petrencével. Elevátor csak 1935 után volt.
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Háború után megszűnt, előtte is csak a kertben termesztettek.
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Csak bokorba.
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Kaszálás, forgatás 2x-3x petrencébe gyűjtés. 5-6 petrence volt egy szekérre való. Az állványon való szárítást nem ismerték.
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Kaszával metszettek ki egy darabot, villával hordták be.
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
főfa, igavonó
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
berják, vonószeg, igaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
nyakszeg, igaszeg
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
A szegényebbek, vagy mások is, ha kevés gabona termett.
c) Melyik évszakban?
n.a
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Használtak tartóláncot a szügyre erősítve.
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér, amit tehenek húsnak, nem volt rajta „gyoho” (ami a rudat fenntartotta). A kocsin, amit ló húzott, volt ilyen.
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
4 m volt a hossza. Volt hosszúoldal is, meg vendégoldal is.
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Elől lánccal, hátul csigával, kötéllel és lapickával.
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt.
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Nem sok volt a faluban, az is a b) formájú.
b) Használtak-e kettőt is?
n.a
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Amelyik „fúrt”, vagy csámpás lett, azt patkolták, de egyébként nem szokták.
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter.
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Né! Hahe! Ne! Na mehetsz!
b) terelik jobbra
jobbra: Hí!
c) és balra
balra: Hajde!
Becce = kisborjú
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne, ne, ne!
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pis, pis, pis! Pi, pi, pi! Csirkének. Ne, ne, ne! Tyúkoknak.
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Gyere ide! + a neve. Idősebbek: Eszne!
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tiloló.
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Az a) típust.
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
Alsókál, Fölsőkál, Pakonya. (3-4 ház)
b) Miért volt így?
n.a
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Lakóház nem volt. 1910 körül szűnt meg a sövényház.
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Kb. 1930-tól már szinte minden háznál cilinderkéményt, mászókéményt építettek. Előtte csak a padlásra ment fel a füst.
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Mindegyik ajtó a pitarba nyílt. 1930 után kezdték a helyiségeket egybenyitni, amikor egyidejűleg a füsttelenítést is megoldották.
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Szerintük volt, de elég zavarosan beszélnek róla, tehát bizonytalan.
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Még az első világháború előtt. Nem tudják, mikor, de még a hegyen 1940 körül rakott sparhelteket építettek.
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A háború után vált általánossá.
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Csak kályhára emlékeznek.
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
40-60 cm-es volt a padka.
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Csak téglalap alaprajzú volt.
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Ruhával. Az a) típust ismerik.
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Csak szeletelve. Mások Tarlórépát egészben és szeletelve is, de nem törköly között.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Káposztát csak gyalulva. Mások Csak szeletelve.
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Az ötvenes évekig. Utána már nem volt elég gabona.
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Főleg az a) típusút, de ismerik a b)-t is.
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Legtöbben ezt használták.
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Kővel törték. Másnak nem volt.
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinából csak levest, kását főztek.
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Az a) formájút és patkót. Kuglófot is sütöttek.
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Gyerekkorában már evett. Arányok: 10 paprika, 4-5 paradicsom, egy fej hagyma. Héjában főtt krumplit adtak hozzá kockára vágva, vagy összetörve. Külön étel a tojásos paprika.
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Volt, akinem ette se a paprikát, se a paradicsomot. Mások már gyerekkoruktól eszik.
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Mákos és diós kalácsot, másnap pedig kenyér helyet ették a töltetlen kalácsot.
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Többen hordtak, volt egy gazdag is, aki télen-nyáron abban járt. 1935-ben halt meg az illető. Gyerekkorukban egy-két idős ember még hordott gatyát.
b) Hány szélből készült?
Nem tudja, hány szélből készült.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
A harmincas-negyvenes években még ez volt az általános. Varrónő is volt a faluban, aki értett ezek varrásához, de már akkor is akadt, aki polgári ruhát viselt. A háború után egyre inkább csak az öregasszonyok jártak ilyenben.
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Nem volt jellemző, bár egy-két háznál még szőttek, jobbára takáccsal szövették a szükséges vásznat.
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
A harmincas-negyvenes években már sokan jártak kendő nélkül. Tömegesen a háború után vetkőztek ki.
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Az ötvenes évekig.
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Ősszel és farsangkor.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
A többiben.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
vasárnap
b) 1930 körül:
szombaton
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Két helyen tartották.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
Ott volt a főétkezés, ahová a fiatalok költöztek, de a másik háznál is maradtak vendégek.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
A zenekar mindig ott volt, ahol az ifjú pár.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
n.a
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Kuszori hívta a vendégeket. Jó tréfás ember kellett erre a szerepre. Csütörtökön és vasárnap járta körbe a meghívottakat.
b) 1930 körül:
Az ifjú pár invitálja a lagziba a vendégeket, nyomtatott meghívó is készül.
4.6.
Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Cigányzene volt. Egeraracsán 3-4 banda is volt, onnan hívták a zenészeket.
b) Milyen hangszereken játszottak?
A zenekar összetétele: hegedűs, brácsás, bőgős, cimbalmos és esetleg fúvós (klarinét, vagy trombita!).
c) Hány főből állott a zenekar?
5
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
n.a
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
December 13-án.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
December 13-án jártak a fiúgyerekek kotyolni. Fadarabra, vagy bakra állva kiabáltak be az ablakon. A szövegre csak töredékekben emlékeznek: „Luca, Luca kitty-kotty, Gelegenye három, a pálinkát várom... A maguk tyúkjuk annyit tojjon, mint az égen a csillag, földön a fűszál! A maguk disznajának akkora szalonnája legyen... A maguk lányának akkora csöcsi legyen, mint a bigyigás korsó! A maguk lányának akkora segge legyen, mint a kemence szája!” Ha nem engedték be őket: „Egy csirkéjük legyen, a’ is vak legyen!”
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Karácsony és újév között.
b) Meddig élt ez a szokás?
A hatvanas évekig jártak.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
Szövegtöredékek: „Haj regö rajta, Megadta az Uristen Ennek a gazdának... Adjhon az Uristen Ennek a gazdának Két szép ökröt, Rengős pengős szekeret, Aranyos ostornyelet...” Összeregölés is volt. 5-6 legény járt láncos karókkal.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
3-4 van (1000-ből).
4.11. X-el díszített tejesfazék
Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Nem.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
Nem.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Alakoskodás nem volt, a harmincas évek végétől a gyerekek kaptak valami ajándékot.
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Nagyobb fiúk jártak. Szereplők: király, Mária, pásztorok, angyalok.
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendel az összes állaté. Egy darabig tartották is.
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Róka, kankas (farkas). Mumus, cigány.
4.17. Diódobálás
Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
„Egy ember ott üldögél a Holdba’. Fát lopni ment és annak van ott fönn a képtye. Mondásba’ volt.”
