Damonya
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 2014.Február |
| Mikrotáji kutatás: | Damonya, 1990. október |
| Adatközlők: | |
| Rózsa Antal (1911), Damonya | |
| Takács Ferenc (1906), Damonya | |
| Farkas Józsefné (1915), Damonya | |
| Gyűjtötte: | Kordé Tünde |
| Wiki feldolgozás: | Kőrösi Dalma |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu keletkezéséről nem tudnak. A falu keleti része mindig megvolt, a felőszert az I. vh. után parcellázták ki. Nem messze esik a Kukucsa-major.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A régi családok kihalóban vannak. Legősibb családok: Pataki, Horváthok, (seckavágó horvátok), 1848 után telepedtek be a Vargha, Takács, Végh család.
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A faluba nem volt betelepülés. A cselédség vándorolt egyik uraságtól a másikig.
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem volt kitelepülés. A II. vh. alatt néhány ember kint maradt Burgenlandban. Házasság révén kerültek el emberek a faluból.
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Leginkább Chernelházát, Mesterházát, Górt, Répceszentgyörgyöt érzik rokon falvaknak. A hasonlóságot nem tudják magyarázni; „ehhez a körzethez tartoznak”, „ollan fajta népek lakják”.
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu valaha Sopron megyéhez tartozott, a Répce patak volt a határ. Répce-parti falvak a következők: Szakony, Csepreg, Bük, Gór, Bő, Damonya, Chernelháza, Répceszentgyörgy, Hegyfalu.
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem tudnak szomszédos tájegységről.
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Chernelházán laktak a Chernel-uraságok. A kastélyt néhány évvel ezelőtt hordták szét végleg. Bükön laktak a gyári nagyurak. Simaságon lakott a Horváth-uraság. A faluban (Damonya) laktak a Végh kisasszonyok.
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Chernházadamonya – belefér egy zsomborba. „Kónyban mindig nőtt fű a templom tetején. A kónyiak kitalálták, hogy felhúznak egy bikát, legelje le. A bika megfulladt. Azóta kiabálják a kónyiaknak: Huzzátok a bikát!”.
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Házasodtak más falvakból is. Főleg Bőből, Mesterházáról, Répceszentgyörgyből, Górból. „Elveszik a csúnya lányt a jussáért”.
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Vásárba Répceszentgyörgye, bőbe, Hegyfaluba jártak. Évente 2-3 alkalommal volt országos kirakodó- és állatvásár.
b) Piacra:
Piacra ritkán jártak. Szombathely, Sárvár viszonylag messze esik. Az asszonyok azért néha elmentek Szombathelyre, Sárvárra, Csepregre. Vásárolni nem a piacon, hanem a vásáron szoktak.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Búcsúba a környező falvakba jártak: Bő – Szent Imre (november 5.) Gór – Szent Kereszt (szeptember 15.) Hegyfalu – Szent Kereszt (szeptember 15.) Simaság – Magdolna Sajtoskál – Péter-Pál Tompaládony – szeptember első vasárnapja Lócs – Kisasszony Bük – Kelemen
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Kiscellbe, Vasvárra jártak. Szombat este indultak gyalog, ott töltötték az éjszakát, vasárnap indultak vissza.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A faluból nem jártak vidékre dolgozni. A cselédség dolgozott a cukorgyári földekeken.
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Summások jártak dolgozni az uradalomba, de a nagygazdák is fogadtak 1-1 embert. „Vendek jöttek 6 hónapra”. „A szerb határszélről jöttek, „csetnikeknek” hívták őket.”
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a
b) vesszőkosarakat
n.a
c) szalmafonatú edényeket
n.a
d) szövőbordát
n.a
e) favillát
n.a
f) fagereblyét
n.a
g) faboronát
n.a
h) egyebet?
n.a
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
Bognár, kovács volt az uradalomban. A parasztember saját szükségletre télen elkészített mindent.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
„Zalából valahonnan”, ill. „Valahonnan Pest felől. Veszprémből”.
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Cigányok járták a falut, Állatkereskedők vásároltak, Tyukászok is jártak.
b) Honnan jöttek?
Burgenlandból, Sopronból jöttek.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Lsd.: a pont
d) Mit árultak?
Ollót, borotvát köszörültek, esernyőt javítottak, disznót, marhát, baromfit, tojást.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Szőlőhegye nincs a falunak, csak lugasok a házaknál.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Más határban sincs szőlője a falubelieknek.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A chernelházi régi temetőt már rég lezárták. Néhány éve fölszántották. A damonyait most zárták le. Chernelházán nyitottak ujat.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Az erdő szélén találtak embercsontokat, állítólag ide temették valaha az erdészeket.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Szent Vendel a búcsú védőszentje a faluban. Régen nagy marhavész volt, ennek emlékére fogadták.
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Két-háromlevelű boronát használtak, egy lóval vontatták. Valaki egyet használt, de ez olyan széles volt, mintha kétlevelű lett volna.
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
10-15 % vethetett talán kézzel.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Szinte mindenki vetőgéppel vetett.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Mindhárom fajtát ismerik. Az „a” és a „c” használata általános. Az előbbit kaszagráblának, az utóbbit tarógereblének hívják. A „grábla”, „gereble” egymás helyett is állhat.
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
A kévekötőfa használata általános volt.
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
20 kévéből állt a kereszt. Egy lábban 10 kéve volt.
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepében meghatározatlan számú kereszt volt. Függött a földtől és a terméstől. Mértékül a keresztet vették. Egy kataszteren 20-25 kereszt termett búzából.
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
130-150 cm-ig terjedt a csép nyele. Használója magasságához igazodott.
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Eleinte besegítettek egymásnak. Később Bükön volt 2 gép, ez már állandó személyzettel működött.
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal. Volt már elevátor is a faluban. Az uradalmakban mindenhol elevátort használtak.
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Nem termeltek hajdinát.
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1925-30 között kezdték a krumplit eke után vetni, minden második ekehajtásba tettek. A háború alatt lett általános, így a három napos munka félnaposra rövidült. Főleg az vetett így, akinek erő fogata volt.
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A füvet rendre vágták. Volt aki elhintette, volt aki nem. Ha nem hitették el, akkor széjjelrázták. Egyszer forgatták. Jó időben 2-3 nap múlva boglyába rakták.
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Puttonykosárral, bakszekéren hordták.
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
Igafőfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
Igaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
Igaszeg
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
„Volt eset rá, hogy összegereblézték az erdőn.” „Mi nem annyira, inkább a bőiek.” Akáclevelet használtak, mert a nagy levélen elcsúszik az állat.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a
c) Melyik évszakban?
n.a
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Használtak szügytartóláncot is és nyaklót is. A két szerszámot időben egymás mellett használták.
b) Melyik mód régibb, újabb?
Hogy melyik a régebbi, arra nem tudtak válaszolni.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
„Kocsival az uraságok jártak, kétüléses volt.” Kisszekere már volt a parasztembernek is. Kocsikassal használták. Lakodalomra parádés szekeret használtak.
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
5-7 m is volt a hosszú nyújtós oldal. 13 keresztet is tettek rá.
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Rudazókötéllel. Duplán átdobták a nyomórúdon, a végét az oldalvéghez kötötték, amibe szögek voltak beverve.
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Használtak saroglyát. Egyenes és enyhén ívelt is volt.
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A II. vh-ig használtak kocsikast, egyet is, kettőt is. Főképp, ha mentek valahova. Kukorica, krumpli szállításhoz deszkás szekeret használtak.
b) Használtak-e kettőt is?
Igen.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Az első két lábát patkolták.
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséternek.
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Na, menjetek. Indulj
b) terelik jobbra
Jobbra – Hejsz
c) és balra
Balra – Hikk ide
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca-ne-ne-ne.
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi-pi.
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Nevén.
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Nem termelek kendert, lent csak kevesen.
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
A válaszok bizonytalanok. az „a” és „c” fajtát látták a faluban.
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
A Kukocsa-major esett távolabb a falutól. Malom volt a Répce partján. Egyéb elkülönülő házcsoport nem volt.
b) Miért volt így?
n.a
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Sem borona-, sem sövényfalu ház nem volt. Az utolsó tömésházakat az 1965-ös nagy árvíz mosta el.
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Zárt kémények 1920-ban már voltak. Eddig tudnak az emlékezetben visszamenni. A füstöskonyhákat elbontották, „kidobtak mindent”. A kéményt a fal mellé és a falba is építették.
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A legrégebbi házaknál a konyhából nyílt a szoba. A kamrának lehetett külön bejárata, de nyílhatott a konyháról is. A bejárati ajtó a tornácról nyílt, vagy egyszerre az udvarról.
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt kereszt-mestergerendás ház.
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Az 1910-20-as években már volt rakott sparhelt.
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
30-40 esztendeje lett általános.
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem emlékeznek rá, hogy lett volna ilyen kemence.
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyha padlószintjére.
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
A pajták téglalap alapúak voltak. Sövényből fonták a falukat. A zsuppos pajták fala deszka volt. Egy vagy két polvakutyójuk volt.
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem tudnak ilyen villáról.
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
A répát lereszelték.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
A káposztát is lereszelték. A fejes káposztát a spájzban, a földön tartották.
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Az 50-es évek végéig még sütöttek háznál kenyeret.
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Az „a” és a „c” fajta kenyértartó fordult elő a faluban. A „c”-t tartják a régebbinek.
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak kétfülü dongás vajköpülőt. 7-8 literes volt, 50-60 cm magas.
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Hajdinát nem termeltek, kölest igen, de ezt az állatokkal etették meg.
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinát nem termeltek, a kölest az állatokkal etették meg.
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Hármas fonású hosszú kalácsot. Lakodalomra „kalikót” sütöttek. 9 tésztából fonták kör alakba.
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Lecsót régen nem ettek. A 40-es években kezdték. Az idősek most sem eszik.
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
A paprikát mindig megették nyersen. A paradicsomot csak jóval később. A kérdezettek gyerekkorukban még nem ették a paradicsomot.
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Mákos, diós kalácsot és bejglit.
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
„Az I. vh. után még ment egy darabig.” Ünnepre már csak ritkán vették fel. Az ő szülőjük még hordta. Az utolsó ember a 60-as évekig felhúzta nyáron.
b) Hány szélből készült?
n.a
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Édesanyjuk még félszoknyában jártak. Az ő korosztályuknak már egyberuhája volt. Az idős asszonyok még hordták a háború után.
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Háznál csak fontak. Megszövetni a takácshoz vitték.
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Nem volt ilyen szigorú tilalom.
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Az idős családoknál az ágyak most is egymás mellett vannak a szobában.
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Farsangon tartották a legtöbbet. Húsvét után egész nyáron, Adventig tartották.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Adventen és böjtön nem tartottak.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
A válaszok bizonytalanok. Valószínű hétköznap tartották, de említik a hétvégét (szombat) is.
b) 1930 körül:
Szombaton.
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lányos háznál tartották a lakodalmat. Nyáron sátor alatt, télen a házban. A lakodalom estefelé kezdődött és másnap reggelig tartott.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A vacsora volt a főétkezés.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
A kocsmában tartják.
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
10-15 éve nem tartják otthon a lakodalmat.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Vendéghívó, vőfény hívott. Szalagos bottal járta a falut a lakodalom előtt 1-2 héttel. Ketten voltak.
b) 1930 körül:
Menyasszony-vőlegény hív.
4.6.
Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem volt ilyen szokás.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Pósfán, Csepregen, Bükön, Sárváron voltak cigány muzsikusok, onnan hívták őket.
b) Milyen hangszereken játszottak?
2 hegedű, bőgő, cimbalom, síp.
c) Hány főből állott a zenekar?
A létszám változó a zenekaroknál. Volt 8-10 fős banda, de általában 4-6 ember játszott együtt. Voltak 2-3 tagú bandák is.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
A tangóharmónika 10-15 éve jelent meg e zenekarban.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Igen.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
A lucázást két korosztály űzte. A gyerekek reggel jártak, ajándékba almát, gyümölcsöt kaptak. A legények Luca estéjén mentek. Sokat komiszkodtak. egész bálákat vittek magukkal. Eltömték a bejárati ajtót, leszedték a kapukat, szétszedték a szekereket. Másnap az egész falu szalmás volt. A gazdaasszony a szalmát a tyúkok alá tette. „Szabad-e lucázni?” „Luca-luca kitty-kotty Tiktek-lúdtok tojjanak (v. Tiktet-lúdtok üllősek legyenek) Olyan hosszú kolbászok legyen, mint a falu hossza! A tyúkok annyit tojjanak, mint égen a csillag! Szalonnájuk olyan vastag legyen, mint a mestergerenda! Annyi zsírjok legyen, mint kútban a víz! Annyi pénzek legyen, mint pelvakutyóban a pelva! Lányoknak akkora csöcse legyen, mint a bugyogakorsó! Akkora segge legyen, mint a kemence szája!” Ha nem engedték be őket: „Egy csibéjek legyen, az is vak legyen!”
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
A legények Karácsony este jártak regölni.
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
Lsd.: a pont.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
A legények Karácsony este jártak regölni. Ünneplő viseletben voltak. A házba nem mentek be, csak az udvarig. Ha bátor volt a lány, ő adta oda a pénzt a legényeknek. „Eljöttünk, eljöttünk Szent István szolgái, Régi szokás szerint szabad megtartani. Ej regö-rejtem, regö-regö-regö-rejtem. Amoda is mondanának egy szép leányt, kinek neve volna, Horváth Erzsi volna. Ej regö-rejtem... Amoda is mondanának egy szép legényt, kinek neve volna Kiskereki Árpád volna Ej regö-rejtem... Regöljük a gazdát, vele az asszonyát Ej regö-rejtem... Szegen van a zacskó tele van húszassal Fele a gazdáé, fele a regösöké.”
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Régebben több volt az öreglegény. A férfiak 27-28 éves korig legénykedtek.
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
A férfiak nem emlékeznek. A sárvári vásáron vettek keresztes tejesfazekat.
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem volt ilyen szokás.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
Nem volt ilyen szokás.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Mikuláskor 2-3 legény járt együtt, de volt több banda is. Rongyos ruhát, szőrme katábot húztak. Álarcot viseltek. A gyerekeket ijesztgették. Volt olyan ház, ahol eldugták őket a Mikulások elől.
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Vidéki gyerekek jártak betlehemezni. 2-3 gyerek járt Rábapatyról. A 30-as években megszűnt. a szereplőkről nem tudnak.
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
„Szent Vendel az állatok patrónusa.”
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
„Elvisz a Kankus!” „Gyűnnek a rókák farkasok!”
4.17. Diódobálás
Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem volt.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Rőzsevágó embert.
