Dabronc

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	2014.Február
Mikrotáji kutatás:	Dabronc, 1992. július
Adatközlők:
Hokhold Jánosné, 1910
Kelemen Anna, 1908
Kolics János, 1908
Gyűjtötte:	Schvarcz Éva
Wiki feldolgozás:	Kőrösi Dalma
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Nem ismernek hagyományt a falu keletkezéséről.

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Takács, Hokhold, Bódis, Csalló, Mékli, Bakos. Arany, Szunics, Csizma. Pál, Horvát, Csalló, Simon.

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem volt ilyen.

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem volt ilyen eset.

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nincs hasonló falu, Zalaerdődön a tájszólás is más. Gógánfa, Hetyefő, Ukk, Zalaerdőd. „Mind egyformák vagyunk.”

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tudnak róla.

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak róla.

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tudnak róla.

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A dabronciak a „köduszók”, egyszer át akarták úszni a ködöt, azt gondolták, hogy folyó. A zalaerdődik nem annak az embernek adták el a makkot, akinek ígérték, s az az ember azt mondta nekik, hogy szedjenek cserebogarat, majd megveszi azt. Az erdődiek sok-sok cserebogarat gyűjtöttek tavasszal, az az ember meg nem jött el érte. Ezért szokták ugratni az erdődieket azzal, hogy cserebogár mártást főznek búcsúra. „Gógánfán, Gógánfán, óbort isznak szoldával, csolkolóznak Olgával.”

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Batik, Szemenye, Bögöte. Zalaerdődről nem hoztak asszonyt, az ottaniak inkább egymás között házasodtak. Hoztak asszonyt majdnem minden faluból. Óhíd, Szigliget.

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Sümeg (Erzsébet nap, Nagy hétfő), Jánosháza (minden hónap első szerdáján), Tapolca, Türje (4-5 vásár volt itt egy évben).

b) Piacra:

Jánsoháza, Sümeg

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Rokonsághoz, az egész környéken. („Olyan helyen kujtorogtunk, ahol nem ismertek.”

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümeg (Mária napja, Jézus szive), Vasvár (Nagyasszony), Cell (valamilyen Mária ünnep).

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Ötvösre, Dergecsre summásnak. Volt aki elkötelezte magát és örökbe kapott földet. Kapálni mentek napszámba, de legföljebb csak egy hétre.

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Helybélieket vették föl szolgálónak, de más falvakból is fogadtak cselédeket, napszámosokat. Ukkiak is szolgáltak itt. „Két-három szolgálót mindenki fogadott magának.” Aratás idején jöttek a legtöbben, de vettek föl szolgálókat marhák, lovak mellé is.

1.14.a.) Készítettek-e a helybeliek eszközöket, szerszámokat eladásra más faluban:

Télen fontak másoknak a részére is: Nagy László, Nagy Gyul. Bódis József valódi vesszőfonó volt, a börtönben tanulta meg. Mindenki megfonta magának ami kellett, akadt, aki eladta. Megcsinálták maguknak, vagy kaptak fizetség nélkül, ajándékba.

b) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Megoszlanak az adatközlők: a.) Sümegi és tüskevári edényeket vettek. b.) Minden szombaton délelőtt jöttek a vándorárusok. c.) Sümegen vették a havi vásárban.

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

cserepes drótostót vándorköszörűs meszesek paprikások

b) Honnan jöttek?

drótostót – Tüskevár, Jánosháza meszesek – Sümeg paprikások – Szeged környékéről

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Lsd: a pont

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Türjén volt szőlőhegy, ott volt több embernek is szőleje. Gógánfán, Meggyesen volt házasság miatt. Erdődön volt házasság miatt.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Mindig egy volt, most is ugyanaz van.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

„Korela” (kolera) augusztus 6-án, erre a napra mindenki egészséges volt a faluban. Nem tudják, mikor volt ez a járvány.

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Módosabbaknak 2 levelű boronája volt. Közepes gazdáknak fa boronája volt. Többen használtak vasboronát a közepes gazdaságokban, mint fát.

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A legtöbben kézzel vetettek.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

4-6 gazda vetett géppel.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Aratókaszát.

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem.

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Megoszlanak a válaszok: a.) 10 + pap b.) 12 + pap c.) 20 + egy keresztláb

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Az összerakott kereszteket hívták kepének: 7-8 kereszt Volt, hogy 10-et, vagy 13 keresztet is egybe raktak

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

Legalább 150 cm, de legfőképp azt vették figyelembe, hogy milyen magas az ember, aki használja.

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat járt.

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Mindegyik mást mond: a.) Nyárs. b.) Szalmahordó rudat használtak, két ember vitte. 2 db kb. 5 m hosszú rúdról van szó. c.) Nyársat nemigen használtak a pajták miatt, 2 póznát dugtak a szalma alá, két ember vitte.

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az egyiknél a TSZ előtt termeltek hajdinát, egy kereskedő elvitte mindig.

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Már az adatközlők gyerekkorában is vetettek eke után, de nem mindenki. Akinek kisebb földje volt, az kapával vetette.

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Az egyiknél: Renden forgatták, petrencébe hordták. A lucernának 3 lábú állványt készítettek, azon szárították. Az állványon kifelé álló ágak is voltak. A másiknál: Renden forgatták, petrencébe rakták. A lucernának „olik-olik csinát” 4 lábú állványt. A harmadiknál: Renden forgatták a kaszálás után 2 nappal, majd boglyába vagy petrencébe hordták.

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával, kosárral, istállóruhával.

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

n.a

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

n.a

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

Isaszeg.

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ha száraz a levél. Sokan használták. Cser és tölgy levelét. Akácfa levelét is használták, „levelesnek” hívták, tavasszal szedték össze, ha már megszáradt. Szokták mondani ilyenkor: „Csak fújna egy jó kis böjti szél!”

c) Melyik évszakban?

Ősszel, tavasszal.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A szügyellő bőrből volt, kapcsoltak hozzá rúdtartóláncot.

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Csak a rúdban volt különbség. Szekér elé marhát, kocsi elé lovat szoktak befogni. Személyszállításra inkább a lovat használták, mert gyorsabb volt és messzebbre tudott menni. Volt a faluban hintó is.

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A hosszúszekér 4-5 m volt. Használtak vendégoldalt, de volt, aki nem.

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Megoszlanak: a.) Kötél, csiga, „fadarabok”. b.) Kötőfa, rudazókötél, soknak volt csiga. c.) Kötél, csiga, lapocka.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Kissé ívelt.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Az oldalai ferdén álltak, az eleje nem volt befonva, az oldalai 60-80 cm magasak voltak. Az oldala ugyanolyan magas volt, mint a hátulja. Az eleje nem volt befonva, csak hátulja és az oldalai.

b) Használtak-e kettőt is?

n.a

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Csak a beteg körmöt.

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter.

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

hajsz ne!

b) terelik jobbra

hajsz ne! í!

c) és balra

hajsz! curik!

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Hücs ne! Cocám ne! Koca ne!

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi! Kis csibéknek: pipi! Tyúkoknak: tyutyu!

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Név szerint.

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervágó és kendertörő kézzel mozgatták.

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) típus

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

Csak egy kereke volt a rokkának.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Dergecs puszta Gógánfa irányában. Ötvös.

b) Miért volt így?

n.a

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A falu mindig itt volt.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Nem emlékeznek ilyen házakra.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Az új kémény a falba került.

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Folyosóról, külön bejárata mindegyik helyiségnek.

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Igen, voltak ilyen házak, de már nem állnak.

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Megoszlanak a válaszok: a.) 1922-ig volt rakott sparhelt az ő konyhájukban. b.) Csak arra emlékezik, hogy kevés ilyen volt. c.) „A háború előtt kiment a divatból.” Az apja fiatalságában volt általánosan használatban.

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Megoszlanak a válaszok: a.) 12 éves kora óta építenek hajtott házakat. b.) Háború előtt már voltak hajtott házak. c.) Hajtott házban született.

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Volt ilyen.

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

60-70 cm magas patkára épült.

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Hosszú pajtát építettek a faluban, téglalap alaprajzú volt. Esetleg fészert építettek hozzá, de többnyire semmit.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem volt ilyen eszköz.

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Répát reszelve savanyították.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Káposztát gyalulva savanyították.

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Megoszlanak a válaszok: a.) A TSZ szervezése után szűnt meg a sütés. b.) Volt, aki még az 1960-as években is otthon sütötte a kenyeret. c.) „A háború után 9 évvel.”

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

b) típusú, és a) típusú.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Igen, használták, 1 füle volt, vagy 2 füle volt, de volt aminek egy se.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Nem használták.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Nem.

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Megoszlanak a válaszok: a.) a) típusú fonott kalács, kelt perec. Búcsúra: cukor perec, lakodalomra: főtt perec. b.) a) típusú fonott kalács, főtt perec, cukor perec, kuglóf. c.) a) típusú kalács, kuglóf

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Mindig megették, tettek bele zsírt, hagymát, paradicsomot, paprikát. Ezenkívül mindenfélét, mindenki a saját szája íze szeirnt. Pl. rizs vagy kolbász. Elsősorban ezeket, ma már tojást is.

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Mindig megették.

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Kalács, rétes. Kakaós piskóta, diós szelet, ragasztott karika: linzer, mézes Piskóta, cukros perec, főtt perec.

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Két embert látott a faluban régen, akik még ünnepre is fölvették. Gyerekkorában látta az öregeken a széles gatyát, azok tavasztól őszig abban jártak.

b) Hány szélből készült?

n.a

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Megoszlanak a válaszok: a.) Volt, aki még 1950-ben is abban járt. b.) 1930-as évek derekán már egyberuhát hordtak inkább a nők. c.) Az anyjának még bő szoknyája volt.

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Az asszonyok a mihályfai és a türjei takácsokkal szövettek.

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Kb. 20-30 éve nem hordanak az asszonyok fejkendőt, csak az idősek.

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Volt ilyen szokás, nem tudják mikor jött divatba, hogy az ágyak egymás mellé kerültek.

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Egész évben tartottak, farsangon, karácsony másnapján a legtöbb, ill. májusban, szeptemberben.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Böjtkor.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

bármely napon, főleg vasárnap

b) 1930 körül:

szombaton

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Éjfélig a lányos háznál, éjfél után a fiús háznál. Akkor tartották 2 háznál, ha a leányt elvitték otthonról, egyébként csak a lányos háznál. A fiú rokonainak éjfélkor kezdődött a lakodalom

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

n.a

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

A lányos háznál csak a leány vendégei mulattak, a fiús háznál csak a fiú vendégei voltak.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Vendéglőben tartják a lakodalmakat, egyszerre mulatnak a fiú és a lány rokonai.

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

1970-80-as évektől van így.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Vendéghívó hívott („kuszori”). Először 2-3 héttel esküvő előtt, másodszor 4-5 nappal esküvő előtt, háromszor esküvő napján. Volt aki annyira kérette magát, hogy vacsora előtt még külön el kellett menni érte.

b) 1930 körül:

Manapság a jegyespár hív, vagy kártyát küldenek.

4.6.

Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Helyben is volt zenekar:.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Cimbalom, bőgő, hegedű.

c) Hány főből állott a zenekar?

n.a

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Az 1930-as években volt harmonika is.

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Két évvel ezelőttig élt a szokás.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

A gyerekek köszöntőt mondtak, fára vagy szalmára térdeltek közben.

„Annyi zsírjuk legyen, mint kútban a víz, olyan hosszú kolbászuk legyen, mint a mestergerenda, annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag!”

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Karácsonykor volt szokás a regölés.

b) Meddig élt ez a szokás?

Már 10 éve nem volt a faluban

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n.a

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

n.a

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Régen több öreglegény volt.

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Igen, használtak ilyet.

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a

c) Hol szerezték be ezeket?

Vásárokon, vándorárusoktól vették.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

Nem.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Nem voltak különös szokások. „Apraja igen.” Gyerekek járták a házakat. „Betakarták a fejüket.” Aszalt szilvát, körtét, diót kaptak.

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Nem volt betlehemezés.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendel.

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Jön a kankus! Elvisz az ördög!

4.17. Diódobálás

Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Egy ember, mintha fát vágna.