Csehimindszent
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 2014.Február |
| Mikrotáji kutatás: | Csehimindszent, 1992 augusztus |
| Adatközlők: | |
| Szabó Gyula, 1912. | |
| Mátyás Rozália, 1914. | |
| Jáger Imréné, 1935. Pótypuszta | |
| Gyűjtötte: | Radnóti Márta Katalin |
| Wiki feldolgozás: | Kőrösi Dalma |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu régen Mindszenti József bíboros hercegprímás birtokán volt, de akkor a falut még csak 70-80 család lakta. A falu Szent István király kora óta megvan, ő építtetett itt templomot.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Pem, Mátyás, Szabó, Kovács, Lukács.
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak betelepülőkről.
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem tudnak, csak manapság a fiatalok költöznek el.
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Csipkerek, Csehi, Mikosszéplak, Bérbaltavár, Oszkó. A hasonlóság okát nem tudják meghatározni.
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Hegyhát.
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Őrség, Zala, Bérbaltaváron túl.
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Mikosszéplak, ott volt a szeszgyár, gazdája egy gazdag zsidó volt, akinek Bécsben egy egész utcája volt. Csipkerek, ott szokott lenni az állatvásár.
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem tudnak csúfolkodó mondásokat más falvakról.
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Szoktak, de legtöbben inkább a faluból. Régen főleg a közeli falvakból Oszkóból, Csehiből, Csipkerekből, de ma már a városokból is.
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Mikosszéplak, Jánosháza, Rum, Hosszúpereszteg, Törgye, Vasvár. Törgyén és Vasváron minden második hónapban volt. Dánok, hollandok, olaszok, angolok, bolgárok jöttek. Külön tolmácsaik voltak. Főleg olaszok jöttek, s mindent fölvásároltak. Jánosházán minden hónapban egyszer volt vásár. Az állatfölhajtó vásár Rumban Terézia napján volt. Vasváron szentmártoni vásár és szentmihályi vásár volt. Zalaegerszegen és Csipkereken állat- és kirakodóvásár volt. Egerszegen még ma is van minden hónap második keddjén, állat-, ruha-, ló- és edényvásár.
b) Piacra:
Vasvár, Szombathely, Jánosháza, Sárvár. Általában kedden és pénteken, de Jánosházán vasárnap is.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Itt is volt búcsú eleinte. Volt kocsma, tánctanítás, s mindenfélét árultak. Mindenszentekkor, november 1-én tartották. Eljártak más falvakba is Csehibe, Széplakra, Csipkerekre, Kisbérbe.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasváron volt augusztus 15-én és szeptember 12én. Ilyenkor fehérbe öltöztek a lányok. Vasváron és Szentkúton Nagyasszonykor (augusztus 15.), és Mária napon (szeptember 12.).
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A falu egy része kijárt summásnak Kelédre. A falubeliek egy részét Leszinger Ernő fakereskedő napszámban dolgoztatta.
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Ide más faluból nem jöttek dolgozni.
1.14. Készítettek-e a helybeliek eszközöket, szerszámokat eladásra más faluban?
Nem, a falu csak önellátásra, vagy esetleg szívességből készített mindent. Leszinger Ernő faanyagot szállított Burgenlandba.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Sümeg tájékáról jöttek edényesek.
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Edényesek, fazekasok, meszesek, puttonyosok, faszerszám-árusok jöttek. Meszesek még ma is jönnek.
b) Honnan jöttek?
n.a
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Ld.: a pont.
d) Mit árultak?
A megnevezésüknek megfelelő termékeket, szolgáltatásokat.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Itt a Bükföli hegyen más falvakban élőknek is volt szőlője, talán a csipkerekieknek még most is van. Mostanában az osztrákok veszik, kb. 5 hektárt.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Úgy tudja, csak a falubelieknek van.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A falunak egy temetője van.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Előkerült emberi csontokról nem tudnak.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
1906-ban volt egy hosszantartó fagy, azóta a falu május 20-a(mások április 29-re) körül fogadtak fagy ellen ünnepet. Fagy ellen a szentséget kiteszik a templomba, misét, litániát tartanak, külön misét szolgálnak ennek az ünnepnek.
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak, sőt még ma is használják, vetés időben, ősszel elegyengetik vele a földet.
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Vetettek még kézzel, általános volt. Lucernát, zabot, árpát, aprómagokat sokáig kézzel vetettek.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Vetőgép az 1930-40-es évektől volt, de még nem volt általános. Előtte főleg kézzel vetettek. A II. világháború után kezdett a gépi vetés jobban terjedni.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Gereblyés kaszacsapót használnak emlékezetük óta.
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak, kötőfának hívták.
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
15, 16, 17 kéve = 1 kereszt. Másnak 21 kéve. 22 kéve az „gazdag” kereszt volt.
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A mezőn általában 5-6 keresztet kapcsoltak össze, ennek neve: kepe. A kepe szó meghatározatlan számú sorbarakott keresztnek a neve. Általában 5-6 keresztet raktak sorba, többet nem, nehogy tűz esetén hosszabb sor égjen le.
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
140 cm körüli.
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Volt cséplőbanda, a géptulajdonos szedte össze az embereket, de nem mindig ugyanazokat. A banda 4 nyársalóból, 2 etetőből, 2 zsákolóból, 2 szalmahordóból és 2 kévehajigálóból állt.
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal hordták kazalba a kicsépelt szalmát. Mások 4-5 m-es fenyőfanyárssal hordták kazalba a szalmát. Máshol vellázták. A Jentek Palinál elevátorral hordták a szalmát a kazalba.
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1930-40-es években. Mások szerint a II. világháború után.
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonyát főleg kézzel ültették, a II. világháború után kezdtek eke után, barázdába vetni.
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Lekaszál, majd elterítették a földön, jó időben egyszer forgatták villával, de ha esett többször, 3-4-szer is. Ha nagy volt a nedvesség petrence fára rakták, hogy levegőzzön.
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Villával, de ha messze volt az istálló, akkor bakszekéren.
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vonó, vonóiga
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
középszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
nyakszeg
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Ritkán használtak levelet. A törvény tiltotta a lombszedést, hogy megvédje az erdőt a föld soványodásától.
c) Melyik évszakban?
n.a
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Alkalmaztak, de többet nem tudnak róla.
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekeret teherhordásra használták, 10-20 mázsát is elbírt (A szekér „terhes” volt). A kocsi könnyebb volt, piacra, vendégségbe, lakodalomba jártak vele.
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
4-5 méter hosszú (a sukkot nem ismerik). A hosszúszekeret és a vendégoldalt is ismerik, de nem tudják, hogy melyik az elterjedtebb és régibb.
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Kötéllel és lánccal. Elől lánc volt, s a rudat hátul kötéllel rögzítették.
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt („félig hajlott”) volt.
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
n.a
b) Használtak-e kettőt is?
Kettő is volt belőle. (rajz)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Vonómarát elől is, hátul is patkoltattak, ha elkopott a patája. Ökröket és teheneket is patkoltak, de csak félpatkót használtak.
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter.
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Naa, az állat neve, naa! Eredj naa!
b) terelik jobbra
Curikk! Humek!
c) és balra
Humek! Nájde!
Hátra: Hurissza!
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Cöcö, cö! Coci ná, gyere coci ná!
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Tyutyukám, tyu-tyu! Tyuúú, tyuúú! Gyere pipi, ülj be pitye!
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Gyere ide le! Le, gyere ide, le! Nevén szólították.
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tilalót használtak.
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Ferde rokkát használtak. Nincs külön neve.
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
A rokkának csak egy kereke volt, egyik rajzhoz sem hasonlított.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Régen egy utca volt az egész falu, nem volt külön falurész. Egy kútja volt az egész falunak.
a) Hogy hívták ezeket?
n.a
b) Miért volt így?
n.a
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Voltak boronaházak egészen az 1930-as évekig.
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A kéményt lejjebb hozták, vagy új kéményt építettek a fal mellé. Az 1930-as évektől zárt kémények vannak. A háború után már csak zárt kéményes házakat építenek. Még emlékszik füstöskéményes házra, de nem tudja hogyan alakították át a kéményt.
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Ahány hajlék, annyi ajtó, mind az udvarra nézett.
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Még most is van, de csak kevés, pl. Pipics Imrénél.
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Az 1930-as években, vagy az 1935-ös évek után.
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A háború után, de nagyobb tömegben csak az 1960-as években. 1945 óta nem építenek hagyományos egysoros házakat.
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Itt is volt búboskemence, a konyhából tüzelték egészen 1928-ig.
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
Kb. 70 cm-es padkára építették a sarokba. Egy-két sor tégla volt az alján, arra kavicsot raktak, hogy jobban tartsa a meleget. az egyik adatközlő szerint náluk 1964-ig volt kemence.
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Régen a Mátyáséknak az volt, „kalabukos” pajtának hívták. Ma már egyenes, tűzfalas pajtájuk van.
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Használtak fazékkiszedő villát, a „sérkóklit”, kis vas kampója volt, azzal, a fülénél fogva szedték ki a fazekat. Nem mindenki használt.
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Savanyítottak „kerékrépát”, úgy, mint a káposztát. Sóval, hagymával, babérlevéllel, borssal, köménymaggal ízesítették. Törkölyt nem használtak.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Igen.
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Kb. az 1950-es és 1960-as években szűnt meg, addig volt kemence.
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
a.) típusút. (rajz)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak.
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem használtak, egyik fajtát sem ismerik.
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Igen, készítettek hajdinakását, de nem szaggatták, hanem ledarálták, majd hagymával, borssal ízesítették.
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Sima, hosszúkás kalácsokat sütnek, többnyire mákkal, dióval töltik meg. Esetleg karácsonykor sütnek töltetlen fonott kalácsot, gyakoribb a töltött kalács.
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Készítettek lecsót emlékezetük óta. Kb. 2 fej hagymát, zsírt, vagy olajat, tojást és kb. kétszer annyi paprikát, mint paradicsomot tesznek bele.
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Nem emékeznek olyanra, aki ne ette volna. Szüleik, nagyszüleik is ették nyersen a paradicsomot és a paprikát.
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Diós, mákos beiglit, sima, vagy fonott töltetlen kalácsot, mézest.
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Még nem régen viseltek szüreti mulatságokon fehér, bő gatyát. Az idősebbek a háború előtt kenderből szőtt vászongatyát viseltek, de ez nem volt olyan széles (kb. 1920 körül).
b) Hány szélből készült?
n.a
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
A háború előtt még viseltek derékban húzott szoknyát és blúzt. Máshol kb. az 1940-es években még viseltek elől kötős húzott szoknyát, álló galléros, mandzsettás réklivel. A rékli „zámedlival” (rakással) volt díszítve, lehetett sötétbarna, fekete-fehér mintás, vagy ami jól illett a szoknya színéhez.
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
A faluban volt egy takács család, így a nők nem szőttek otthon. A nevükre már nem emlékeznek.
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Illendő még ma is, de régen egészen a háborúig, sokkal többen viselték.
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Régen szokásban volt, de akkor szalmával volt megtömve minden ágy.
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Farsangkor és májusban volt a legtöbb esküvő.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Húshagyó Keddtől Hamvazó Szerdáig, böjt idején nem volt.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
Régen a nagyobb esküvők három napig is eltartottak, szombat, vasárnap, hétfő. Főleg vasárnap.
b) 1930 körül:
Inkább hétvégén tartják, főleg szombaton.
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lakodalom a lányos háznál volt.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A főétkezés a lányos háznál volt, de ha a fiú is falubeli volt, a társaság éjfél után átvonult a fiús házhoz, s ott evett-ivott, mulatozott tovább.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
A szülők megegyeztek, s felesben bontottak tyúkot. Ha a fiú is falubeli volt, a társaság éjfél után átvonult a fiús házhoz, s ott evett-ivott, mulatozott tovább. Volt, aki csak egy-két órára ment át tiszteletből, majd visszament a lányos házhoz.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
n.a
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
Ma a kultúrházban szokott lenni, de van, aki még mindig otthon tartja.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
A jegyespár megkért két jóbeszédű embert, a „kuszórit”: ők járták a házakat. Kezükben ágas-bogas fát tartottak, aminek tetején otthon készített sült tészta volt átszúrva. Minden háznál csíptek egy darabot a meghívottak az életfára szúrt tésztából. Mennél több házhoz mentek, annál kisebb lett a tészta. Az utolsó háznál sokszor már csak egy csipetnyi maradt. Mikor az utcákat, falvakat járták, mindenki tudta mi járatban vannak. Voltak néha állandó „kuszórik” is.
b) 1930 körül:
Meghívó levelet küldenek.
4.6.
Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem ismernek ilyen szokást.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Voltak fogadott cigányzenészek, Nyári Dézsit sokszor hívták Bérbaltavárról. Néha Vasvárról is fogadtak zenészeket. Zalaszengtrótról „tröttyösök” (fúvószenekar) jöttek. Cigány muzsikusokat hoztak Kovácsiból, Balozsa zenekarát.
b) Milyen hangszereken játszottak?
cimbalom, kontra, bőgő, pikula.
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
A tangóharmonika főleg a világháború után terjedt el.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
A lucázás december 13-án volt.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
A gyerekek házról-házra jártak, szalmacsutakra térdeltek, és versikéket mondtak. Már nem emlékeznek a vers szövegére, csak foszlányokat tudnak: „Luca, Luca, kity-koty, Tojjanak a tyiktok…” A babona azt tartja, hogyha erre a szalmacsutakra ültetik a tyúkokat, azok tojósak lesznek. A gyerekek csutak szalmát a földre terítettek és rátérdeltek. Közben versikét mondtak: „Luca, Luca kity-koty, Tojjanak a tyúkok, Annyi vizük legyen, mint égen a csillag, Annyi tojás, mint réten a fű. Akkora kolbászuk legyen, hogy fenni lehessen belőle.” Aszalt gyümölcsöt kaptak ajándékba.
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
A regölés aprószentek után, vagy szenteste volt.
b) Meddig élt ez a szokás?
Kb. 1965-ig élt ez a szokás.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
Legények.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
A kis Jézust köszöntötték, maszkban, láncos bottal a legények. Csak a refrénre emlékszik: „Haj regő rejtem, azt is megengedte…” A regölés szenteste volt. 3-4 legény láncos bottal, maszkban járta a házakat és jókívánságokat mondtak (a szövegekre nem emlékeznek). A kis Jézust köszöntötték.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Nem volt sok öreglegény a faluban, kb. 2-3. Most sincs több.
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Nem ismernek ilyen köcsögöket. Az egyik adatközlő ismer, a nagyanyjának is olyan volt. (rajz)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem ismernek ilyen szokást.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
Nem ismernek ilyen szokást.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Miklós napon a lányok beöltöztek maskarába, fejükre harisnyát tettek, táncoltak, majd eltűntek. Később Horthy Miklós neve napján ünnepelték. Valaki a faluban maskarában végigjárta a gyerekes házakat. Fejére harisnyát húzott, hogy a gyerekek ne ismerjék föl. Az ajándékért a gyerekeknek fogadalmat kellett tenni.
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Betlehemes játék szereplői: Három Királyok, pásztorok, betlehemes láda. Pásztorok, királyok énekeltek, köszöntötték a kis Jézust. Ez a szokás megint kezd divatba jönni, az iskolában tanulják meg a szöveget a gyerekek.
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Nem volt az állatoknak védőszentje.
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Vigyázz, mert elvisz a cigány!
4.17. Diódobálás
Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem ismernek ilyen szokást.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Tüskevágó embert láttak, mintha fölemelne egy tuskót, s azt hasogatná egy másik tuskóhoz. Ma már nem nagyon lehet látni.
