Csatár
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 2014.Február |
| Mikrotáji kutatás: | Csatár, 1986. november |
| Adatközlők: | |
| Zsuppán Kálmánné, 1914. Csatár | |
| Francia Ferencné Héder Mária, 1908. Csatár | |
| Gyűjtötte: | Novák Ágnes |
| Wiki feldolgozás: | Kőrösi Dalma |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A község keletkezéséről nem tudnak.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Kovács, Horváth, Mátyás, Csurgai, Fazekas, Németh, Olasz, Tóth.
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Betelepülésről nem tudnak.
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Kitelepedésről nem tudnak.
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Bocfölde, Sárhida, Botfa, Bak, Zalabesenyő – magukhoz hasonló községeknek tartják ezeket a falvakat. Egy fára – egy közösség. Közelségük, egy templom, egy hitközség alapján.
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Tájegységbe tartozásról nem tudnak.
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegység Göcsej, amit a Válicka választ el.
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Különösebben híres községekről nem tudnak, de neveztek községet gazdagnak (Bocfölde) és szegénynek (Sárhida).
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Csúfolódó mondásokról nem tudnak.
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
A környékbeli községekből gyakran házasodtak (Bocfölde, Botfa, Pölöske, Sárhida, Bak).
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Egerszeg, Pacsa, Söjtör, Nemessándorháza, Pölöske, Hetés, Bak.
b) Piacra:
Egerszeg
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
A környező falvakba.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvár (Nagyasszonykor), Búcsúszentlászló (szeptember 12. Mária nevenapja).
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Summásnak jártak Somogyba, Baranyába, Fejér megyébe. Csépelni nem mentek máshová. Cselédeskedni Botfára.
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Cselédeskedni ide nem jártak.
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Más falvakba nem készítettek eladásra eszközöket.
b) vesszőkosarakat
Más falvakba nem készítettek eladásra eszközöket.
c) szalmafonatú edényeket
Más falvakba nem készítettek eladásra eszközöket.
d) szövőbordát
Más falvakba nem készítettek eladásra eszközöket.
e) favillát
Más falvakba nem készítettek eladásra eszközöket.
f) fagereblyét
Más falvakba nem készítettek eladásra eszközöket.
g) faboronát
Más falvakba nem készítettek eladásra eszközöket.
h) egyebet?
n.a
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Vas megyéből jött árusoktól vásároltak cserépedényeket és Egerszegről.
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Vándorárusok: edényfoltozók, üvegesek, paprikások, meszesek.
b) Honnan jöttek?
Trencsénből, Kanizsáról.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Ld.: a pont.
d) Mit árultak?
A nevüknek megfelelő árut, szolgáltatást.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Más falvak határában is voltak szőlőik és fordítva is előfordult.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Más falvak határában is voltak szőlőik és fordítva is előfordult.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Jelenleg egy temető van.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A templom körül biztosan volt valamikor egy régi temető, mert csontok, hajcsatok kerültek elő.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Fogadott ünnepek voltak: augusztus 6-án Úr színe változása jégverés ellen. Vendel napja barmokért (állatot ilyenkor nem fogtak be). Szeplőtelen fogantatás (templomszentelés).
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak 2-3 boronát egymáshoz erősítve a két világháború között.
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Kézzel vetették leginkább a gabonát.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Csatárban volt két olyan nagyparaszt, akinek gépe volt.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Villás és gereblyés kaszacsapót használtak.
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Kévekötőfát, melynek végén nyílás volt, használtak.
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
17 és 21 kévét szoktak összerakni. Keresztből 5-6-ot, 10-et, 25-öt is. Neve kepe.
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Meghatározatlan számú keresztet jelent a kepe.
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
155 cm felett volt a csép nyele.
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A gazda állította a munkásokat, a rokonság is dolgozott.
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát 1930-ban nyárssal, rudakkal, villával egyaránt hordták kazalba. Elevátorral csak az uradalmakban.
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A II. világháború után megszűnt a hajdina termelése.
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A felszabadulás után vetették a burgonyát eke után.
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Ha vastagabb volt a széna rend, akkor szétterítették és forgatták legalább kétszer. Állványt használtak, „pillér” volt a neve.
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Kosárral, kézben, villával hordták a kazalból a napi száraztakarmányt.
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igavonó, igafőfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszeg, igaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Almozáshoz sokszor használták a fák leveleit.
c) Melyik évszakban?
n.a
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Használtak szügyre erősített tartóláncot.
b) Melyik mód régibb, újabb?
Ez a mód az ősibb. Később jött a nyakra erősített lánc.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekeret marha húzta. A kocsit ló vontatta.
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
4 m hosszú volt a szekér. A hosszú nyújtott szekér volt az általános, de volt vendégoldal is.
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítása rudazókötéllel történt.
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A saroglya enyhén ívelt volt a lovaskocsi esetében.
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A szekérkas formája hosszúkás volt.
b) Használtak-e kettőt is?
Használtak kettőt is.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Patkolták a vonómarhát télen is nyáron is, ha szükséges volt.
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter.
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne!
b) terelik jobbra
Nejde! Hi!
c) és balra
Hale! Hide!
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne, cocám ne!
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi, pisze ne!
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Kutyát a nevükön hívogatták, vagy esz-ne!
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tiloló típusú törőt használtak a len és a kender töréséhez.
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Álló rokkát használtak.
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Volt elkülönülő házcsoport a falu szélén a réten.
a) Hogy hívták ezeket?
Neve: Réti.
b) Miért volt így?
n.a
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
A II. világháború után bontották le a boronaházakat és a sövényfalu házakat is.
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A kéményt a fal mellé helyezték.
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A helyiségeknek 1-1 bejárata volt, ami a pitvarra nyílt.
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Kereszt-mestergerendás ház volt sok a faluban.
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Az I. világháború után már általános volt a rakott sparheltek használata. Az első 1909-ben készült.
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A II. világháború után kezdtek kockaházakat építeni és ekkor meg is szűnt az egysoros házak építése.
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
A konyhából fűtött szobai kemencét nem ismerték.
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemencét 50-70 cm-es padkára építették.
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Torkos pajtára nem emlékeznek. Általában hosszúkás pajtát építettek, fa lábra vagy tégla alapra.
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Egyik ágát akasztották a fazék fülébe, de volt, aki nem ismerte.
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Általában nem savanyítottak egészben tarlórépát törköly között.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Káposztát sem, de volt ház, ahol szokás volt.
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A kenyér házi sütése 1945 után szűnt meg.
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Az a) és b)-vel jelölt kenyértartót használták.
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Dongás vajköpülőt ismerték és használták.
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Hajdina- és kölestörők (rajz).
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinából is és kukoricából is készítettek szaggatható kását: a megfőzött hajdinához lisztet kevertek és forró zsírba kanalanként beleszaggatták. A kukoricagánicát is így készítették.
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Karácsonyra: hosszú fonott, kifli alakú, kerek fonott kalácsot sütöttek. Húsvétra: cipó alakú kalácsot. Mindenszentekre: hosszú fonott kalácsot.
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Lecsót régóta fogyasztanak: paprika, 1-2 paradicsom, 1-2 hagyma, esetleg tejföl rá.
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Emberemlékezet óta esznek nyers paprikát és paradicsomot.
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Karácsonyi tészták: bejgli (diós, mákos), kuglóf, szalakális tészta.
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Viseltek széles gatyát.
b) Hány szélből készült?
2 szélből készült.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
A szoknya, rékli viselet most sem szűnt meg.
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Egy asszony szőtt vásznat.
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Kötelező nem volt a kendő, csupán szokás.
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Volt szokásban az ágyak egymás mellé állítása.
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
1910-ben általában farsang idején tartották az esküvőket.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Dolog időben soha.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
vasárnap
b) 1930 körül:
szombat
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lakodalmat a menyasszonyos háznál tartották.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A főétkezés a vacsora volt.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
1980 körül háznál nem igen tartanak lakodalmat, általában kultúrházban.
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
Ez legalább 10 éve szokás.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Vendéghívogató (kuszori) hívta a vendégeket vagy vőfény. Ha vasárnap volt az esküvő, akkor szerdán hívtak.
b) 1930 körül:
Meghívólevéllel hívnak, hetekkel előtte.
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Volt szándékolt tányértörés.
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
A vőfény csinálta, mikor bejelentette a levest.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
Szövegmondás is volt, de nem emlékeznek rá.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Régen volt a faluban rezes banda és cigány banda is.
b) Milyen hangszereken játszottak?
Rezes zenekar: kis dob, nagy dob, trombita több fajta is, síp
c) Hány főből állott a zenekar?
6 főből állt a zenekar. Cigány banda: ketten voltak csak.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
n.a
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
December 13-án volt Lucázás.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Beöltözés, maskarázás nem volt. Szénát vittek magukkal, szétszedték a szekereket és a kisajtóba tették. „Luca, Luca kity-koty, Ha nem adnak szalonnát, Levágjuk a gerendát.”
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Regölés karácsony előtti napon volt.
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
Felnőttek is részt vettek benne.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
„Hej regő rejtem, Adjon az Úristen a leánynak egy szép férjet, Ennek a gazdának 2 pár ökröt, egy pár lovat. Hej regő rejtem.”
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Öreglegény csak elvétve volt 1-2.
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Ismert volt az X-el díszített tejesfazék.
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a
c) Hol szerezték be ezeket?
Ezeket vándorárusoktól vásárolták.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
Éjféli mise előtt gyújtottak tüzet,
a) Melyik napon,
Éjféli mise előtt.
b) miért,
Pásztortűznek.
c) kik végezték?
n.a
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Nem volt Miklós napján az ajándékozáson kívül más szokás.
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
A betlehemes játék szereplői: pásztorok, angyal, Mária, József.
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendel az állatok védőszentje.
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Kankassal, mumussal ijesztegették a gyerekeket.
4.17. Diódobálás
Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Diódobálás nem volt szokásban.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
A holdban favágót láttak.
