Csörötnek
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 2014. Február |
| Mikrotáji kutatás: | Csörötnek, 1988. augusztus |
| Adatközlők: | |
| Kuntár Ferencné, 1916. Csörötnek, Fő út 16. | |
| Laczó Lajos, 1913. Csörötnek, Fő út 98. | |
| Hajda János, 1920. Gersekarát, Csörötnek, Fő út 41. | |
| Laczó Kálmán, 1915. Csörötnek, Fő út 33. | |
| Tóth Józsefné, 1903. Csörötnek, Petőfi u. 8. | |
| Molnár Imre, 1909. Csörötnek, Fő út 58. | |
| Magyar Gyula, 1914. Csörötnek, Fő út 8. | |
| Gyűjtötte: | Szabó Zoltán |
| Wiki feldolgozás: | Kőrösi Dalma |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A Rábán túl ez volt az első település.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Magyar, Kuntár, Kozu, Buti, Tóth. Dancsecs, Magyar, Vadász. A Laczó családnév székely eredetű és az Őrségben laknak még Laczók.
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Két német család települt be: Payer és Graczhi. Nem beszéltek németül.
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Magyarlakra és Rábagyarmatra. Nem sokan.
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Magyarlak, Rábagyarmat.
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
n.a
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
n.a
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Szentgotthárd országos vásár, Szentimre a határon van, Farkasfaiak: palócoknak mondják őket, Rátót: 13 tölgyfa van ott, amit az uraság ültetett az aradi vértanúk tiszteletére.
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A farkasfaiak az erdőben keresztbe viszik a létrát. „Csörötnek csörög.” „Lakba laknak.”
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Rábagyarmaton gyakrabban. Magyarlakon és Vasszentmihályon ritkábban.
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Szentgotthárd, Körmend, Szombathely, Őriszentpéter.
b) Piacra:
Szentgotthárd, Körmend (nem árulni mentek, hanem egybe adták el az áruikat).
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Szentgotthárd augusztus 20., Vasszentmihály Mihály napja, Kondorfa Lukács napja, Csörötnek szeptember utolsó vasárnapja. Vasvár augusztus 15., szeptember 12.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Máriazell.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Fejér megyébe, Bicskére (tavasszal elmentek, ősszel jöttek vissza). Tolna megyébe. Győr-Sorpon megyébe Csornára, Pestre cselédeskedni.
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Kifejezetten munkára nem jártak ebbe a faluba. Jöttek viszont vándorárusok, veleméri fazekasok szekérrel, áruikért a helybeliek terménybe fizettek.
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Igen
b) vesszőkosarakat
igen
c) szalmafonatú edényeket
Igen
d) szövőbordát
n.a
e) favillát
A faluban a bognár készítette a favillát, faboronát és a kovács vasalta meg.
f) fagereblyét
n.a
g) faboronát
A faluban a bognár készítette a favillát, faboronát és a kovács vasalta meg.
h) egyebet?
n.a ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket készíteni.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Gödörházáról és Velemérről jöttek árulni cserépedényeket, terményben fizettek érte.
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Oláh cigányok. Drótosok jöttek Trencsénből. Zalából jártak borárusok. Most újra járnak meszesek.
b) Honnan jöttek?
Lsd.: a pont
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
n.a
d) Mit árultak?
mindenfélét árultak, búcsúkor bosnyákok zsebkést, ostort, szíjat
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A falu délkeleti részén voltak a szőlőskertek.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Más falubelinek nem volt itt birtoka.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Rábagyarmat felé a Rába partján volt a temető.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Nagyobb árvizeknél a régi temetőből koporsókat és emberi csontokat is kimosott a víz.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Szent György napja, „Tüzes” Szent Flórián, „Sarlós” Boldogasszony, búzaszentelés Rábagyarmaton.
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Ritkán. Vasboronát duplán, faboronát egyesbe.
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Vetőgépet csak a II. világháború után használtak, addig kézzel vetettek.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
n.a
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Használtak, mind a három fajtát, de az a) és b) volt az általános.
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen, használtak.
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Több teória is van: a.) 18 kéve, legalsót felhajtották és rá négyet raktak. Az alsó a fenékkéve, a legfelső a papkéve volt. Gyarmaton 14-et raktak ezt alacsony kepének nevezték, 3-4 kepét raktak egymás után. b.) 18 kéve 1 kepe, 4-et, 5-öt, 6-ot egy sorban, mert belecsapott a villám. c.) Gersekaráton 21-et raktak. d.) 1 kepébe 21 kévét raktak. 4-5-t raktak egymás mellé.
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Ismeri „kepe-asztag”. Meghatározatlan számú kereszt is kepe. Igen, használtak a termény meghatározására.
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
Több teória is van: a.) 150-160 cm, daruja 80 cm. b.) 150-180 cm, hadaró 60-80 cm. c.) 160 cm.
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Volt állandó munkása a gépeknek. 1935-ben kötött házasságot feleségével és utána még 5 évig eljárt a gép mellé (3/4 részes volt).
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal. 3 méteres fa volt, erre szúrták fel a szalmát. Az adatközlők nem tudták honnan került ide az eszköz.
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Az adatközlők itt is megoszlanak: a.) A háború után már nem vettek. b.) Amióta TSZ van, 1959 óta. c.) 1940 után már neve vetettek hajdinát.
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Ekével „kitolták” a földet és a szántás után 2.3. fogásba vetették a burgonyát. Barázdaszélbe tököt és babot vetettek. Eke után 3. fogásba tették 2 láb távolságba. 1940 után „kitolatták a földet”.
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Rendre vágták, ha eső esett rá sokat kellett forgatni. Szénaszárító állványt nem használtak. Petrencébe gyűjtötték. Rendre vágták, másnap már fordították. Eső esetén 7-szer, 8-szor is kellett forgatni. 2-3 nap napos idő elég volt. Szénaszárító állványt nem használtak. Petrencét favillával szórták fel. Rendre vágták, másnap már favillával forgatták, szárító nem volt.
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Szénahordó kosárba hordták. Padlásra vagy pajtafiába hordták villával vagy burittóval. Hajtiván – hálós.
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
Kázsla: a görbe fa A fedrő fa nevét nem tudták.
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
Igaszeg a b).
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
Igaszög: szekérrúdra akasztották vele a jármot.
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Saját erdőrész volt, igen használták (csalit), kosárba aláöntötték az állatok alá.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
kis mértékben
c) Melyik évszakban?
n.a
2.16.
A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Tartóláncot alkalmaztak, ezzel vezették a rúdat (vonyó).
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Kocsi: parádés, az intézőnek volt. Szekér: teherhordásra.
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
Hosszúszekér kb. 5 m hosszú, rövid kb. 3, vagy 4 m hosszú. 1 tégla hossza kb. 1 sukk, szélessége ½ sukk. Vendégoldal nem volt.
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
megoszlanak: a.) Kötéllel vagy lánccal szorították le. b.) Nyomórúdat használtak, elől lánc volt, hátul kötél szolgált az odaerősítéséhez (rudazókötél, hosszúlánc). c.) Hosszúlánc, hosszúkötél. Rudazókötél 5-6 m hosszú volt az oldal végéhez erősítették.
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Itt nem használtak saroglyát.
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
n.a
b) Használtak-e kettőt is?
2 kocsikast használtak, fűzfából, nyírfából készült. Olyan magas oldala volt, amilyen magas volt a szekér. Krumplit, homokot, tököt hordtak benne.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Megoszlanak: a.) Szoktak, amelyiknek elvásott a körme és kérges volt már. b.) Szokta, amikor elvásott a körme, különösen nyáron, amikor többet hajtották. c.) Bevásott a körme a kavicsos úton. E szeggel erősítették fel és a köröm felét fogta el. Leginkább csak a hátsó lábát, de ha lesántult, akkor az elsőt is. „Fordított a lábán, akkor kellett vasalni”. Tavasszal munkakezdéskor vasaltak téli hordáskor trágyát, rönköt hordtak. 1929-ben befagyott a Rába.
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter, dézsa.
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
a) Ne! Hajszt!
b) terelik jobbra
b) Jobbra: Hik!
c) és balra
Hok! Hajszt! Becce: kisborjú, indítószóhoz nem használták.
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne, ne, ne. Poci ne, ne, ne.
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi, ne, ne, ne (amíg össze nem jöttek). Csicsi ne, ne, ne. Bizse ne, ne, ne. Buri-buri (lúdakat hívták).
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Nevén. Kuszi. Gyere ide.
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Főleg lent termeltek. Tilut használtak. Lapickával törték meg előbb, utána tilolták. Lábbal mozgatott tilót nem használtak. Sulok néven hívták még a törőfát.
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő rokkát használtak.
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Igen.
a) Hogy hívták ezeket?
Kb. 3 km-re a Huszász-major, ami 20 házból állt és a Zirci Ap apátságé volt. Vámot szedtek a hídon.
b) Miért volt így?
n.a
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Boronás házra nem emlékeztek. Tömésfalas házra igen, amit sárból készítettek, szalmát a sárba és ágakat is raktak bele. Kis-Csörötneken volt faház, de a II. világháború után lebontották. Zsuppos házuk volt nekik is, amit 1957-ben bontottak le. Tömésházban laktak, amelyet még az öregapjuk készített.
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Régen a házak minden ajtaja a tornácra nyílott. Nem volt kémény és a füst az ajtó felett jött ki. Később szabadkéményt csináltak a kemencepadka fölé. Nincs már ilyen ház. 1962 körül még volt zsuppos ház a faluban. Nem volt kéménye a házuknak, az ajtón jött ki a füst és utána ment a padlásra. Az 1930-as években csináltattak kéményt a konyha bal sarkába a fal mellé. A plafon ki lett vágva és ott ment ki a kémény. A II. világháború után lett zárt kémény.
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Hosszú tornác volt a házak előtt és arra nyílottak az ajtók.
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Keresztgerendának a kötőgerendát hívták, amely a falra került. Rag-ragalja a patkányok területe volt, a rag alá bújtak be. Kereszt mestegerendás volt a házuk, aminek deszka pallása volt. Keresztbe voltak a gerendák.
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
1907-ben épült Laczó Lajos háza, ekkor már rakott tűzhelyet építettek hozzá. 1935-ben bontották le a régi zsuppos házat és 1936-ban már téglából raktak tűzhelyet az új házban.
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
1923-ban még építettek hosszú házakat. A 40-es évek után már kockaházakat építettek a faluban. 1935-36-ban építették ezt a házat és ez már nem egysoros ház volt, hanem L alakú.
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem.
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A sparhelttel egybe volt építve a kemence és a konyha lakószoba felé eső falán volt az egyetlen kémény. 70-90 cm-es padkára építették a kemencét. Kb. 1 m-es volt és téglából rakták ki a kemencepadkát. Kemencéjük a konyha bal sarkában volt.
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Nem volt, a pajták egyvonalba épültek a házzal.
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Vasból készült kétágú volt. Vaslábosba főzték az ételt és egyik ágát akasztották a fazék fülébe. Kétágú volt „húskiszedő villának” hívták.
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Egészbe nemigen. Tarlórépát szokott bele tenni. Törköly közé répát szoktak feltenni.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
n.a
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Amikor a TSZ bejött, 1959-ben, ill. 1956 után szűnt meg.
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Kenyértartót használtak, 5-6 kenyér fért el rajta és a gerendára volt felakasztva. Az egyiknél: Mogyorófából készítették, a gerendára volt felakasztva.
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak füles vajköpülőt, kádárok készítették fából.
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Középen vékonyított volt és lyukas is, mert így könnyebb volt megfogni. A malomba őrölték a hajdinát.
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Gánicát hajdinalisztből készítettek. Vízbe megfőztük a hajdinát, és a kisütés után tejfölös szósszal ettük. Készítettek gánicát. A hajdinalisztet megdagasztották, kiszaggatták és zsírban kipirították.
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Perecet szoktak sütni, köralakút.
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Paprikát ismerik már 50 éve. Háború után készítettek lecsót. Rizses lecsót, felvert tojással, krumplit nem tettek bele. Sok paprika kevesebb paradicsom, hagyma minden ház szokása szerint.
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
30-as évektől már ettek paprikát.
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Mákos-diós kalácsot, esetleg rétest. Perecet, kiflit, mákos és gyümölcsöt főztek.
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Viseltek, „rostos gatyának” hívták. 1934-ben még viselték az öregek. „Rost volt alatta.”
b) Hány szélből készült?
1 szél kellett egy lábnak.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
A 30-as években jöhetett a faluba.
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Nem szőttek vásznat.
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Kötelező volt a fejkendő viselete, de az 1940-es évek után már a fiatalok nem tették fel. A II. világháború után már nem jártak kendőbe a fiatalok.
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Igen, az 1950-es évekig. A két ágy nem volt egymás mellett, hanem a sarokban volt.
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Farsangi időszakban, ill. Tavasszal farsang idején, január, február.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Böjt idején szünet volt.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
Szombaton a jegyzőségen, vasárnap a papnál.
b) 1930 körül:
1960 körül már csak szombaton-hétfőn a vőlegénynél.
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Vasárnap a menyasszonynál (este a kocsmában), hétfőn a vőlegénynél. A vendégek a rokonság szerint oszlottak meg.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
Este.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
Rokonság a saját rokon házába ment.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Főleg vendéglőben, ritkán háznál.
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
1910 körül személyes meghívás volt. Vendéghívó (sereghatjó), szülők, vőfély.
b) 1930 körül:
Sereghajtó, vendéghívó verseket mondott. Csutorájába bor volt. Egyszer hívták a vendégeket az utolsó héten pénteken, szombaton. 30-as években már nem volt sereghajtó. 1980-ban szülők, jegyespár hívta a vendégeket, meghívót küldtek. Nyoszolyóasszony a fiatal menyecske párja volt.
4.6.
Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem tudtak róla.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Zenekar: cigányokat fogadtak.
b) Milyen hangszereken játszottak?
kontrás, cimbalmos, bőgős, sípos, prímás
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Harmonika soha nem volt. Egy másik elmondás szerint csak a II. vh. után.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Igen, volt lucázás december 13-án.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
„Luca, Luca kity, koty, Tojjanak a tiktyok, túdjok Ha nem annak szalonnát Levágjuk a gerendát. Annyi töpörtyüjük legyen, mint a …. Annyi tojásuk legyen, mint az égen a csillag! Annyi lúdjuk legyen, mint kútban a víz. Luca, Luca, kity-koty Tojjanak a tiktyok, lúdjok A lányiknak akkora csöcse legyen, Mint egy pintes üveg. Akkora feneke legyen, Mint a kemence szája.”
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Suprálásra emlékezett, regölésre nem, december 28-án Aprószentek napján.
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Faluban 1200-an laktak, 5-6 mindig volt. 1200 lakos, 200 cigány, kb. 20 öreglegény.
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Egyikük emlékezett X-es fazékra.
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a
4.12
Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
Húsvétkor, Nagyszombaton gyújtottak tüzet. „Németek Pünkösdkor gyújtottak,”, ill. Pünkösd szombaton az osztrákoknál gyújtottak tüzet.
b) miért,
n.a
c) kik végezték?
n.a
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Mikulásnak öltöztek fel.
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Gyerekek voltak a szereplők, a tanító tanította be. Pásztorok, angyalok, Gáspár, Menyhért, Boldizsár, királyok.
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendelt. Ha beteg volt az állat, akkor Szent Vendelhez fohászkodtak.
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Bunkussal ijesztgették. Kankas, Bunkus, Ördög. Jön a kutya és elvisz.
4.17. Diódobálás
Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem volt diódobálás.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
„Cigány csini a szalmát.” „Cigánygyerek viszi a szalmát.”
