Csénye
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 2014.Február |
| Mikrotáji kutatás: | Csénye, 1990. július |
| Adatközlők: | |
| Szabó Tibor, 1924. Bögöt, katolikus, Csénye, Ady u. 14. | |
| Horváth Ernő, 1924. katolikus, Csénye, Ady u. 15. | |
| Horváth Ernőné Varasits Anna, 1928. katolikus, Csénye, Ady u. 15. | |
| Nagy Istvánné Szabó Anna, 1920. katolikus, Csénye, Ady u. 30. | |
| Nagy István, 1912. katolikus, Csénye, Ady u. 21. | |
| Gyűjtötte: | Gyécsek Andrea |
| Wiki feldolgozás: | Kőrösi Dalma |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu nagyon régi, Árpád-kori. Lehet, hogy már a római korban is laktak itt, hiszen a Borostyánkő út mellett sűrű volt a település hálózat. Valószínűleg a falu magja a fűztői major volt, itt Fűztőn még megvannak a régi kápolna és harangláb maradványai. Szentabási Babos Lajos 1930-ban írt könyve: Sárvár és vidéke közjegyzősége részletesen foglalkozik, a falu múltjával.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Eredics, Horváth, Pup, Nagy, Csonka családok. Régen betelepült családok nincsenek. Kb. 30 éve van csak beházasodás is.
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Kb. 30 éve települnek be a faluba, de csak házasodással (Bögöt, Porpác, Ikervár, Megyehíd, Pecöl) és az üres házak megvételével (sárváriak).
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Az 1960-as, 70-es években a munkalehetőségek kis száma miatt Sárvárra, Szombathelyre költöztek sokan. 1981-ben az iskola és az óvoda is megszűnt, a fiatalok Sárvárra költöznek tömegesen.
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Csényéhez hasonló falvak: Bögöt, Porpác (ezekkel társközség, közös a tanácsuk), Pecöl, Megyehíd, Kenéz, Ikervár, Bögöt, Porpác (mind gazdálkodó, állattartó falu).
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tartozik a falu semmilyen tájegységbe, népcsoporthoz, lakói színtiszta magyarok.
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Rába-mente, Rába-Gyöngyös-mente. Ide tartozó falvak: Sárvár, Rum, Püspökmolnári, Csempeszkopács, Tanakajd, Vasszécsény.
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nevezetes Sárvár: város, Nádasdi vár miatt. Más a közelben nincs.
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A falut nem csúfolták: nem tudnak róla. Az ölbőiekről tudnak egy csúfolkodó mondást: „Ha a kazal dől, az ölbőiekkel meg kell támogatni.”
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Az egész környékről házasodtak: Pecöl, Megyehíd, Ikervár, Bögöt, Porpác, Pecölről kevesen, Porpácról a legtöbben. A föld miatt, hogy egybe maradjon, házasodtak ilyen közelről.
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Sárvár heti vásár, nagy Simond Júdás vásár október végén. Szombathely hetente, havonta. Rum állatvásár, évente 6-7-szer, pl. Lajos vásár.
b) Piacra:
Sárvár hétfő, csütörtök. Szombathely kedd, péntek.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Csénye május 16., Nepomuki Szent János napja, a falu védőszentje. Bögöt Ferenc búcsú október 4. utáni vasárnap. Porpác augusztus 22. utáni vasárnap. Ikervár április 24. utáni vasárnap. Pecöl szeptember 8. utáni vasárnap. Megyehíd Szentháromság vasárnap. Vasvár augusztus 15. Celldömölk szeptember 8. Váti Szent Kúthoz (Szent László lova alatt fakadt ki a forrás) augusztus 20.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Helyben volt elég munka. Csényeújmajorban, Fűztőmajorban (Bajor hercegi uradalom) volt aratás, cséplés, répakapálás, summásmunka, szénamunka, csirázás, répaegyelés. Nagyobb gazdáknál helyben cselédeskedtek. Sárvárra a már megszűnt selyemgyárba és cukorgyárba jártak csak el dolgozni.
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Ide a faluba ritkán jöttek máshonnan dolgozni: Pecölből jöttek valamikor néhányan csépelni. Néhány idegen cseléd volt csak a Bajor hercegi uradalomból (Porpácról, Bögötről).
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a
b) vesszőkosarakat
Eladásra nem, csak önmaguknak fontak kosarat
c) szalmafonatú edényeket
n.a
d) szövőbordát
n.a
e) favillát
Eladásra nem, csak önmaguknak készítettek favillát.
f) fagereblyét
Eladásra nem, csak önmaguknak készítettek fagereblyét.
g) faboronát
n.a
h) egyebet?
Sütőlapátot, csak maguknak. Eladásra nem, csak önmaguknak kötöttek seprűt.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
Volt, aki Sárváron, a piacon szerezte be ezeket.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Cserépedényeiket Sárváron, Szombathelyen a piacon vették. Nem tudják, hol készültek ezek.
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Edényfoltozók (regli foltozók – sparhelythez való lábas), drótos tótok, paprikások (fél litert, egy litert mértek ki). Kb. 40 éve ezek már nem járnak.
b) Honnan jöttek?
Nem tudják, honnan jöttek.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Ld.: a pont.
d) Mit árultak?
A megnevezésüknek megfelelő terméket, szolgáltatást.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Szőlőjük nincs más falu határában.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Itt sincs másoknak.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Valamikor 3 temetője volt a falunak: egy Fűztőn, 2 Csényén. A fűztői és a régi csényei már le van zárva, ma csak az újba temetkezhetnek.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falu védőszentje Nepomuki Szent János, az ő nevenapján van a búcsú május 16-án. Január 27-én szentségimádás van. 3 fogadott szentjük van: Szent Vendel (állatok védője), Szent Flórián (tűz védőszentje), Szent Donát (víz védőszentje). Az ő névnapjukon is ünnep van, litánia és körmenet a falu határában levő kis kápolna körül.
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
A két világháború között az általános az egy nagy borona használata volt, 2-3 boronát összeakasztva ritkábban használtak, inkább azok, akiknek volt lovuk.
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Az 1920-as, 30-as években a kézi vetés volt a gyakoribb, vászonruhával, ún. csollánruhával vetettek. A rozsot, kukoricát tarlóvetéssel vetették.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
n.a
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Villás és gereblyés kaszacsapót általánosan használtak. Már szülei is ismerték ezeket.
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem használtak olyan kévekötőfát, melynek vastagabb végén levő lapos nyílásba a sarlót is bele lehet tenni. Volt, aki használt.
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Búzából 16+ 1, rozsból 20 + 1 kévét raktak egy keresztbe. Ez 4x4, illetve + 1 kéve volt, a + 1 kéve volt a pap, melyet a többi tetejére raktak, és mely arra állt, mely irányba a termést hazaszállították. Általában 6 kereszt alkotott egy kepét, de ez a terület nagyságától is függött.
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe = 6 kereszt, azért, mert általában ennyi fért egy szekérre. A kepében összerakott keresztek száma függött a terület nagyságától is.
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele kb. 140-150 cm volt, a hadaró kb. 70 cm.
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A faluban 2 cséplőgép volt, ez ezekkel a gazda által felfogadott állandó csapat járt. Általában a csépeltetők adtak egy-egy munkást a gép mellé.
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát a két világháború között nyárssal hordták kazalba, az uradalomban elevátort használtak.
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Hajdinát nem termeltek, a föld nem volt jó hozzá.
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonya eke utáni, barázdába való vetése 1945 után kezdődött, addig kézzel, kapával végezték. Általánossá az 50-es években vált.
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Lekaszálták kézi kaszával, renden hagyták szárogatni, az időtől függően favillával forgatták. Amikor kiszáradt, baglyahelyeken összegyűjtötték. Általában 3-4 baglyába rakták össze. A kisebb egységek voltak a petrencék, a nagyobbak a baglyák.
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A napi száraztakarmányt villával, fűzvesszőből készült kosárban, bakszekéren, vetőruhában hordták be az istállóba.
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igabéfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg Nem volt különbség a rudat rögzítő szög és a külsőszög elnevezésében.
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Volt bőven szalma, így igen ritkán használtak a fák leveleit (csalitot) almozáshoz.
c) Melyik évszakban?
Általában ősszel.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Rúd végére erősített karikán lógott a ló befogásához használt tartólánc. A II.16. ábrák közül a 2. és a 3. az ismert.
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: mindenes szekér, takarmány szállítására, kukorica szedéskor használták. Deszka oldalas, suber volt rá felrakva. Volt kisszekér is, ennek oldala lécekből volt, kocsikast raktak rá. Kisebb teher hordására és ünnepélyes alkalmakkor használták. Kocsi: személyszállításra szolgált, nagygazdáknak volt, fogatnak is nevezték.
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér kb. 400 cm volt. Nyújtott hoszúszekeret és vendégoldalt egyaránt használtak. A nyújtott hosszúszekér a régebbi.
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorításához hátul kötelet, elől láncot használtak. Csak rudazókötélnek nevezték.
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovas szekér saroglyája enyhén ívelt volt. Nem mindenki használt saroglyát.
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Egy kocsikast használtak a szekéren. Ez fűzfavesszőből készült, sötétebb színű vesszőből mintát is fontak bele. 2 fajtát használtak, az egyik mindkét oldalon zárt volt, a másik csak hátul, de elől is volt egy kis pereme.
b) Használtak-e kettőt is?
n.a
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Nem patkolták a vonómarhát. Az ökrök és tehenek körmeit csak elcsipkedték a kovácsok.
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter, fejőzséter, fejőkanna.
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Nee! Na, menjünk!
b) terelik jobbra
Hék!
c) és balra
Hejszt!
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Ne, cocám, ne. Nee-nee. Hücs, ne-te ne.
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi, nee, nee. Ne, pityém, ne-ne.
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát a nevén szólítják és hozzá teszik a le szócskát. Bodri le!
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tilolót használtak a len és kender törésére.
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
A faluban álló típusú rokkát használt mindenki.
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Ma kb. 22 ház van itt. A falu mindig itt volt állattartók révén szükségük volt a folyóvíze összefolyására.
a) Hogy hívták ezeket?
A falu határában elkülönült házcsoport volt a Csényeújmajor, a Fűztőmajor, és a Csénye II-es.
b) Miért volt így?
Az utóbbi egy faksz telep volt, a falutól 1 km-re a Bajor herceg adott helyett két családnak, mert azok saját erőből nem tudtak építkezni. Faksz: kölcsön.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Az utolsó boronából készült lakóházat az 1950-es években bontották le. Nyitottkéményes, zsuppos ház volt.
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Az 1900-as évek elejétől zárt kéményt építenek. A szabadkéményes házakon a konyhán volt egy lyuk, a boltíves kémény pereme pedig a padláson volt.
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A legrégebbi házakon az ajtók a tornácra nyíltak: egy szobáé, a konyháé és a kamráé, a második szoba a konyhára nyílott, a két szoba között pedig szintén ajtó volt.
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt a faluban keresztmestergerendás ház az Ady út 15. alatt. Ez is földfalu volt.
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
1910 után a zárt kéményű konyhákban váltak általánossá a rakott sparhelytek. Az első megjelenési időpontjára nem emlékeznek.
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A „tömbházak”, a 70-es, 80-as években váltak általánossá. Egysoros házakat a 60-as évek óta nem építenek.
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem tudnak ilyen házról. Csak kályhával, tűzhellyel fűtött szobákról tudnak.
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemencét 10-20 cm magas padkára építették mindenkinél a faluban.
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
L alaprajzú és torkos pajták voltak Csényén.
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem használtak fazékkiszedő villát, nem is ismerik.
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Egészbe nem savanyítottak se répát, se káposztát. A répát reszelőn lereszelték.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
A káposztát késsel megszelték vagy káposztagyalun legyalulták. Tölgyfahordóban savanyították, melynek oldalát vöröshagymával kikenték. A káposztát szitával kimérve rakták a hordóba. Fél marék sóval, egész borssal, köménymaggal, zöld és pirospaprikával, babérlevéllel, tormával ízesítették, majd tiporták, döngölték, vászonruhával takarták le, tetejére falécet és egy nagy követ tettek.
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A kenyér házi sütése az 50-es évek elején szűnt meg, mikor kenyérfejadag volt.
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A c) formájú kenyértartót használták a gerendára akasztva a kamrában. A friss kenyeret még nem tették ki rá, csak az egy naposat.
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak egy füllel ellátott, fából készült dongás vajköpülőt. Emellett tejesköcsögre raktak egy fából készült köpülőt.
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem használtak hajdina- és kölestörőt. Hajdinát, kölest nem termeltek.
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinakását csak disznóöléskor a bélbe tettek, de gánicát nem készítettek se ebből, se kölesből. Kukoricából szoktak gánicát csinálni, úgy készül ez, mint a rizs: a kukoricát egy fél fej hagymával megdinsztelik, sózzák, vízzel felengedik. Amikor a vizet elfőtte és megpuhultak a szemek, akkor jó.
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Ünnepre fonott hosszúkás és fonott köralakú kalácsot és kuglit szoktak sütni (a kugli-sütú majdnem olyan, mint a kuglófsütő, csak a közepén hiányzik az a kis függőleges henger).
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Még gyermekkorukból emlékeznek a lecsóra, szüleik az aratóknak szoktak ilyet készíteni. Paradicsomot nem tettek bele, csak paprikát, 2-3 fej hagymát, tojást.
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Paprikát nagyon régóta, paradicsomot csak kb. 20 éve fogyasztanak rendszeresen nyersen. Az érett paprikát mindig meg szokták szárítni és törni famozsárban.
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Karácsonyra diós, mákos kalácsot, buktát, piskótát, hájas tésztát (kráglit) sütöttek.
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Kb. 30 évvel ezelőtt viseltek a férfiak munkára széles, fehér gatyát.
b) Hány szélből készült?
2 szélből készült. Ünnepre ezt nem viselték. 3-4 szélből készült, az alja rostos volt, felül azsúrozott.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Most is viselnek az idősebb asszonyok derékban rögzített szoknyát blúzzal, réklivel. Régen még hátul nyitott hosszúszárú bugyit is vettek a szoknya alá.
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
A faluban nem szőtt senki vásznat, úgy szövették kenderkócból, melyet előtte tiloltak.
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Az asszonyok a házban is és kint is viseltek kendőt. Melegben hátra kötötték, hidegben előre. Az időseknél ma is így van, a fiatalok pedig nem viselnek már kendőt.
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
A két ágy a lakószobában ma már kevés helyen van párhuzamosan egymás mellett, de az 1940-es évektől a 70-es évekig nagyon gyakori volt.
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
1910 körül a legtöbb esküvőt farsangkor tartották. Nyáron, munka időben csak ritkán házasodtak.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Nagy böjtben és kora adventkor tilos volt.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
szerda, vasárnap, ritkán szombat
b) 1930 körül:
szombat
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lakodalom a lányos háznál volt, egynapos volt.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A főétkezés az egyházi és polgári esküvő után volt. Tyúkhúsleves, paprikás, palacsinta szerepelt a menüben, hajnalban pedig gulyás.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
Ha a lányt vitték a legényhez, zeneszóval elkísérték, a menet elején vitték a kuruglát. „Fehér galamb szállj a házra, új asszony jött a házhoz!” A menyasszonyt itt próbára tették: a házból kidobtak egy söprűt, és nézték elkapja-e a menyasszony, visszadobja-e ügyes lesz-e. Csak akkor engedték be, ha ez megtörtént.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
n.a
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
Ma a lakodalmat inkább városban, vendéglőben tartják, Sárváron, Szombathelyen. Az utóbbi időben a drágaság miatt újra szokás otthon tartani,.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Az esküvő előtt egy héttel egy vendéghívó járt kampós botján pántlikákkal házról-házra. „Követ vagyok menyasszonytól, vőlegénytől, hogy a lakodalomba elmennyenek.” A lakodalmi ételekhez a falubeliek adták össze a hozzávalókat, így a vendéghívó célja ezek elkérése is volt.
b) 1930 körül:
A jegyespár személyesen vagy meghívók küldésével értesít mindenkit.
4.6.
Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem volt a tányértörés szokás. A szakácsnő bekötött kezére szoktak csak éjfél után tányérozni, annak gyógyítására gyűjtenek.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Gércéről, Vépről jött cigányzenekar játszott a lakodalomban,
b) Milyen hangszereken játszottak?
hegedű, bőgő, cimbalom.
c) Hány főből állott a zenekar?
3-4 tagu volt.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
A szegényebbeknél tangóharmonika szolgáltatta a zenét.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
December 13-án szoktak lucázni.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Szalmacsutakot hordtak a házakhoz, arra térdeltek rá a legények és mondták: „Luca, Luca kity-koty, tojjanak a tiktyok, ülősek legyenek Ollan hosszu kolbászuk legyen, mint a harang kötél, Annyi töpörtyüjük legyen, mint a tengeren a fövény, Annyi pénzük legyen, mint az égen a csillag. Luca-Luca kity-koty, Maguk pedig egészségesek legyenek!” Pénzt kaptak. Volt, hogy direkt beszórták a lakást.
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Regölés az év utolsó napján volt.
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
A legények.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
A legények a hálaadás után mentek, disznóhólyaggal lekötött tejesfazekat vittek, abba egy nád volt, azzal kísérték mondókájukat: „Hej regő rejtem, majd neked ejtem, regő, regő, regő, rejtem. Regölöm a gazdát, a gazdaasszonyát, regő, regő, regő, rejtem. Adjon az Úristen ennek a gazdának egy hold földön 100 kepe búzát, 200 kepe hajdinát, meg egy vetőmasinát. Amott is mondanának egy eladó leányt, kinek neve volna …………. Regő, regő, regő, rejtem. Amott is mondanának egy eladó legényt, kinek neve volna ………… Regő, regő, regő, rejtem.” A végét annyiszor ismételték, ahány lány és legény volt a háznál.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Kb. 5-6 öreglegény volt a faluban, most 7-8 van. Nem jellemző.
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Egy X-el jelölt tejesfazekat használtak. Nem tudnak ilyenről.
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
Ld.: a pont.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem szoktak égő fáklyát, seprűt a levegőbe dobni semmikor.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
Nem szoktak.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Otthon szoktak beöltözni télapónak és így átadni a az ajándékot a gyerekeknek. Fiúk, legények öltöznek maskarába, láncuk is van megszorongatják a lányokat, megijesztették, megkötözték a rossz gyerekeket. „Tudsz-e imádkozni?” – kérdezték tőlük.
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Szoktak betlehemezni, gyerekek öltöztek szőrös bundába, kucsmába, saját készítésű betlehemet és sarkcsillagot vittek.
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Az állatok védőszentjeként Szent Vendelt és Nepomuki Szent Jánost tisztelik.
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
A gyerekeket a kankussal, krampusszal és azzal szokták ijesztegetni, hogy „Hazajön apád!”
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem hallottak róla. Éjféli mise előtt a templomban a legények a karzatról a leányok közé dobáltak diót.
b) Mikor, hol, miért?
n.a
c) Írjuk le tömören a szokást?
Ld.: a pont.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Nem láttak semmilyen alakot a holdban, nem hallottak ilyenről.
