Bozsok
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1988. október |
| Adatközlők: | (1.) Kutics Lujza, 1928 |
| (2.) Sziklai Ede, 1921 | |
| (3.) Sziklai Edéné, 1926 | |
| Gyűjtötte: | Komálovics Zoltán |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Bozsok |
| weboldal: | http://bozsok.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A község keletkezéséről nem tudnak az itteniek semmilyen anekdotát. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Szalai, Bognár, Nunkovics, Szigeti, Sziklai. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Régen tiszta horvát nemzetiségű falu volt. Most már több a magyar. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A horvátok a határmenti osztrák falvakba költöztek ki (Narda, Csajta). (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Szerdahely egy kicsit hasonló. De még az sem igazán. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tartozik bele semmilyen tájegységbe. Bozsok elszigetelt falu. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegység a Hegyalja. Velem, Szerdahely, Doroszló, Cák tartozik ide. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Híres község Velem, ide sok turista is jár. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Az itteniek nem tudnak csúfolót a faluról és a környékről. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Szoktak és ma is házasodnak más falvakból. Perenye, Velem, Szerdahely a legjellemzőbb. Olyan nem volt, hogy valami miatt valahonnan nem házasodtak. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Kőszeg (1,2,3)
b) Piacra:
Szombathely (1,2,3)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
A környező falvakba. (1,2,3)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Sümeg, Máriacell (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Nemigen jártak el a faluból dolgozni. Néha Rohoncra kapálni. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Velemből és Szerdahelyről is jártak ide summás munkások. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Söprüket és kosarakat is készítettek, de csak házi használatra. (1,2,3)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A cserépedényeket piacon vették. Nem tudják, hol készítették ezeket. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Rohoncról szoktak járni az 50-es évekig meszesek, dinnyések, paprikások. (1,2,3)
b) Honnan jöttek?
Rohonc (1,2,3)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
meszesek, dinnyések, paprikások (1,2,3)
d) Mit árultak?
mész, dinnye, paprika (1,2,3)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A helybelieknek a Pösei hegyen volt leginkább szőlőjük, meg bent a faluban. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Itt nem volt másnak szőlője. (1,2,3)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A falu határában van egy temető. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Nem találtak mostanában a határban csontokat. (1,2,3)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falu ünnepei: szeptember 12. Mária búcsú, szeptember 8. Sümegi Mária búcsú. Nem tudják miért ezek az ünnepek. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Általánosan használtak boronát a szántás elegyengetéséhez. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
általános (1,2,3)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Gépi vetés már volt a világháború előtt, de csak ritkán a jómódú gazdák használták. (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
Használtak villás és gereblyés kaszacsapót. Elterjedt volt a használata. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak ilyen kévekötő fát. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Régen 20 kévét kapcsoltak össze a mezőn. 3-4-5 keresztet szoktak összerakni. Ezek száma a területtől függött. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe szó az összerakott kereszteket jelenti. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 150 cm volt. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Állandó csapat járt a cséplőgéppel. A faluban jártak el egymáshoz. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1945 után szűnt meg a hajdina termelése. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A 30-as években kezdődött a burgonya eke után vetése. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A szénát kaszálás után szárították, néhányszor – időtől függően – forgatták, majd baglyába rakták. Használtak állványt. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Vasvillával (vellával) hordták a napi száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vonó
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
bikszeg (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
igen (1,2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
Főleg ősszel. (1,2,3)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Nem használtak szügyre erősített tartóláncot. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekér munkavégző eszköz, a kocsi személyszállító. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér 3 m hosszú. (1,2,3)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítása kötéllel történt. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovasszekér saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A vesszőből készült szekérkas (rajz). (2)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Szokták patkoltatni. Az ökröt is, főleg tavasszal. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
zséter (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Nee... (1,2,3)
b) terelik jobbra
Hejsz! (1,2,3)
c) és balra
Hik! (1,2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Hücs ki… (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Tyu-tyu, pipi… (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát mindig a nevén szólítják. (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A kender és a len töréséhez tilolót használtak. (1,2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Álló rokkát használtak. (1,2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falu?
A falu határában volt elkülönülő házcsoport. A Bús majort már lebontották. Füteleken még ma is laknak. (1,2,3)
a) Hogy hívták ezeket?
Bús major, Fütelek (1,2,3)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
A 60-as években bontották le az utolsó boronált lakóházat. (1,2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A füstvezetéket az egész házzal együtt lebontották. (1,2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány kijárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A régi házakon három kijárat volt a szabadba. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A rakott sparhelt használata a század elején kezdődött. (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A kockaházak építése az 50-es években kezdődött. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Volt régen sok ilyen ház. A konyhából fűtötték, a negyedik oldalon. (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemencét normál magasságú padkára építették. (1,2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Nem volt kiugró középrészes pajta. Téglalap alapúakat használtak. (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem használtak fazékkiszedő villát. (1,2,3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Savanyítottak rendszeresen tarlórépát, de csak reszelten. (1,2,3)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Savanyítottak rendszeresen káposztát, de csak reszelten. (1,2,3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A 70-es években szűnt meg a kenyér házi sütése. (1,2,3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A c) típusú kenyértartót használták. (1,2,3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
A füllel ellátott vajköpülő rajza. (1,2,3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Az a) típusú kölestörőt használták. (1,2,3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinából csak gánicát készítettek, kását nem. (1,2,3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Az a) és b) típusú töltetlen kalácsokat szokták leggyakrabban sütni. Az e) típusú a kalinkó kalács. (1,2,3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
1945 óta készítenek gyakrabban lecsót. Hagyma, zsír, paradicsom, tojás kell hozzá. (1,2,3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
1945-től fogyasztanak gyakrabban paprikát és paradicsomot nyersen. (1,2,3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
A karácsonyi asztalra mákos guba nevű tésztát tettek. (1,2,3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Régen viseltek a férfiak széles gatyát ünnepre. (1,2,3)
b) Hány szélből készült?
Nem tudják hány szélből készült. (1,2,3)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
A 60-as évekig viseltek az asszonyok szoknyát réklivel. A testhez simuló blúzt totyának nevezték. (1,2,3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Szoktak a faluban az asszonyok vásznat szőni. (1,2,3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
A 20-as években még kötelező volt a fejkendő viselete. (1,2,3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
1945-ig volt szokás az ágyak egymás mögé helyezése. (1,2,3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
A legtöbb esküvő farsangkor volt. (1,2,3)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Böjtön nem tartottak esküvőt. (1,2,3)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
1910 körül az esküvők vasárnap voltak. (1,2,3)
b) 1980 körül:
1945-től szombaton vannak. (1,2,3)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lakodalom mindig a lányos háznál volt. (1,2,3)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A lakodalom mindig a lányos háznál volt. A vacsora volt a főétkezés, nem volt két egyenrangú étkezés. (1,2,3)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
A 70-es évektől Szombathelyen vagy Kőszegen tartják a lakodalmakat. (1,2,3)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Régen a vőfély hívott meg. (1,2,3)
b) 1980 körül:
Ma a házaspár személyesen hívja a vendégeket, de küldenek ki meghívókat is. (1,2,3)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem volt a lakodalom során szándékolt tányértörés. (1,2,3)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Nem volt a faluban zenekar. Ondódról hozták. (1,2,3)
b) Milyen hangszereken játszottak?
Cimbalom, hegedű, bőgők, sípok. (1,2,3)
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Harmónika a 70-es évek végétől van. (1,2,3)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Volt, december 13-án. (1,2,3)
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
„Luca-Luca kity-koty
tik-tok lúdjok tojósak legyenek.
fejszéjek, furajok élesek legyenek
lányok csöcse akkora legyen
Kint az arata bugyoka
Luca-luca kity-koty… (1,2,3)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
A regölés nem volt szokásban. (1,2,3)
b) Meddig élt ez a szokás?
A regölés nem volt szokásban. (1,2,3)
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
A regölés nem volt szokásban. (1,2,3)
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
A regölés nem volt szokásban. (1,2,3)
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Voltak öreglegények a faluban. Ma 15 van. (1,2,3)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Az X-es tejesfazék nem ismeretes. (1,2,3)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem volt szokás égő tárgyak levegőbe dobálása semmilyen ünnepre. (1,2,3)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
n.a.
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
A mikulásozás még ma is élő szokás. Legények öltöznek fel krampuszoknak. Álarcban, botot csörgetve ijesztgetik a gyerekeket. (1,2,3)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Szoktak betlehemezni, más falvakból is jöttek. Szereplők: Mária, pásztorok, angyalok, főpásztor. (1,2,3)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Az állatok védőszentje Szent Vendel volt. (1,2,3)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
A gyerekeket a kankussal és a kéményseprővel szokták ijesztegetni. (1,2,3)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
A diódobálás nem volt szokás. (1,2,3)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást!
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
A holdban az öregek egy favágót láttak. (1,2,3)
