Bocska
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1995. február |
| Adatközlők: | (1.) Bíró István, 1916. |
| (2.) Molnár Mária, 1919. | |
| Gyűjtötte: | Szabó Zoltán |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Bocska |
| weboldal: | http://bocska.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
n.a.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is, ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Dávid, Kovács, Bíró, Szabó. (1,2)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluba valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Zenész cigányok, teknővájók a II. világháború után. (1,2)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A zenész cigányok már elköltöztek. (1,2)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Kacorlak, Börzönce, Magyarszerdahely, Zalaszentbalázs. (1,2)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem Göcsej, nem Őrség. (1,2)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Göcsejről és Őrségről. (1,2)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Búcsúszentlászló, Homokkomárom, Söjtör. (1,2)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek, az itteniek mely más községekről tudnak csúfolódó mondásokat?
Nem tudnak falucsúfolót. (1,2)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? Melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Szentbalázs, Börzönce, Magyarszerdahely. (1,2)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Gelse (Balázs napi vásár)
b) Piacra:
Nagykanizsa
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Börzönce, Lőrinc napján augusztus 10., Szentbalázs augusztus 15., Magyarszerdahely Szent István augusztus 20., Kacorlak Mária napján szeptember 12.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsúszentlászló, Homokkomárom (Pünkösd és Kisasszony). Két éve Homokkomáromban minden hó 13-án. Vasvár (1,2)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Nem jártak. (1,2)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Nem jöttek. (1,2)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
saját használatra (1,2)
b) vesszőkosarakat
igen (1,2)
c) szalmafonatú edényeket
igen (1,2)
d) szövőbordát
saját használatra (1,2)
e) favillát
saját használatra (1,2)
f) fagereblyét
saját használatra (1,2)
g) faboronát
saját használatra (1,2)
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Fazekasoktól egyszer töltve. (1,2)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Drótosok, bosnyákok, meszesek, fazekasok. (1,2)
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Drótosok, bosnyákok, meszesek, fazekasok. (1,2)
d) Mit árultak?
mész, cserépedény (1,2)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
n.a.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
A falunak van szőlőhegye: Bóba hegy, Újszenti hegy. 90 % helybeli gazda, 10 % kacorlaki, börzöncei, magyarszerdahelyi. (1,2)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A falu fölött volt egy régi temető, a vízvezeték építésekor csontmaradványok is előkerültek. (1,2)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A falu fölött volt egy régi temető, a vízvezeték építésekor csontmaradványok is előkerültek. (1,2)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Szent Antal: június 13. munkatilalom volt, előző nap is már csak az állatokkal foglalkoztak. (1,2)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Igen, általában. (1,2)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Általában kézzel. (1,2)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Egy vetőgép volt a faluban. (1,2)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
Hajmókot használtak. Takarófának nevezték és kökényből készült. (1,2)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem volt ilyen. (1,2)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
1 kereszt = 21 kéve = 1 kepe. 1 kereszt adott 30 kg búzát. 1 kat. holdon 40 kereszt termett. (1,2)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe szót ismerik, kepehordásnak hívták a mezőről behordást. A kepe meghatározott számú keresztet jelent. (1,2)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
140 cm alatt. (1,2)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A gazda állította a munkásokat, a géppel csak a gépész és az etetők jártak. (1,2)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Petrencével, elevátorral, villával. (1,2)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Az 50-es években. (1,2)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Csak kapával vetik. (1,2)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Kaszálás után időjárástól függően 1-3-szor forgatták, gereblyével, villával összegyűjtötték. Petrencével boglyába hordták (1 boglya = 10 petrence = 1 kocsi). (1,2)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Pajtából villával, szénahúzó horoggal. (1,2)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igabőfa(1,2)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
iga alfa(1,2)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg, igaszög. (1,2)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Végszükségben igen. (1,2)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Végszükségben használták. (1,2)
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Igen, alkalmaztak tartóláncot. (1,2)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: tehénfogat. Kocsi: lófogat. (1,2)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
4 m volt, vendégoldalt nem használtak. (1,2)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Csigával. (1,2)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt. (1,2)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Egyik végén nyitott, másik végén zárt, téglatest alakú kast használtak.(1,2)
b) Használtak-e kettőt is?
Esetenként kettőt össze is fordítottak.(1,2)
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Nem. (1,2)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter, zománcos. (1,2)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne, menjünk! (1,2)
b) terelik jobbra
Hajsza! (1,2)
c) és balra
Csálé! (1,2)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne, ne, ne. (1,2)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Tyu-tyu-tyu, ne, ne, ne. Pipipipi (kiscsirkének). (1,2)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Nevéről. (1,2)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Előbb kendervágóval, majd finomra tilóval. (1,2)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő típusú rokkát.(1,2)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falu?
a) Hogy hívták ezeket?
Alsó falu Deszics, Fölső falu Tusófél. (1,2)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
A szőlőhegyen még most is van egy-két boronaház. A háború után már nem volt ilyen lakóház. (1,2)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A fal mellé épült a kémény a rakott tűzhely felől. (1,2)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány kijárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A pitarból nyílt 3 bejárat. (1,2)
3.5. Állapítsuk meg, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Mestergerendás volt, keresztmestergerendára nem emlékeznek. (1,2)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Ők már csak a rakott sparheltre emlékeznek. A 70-es években bontották el. (1,2)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Az 1970-es években. (1,2)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem. (1,2)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
normál magasságú 50-70 cm magas padkára (1,2)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Egy-két torkos pajta volt a faluban. (1,2)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem használtak ilyet. (1,2)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Tarlórépát nem savanyítottak egészban. (1,2)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Egy-két fej káposztát savanyítottak egészben. (1,2)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Az 50-es évek végén, mikor a földeket elvették. (1,2)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A b) típus (még ma is). (1,2)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Csak gyerekkorában látott. (1,2)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem törték, kézimalommal koptatták. (1,2)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Igen, sós vízben főzték, vöröshagymás zsírral lelocsolták, majd fogyasztották. (1,2)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
A felsorolt ünnepekre, néha vasárnapra is a b) típust. (1,2)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Ők még ma is csak „sűt” paprikát esznek, lecsót nem. (1,2)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Paprikát ettek, 10 éve esznek paradicsomot. (1,2)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Buci kenyér volt, kuglófot szoktak sütni és mákos, diós kalácsot. (1,2)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
igen (1,2)
b) Hány szélből készült?
4-6 szélből (1,2)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
50-es évekig kékfestőt, szövetet. (1,2)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Egy asszony tudott szőni, takácshoz hordták Gelsére. (1,2)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
50-es évekig. (1,2)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
A 60-as évek közepéig. (1,2)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Farsangban. (1,2)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
n.a.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
kedd (1,2)
b) 1980 körül:
vasárnap (1,2)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Mindkét háznál. (1,2)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A menyasszonynál volt a főétkezés. (1,2)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Étteremben. (1,2)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Egy ember hív: a kuszóri (1,2)
b) 1980 körül:
A jegyespár hív. (1,2)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem. (1,2)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Helyben volt cigányzenekar. (1,2)
b) Milyen hangszereken játszottak?
prímás, másodprímás, kontrás, bőgős, cimbalmos, kisbőgős (1,2)
c) Hány főből állott a zenekar?
4-5 fő(1,2)
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
10 éve lépett a harmonika a zenekarba. (1,2)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Volt lucázás, december 13-án.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
3-6 gyerek. Szalmaszórás volt. Almát, diót, mogyorót kaptak.
„Luca, Luca, kity-koty
Gelegenye kettő, mind a kettő meddő
Nekem izs van kettő, három a pálinkát várom
Kenteknek akkora disznaja legyen, mint egy ajtó, ajtó
Luca, Luca kity-koty, gelegenye kettő, nekem is van kettő
Kentek lányának akkora cicije legyen, mint egy bugyigás korsó, korsó
Kity-koty gelegenye kettő,
Ha nem annak szalonnát levágom a gerendát.” (1)
„Kentek lányának annyi csirkéje legyen,
Mint az égen a csillag, csillag.” (2)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Itt nem volt szokás a regölés. (1,2)
b) Meddig élt ez a szokás?
Itt nem volt szokás a regölés. (1,2)
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
Itt nem volt szokás a regölés. (1,2)
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
Itt nem volt szokás a regölés. (1,2)
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Háború előtt több volt. (1,2)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Nem ismert. (1,2)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem. (1,2)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
Nem. (1,2)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Nem volt, csak az iskolában. (1,2)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Pásztorok, angyalok. Láncos botokkal jöttek a pásztorok, énekeltek. Betlehemet is hoztak. (1,2)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendel. (1,2)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Róka, krampusz, mumus, cigány, cigányasszony. (1,2)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem. (1,2)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást!
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Nem tudnak róla. (1,2)
