Bocfölde
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1986. november |
| Adatközlők: | (1.) Császár Sándor, 1903. római katolikus, Bocfölde |
| (2.) Császár Sándorné, 1908. római katolikus, Bocfölde | |
| (3.) Császár Rudolfné, 1901. római katolikus, Bocfölde | |
| Gyűjtötte: | Szendrői Éva |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Bocf%C3%B6lde |
| weboldal: | http://www.bocfolde.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Bonc nevezetű gazdag család élt itt valamikor, innen ered a Bocfölde elnevezés. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Vizsi, Horváth, Kovács, Simonffy, Belső, Pete, Tóth. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluba valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A faluba nagyobb számban települtek be. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A háború után sokan költöztek Somogyba, Baranyába, elmenekült szlávok házaiba. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Hasonlónak a szomszédos falvakat tartják, vallás, életmód, szokások alapján. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Göcsejbe tartozónak mondják magukat. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Göcsejről tudnak, mint tájegységről. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Híres községekről nem tudnak. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Csúfolódó mondásokat nem ismernek. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? Melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
A környékről is, messzebbről is házasodtak csak Sárhidáról kevésbé, mert azokat bugris népnek tartották. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Egerszeg, Lendva, Lenti, Nova (1,2,3)
b) Piacra:
Egerszeg (1,2,3)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Búcsúszentlászló (Mária napkor, szeptember 12.), Sümeg (Boldogasszony napján), Vasvár (Nagyasszonykor, augusztus 15.) (1,2,3)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsúszentlászló, Sümeg, (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Kevesen mentek Bocföldéről munkába, mert gazdag község volt, aki ment: Baranya, Fejér, Pest, Somogy megyékbe. Inkább summásnak, de cselédeskedni nem mentek. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Nem jöttek idegenek munkára. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluba:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
igen (1,2,3)
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
igen (1,2,3)
f) fagereblyét
igen (1,2,3)
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
hordót (1,2,3)
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Egerszegen gyártott cserépedényeket vásároltak, amit vásárban vagy gerencsértől vásároltak. Egerszegen dolgozott Varga nevezetű fazekas. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
meszesek, üvegesek, edényfoltozók, fazekasok, bosnyákok (terítőket árultak), paprikások, bádogosok (1,2,3)
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
meszesek, üvegesek, edényfoltozók, fazekasok, bosnyákok, paprikások, bádogosok. (1,2,3)
d) Mit árultak?
mész, cserépedény, terítő, paprika
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Jelentősebb számban nem volt a helybelieknek más falvakban szőlőjük, de előfordult. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Jelentősebb számban nem, de előfordult. (1,2,3)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A falu nyugati határán lévő Kondortelken (ma szántóföld) állítólag volt valamikor temető, aminek ma már semmi nyoma. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
n.a.
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak, és általános volt az egymáshoz erősített 2-3 borona. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Általában kézzel vetették a gabonát. (1,2,3)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A gépi vetés ritka volt. (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
Villás, gereblyés kaszacsapót használtak, ismerték a hajmókot is. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használták az említett kévekötő fát. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
21 kévét raktak keresztbe, kb. 5-6 keresztet, aminek kepe volt a neve. (3) 18 kévét raktak keresztbe és 4-5 keresztet, aminek kepe volt a neve. (1)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe változó számú keresztet jelent. (1,2,3
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 155 cm felett volt. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A gazda állította a munkásokat a rokonság, szomszédság köréből. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal leginkább, de rúddal, villával, sőt elevátorral is. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A 40-es években még volt hajdina termelés. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A II. világháború előtt (1,2), után (3) kezdődött és lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése.
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Először terítették a szénát, aztán forgatták (az időjárástól függően), majd petrencébe gyűjtötték. Állványt nem használtak. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Villával hordták a száraztakarmányt a kazalból. (1,2) „Pásfödéllel”, ami olyan volt, mint egy vászon lepedő és kosárral. (3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igafőga (1,2,3)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg (1,2,3)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
nyakszeg (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Használták almozáshoz a fák leveleit. (1,2) Nem használtak. (3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Igen, alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Aki finomabban akarta kifejezni magát az szekér helyett kocsit mondott. (2) Szekéren trágyát, takarmányt hordtak, ezt húzhatta ló is. A kocsi könnyű, kicsi kocsi volt, ami elé csak lovat fogtak. (3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szekér 4,5 m hosszú volt, vendégoldalt ritkán használtak. (1) A szekér 3,5 m hosszú volt és általában vendégoldallal használták. (3)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítása rudazó kötéllel történt. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt saroglyája volt a lovaskocsinak. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A szekérkas formája hosszúkás volt. (1,2,3)
b) Használtak-e kettőt is?
Általában egyet használtak. (1,2,3)
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Patkolták a vonómarhát. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Nejde, na! (1,2,3)
b) terelik jobbra
Halek! (1,2,3)
c) és balra
Hilek! (1,2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Cocám ne! Kucu-kucu! (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi. Pityém ne-ne puty-puty! (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Kusz-kusz! (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kender, len töréséhez tiló típusú törőt használtak. (1,2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Álló rokka volt az általános. (1,2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Elkülöníthető házcsoportok nem voltak.(1,2,3)
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A falunak mindig itt volt a helye. (1,2,3)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
A boronaházakat és a sövényházakat a 60-as években bontották le. (1,2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Átalakításkor a kéményt a fal mellé helyezték. Zárt kéményt kb. 40 éve építenek. (1,2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány kijárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Egy-egy bejárata volt a helyiségeknek, s csak a pitvarra vagy az udvarra nyíltak. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Keresztmestergerendás ház volt a faluban. Előfordult földfalú házaknál is. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A rakott sparheltek használata az 1912-es években már általános volt, de már létezett 1880-90 között is. (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A kockaházak építése a II. világháború után kezdődött általában, de létezett a háború előtt is. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Konyhából fűtött kemence nem volt jellemző. (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A kemencét 50-70 cm-es padkára építették. (1,2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Volt torkos pajta, de kevés. Inkább hosszúkás, fa vagy tégla lábon álló pajta volt a jellemző. (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Fazékkiszedő villát nem használtak. (1,2,3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Tarlórépát nem savanyítottak egészben. (1,2,3)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Káposztát nem savanyítottak egészben. (1,2,3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A kenyér házi sütése a 40-50-es években szűnt meg. (1,2,3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Csillagos és vesszőíves kenyértartót használtak. (1,2,3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Igen, használtak dongás vajköpülőt. (1,2,3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem használtak kölestörőt, hanem koptatót. (2) D-vel jelzett kölestörőt használtak. (3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Készítettek hajdina- és kukoricakását, de nem szaggatták. Hajdina liszt, élesztő, cukor, tej. Tepsibe öntötték, lekvárt vagy tejfölt tettek rá. (1,2,3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Karácsonyi kalács: fonott kerek, fonott hosszúkás, hosszúkás. Húsvétra is hasonlókat készítettek. Mindenszentekre rétest, lakodalomra kuglófot, perecet. (1,2,3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
A lecsót nagyon régóta ismerik. Paprika, kevés paradicsom, hagyma. (1,2,3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Nyers paradicsomot, paprikát mindig fogyasztottak. (1,2,3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
A karácsonyi asztalra diós, mákos kalácsot, perecet tettek. (1,2,3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Viseltek széles gatyát a férfiak. (1,2,3)
b) Hány szélből készült?
3 szélből készítették. (1,2,3)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Derékban rögzített szoknyát réklivel ma is viselnek. (1,2,3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Az asszonyok nem szőttek a faluban. (1,2,3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Nem volt kötelező a fejkendő viselete. (1,2,3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Szokás egymás mellé tenni az ágyakat. (1,2,3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
1910-ben főleg télen, farsang idején esküdtek. (1,2,3)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Aratás időben, böjtben soha. (1,2,3)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
vasárnap (1,2,3)
b) 1980 körül:
szombat (1,2,3)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Általában a gazdagabb félnél tartották az esküvőt vagy két helyen megosztva.1,2,3)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
Főétkezés a vacsora volt. (1,2,3)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
1980 körül általában vendéglőben tartják a lakodalmat. Kb. 10 éve van így. (1,2,3)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
általános (1,2,3)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
A lakodalom előtt pár nappal hívtak kétszer. Nem a vőfély, hanem vendéghívogató „kuszóri” hívta a vendégeket. (1,2,3)
b) 1980 körül:
A jegyespár hívja a vendégeket levélben, az esküvő előtt két héttel. (1,2,3)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Szándékolt tányértörés nem volt. (1,2,3)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Cigányokat hívtak Csatárból, Sárhidáról.(1,2,3)
b) Milyen hangszereken játszottak?
nagybőgő, cimbalom, hegedű (1,2,3)
c) Hány főből állott a zenekar?
A zenekar 6 főből állt. (1,2,3)
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Tangóharmonika már a II. világháború előtt is volt a zenekarban. (1,2,3)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
December 13-án volt a lucázás. (1,2,3)
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Beöltözni nem szoktak, szalmát, szenet vittek magukkal.
„Luca, Luca kity-koty
Nem sokára hajnal lesz,
Tietek lánya szajha lesz.”
„Luca, Luca kity-koty
Galagonya kettő, mind a kettő meddő.
Ha nem adnak szalonnát,
Kifúrom a gerendát.” (1,2,3)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Szent Istvánkor szoktak regölni. (1,2,3)
b) Meddig élt ez a szokás?
Megszűnésére nem emlékeznek. (1,2,3)
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
Általában gyerekek, legények.(1,2,3)
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Csak elvétve volt a faluban 1-2 öreglegény. (1,2,3)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Ismert volt az X-el díszített tejesfazék.(1,2,3)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
Öt-hat X-el jelölt fazékra emlékeznek. (1,2,3)
c) Hol szerezték be ezeket?
Ezeket Egerszegen vásárolták. (1,2,3)
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Égetni, tüzet gyújtani nem szoktak. (1,2,3)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
Égetni, tüzet gyújtani nem szoktak. (1,2,3)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Miklós napon az ajándékozáson kívül más szokás nem volt. (1,2,3)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Pásztorok, angyalok voltak a betlehemes játék szereplői. (1,2,3)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendel volt az állatok védőszentje. (1,2,3)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Elvisz a mumus! Elvisz a kankas! (1,2,3)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Diódobálást, mint szokást nem ismerték. (1,2,3)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást!
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Favágó ember alakját látták a holdban. (1,2,3)
