Bajánsenye

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Bajánsenye, 1991. október
Adatközlők:	(1.) Jankó Elza, 1923. Dávidháza
	(2.) Sekk Péter, 1899. Dávidháza
	(3.) Györke Gyuláné, 1929. Dávidháza
Gyűjtötte:	Bedő Zoltánné
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Baj%C3%A1nsenye
weboldal:	http://www.bajansenye.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Ez a község régen Dávidháza volt. A síneken túl van Kotormány, a falu túloldalán van Senyeháza, azután pedig Őrbajánháza. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Berke, Zsoldos, Jankó, Pörs, Bíró. Tüskés Tibor író innen származott. Édesanyja itt volt cseléd. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak róla. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Kitelepülés nem volt, csak az 50-es években telepítettek ki néhány családot a Hortobágyra, mert kulákoknak bélyegezték őket. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Hasonló települések: Őriszentpéter, Pankasz, Szatta, Nagyrákos. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Az Őrségbe tartozik. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli tájegységek: Zala, Kerka-mente. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községek: Kerca: régen itt volt a jegyzőség, Magyarszombatfa: itt készítették a tejesköcsögöket, fazekakat. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Dávidházára azt mondták, hogy „embersármáló Dávidháza”, mert mindig irigyek voltak egymásra, sosem tartottak össze. Ispánkra azt mondták, hogy „a világ közepe”, mert olyan messze volt a többi falutól. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Házasodás leginkább falubeliek között volt, de házasodtak környező falvakból is. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Szentgotthárdra hetivásárokra.

b) Piacra:

Szentgotthárd

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A szomszéd községekbe. A helyi búcsú szeptember második vasárnapján volt. Senyeházán május első vasárnapján, Kercán szeptemberben, Veleméren augusztus 20-án

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Szoktak járni a katolikusok Zalalövőre, mert ott volt a katolikus plébánia. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A faluból a fatelepre szoktak járni munkára. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide nem jártak munkára. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Voltak helyben iparosok: Tóth János, Varga Zoltán, Spilák József, ők híres faeszközkészítők voltak. (1,2,3,4)

a) kocsikasokat

n. a.

b) vesszőkosarakat

n. a.

c) szalmafonatú edényeket

n. a.

d) szövőbordát

n. a.

e) favillát

n. a.

f) fagereblyét

n. a.

g) faboronát

n. a.

h) egyebet?

n. a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n. a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Magyarszombatfán készített cserépedényeket használtak. A piacon szerezték be őket. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Vándorárusok: drótos-tótok (mondták: kettőért éles, kettőért meg fényes), Zalalövőről pék járt, meszesek. (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

Zalalövőről

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

n. a.

d) Mit árultak?

n. a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Az ittenieknek volt szőleje a Berki hegyen, Lentiben. Másoknak itt a faluban nem volt. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n. a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Temető volt egy a határ mellett, a kotormányi, ezt megszüntették. Senyeháza és Dávidházának egy közös, Őrbajánházának is volt külön temetője. Kerkáskápolnának is külön volt. Csontokat nem találtak. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n. a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Fogadott ünnepeket inkább a katolikusok tartották. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Kettes boronát használtak, ez volt az általános. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A kézi vetés volt az általános

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

csak elvétve volt vetőgép a faluban. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Mindhármat használták. A b)-t hajdinaaratáshoz. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak ilyet. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

1 kereszt = 17-21 kéve. 3-4 keresztet raktak egy kepébe, nehogy leégjen. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik a kepe szót, de nem használták a termés mennyiségének meghatározásához. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 155 cm fölött volt. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Kalákában jártak, az ismerősök, rokonság köréből. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát vasvillával hordták kazalba. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdina termelése a 40-es évek végén szűnt meg. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke után való vetése a 40-es évek második felében már általános volt. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénaszárítás menete: rendre kaszálás, megforgatás, petrencébe rakás (a petrencében száradt még), szekérrel hazavitték. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával vagy szénásruhával hordták. „HAROG”-gal „NYŐTTÉK” ki a kazalból. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igafa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

küllő

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

kisküllő (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Sokan használták a fák leveleit ősszel. Azt mondják, hogy megetették a szalmát és ezért is volt szükség a fák leveleire. (Úgy hallották, hogy a szalmába sok nélkülözhetetlen tápanyag van az állatok számára.) (1,2,3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n. a.

c) Melyik évszakban?

ősszel.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Alkalmaztak tartóláncot. Később a bőrszíjas változatát is. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n. a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n. a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: rövid vagy kis szekér kocsikassal: kisebb munkákra, illetve a szegényeknek piacra menni stb. Hosszú szekér: leginkább ezeket használták mezőgazdasági munkára. Kocsi: a hintókocsi a gazdagabbaknak. Finom rugózása volt. Csak ló húzta. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4-4,5 m hosszú volt. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A saroglya enyhén ívelt volt és lánccal lehetett felhúzni és leereszteni. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A szekérkas formája: az eleje ívesen volt kiképezve. Általában egyet használtak belőle, de krumplihoz (1,2,3)

b) Használtak-e kettőt is?

apró dolgokhoz kettőt is használtak belőle. (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

A marhát igen ritkán patkoltatták. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nee!

b) terelik jobbra

Hajsz!

c) és balra

Hík! (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Gyere coca. (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Gyere kuszi. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A len töréséhez lentilolót használtak. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A b) és c) típusút használták. (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n. a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

A mai község határán több különálló falu volt. A határ felé haladva Alsó és Felső Kotormány, befelé pedig Senyháza, azt közvetően pedig Őrbajánháza. (1,2,3)

b) Miért volt így?

n. a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n. a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Senyeháza felé tartva a temető után, a 2. ház ilyen boronás volt. (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Az ilyen házak füstvezetékét később a falba építették. 1930-tól a módosabbak már zárt kéményeket építenek. Később a II. világháború után kizárólag ilyeneket építenek. (1,2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A legrégibb házak bejáratai: kamra, konyha, szoba (rajz). (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt ilyen ház, talán még ma is ilyen, ha be nem deszkázták a mennyezetet. Állítólag egy mérnök házaspár vette meg a házat. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A rakott sparheltek már a század elején kezdtek elterjedni. Általánossá valamikor az 1910-es években lett. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Az 1940-es években kezdték építeni az ilyeneket, általánossá az 50-60-as években vált. A 10-es évektől már nemigen építenek ilyen egysoros házakat. (1,2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Tudnak ilyen házról, de ezeket már vagy lebontották vagy átalakították cserépkályhásra. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

Normál padkára építették. (1,2,3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Rajz. (1,2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nyílt tűzön főzés esetén a b)-t alkalmazták. (1,2,3)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Egészben nem savanyítottak, csak „megszítták répaszijjon” vagyis felszeletelték és úgy savanyították. (1,2,3)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Egészben nem savanyítottak, csak „megszítták répaszijjon” vagyis felszeletelték és úgy savanyították. (1,2,3)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A TSZ megalakulása után 1960 után. (1,2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A b) típusút használták a faluban. (1,2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Nem ilyet használtak, hanem cserépedényben köpültek. (rajz) (1,2,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

A hajdinatörő forgórésznél keskenyített volt. (1,2,3)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinából készítettek: hajdinakását, hajdinamálét, gánicát. A gánica készítése: zsírral főzték, kanállal kiadagolták, mézzel, tejjel, aludttejjel fogyasztották. (1,2,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

A töltetlen kalácsok formája: hosszúkás, fonott. (1,2,3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

A töltetlen kalácsok formája: hosszúkás, fonott. (1,2,3)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

A 20-30-as évektől eszik nyersen a paprikát és paradicsomot. (1,2,3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A karácsonyi asztal sült tésztái: mákos-mazsolás kuglóf, mézes sütemény (a fára is aggatták), fonott kalácsok. (1,2,3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

A múlt század végén viseltek ilyet. (1,2,3)

b) Hány szélből készült?

4 szélből készült. (1,2,3)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az 1920-as évekig viselték. (1,2,3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Szoktak vásznat szőni. „Pucát” (szőnyeg) is szőttek. (1,2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Régen viselték, egész a 60-as évekig. Kötelező nem volt. (1,2,3)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Még most is szokásban van. (1,2,3)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

A legtöbb esküvőt májusban tartották. (1,2,3)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Húshagyó kedden nem szoktak tartani. (1,2,3)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

szombat, vasárnap (1,2,3)

b) 1930 körül:

szombat, vasárnap (1,2,3)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Mindkét háznál, attól függően, hogy hova költözött a pár. Az elköltözés helyén volt először, utána mentek oda, ahová majd lakni mennek és ott folytatták a lakodalmat.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

A főétkezés a vacsora volt, az utóbbi helyen. (1,2,3)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n. a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Vendéglőkben zajlik, 10-15 éve szokás. (1,2,3)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n. a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

2-2 vőfély ment, kalapjukra szalagot tettek, 2-3 héttel előtte

b) 1980 körül:

meghívóval, egy hónappal előtte (1,2,3)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt ilyen szokás. Kakast szoktak bevinni a házba, mint a férfi jelképe, jelentése az volt, hogy a férfi legyen az úr a háznál. (1,2,3)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n. a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n. a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n. a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Zenészek helybeliek voltak, Horváth Ernő és bandája. (1,2,3)

b) Milyen hangszereken játszottak?

bőgős, prímás, kontrás.(1,2,3)

c) Hány főből állott a zenekar?

Általában hárman játszottak.(1,2,3)

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

A tangóharmonika a 70-es években lép be a zenekarba. (1,2,3)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Lucázás december 13-án volt.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

„Luca, Luca kity-koty

Tojjanak a tyuttyok,

Szegénységük sose legyen,

Délcegen baj nélkül éljenek

Isten áldása sokszorosiccsa, szaporiccsa,

Annyi gyereke legyen, mint réten a fűszál…” (1,2,3)

4.9. Regölés

Regölés nem volt szokás. (1,2,3)

a) Melyik napon szoktak regölni?

n. a.

b) Meddig élt ez a szokás?

n. a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n. a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

n. a.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Régebben volt 4-5 öreglegény, ma egy van. (1,2,3)

4.11. X-el díszített tejesfazék

Nem ismerték ezt a fazekat, csak virágos díszítésűt. (1,2,3)

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

n. a.

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n. a.

c) Hol szerezték be ezeket?

n. a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)

a) Melyik napon,

n. a.

b) miért,

n. a.

c) kik végezték?

n. a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n. a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

n. a.

b) miért,

n. a.

c) kik végezték?

n. a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n. a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Ezen a napon csak a gyerekeket szokták megajándékozni. (1,2,3)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A betlehemezés régebben nem volt szokás, inkább ma szoktak, mivel több katolikus van már, mint régen. (1,2,3)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Állatok védőszentje a katolikusoknál volt, úgy emlékeznek, hogy Szent Vendelt tartják az állatok védőszentjének. (1,2,3)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Elvisz a Krampusz, a fekete kéményseprő. (1,2,3)

4.17. Diódobálás

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

n. a.

b) Mikor, hol, miért?

n. a.

c) Írjuk le tömören a szokást?

n. a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Úgy hallották, hogy a hold „Emberarc, akinek a szeme néz le ránk.” (1,2,3)