Baglad

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Baglad, 1989. július
Adatközlők:	(1.) Horváth Károlyné Ceglovics Mariska, 1919. Bérszentmihályfa, római katolikus, Baglad, Dózsa Gy. u. 17.
	(2.) Lóránt Lászlóné Kalamár Ilona, 1923. Baglad, római katolikus, Baglad, Csillag krt. 14.
	(3.) Kancsal Ferenc, 1906. Baglad, római katolikus, Baglad, Csillag krt. harangláb mellett
	(4.) Sohár József, 1921. Baglad, római katolikus, Baglad, Csillag krt. 15.
Gyűjtötte:	Tarnay Tünde
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Baglad
weboldal:	http://foldhivatalok.geod.hu/telepules.php?page=11059

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Baglad nemes falu volt, ma is élnek az egykori nemesi családok leszármazottjai, akik gyakran mondják magukról: „én nemes voltam”. Szavaival: „parasztok de nemesek”. Buchbergel József 200 holdas nemes családja jelentős hatással volt Baglad életére. A falu lélekszáma a századelőn 200-250 fő körül lehetett. (1,2) Háza közelében lévő harangláb már a 18. sz. végén állt. Bagladon jelentős számban nemesek éltek. (3) A XVIII. század végén már lakott lehetett a területet. Az 1800-as években nemesek telepedtek le. 1930 kö9rül kb. 70-80 család (300-400) fő a település lélekszáma. (4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Sohár Sándor, Károly, Ferenc, Ignác, Lajos; Bazsika Jánosné, Sebetics Imre, Kancsal Ferenc, Zakál Pál, István, Móric (nemesek); Soós István (nemes), Babolcsai Károly, József. (1) Molnár, Tuboj, Sáska, Zakál, Buchbergel, Soós (nemesek); Babolcsai Terézia, Farkas, Mária, Ida; Lóránt Lajos, László; Kancsal Ferenc. Molnár Irén 18 évesen halt meg betegség következtében. A bagladiak szerint aranyat, illetve kincseket temettek el vele a temetőnben található kriptájában. Ez a hiedelem ma is eleven, többször is megbontották a sírt. Babolcsai Ida Erdélyből jött. (2) Kancsal, Babolcsai, Soós, Zakál, Sohár, Posta, Lóránt, Buchbergel. (3) Tuboj (Erdélyből), Sáska, Posta, Zakál, Babolcsai, Buchbergel. (4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tud nagyobb számú betelepülésről. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A nemes családokat az 50-es években kitelepítették. Buchbergelék Ausztriába, illetve Németországba mentek, Lóránték Tiszafüredre. A TSZ-esítés után a fiatalok többsége a környező nagyobb településekre költöztek, Lentibe, Ajkára, Zalaegerszegre, de Budapestre is sokan elmentek. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Bagladhoz hasonlónak érzi Csesztreget, Reszneket, Belsősárdot, mert ezek nem tartoznak sehová sem, szokásaikban megegyeznek. Az utóbbi időben a környék többi falvai is kihalóban vannak. (1) Bagladhoz hasonló: Belsősárd, Resznek, Nemesnép, mivel ezekben a falvakban gazdagabbak voltak az emberek. (2) Lendvajakabfa, Resznek, a gazdálkodást tekintve hasonlóak. (3) Lendvajakabfa, Felsőszenterzsébet – indokolni nem tudta. (4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Baglad nem tartozik sehová sem. (1,3) Hetéshez. (2) Baglad Hetés és az Őrség között terül el, egyikhez sem tartozik. (4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Hetés: Szíjártóháza, Zalaszombatfas, Bödeháza, Gáborjánháza. Göcsej: Zalaegerszeg környéke, a szegek vidéke, pl. Kustánszeg. A göcsejiek „á”-val beszélnek: pl.: Ámennek-elmennek. A hetésiek „ő”-vel beszélnek, pl. Gyertök, emönök, gyerök. (1) Őrség: Nemesnép, Csesztreg, Lentikápolna. Göcsej: szegek, pl. Kustánszeg. (2) Hetés: Csesztreg, Zalabaksa. Őrség: Nemesnép, Őriszentpéter, Velemér, Gödörháza. Göcsej: Kustánszeg, Bocfölde, Milejszeg. (3) Őrség: Csesztregtől északra. Hetés: Gáborjánháza, Szíjártóháza, Zalaszombatfa, Bödeháza, Rédics. Göcsej: Nova környéke, Kustánszeg. (4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Szentgyörgyvölgy a gelencsérekről volt híres, de a licsit is ott vették. Búcsúszentlászló, Vasvár búcsújáróhelyek. (1) Zalaszombatfa a hetési szőttesről híres, a Virág házaspár készítette. Szentgyörgyvölgy, Lenti vásárairól. Velemér, Gödörháza, Szentgyörgyvölgy fazekasságáról híres. (2) Velemér, Gödörháza, Csesztreg, Szentgyörgyvölgy fazekasokról, illetve vásárokról híresek. (3) Csesztreg, Szentgyörgyvölgy vásárokról híres. Lenti zsidó kereskedőiről: Micher Miksa, Hofer Géza, Weis. (4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A bagladiaknak ezt mondták a környékbeliek: no ti nemesek. Menyecskeszerető Rédics, kutyakergető Berkel, lisztesvalagú Lenti (a malom miatt), törzsökhömbölgető „szemnelfa” (Bárszentmihályfa). (1) A resznekiekről a bagladiak azt mondták: „Rendben van, mint a reszneki tarisznya!” (A tarisznyában pogácsa helyett kerékrépa volt.) (2) Nem emlékezett rá. (3) A bagladiak nemességére tettek a környékbeliek megjegyzéseket. (4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Házasodtak más falvakból is, az összeházasodás általános volt. Öreglegények azonban mindig akadtak. Nemesnépről, Lendvajakabfáról, Resznekről, Lentikápolnáról, Bárszentmihályfáról, Vasból házasodtak. (1,3,4) Nemesnépről, Csesztregről, Lendvajakakbfáról, Resznekről, Zalaszombatfáról házasodtak. A házasság általánosnsak mondható. (2)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Csesztreg Mindenszentekkor (november 1.), Szentgyörgyvölgy Gyögy napján, Lenti Miklós napon (december 6.), Húsvétkor, Lendva 1942-ben al-ék tehenet hajtottak oda, Rédics. (1) Csesztreg Farkas nap (október 31.), József nap (március 19.), Szentgyörgyvölgy Szent György napján, Lenti Miklós nap (december 6.), Resznek, Nemesnép. (2,3) Csesztreg József nap (március 19.), Farkas nap, Lenti Miklós nap (december 6.), Szentgyörgyvölgy Szent György nap (április 24.), Zalabaksa, Rédics. (4)

b) Piacra:

Csak igen ritkán jártak piacra, Lentibe csütörtökönként (sertés piac, ma is). (1,2,3,4)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Bárszentmihályfa május utolsó vasárnapján, Rédics Pünkösdkor, Lendvajakabfán Szentháromság vasárnapján, Baglad Medárdkor (június 8.). Baglad Medárdkor (június 8.), Resznek József napon (március 19.), Húsvét hétfőn, szeptemberben, Kisasszony napját követő vasárnap. (2,3) Resznek Húsvét hétfő, Kisasszony napján (szeptember 8.), Baglad Medárdkor (június 8.), Jakabfa: Szentháromság vasárnapján (május 29.). (4)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsúszentlászló, Kisasszony napján (szepember 8.), Mária napot (szeptember 12.) követő vasárnap. Fogolykiváltó búcsú szeptember 25. körül, Vasvár, Nagyasszony napján augusztus 15. (1) Búcsúszentlászló, Esztergom, Pannonhalma, Máriagyüd a nyári hónapokban. (2,3) Vasvár, Búcsúszentlászló, Nova, Szombathely. (4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

6 hónapra szerződtek summásnak, május 1-én indultak Tolnába, Somogyba, Komáromba, Baranyába, Vasba. Fölsőszunyogpusztára, Kiskunlacházára. A bagladiak közül csak kevesen mentek cselédnek. (Resznekről jártak Lentikápolnára a Trauber birtokra). (1) Bagladon a Buchberbelékhez mentek sokan dolgozni. Néhányan aratni mentek Somogyba. (2) Summásnak ritkán Dunaalmásra mentek. Buchbergelék ellátták munkával a falu egy részét. Csépléskor a rokonok és szomszédok kölcsönösen kisegítették egymást. (3) Somogyba mentek summásnak 6 hónapra, Székesfehérvárra halászni, illetve Buchbergelékhez mentek cselédnek a bagladiak. (4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Aratni Vasból jöttek részesben, de általában mindent maguk végeztek. Maga is volt „fát ásnyi” az irtásföldön csepe (tölgy) fát, fenyőt, beregfát, akácot. Csépléskor falun belül kisegítették egymást. (1) Cselédeskedni jöttek Resznekről, a Balócsaiakhoz. Felsőszölnökről, Alsószölnökről, Grebenáról vendek érkeztek aratni. (2) Aratáskor részesbe jöttek Lentikápolnáról, Bárszentmihályfáról. Minden 12., 13. kereszt az övék volt. (3) Aratók jöttek Vasból. (4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem, inkább saját használatra, illetve rokonság számára készítettek: kocsikasokat, vesszőkosarakat, (silinga = fáskosár), szalmafonatú edényeket, pl. pókicot, vékát, favillát, fagereblyét, faboronát. (1,3,4)

a) kocsikasokat

n. a.

b) vesszőkosarakat

Bucbergelék segédje készített fehér fűzből kézikosarat.

c) szalmafonatú edényeket

n. a.

d) szövőbordát

Szövőbordát, fazekasárut, licsit Szentgyörgyvölgyről vettek leginkább.

e) favillát

n. a.

f) fagereblyét

Bucbergelék segédje hántolatlan fűzből fagereblyét, faboronát készítettek, de csak saját használatra.

g) faboronát

n. a.

h) egyebet?

n. a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Szentgyörgyvölgyön, Csesztregen, vásárokon vették, illetve vándorárusoktól. (1,4) Vásárokon és vándorárusoktól vették. Az árusok főként Márokföldről, Nemesnépről, Szentgyörgyvölgyről érkeztek. (2) A gerencsérek Gödörházáról, Csesztregről, Magyarszombatfáról, Szentgyörgyvölgyről érkeztek. (3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Edényfoltozók (drótostótok, cigányok), tikászok (6-10 éve még járt, előnevelt csirkéket ad el, a tojásokat felvásárolja és Reszneken adja el), Vak Vendel szamárral járta a falvakat feleségével és számos gyermekével, harmonikázott, kéregetett, cserébe szentjánoskenyeret, pántlikát adott. Ezt mondta közben: „Adjatok, adjatok, amit Isten adott, szegény világtalan koldus vagyok.” Gelencsérek Szentgyörgyvölgyről, Csesztregről jöttek, üvegesek a gyerekeknek „pörgetőt” adott. (1) Fazekasok, licsések, meszesek, paprikások (Szegedről), meszes, edényfoltozó cigányok jártak. (2,3) Licsések Hetésből a szövés hazájából érkeztek, gerencsérek Szentgyörgyvölgyről, Gödörházáról, meszes Csesztregről jött. Edényfoltozó-ernyőjavító cigányok jártak. (4)

b) Honnan jöttek?

Resznek, Szentgyörgyvölgy, Csesztreg, Gödörháza

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

drótostótok, cigányok, tikászok, gelencsérek, fazekasok, licsések, meszesek, paprikások

d) Mit árultak?

n. a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Bagladiaknak: Dedeshegyen, Lenti hegyen, Gosztolán van szőlőjük. (1,3,4) A bagladiaknak Dedes-hegyen, Gosztola-hegyen (Zakál Miklós), Csiboda-hegyen Lenti határában, Kútfejnél vannak szőlőik. (2)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Baglad sík terület, itt nincs szőlő ültetve. (1,3,4) Bagladon jelenleg nincs szőlő, régebben Novát, Karmint, Elvirát termeltek sík területen. (2)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A Csillag krt. mentén, a vázlaton látható helyen található a temető Az egykori iskola előtt, egy oszlop helyének kiásásakor fatörzsből vájt koporsó került elő, csontokkal. Ezen a helyen feltételezik a régi temetőt. A jelenleg működő temetőben fekszenek díszes síremlék alatt a Buchbergel család tagjai, illetve mindazon családok hozzátartozói, amelyek az I/2. kérdésnél szerepeltek. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n. a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Június 8-as Medárd nap jégverés emlékére, szeptember 25. Fogolykiváltó búcsú. (1,3) Medárd napján, június 8-án az egykori jégverés emlékére, október 20-án Vendel napján, az egykori marhavész emlékére. (2) Medárd napján június 8-án fogadott ünnep egykori jégverés emlékére. Vendel napján, október 20-án egy régi marhavész emlékére. (4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általában két levelet erősítettek egymáshoz, de előfordult, hogy hármat is. (1,2,4) 2-3 vasboronát kapcsoltak össze, régebben 2 faboronát. (3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A falu lélekszámát a két világháború között 150-160 főre becsülte. A faluban három vetőgép volt: Farkas Lajos, Tantarics József, Zakál Pál. A vetőgépet a rokonság körében közösen használták, a szegényebbek kézzel vetettek. (1) 1930 körül 150 fő a lélekszám, 4-5 családnál volt vetőgép: Lóránt, Kancsal, Buchbergel, Zakál, Farkas Lajos tulajdonában. (2) Vetőgép a következő családoknál volt: Csizmadia, Farkas, Ritlop, Kancsal, Lóránt, Buchbergel, Zakál. (3) 5-6 vetőgép volt 1930 körül: Csizmadia, Kancsal, Farkas Lajos, Buchbergel, Lóránt. (4)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A falu lélekszámát a két világháború között 150-160 főre becsülte. A faluban három vetőgép volt: Farkas Lajos, Tantarics József, Zakál Pál. A vetőgépet a rokonság körében közösen használták, a szegényebbek kézzel vetettek. (1) 1930 körül 150 fő a lélekszám, 4-5 családnál volt vetőgép: Lóránt, Kancsal, Buchbergel, Zakál, Farkas Lajos tulajdonában. (2) Vetőgép a következő családoknál volt: Csizmadia, Farkas, Ritlop, Kancsal, Lóránt, Buchbergel, Zakál. (3) 5-6 vetőgép volt 1930 körül: Csizmadia, Kancsal, Farkas Lajos, Buchbergel, Lóránt. (4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Az a) és c) típust használták amióta csak emlékeznek. C-t takarítófának hívja. (1,3,4) a) villás, b) kaszakampó (2)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak. (1,3,4) Nem emlékezett a kévekötőfán lévő lapos nyílásra. (2)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kévéből állt a kereszt. Az alsó két kéve befelé fektetett kalászait visszahajlítják, hogy szárazon maradjon. A 21. kéve neve a pap, amely legfelül helyezkedik el. 4-5 keresztet raknak egybe, amit kepének hívnak. A keresztek száma a tábla szélességétől függött, lehetett 6-8 is. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik a kepe szót, 4-6 egymás mellé rakott keresztet jelentett. „A mezsgyén az összes kepébe van rakva.” A termés mennyiségének jelölésére a keresztet használták. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

145 cm. (1) 155 cm. (3) 150 cm. (2,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gépi cséplés munkásai a rokonságból és a szomszédokból álltak, melyek kölcsönösen kisegítették egymást. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal soha nem hordták, hanem vízszintes rudakon. Elevátort nem használtak. Favillát ritkán. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1950-60 között szűnt meg, a TSZ megjelenéséhez kötik a hajdina termelés feladását. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1940 és 1950 között még fészekbe vetették, 1950 után pedig már eke után vetették a burgonyát. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A rendre vágott szénát forgatták, „ágyokba húzták”, az ágyokat „gráblével” petrencébe húzták, ha száraz volt szekérrel hazahozták. Állványt nem használtak. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Szénás ruhával. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

iga fölő, járom, iga fölfa, igafa (föle)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg, nyakszeg, igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaküllő, küllő bafa, alla (1), igaküllő, befa (2), befa, iga alfa (3), bafa, iga alja (4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Szükség esetén használtak. (1,2,3,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n. a.

c) Melyik évszakban?

Többnyire tavasszal. (1,2,3,4)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Nem tudja. (1) Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. (2) Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot és nyaklót (bőrszíjon karika fémből) is (3) Szügyre erősített tartólánc az elterjedtebb, a nyakló is ismert. (4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n. a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret teher szállítására használták, a rövid, illetve hosszú szekeret tehén vagy ló húzta. A kocsit személyszállításra használták, főként ló húzta. „A kocsi olyan hintó féle.” Hintót alkalmaztak Zakálék és Buchbergelék. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A sukk nevű mértékegységet nem ismeri, 4-5 m-ben határozta meg a szekér hosszát. Vendégoldalt nem használtak, csak az uradalmakban. (1,3) A hosszúszekér 5 m hosszú, vendégoldal nem jellemző, csak egy-egy uradalomban használták. (2) 4,2 m vendégoldalt nem használtak, sukkot mint mértéket nem ismeri. (4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórudat elől lánccal, hátul „rudaló kötéllel” rögzítették. Mást nem használtak. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Saroglyát nem használtak. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Félig nyitott szekérkast használtak. (1,2,3,4)

b) Használtak-e kettőt is?

Szükség esetén kettőt egymásba fordítva (szemes takarmány szállításakor). (1,2,3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem tud róla. (1) Azokat a teheneket patkolták meg, amelyiknek a körme nem bírta a köves utat. Leginkább nyáron patkolták. (2) Patkolták mindkettőt, nyáron, hogy a köves sáros út fel ne sértse a körmét. (3) Patkoltatták mind a kettőt májustól őszig, amikor az állat nem bírta a köves utat. (4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter, fëjek. (1,2) Zséter, fejke. (3) Fejőke, zséter (régebbi). (4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne Gyöngyös! Ne Virág, ne Cifra!, Ne Füge!

b) terelik jobbra

Hik! A fogat jobb oldalán álló marha neve: hajszás, Hikk!

c) és balra

Hokk! A fogat bal oldalán álló marha neve: csára ment, Hokk!!

Hohá! Becce szót nem ismerik. (1,3), Hóóó! Böcce: a borjút becézik így. (2), Böcce: borjúnak mondják. (4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne, ne. Cocikám ne, ne. Cocám ne. (1,3,4) Coca ne, ne, ne! Röfi gyere röf, röf! (2)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipikám ne, ne, ne! Pipi ne, ne! (1,3,4) Pipi pizsi pizsi gyertek pi-pi! (2)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevén hívja: Néró gyere! (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendert: kendervágóval (a tilolóhoz hasonló, de nagyobb), kölestörő mozsárral (1 m magas, 25 cm átmérőjű, a törő 10 cm vastag). Lent: áztatás után harmatra leterítik, majd egy sima felületen sukkal megtörték, utána tilolóval puhították. (1)

Kendert: kendervágóval. Lent: Lentörő sukkal törte meg gömbölyű rönkön, utána tilóval. (2)

Kendert: kendervágóval Lent: tilóval. (3,4)

2.29.

a) típust használtak, neve: rokka. (1,2) b) ferde, c) álló típust, nevük: rokka. (3) a)-t használták, de c) is előfordul, amely Újvidékről került át. (4)

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

típust használtak, neve: rokka. (1,2), ferde, c) álló típust, nevük: rokka. (3), a-t használták, de c) is előfordul, amely Újvidékről került át. (4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n. a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Nem tud elkülönülő házcsoportról, úgy tudja mindig itt volt a helye a településnek. (1,4) Kerkabarabás irányában a keresztúton állt a Varga-féle kocsma. A település mindig itt volt. (2) A római út mentén Lenti felé volt egy kocsma, de már lebontották. A település mindig ezen a helyen volt. (3)

a) Hogy hívták ezeket?

n. a.

b) Miért volt így?

n. a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

Úgy tudja mindig itt volt a helye a településnek. (1,2,3,4)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Bagladon ma is több boronafalu épület áll. A Dózsa Gy. u. 23. sz. kétmenetes boronaház fedélszékét 1989. július 25-én bontották le. Az előbbi házzal szemben álló épületet kb. 10 éve vitték el Szentendrére a Szabadtéri Néprajzi Múzeumba. További boronaházak: Csillag krt. 8., Csillag krt. 16., Csillag krt. 17. hajlított ház, melyben egykor bolt üzemelt. Sövényfonatos épületről nem tudnak. (1,3,4) Farkas Lajos háza töméses volt. (2)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Baglad, Dózsa Gy. u. 17. Az első szobában vaskályhával fűtöttek, melynek füstje a konyhai nagyméretű mászókéménybe szállt. Ez a mászókémény vezette el a konyhai falba rakott sparhelt, és a sarkosan elhelyezett kemence füstjét is. A hátsó szobában barna színű tábláskályha állt, melynek füstje szintén egy mászókéménybe került. A kéményeken nagy bádogajtók voltak. Szabadkéményt nem ismer a faluban. A kombinált tűzhelyes mászókémény már az 1910-es években jelen volt. (1) 1930 óta kizárólag zárt kémény épül, szabadkéményt nem ismert. A család tulajdonában lévő, csesztregi út mentén fekvő Kalamár házban falba épített kéményen át távozik a füst. A ház konyhájában működő állapotban áll a falba rakott tűzhely, sütővel, kemencével. A boronaházak szobai kályhájának füstjét a konyhai fal mellé épített mászókémény vezette el. (rajz) (2) A század elején már zárt kéményt építenek, kezdetben a fal mellé, majd később a falba. Soós Géza (nemesi származású) házában szabadkéményre emlékezett („olyan volt, mint a kovácsnál”), amit később téglával beraktak. (3) Szabadkéméyes megoldást nem ismer. A zárt füstelvezetés érdekében a kályhaszáj elé a fal mellé mászókéményt építettek. Téglaházaknálk utóbb már a falba építik be a kéményt. 30-40 éve kizárólagosan zárt kéményt építenek. (4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Mindegyik deréknak a pitarra nyílnak az ajtajai. (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Keresztmestergerendás épület volt a Csillag krt. 26. épület, melyet már lebontottak. (1,3,4) Nemes Soós Mihály egykori boronaháza is keresztmestergerendás volt. A Csillag krt. 26. sz. épület is keresztmestergerendás ház volt. (2)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

1900-1910 körüli időszakban. (1,2,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Bagladon nem nevezhető általánosnak a kockaház, de az egykori épületek közül néhányat átalakítottak, és az utca felé kétszobássá bővítették. A gazdasági épületek változatlanul a szoba-konyha-szoba/kamra mögött sorolódtak. A tömbösítés 1940-1955 között ment végbe. (1,2,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem ismer ilyen megoldást. (1,2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A padka 50-70 cm magas volt. (1,3,4) 50-60 cm. (2)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A torkos, illetve a hajlított típusra emlékezett. A meglévők között az égetett téglából rakott lábas-pajta. (rajz) (1) A meglévők főleg égetett téglából készült lábaspajták. (2) Téglalap alaprajzú, boronafalu, kontyolt zsúpfedelű pajtát ismer a régebbi időkből. Jelenleg gyakoriak a téglából épült, bádog, illetve cserép fedésű lábaspajták. (3) Ma lábas pajták láthatók. (4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

b) a hasa alatt fogták meg a fazekat a kerék nélküli fazékfogó villával. (1,2,3,4)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

A tarlórépát és káposztát is csak gyalulva savanyítottak, törköly között soha. (1,2,3,4)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

A tarlórépát és káposztát is csak gyalulva savanyítottak, törköly között soha. (1,2,3,4)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A TSZ-esítés után, 1960 körül. (1,2,3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

a) és b) típust használták. (1,2,3,4)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak. (rajz) (1,2,3,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Hajdinatörő (rajz), kölestörő (rajz). (1,2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinából cukros tejes málét készítettek: hántolt hajdinát vízben megfőzték, tejjel, cukorral leöntötték, vagy: a hántolt hajdinát tepsibe tették, tejjel leöntötték, megsütötték, cukorral szórva fogyasztották. (Édes) Gányica: kölest vízben megfőzte, de lisztet nem tett hozzá, fazékba kanállal kiszaggatva, majd cseréptepsibe tette. Fokhagymás zsírral leöntötték, fogyasztották. (Sós) (1,4) A hajdinát hurka töltéséhez használták. Ganca, gányica: a főtt kölest liszttel öszsekeverve kiszaggatták, vöröshagymás zsírral leöntve fogyasztották. Kölesmálé: a főtt kölest tejjel, fahéjjal, cukorral leöntve ették. (2) Gányicát a megfőtt kölesből készítették, vöröshagymás zsírral kiszaggatva fogyasztották. (3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Töltetlen kalácsot nemigen csinál, perecet csinál. (1) d) patkó formát sütötték, „hőükőün sütt” perecet sütöttek kézicsépléskor, kuglófot ünnepkor. (2) a) és b) forma, de már rég nem csinálnak töltetlen kalácsot. Hőükőön sütt perecet sütnek inkább. (3) b) forma cipót, kuglófot készítenek. (4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

1950 után gyakoribb a fogyasztása: 1 hagyma, 3-4 paprika, 2-3 paradicsom, rizs, kolbász. (1,3) 1950 után gyakori étel: 2 fej hagyma, 4-5 db paprika, 2-3 paradicsom, rizs/krumpli, 2 tojás. (2) 1930 után gyakori étel: ¾ rész paprika, 2-3 db paradicsom, 1-2 hagyma, 3 db krumpli. (4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

A paprika és paradicsom fogyasztása 1930 és 1940 között általános. (1,2) 1940-1944 után már fogyasztottak rendszeresen paprikát, paradicsomot kevesebbet. (3) 1920 óta fogyasztanak rendszeresen. (4)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Piskóta, mézes, zúzos sütemény (vaj, tojás, liszt, cukor). (1,2) Beigli, diós, mákos, pozsonyi kifli, kuglóf. (2) Beigli (mákos), piskóta, szilvalekváros kalács. (3) Fonott kalácsot. (4)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Viseltek, 1 szél 70 cm volt, 1 szárhoz 2 szél kellett. (1,2,3,4)

b) Hány szélből készült?

2 szél kellett. (1,2,3,4)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Ma is viselnek, 1945-50 után terjedt el jobban a ruha hordása is. (1,2,3,4)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Szokott otthon szőni, de ő bárszentmihályfai származású. A bagladi asszonyok nem szőttek. (1) Csak azokt szőttek otthon, akik más falvakból jöttek férjhez Bagladra. A bagladiak a megfont anyagot Kerkabarabásra vitték takácshoz. (2) Néhány családnál szőttek, 1960-ig. (3) A bagladi születésű asszonyok nem szőttek. (4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Fejkendőt most is hordanak, de kötelezőnek nem érezték korábban sem. Néhány fiatalasszony él a faluban, ők már nem viselik. 1950-1960-ig lehetett kötelező. (1,2,3,4)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Első szobájában ma is párhuzamos elrendezésben állnak az ágyak. 1960-ig gyakori elrendezés volt. (1) 1960-ig gyakran helyezték így, ma is megtalálható ez az elrendezés. (3) 1950-ig, 1960-ig általános, most is így áll néhány helyen. (4)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Az esküvőt télen tartották, februárban, januárban, farsang idején. (1,2,3,4)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Nyáron, böjt alatt nem tartottak. (1,2,3,4)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap, két este meg egy nap tartott a lakodalom (1,2,3,4)

b) 1980 körül:

szombaton (1,2,3,4)

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Étteremben, kultúrházban, sátorban, néha még háznál is tartanak esküvőt. (1,2,3,4)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n. a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Pántlikás kalapos vendéghívókkal.

b) 1930 körül:

Meghívókkal. Mindkettőt az esküvő előtt egy héttel küldik ki. (1,2,3,4)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt. (1,2,4)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n. a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n. a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n. a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Cigányok Zalabaksáról, parasztmuzsikusok Lentiből érkeztek. (1) A zenészek Resznekről. (2), Cigány zenészek Bagladról étkeztek, (3.), Cigányzenészek Resznekről, Zalabaksáról, Nemesnépről érkeztek (4)

b) Milyen hangszereken játszottak?

A zenekar tagjai: hegedű, bőgő, cimbalom, harmónika (20-30 éve).(1) a zenekar tagjai: hegedű, nagybőgő, brácsa, harmonika.(2), a zenekar tagjai: hegedű, bőgő, harmonika, cimbalom. (3,4)

c) Hány főből állott a zenekar?

4 fő

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

A harmonika 1950-60 körül vonul be a zenekarba. Fiatal korában tangót, keringőt, foxot jártak, ő volt a legjobb (2), A harmonika 1960-tól gyakori. (3)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

December 13-án, Luca napján.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

A gyerekek vágott fát vittek be a szobába, ráültek és ezt énekelték: „Luca, Luca kity-koty, Luca Luca kity-koty, Ha nem adnak gyümölcsöt, levágom az üstököt! Luca, Luca három a pálinkát várom! Akkora háta legyen a disznónak, mint az ólajtó! Annyi csirkéje legyen, mint az égen a csillag. Kendtek leányának akkora mellei legyenek, mint a bugyogás korsó.” A jó kívánságokért cserében cukrot, gyümölcsöt, szalonnát kaptak. (1) December 13-án lucáztak: Eltérés: „… ha nem adnak szalonnát, kifogjuk a gerendát!” A Lucázás inkább Resznekre jellemző. (2) Lucázásra nem emlékezett. (3) 1920-30 körül még élt a szokás, leírása azonos a 2. adatközlőnél felsoroltakkal. (4)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Nem tud róla. (2) Regölésre nem emlékezett. (3) Regölést nem ismeri. (4)

b) Meddig élt ez a szokás?

n. a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n. a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

Regölésként ezt mondta: Egy képzeletbeli disznót hajtottak a fiúk, pattogtattak az ostorral, fújták a kanászkürtöt, közben ezt mondták: ne, ne! (1)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

1930 körül 150 főből 4-5 öreglegény volt, ma is vannak. (1,4) 1930 körül 8-10 %, 250 főből 20-25 öreglegény. Ma 100 főből kb. 5 fő, 5 %. (2) Öreglegények régebben is voltak, ma 100 főből kb. négyen lehetnek, pl. Soós Pál, Kulcsár Jóska, Zakál István, Harmati János. (3)

4.11. X-el díszített tejesfazék

Nem ismerik. (1,2,3,4)

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

n. a.

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n. a.

c) Hol szerezték be ezeket?

n. a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem szoktak. (1,3,4)

a) Melyik napon,

n. a.

b) miért,

n. a.

c) kik végezték?

n. a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n. a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

Éjféli misekor az egyházközösségi tagok ma is tüzet raknak az udvaron, áldozati célzattal. (2)

b) miért,

áldozati célzattal. (2)

c) kik végezték?

egyházközösségi tagok

d) Meddig élt ez a szokás?

n. a

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

A cipő kirakáson kívül másra nem emlékezett. (1,3,4) Alakoskodásra nem emlékezett, csak a Miklós napi vásárt említette. (2)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Resznekről jöttek betlehemesek, 3 pásztor, Jézuska, Mária, József szerepében. (1) Karácsony napján cigány gyerekek járták a házakat betlehemmel. (2) A templomban berendezett betlehemen kívül más kapcsolódó szokásra nem emlékezett. (4)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendel. (1,2,3,4)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Mumus. (1) Elvisz a cigány, a lúcfér. (2) Mumus, ördög, boszorkány. (3) Cigány, fekete ember, kéményseprő. (4)

4.17. Diódobálás

Nem volt. (1,2,3,4)

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

n. a.

b) Mikor, hol, miért?

n. a.

c) Írjuk le tömören a szokást?

n. a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Nem ismer holdbéli alakokat, továbbá azt, hogy az amerikaiak a Holdon jártak képtelen badarságnak tartja. (1,2,3,4)