Bük
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 2014.Február |
| Mikrotáji kutatás: | Bük 1988.augusztus |
| Adatközlők: | Szabó József, 1925. katolikus, Bük |
| Szabó Józsefné, 1921. katolikus, Bük | |
| Gyűjtötte: | Komálovics Zoltán |
| Wiki feldolgozás: | Kőrösi Dalma |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
n.a
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Mesterházy, Hetyési, Patthy, Balogh, Kocsi, Csonka.
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem volt a faluban nagyobb számú betelepülés.
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Utoljára a századfordulón költöztek ki nagyobb számban Amerikába, azóta nem.
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
„Bük kuriózus”. Nem hasonlít hozzá a környéken egy falu sem.
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Bük nem tartozik tájegységhez. Sok cigány él a faluban.
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegység: Gyöngyös vidéke, Répce vidéke.
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem tudnak a környéken híres faluról.
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Csúfnév: nagybotu (cifrabotu) bükiek.
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Szoktak más falvakból házasodni: Meszlen, Lócs.
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Régen Bükön is volt 4 vásár, ezenkívül Csepregre.
b) Piacra:
Szombathely
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Csepreg, Sazkony, Bócs
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Nem jártak.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Munkába jártak innen: Acsádra a Szegedi uradalomba, Vasszilvágyba a Bezerédy uradalomba.
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Ide vendek szoktak dolgozni jönni a cukorgyárba.
1.14. Készítettek-e a helybeliek eszközöket, szerszámokat eladásra más faluban?
Kocsikasokat stb. csak házi használatra készítettek (Takács Lajos).
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A cserépedényeket Csávából (Ausztria) szerezték be.
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Üvegesek, drótosok, cigány kovácsok, paprikások, szitások és rongyosok jártak (a háború utánig).
b) Honnan jöttek?
n.a
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Lsd.: a pont
d) Mit árultak?
Ami a nevükből adódik.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A szőlőművelés a környéken nem jellemző.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Két temető van. Egy evangélikus és egy katolikus. Emberi csontokat találtak itt.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A két temetőből.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Fogadott ünnepek: keresztjáró napok, Szentségimádás napja június 16., Szent Kelemen november 23.
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak egymáshoz erősítve 2-3 boronát.
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A gabonát általában kézzel vetették, a gépi vetés ritka.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Ritka.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Használtak kévekötő fát.
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak villás kaszacsapót.
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
20 kévét szoktak keresztbe rakni. A mezőn általában 3,4,5 kepe volt elrakva.
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe az összerakott kereszteket jelenti, a termés mennyiségére nem használták.
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele kb. 2 m.
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Gépi csépléskor állandó csapat járt a géppel.
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A szalmát szómahordó villával, kévehányóval hordták kazalba.
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A hajdina termelése a századforduló körül szűnt meg.
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonya eke utáni vetése az 1930-as évektől kezdődik.
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A szénaszárítás menete: lekaszálták, száradás közben többször renden forgatták, majd összegyűjtötték. Állványt nem használtak.
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Villával tették az állat elé a száraztakarmányt.
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igafej
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdfej
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Rossz terméskor használták a fák leveleit almozáshoz.
c) Melyik évszakban?
n.a
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Használtak szügyre erősített tartóláncot.
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekér teherhordó, a kocsi személyszállító eszköz volt.
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér kb. 5-6 m.
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítása rudazókötéllel történt.
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovasszekér saroglyája erősen ívelt volt.
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A szekérkas formája (rajz).
b) Használtak-e kettőt is?
Használtak kettőt is.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Ritkán, de szokták az ökröt és tehenet is patkoltatni.
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter.
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Nee!
b) terelik jobbra
Hii!
c) és balra
Hajsz! Becce fiatal borjú.
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coc-coc-coc…
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Ne tyutyu ne…
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutya hívása a nevén történik.
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kender és len töréséhez kendervágót, tilalót és gerebent használtak.
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Álló rokkát használtak régebben.
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
A határban nem volt elkülönülő házcsoport. Mindig itt volt a falu határa.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Az utolsó boronából készült lakóházat a századforduló körül bontották le.
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Az egész konyharészt átalakították.
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A régi házakon két kijárat volt a tornácra.
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt a faluban keresztmestergerendás ház.
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A rakott sparheltet már az 1800-as évek elejétől használtak.
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A kockaházak az 50-es évektől terjedtek el.
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Volt olyan ház, amelynek szobájában konyhából fűtött kemence volt.
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A kemencét 1 m körüli padkára építették.
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Nem használtak fazékkiszedő villát.
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Általában téglalap alakú pajtákat építettek.
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
A tarlórépát nem savanyították.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
A káposztát csak egészben.
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A 60-as évek elején szűnt meg a kenyér házi sütése.
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Az a) és a c) típusú kenyértartót használták.
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak dongás vajköpülőt.
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Hajdina és kölestörő ütője.
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinából nem készítettek kását. A gánca búzából készült.
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
A töltetlen kalács hosszúkás és fonott volt.
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Lecsót már a múlt században is fogyasztottak paprikából és paradicsomból.
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Nyers paprikát és paradicsomot már a múlt században is ettek az emberek.
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Általában kalácsot tettek a karácsonyi asztalra.
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Viseltek régebben a férfiak ünnepre is széles gatyát.
b) Hány szélből készült?
n.a
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
A 60-as évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel.
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Nem szoktak az asszonyok vásznat szőni.
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Az 1920-as évekig volt kötelező a kendő.
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
n.a
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
A legtöbb esküvő farsangkor, májusban volt.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Böjtkor nem volt esküvő.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
1910-ben és 1960-ban is szombaton szokott lenni.
b) 1930 körül:
1910-ben és 1960-ban is szombaton szokott lenni.
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lányos háznál volt a lakodalom.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A főétkezés a vacsora volt.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
n.a
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
Kb. 10 éve a vendéglőben zajlik a lakodalom.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
A vőfények hívtak meg
b) 1930 körül:
Ma a jegyespár. A lakodalom előtt 3 héttel.
4.6.
Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem volt szándékos tányértörés.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
A zenészek helybeliek voltak.
b) Milyen hangszereken játszottak?
Hegedűn, cimbalmon játszottak.
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
harmonika nem volt.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Lucázás december 13-án volt.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Gyerekek is, legények is szoktak törekkel és pelyvával. Zenekíséret alakoskodás nélkül. „Luca-Luca kity-koty Tojjanak a tik-tyok…” Ezután jöttek a jókívánságok.
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
December 25-én.
b) Meddig élt ez a szokás?
A 70-es évekig
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
A legények szoktak regölni.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
„Eljöttünk, eljöttünk Szent István szolgái Régi szokás szerint szabad megtartani Ej regő rejtem regő, regő rejtem, neked ejtem Itt is mondanának egy szép lányt, kinek neve vala … Refr. Itt is mondanánk egy szép legényt, kinek neve vala … Refr.”
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Az evangélikusok közt sok az öreglegény.
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Ismert az X-es tejesfazék.
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a
c) Hol szerezték be ezeket?
Vásáron vették.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem volt szokásban.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
Nem volt szokásban
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Miklós napi szokás: fiatalok álarcba öltözve este elindultak a faluba. Lánccsörgetéssel, kiabálással ijesztgették a gyerekeket.
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
A betlehemes játék szereplői: Mária, pásztorok, angyal.
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Az állatok védőszentjei: Szent Vendel, Szent Márton.
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Régen a gyerekeket a kankussal szokták ijesztgetni.
4.17. Diódobálás
Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
A diódobálás nem volt szokás.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
A régiek a holdba egy favágó embert láttak.
