Búcsúszentlászló

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	2014.Február
Mikrotáji kutatás:	Búcsúszentlászló, 1986. április
Adatközlők:
Özv. Király Lajosné Gruber Mária, 1906. Zalaszentbalázs, római katolikus, Búcsúszentlászló, Széchenyi u. 60.
Papp János, 1920. Nemesszentandrás, római katolikus, Búcsúszentlászló, Petfői u. 15.
Porpáczy Lajos, 1910. Búcsúszentlászló, római katolikus, Búcsúszentlászló, Petőfi u. 53.
Özv. Szalai Jánosné, 1914. Nemessándorháza, római katolikus, Búcsúszentlászló, Széchenyi u. 77.
Özv. Jakabfi Józsefné Király Mária, 1917. Nemeshetés, római katolikus, Búcsúszentlászló, Széchenyi u. 57.
Gyűjtötte:	Balogh Balázs
Wiki feldolgozás:	Kőrösi Dalma
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Az első ember elmondása alapján: Ez mindig iparos község volt. A második ember elmondása alapján: Itt 1714-ben elkezdték a nagy templom építését és ez nagyon sok iparost vonzott a faluba. A templom mögötti kápolnát pedig a szájhagyomány szerint Szent László alapította. A kápolna melletti forrást is róla nevezték el.

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Az egyik ember szerint: A Gruber család Pápáról, híres család még a Király, a Porpáczy és a Miklics, de ezek honnan költöztek be, azt nem tudom. A másik ember elmondása alapján: A Porpáczy és a Király család híres. A régi izraelita családok közül pedig a Weiss, a Tóth és a Hailberger. Hogy honnan jöttek, azt nem tudom. A harmadik szerint: Itt élt a Porpáczy, Szijártó, Tikk, Tóth, Gál, Egyed, Körpöly család. Horvát származásúak voltak a Miklics, Petrics, Koczpek, Prix, Tentorics, Vesztróczi családok. A Veiner, Hoffer, Stellek, Konrád, Montag, Kalárs, Gruber családok meg osztrákok voltak.

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nagyon régen német iparosok települtek be. A II. világháború után Vaskaput – amit Pölöskellénknek is neveztek – Búcsúszentlászlóhoz kapcsolták. Régen jöttek Muraközből horvátok és Graz környékéről osztrákok, de nem lehettek olyan sokan.

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Az első ember elmondása alapján: Inkább ide települtek, mint elmentek volna. A második ember elmondása alapján: Nem nagyon mennek, mentek el emberek, csak kihalnak.

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Az első ember elmondása alapján: Valamennyire Nemeshetés, Nemessándorháza, Kisbucsa és Nemesszentandrás hasonlít Búcsúszentlászlóra: mindenütt szorgalmasak az emberek. A második ember elmondása alapján: Egyik se hasonló, mert Búcsúszentlászlóra ha a tanácshoz jönnek esküvőre a szomszéd falvakból, minden sokadalomról meg tudom mondani, hogy honnan érkezett. A harmadik elmondása alapján: Nincs hasonló község, mert csak itt éltek döntő többségben az iparosok a parasztsághoz viszonyítva.

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Az első ember elmondása alapján: Nem. Egyikbe sem. A második ember elmondása alapján: Nem tartozik sehova. A harmadik elmondása alapján: Azelőtt nem tartozhatott sehova, mert csak 1928 körül kapott határt a falu. Most – 1945 után –, centrum, mert itt van a közös tanácsa a falunak és a környező öt községnek.

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Az első ember elmondása alapján: Muraköz, Pölöske, a pölöskei erdőségben van. A második ember elmondása alapján: Zala megye, abban vagyunk mi is, Zalaegerszeg is. Somogy megyében van Kaposvár. Veszprém megyében Sümeg és Veszprém. A harmadik elmondása alapján: Vas megyében van Szombathely és Nemesjánosháza.

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Az első ember elmondása alapján: Búcsúszentlászló híres a szorgalmas iparosairól. A második ember elmondása alapján: Pölöske híres arról volt régen, hogy summások és cselédek dolgoztak a Teleki birtokon. Nemeshetés a szegénységéről volt híres. Azért volt szegény, mert túl sokan éltek ott. Nemesszentandrás volt a környéken a legmódosabb. A harmadik elmondása alapján:

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Cseszkónak csúfolták Búcsúszentlászlót, mert sok cipész dolgozott itt. Más falut errefellé nem csúfoltak.

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Az első ember elmondása alapján: Sokszor házasodtak más falvakból, jelentős mértékben. Főleg nemeshetés, Nemesrádó és Pacsa falvakból. A második ember elmondása alapján: Az 1. sz. adatközlő által felsoroltakat még Nemesszentandrással és Pölöskével egészítették ki.

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Havonta volt nagyvásár Zalaegerszegen, a faluba egy táblára írták ki mindig az időpontját. Főleg Zalaegerszegre jártak a faluból. Állatvásár negyedévente volt. Zalaegerszegen kívül eljrátak néha-néha a pacsai, zalaapáti, novai, rédicsi és lentii vásárokba. Időpontokat nem tudtak mondani. ====b) Piacra: ==== Piacra kizárólag Zalaegerszegre jártak péntekenként.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsúra Sümegre és Vasvárra mentek a faluból, nagyon ritkán Andocsba, ősszel. (Pontos időpontot nem tudtak mondani, az ősz is bizonytalan.)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsúszentlászlón helyben volt a búcsújáró hely. Ez a környék legnagyobb kegyhelye. Búcsúba idejártak Áldozócsütörtökön, László király ünnepén július 27-én, Mária nevenapján szeptember 12-én és a fogolykiváltó ünnepen szeptember 26-án.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Mivel Búcsúszentlászló iparos község volt, csak elenyésző számban mentek főleg házaspárok summásnak Pölöskére.

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Az adatközlők egybehangzóan állítják, hogy nem emlékeznek arra, hogy jöttek volna Búcsúszentlászlóra dolgozni máshonnan.

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

b) vesszőkosarakat

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

c) szalmafonatú edényeket

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

d) szövőbordát

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

e) favillát

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

f) fagereblyét

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

g) faboronát

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

h) egyebet?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

b) Honnan jöttek?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

d) Mit árultak?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

c) Melyik évszakban?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

b) Melyik mód régibb, újabb?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

b) Használtak-e kettőt is?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.23. A fejőedény régi neve?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

b) terelik jobbra

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

c) és balra

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

b) Miért volt így?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

b) Hány szélből készült?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

b) 1930 körül:

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

b) 1930 körül:

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

d)Meddig élt ez a szokás?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

b) Milyen hangszereken játszottak?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

c) Hány főből állott a zenekar?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

b) Meddig élt ez a szokás?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

c) Hol szerezték be ezeket?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

a) Melyik napon,

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

b) miért,

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

c) kik végezték?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

d) Meddig élt ez a szokás?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

a) Melyik napon,

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

b) miért,

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

c) kik végezték?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

d) Meddig élt ez a szokás?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

b) Mikor, hol, miért?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

c) Írjuk le tömören a szokást?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján:

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Az első ember elmondása alapján: A második ember elmondása alapján: A harmadik elmondása alapján: