Bögöt

A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből

Adatlap

Adatfelvétel ideje: 2014.Február
Mikrotáji kutatás: Bögöt, 1992. január
Adatközlők:
Fazekas Lajos, 1921.
Fazekas Lajosné, 1926.
Ceglédi Ferenc, 1913.
Horváth István, 1919
Horváth Istvánné, 1921. Kenéz
Kiss Vilma, 1922.
Bögöti Sándor, 1901.
Gyűjtötte: Kordé Tünde
Wiki feldolgozás: Kőrösi Dalma
A település a Wikipedián:
weboldal:



1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Zsigmond király adott a Bögöti családnak nemesi könyvet. A falu a Bögötiek leszármazottai. 7 családból szaporodott el. Egyéb hagyomány nem maradt fenn.

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A Bögötieket tartják a legősibb családnak. A következő családokat is réginek tartják: Fazekas, Horváth, Németh, Kovács, Asbóth, Kiss, Menyhárt, Tonka, Pathy, Kutszegi, Sós. 3-4 generációra biztosan vissza tudnak menni. Régi bevándorolt család a Pető (Gércéről jöttek) és a Kondor (a fűztői majorból).

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak betelepülésről.

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak kitelepülésről. A fiatalok mentek el vagy egy-egy család költözött el.

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Csénye, Porpác, Bögöt – mindenki ezt a hármast mondja. Ősi, régi faluk mind, itt nem volt nagy mozgás. Mezőgazdasággal foglalkozott mind, a földből éltek. Bögötöt 1911-ben választották el Csényétől egyházilag.

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tartozik a falu tájegységhez.

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak szomszédos tájegységről.

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Szentkút – a váti határban van, búcsújáró hely (a falutól 2 km-re) Ikerváron Batthyány-kastély van. Vépen gróf volt, akinek 99 majorja volt. A II. világháború után nem menekült el, hanem elment Pecölre harangozónak. Sárváron a bajor királyi hercegnek van vára. Sitkén a kápolna híres.

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Bögöt – Isten háta mögött! Kenéz – mindenkit lenéz! Az ölbőieket pörkölt ölbőieknek hívták, mert gyakran gyújtották meg a saját és mások pajtáit is a biztosítás miatt. Különben is bosszúálló nép lakott ott, gyakoriak voltak a bicskázások. A vépi embereket répás vépieknek mondták.

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Sok vidéki lányt hoztak be régen is a faluba. Legény is ment el, de ez ritkább. Porpáccal, Pecöllel, Váttal gyakoriak a házasságok. Azt tartották, hogy Csényéből „érdemes” lányt nem engedtek ki, hogy egybemaradjon a birtok. Voltak még házasságok Szentkirályról, Szelestéről, Ölbőről, ezek azonban már szórványosak. Szórványosa távoli vidékekről is házasodtak (pl. Alföld, Budapest), katonaság, illetve szolgálás révén.

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

A szombathelyi és a sárvári vásárra jártak el leggyakrabban. Rumba, Hegyfaluba, Vépre, Vásárosmiskére, Vasvárra, Zalaegerszegre állatot vittek, illetve ott vásároltak.

b) Piacra:

Szombathelyre, illetve Sárvárra jártak az asszonyok piacozni. Sárvárra a tejhasznot, Szombathelyre inkább szőlőt, gombát, erdőn szedett epret vittek. Az asszonyok fejkosárban hordták az eladnivalót. Szombathelyen kedden, Sárváron hétfőn volt a piac.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Csényére, Porpácra, Pecölre tömegesen jártak. Csényén május 18-a utáni vasárnap, Porpácon augusztus 20-án, Pecölen Kisasszonykor volt búcsú.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvárra, Cellbe proseccióval mentek. A váti határban van a Szentkút, ide is jártak.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A bögöti-majorba jártak sokan munkára a faluból. Ez a birtok a vépi Erdődy grófé volt. Váton is volt uradalom. Aratni, kaszálni sokan jártak. „Rendes csapat volt, 6 kaszás és a marokszedők.” A váti uradalom Csillag Béláé volt (lehet, hogy csak bérelte). Akik Vátra mentek robotra summásnak, azok birtokot kaptak, „nemesi birtokosok lettek”. A nagyvárosokba – Szombathely, Sárvár, Budapest – a lányok cselédeskedni mentek. Budapestre is került 5-6, akik később nem is jöttek vissza. Egy-két legény is elment, hogy szakmunkát tanuljon. A „csényei tilos” s a bajor királyi hercegé volt, ide gyakran jártak vargányát, epret szedni eladásra a tilalom ellenére.

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A faluba nem jártak munkára. A Gizsir-majorba azonban 30-40 vendég munkás mindig volt. Azt a majort egy Ungár nevű zsidó ember bérelte.

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Valamikor saját szükségletre szinten minden háznál tudtak zsombort, söprüt, kosarat kötni, nyeleket faragni. Eladásra nem készült. Ikerváron, Felsőpatyon ment „nagyban” a zsombor, kosárkötés.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A sárvári, szombathelyi vásáron vették. Származási helyét nem tudják.

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Vándormuzsikusok (cigányok).

b) Honnan jöttek?

Vép

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

N.A

d) Mit árultak?

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A falunak saját határában van szőlőhegye. Falubelinek nincs más határban szőleje.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Más falubelinek itt nincs birtoka

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy működő temetője van a falunak. Régen a templomkertbe temetkeztek, most már csak néhány sírkő van. A temető feletti lapon volt valamikor nagyon régen a falu. (Erről már csak néhányan tudnak.) Ott valami kolostorféle is volt.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Ásatás még nem volt ezen a területen.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nincs a falunak fogadott ünnepe. A Szentségimádást szeptember 22-én tartják

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Két-, háromlevelű vasboronát használtak, utóbbit általában magtakarónak. Magtakarónak használták az egyes faboronát is.

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: ritka

b) a gépi vetés: általános

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A b) a leggyakoribb – kaszagráblának mondják. Valószínű, hogy ez lehet a régi fajta, mert a legöregebbek ezt nevezik meg kizárólag. A c)-t csalamádéhoz, sarjúhoz, kukoricaszárhoz használták, külön neve nincs. Előfordult az a) is, ez azonban nagyon szórványos.

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Olyan kötőfát használtak, amelyiken volt lapos nyílás. Utóbb már nem dugták bele a sarlót, hanem kézben vitték.

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Minden gabonából 20 kévéből rakták a keresztet. Később már az is előfordult, hogy tettek a tetejére még négyet , hogy minél kevesebb ázzon.

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe mindig a terméstől és a földtől függött. 2-től akár 10 keresztig is rakhatták. Általában azonban 5-6 kereszt ment bele a kepébe. Semmi esetre sem meghatározott számú. Az árpa volt a leghálásabb, egy kereszt 50-80 kg-ot is adott. Búzából kevesebb volt egy kereszt.

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

2 m körül.

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó személyzet járt a géppel. Részes munkások voltak, akiket a gép tulajdonosa fogadott fel.

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

a, Nyárssal.

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A háború előtt már eltűnt. A 30-as években. (1,2) Az öres Asbóth volt az utolsó, aki vetett a 30-as években. (3) A 30-as években. (4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A 30-as években már biztosan eke után vetették. (1,2) A 20-as években már eke után. (3) Amióta emlékszik. (4) Kézzel is lyuggatták régen is, most is. Mindenki a saját emlékezete határáig megy vissza.

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A lekaszált füvet renden hagyták. Olyan is volt, aki elhintette. Így előbb száradt, viszont nehezebb volt forgatni. Két teljes nap hagyták száradni, a 3. nap forgatták. Volt, aki utána még „börzögette” is. A 4. napon lehetett gyűjteni. A kisebb kupacokat petrencének, a nagyokat boglyának hívják. Valószínűleg régen kaszálás után egyből elhintették. (1,2,3,4) Egyből szétverték, hogy hamar száradjon. Ha renden hagyták, kétszer, háromszor is megforgatták. (3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával, bakszekérrel. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igafölsőfa (1,2,4), igavonó (3)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg (1,2,3,4)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3), nyakszeg (4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Sokan

c) Melyik évszakban?

Ősz

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Nem volt lovuk.

b) Melyik mód régibb, újabb?

Kizárólag ilyen szügyelőláncot használtak.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Kocsi: hintó féle, amelyiken az urak ülnek, „falangérozni” lehet vele, csak személyszállításra, azon „takarnyi” nem lehetett. Szekér: amelyikre rakodik az ember. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Rudazókötéllel. Duplán dobták át. Kb. 5 m lehetett.

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötéllel. 5 m hosszú a kötél, duplán húzták át.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Általánosan használták a saroglyát suber helyett. (1,2) Használtak saroglyát, de nem mindenki. (3,4) Enyhén hajtott volt. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Elől fonott padja volt. Azt kitömték szalmával, nehogy beszakadjon. Az oldala olyan magas volt, mint a szekér oldala, hátul viszont magasabb.

b) Használtak-e kettőt is?

Kisszekérhez használták, ha mentek valahova.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Ha lesántult a marha, csak akkor patkolták az első lábak külső körmét.

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter.

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nevét mondták: Ne!

b) terelik jobbra

Hiik!

c) és balra

Hejsz!

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Koc-koc-koc. Coc-coc-coc.

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipii. Ne-ne-ne.

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevén. Hívószót nem használnak.

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A 20-as évekig dolgozták fel a lent. Kenderre nem emlékszik. (4) Kézzel mozgatott kendervágót.

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

a,

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

N.A

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Azt hallotta, hogy nagyon régen a falu a temető fölötti lapon volt. Valamilyen kolostor is volt ott. (4) Mások nem tudnak róla. Ásatás még nem volt.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Boronaházról nem tudnak. Az utolsó sövényházakat az 50-es években bontották le. (1,2,3,7) Olyan tömésházak is voltak, amelyeknek fatalpa volt, ezekbe a talpakba karókat fúrtak, ezeknek közét tömték földdel. (3) Az I. világháború után „fax” házak épültek földből.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A házakkal együtt döntötték le a szabadkéményeket. Ritka eset volt, hogy ezeket a kéményeket átépítették. A 30-as években már kevés szabadkémény volt a faluban. A mászókéményt a kemencére építették rá. A szobai kályhát körtővel kötötték a mászókéményre. Ez a kályhacső a konyha légterében volt. A cilinderkéményeket a régi házaknál a fal mellé rakták, az újonnan épült házaknál a falba süllyesztve építették, de kb. fele így is kiállt. A zárt kéményeket építésének kezdetét nem tudják, valószínűleg a században már nem épült nyitott konyha.

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A régi zsuppos házaknál a konyháról nyílt a szoba és a kamra. A kamra nyílhatott a ternácról is. Olyan tornác is volt, amit nem támasztottak alá, csak a tető volt leengedve. A ternácot fa- vagy téglaláb tartotta. A téglaépületeknél gyakran volt bolthajtásos nyitott folyosó. A II. világháború előtt még épültek egysoros házak. (Ez most megint divat a faluban – tíz évvel ezelőtt is építettek egysoros házakat.) A 20-as években volt nagyszabású építkezés, ekkor épültek a „fax” házak.

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Tömés házaknál is volt keresztmestergerenda.

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az 1800-as években épült házakban már bent voltak a rakott sparheltek. Közelebbi időpont nincs. Az I. világháború után kezdett átépülni a falu, a 20-as években már megjelentek a csikósparheltek.

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

1945 után az 50-es évek legvégéig nem volt építkezés a faluban. A sátortetős tömbházakat a 60-as években kezdték építeni.

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Cserépkályhára is csak a legöregebbek emlékeznek. A kérdezettek idejében jobbára vaskályhával fűtötték a szobát. De bubos kemence volt a szoba és a konyha falán, amelyik mind a két helyiséget fűtötte. Az 1800-as években volt ilyen. Nem sikerült tisztázni, hogy valójában kemence volt-e vagy cserépkályha.

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A kemencét a konyha járószintjétől építették, a sütőlapig fel volt töltve cseréppel, üveggel, hogy tartsa a meleget. A kemence szája 20, illetve 130-140 cm magasan volt. Előbbi esetnél le kellett térdelni a bevetésnél.

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Utóbb márcsak deszkapajták voltak, téglalap alapúak. Egy zsuppos pajta még mindig van a Tóth György utcában (kalodás leszorítással). Régen sövénypajták is voltak, csak simán megfonva, vagy be is tapasztva. Ezek között volt kiugró középrészes is. Egy pejvakutyó tartozott hozzá.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Fazékkiszedő villáról nem tudnak. Kétágú villát használtak szalonnakiszedéshez. Ez azonban vasból készült, 30-40 cm-es lehetett.

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

A kerékrépa egyrészét leszelték, de a másikast lehámozva egészben tették el, úgy, mint a káposztát

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

A káposztát mindig legyalulták, úgy tiporták el. Egészben a kamrába tették, savanyítás nélkül.

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A 60-as évek elejéig sütöttek háznál kenyeret.

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A c) az általános, de előfordult a b) is.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak dongás vajköpülőt, de ezt egy idő múlva felváltotta a cserépedényben való köpülés.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Nem törték háznál a kölest. Egy hajdinatermelő emberre emlékeznek.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

A kölest a csirkéknek adták. Egy ember termelt hajdinát, az a család sütött hajdinapogácsát.

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Főleg gömbölyű kalácsot sütöttek „kuglisütőben”. Készítettek hármasan fonott hosszúkás kalácsot – pusztakalácsnak (töltetlen) mondják. Szaladóst sütöttek csíráztatott búzából. A kalinkót ágra fonták. „A Kisjézuskának kukoricáskenyeret sütöttek.”

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Amióta emlékeznek mindig csináltak lecsót. Legtöbb benne a paprika. Hagymát tesznek bele, kevés paradicsomot. Tojást is ütnek rá, „de ez nem kötelező”.

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

A saroglya enyhén ívelt volt. Használata elterjedt, de nem mindenki használta.

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Töltetlen kalácsot, kukoricakenyeret, szaggatottat (figurákat szaggattak ki szaggatóval), „habart kőtt”-et. Ez utóbbi tetejét megkenték lekvárral, diót szórtak rá.

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

A 20-as évekig ünnepre is felhúzták a férfiak a gatyát, a 30-as években márcsak nyáron munkára. Az utolsó öreg az 50-es évekig hordta nyáron.

b) Hány szélből készült?

N.A

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

A múlt században született öregasszonyok szinte halálukig így jártak. A II. világháború után még hordták az öregasszonyok a különszoknyát az 50-60-as évekig

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Az asszonyok csak fontak, háznál nem szőttek.

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Mikor a hajukat levágatták. Kontyosan nem jártak az utcán. 1920-25-től nem volt kötelező a fejkendő. A 20-ban született korosztály már nem hordott kendőt. A rövid hajat jobban az oroszok hozták be.

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Abban a szobában, ahol nem aludtak, már a 20-as években is egymás mellett voltak az ágyak. Ez azonban csak a 40-es évek óta terjedt el. Az egymás végében levő ágyakhoz „tuli” (betolható fa, ahol a gyerekek aludtak) is tartozott.

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

A legtöbb lakodalmat farsangon tartották.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Böjtben nem tartottak.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

szombat, vasárnap (mindkét nap elfogadott)

b) 1930 körül:

szombat

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalmat a lányos háznál tartották.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

templomi esküvő után a kocsmába mentek. Itt töltöttek 2-3 órát, amíg a vacsora elkészült. A lakodalomba meg nem hívott legények itt táncoltatták meg a menyasszonyt. Este 10 óra körül volt a vacsora. Másnap a vendégek kitartóbb része elkísérte az újasszonyt az új otthonába (legényes ház), itt reggel gulyást kaptak.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

N.A

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

A 60-as évek elején még itthon tartották általában a lakodalmakat,

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

a 70-es évektől szinte kizárólag városon. Süteményt, bort visznek magukkal. A süteményt most is a lányos háznál sütik.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Vendéghívó hívott. Swheiger nevű ember híres vendéghívó volt Kampós bottal járt, a menyasszonytól indult, lejárta az egész falut. Énekszóval járt. A lakodalom előtt egy héttel hívtak. A vendéghívónak több szerepe is volt: ő jelentette a papnak, hogy indul a násznép a templomba, a kocsmából ő ellenőrizte, hogy mikor készül el a vacsora. Vendéghívó a II. világháborúig volt.

b) 1930 körül:

A menyasszony és a vőlegény személyesen hív. A meghívósok általában nem szoktak elmenni a lakodalomba.

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt ilyen szokás.

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

Nem volt ilyen szokás.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

Nem volt ilyen szokás.

d)Meddig élt ez a szokás?

Nem volt ilyen szokás.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Vépi cigánymuzsikusokat hoztak.

b) Milyen hangszereken játszottak?

A zenekarban prímás, kontrás, bőgős, cimbalmos és sípos volt. A síp és a cimbalom el is maradhatott.

c) Hány főből állott a zenekar?

3-5

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Ezekbe a bandákba nem került be a tangóharmonika később sem.

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Luca kora reggelén indultak, szalmacsutakot vittek magukkal, arra térdeltek. Az már később jött divatba, hogy a legények szalmáztak Luca hajnalán.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Általában 12 éves korig lucáztak a gyerekek, de rokonokhoz már a 4 éves is elment.Az már később jött divatba, hogy a legények szalmáztak Luca hajnalán. Viszont régi szokás, hogy farsang végén az öreglegényeknek tuskót állítottak, az öreglányoknak meghintették a háza elejét szalmával.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Valamikor Luca és karácsony közt regöltek.

b) Meddig élt ez a szokás?

A II. világháború után nem regöltek a faluban.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

10-12 éves legénykék regöltek.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

N.A

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Most 400-450 lakosa van a falunak. Ha a 30 éven felülieket nézzük, 15-20 öreglegény biztosan van. Régen nem volt ilyen sok, ha nem tudott szerezni a legény, akkor szereztek neki. Régente is akadt 1-2 öreglegény

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Általában fehér szalag volt a tejesfazék nyakán, volt azonban olyan is, amelyiken X is volt

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

N.A

c) Hol szerezték be ezeket?

N.A

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nincs ilyen szokás.

a) Melyik napon,

Nincs ilyen szokás.

b) miért,

Nincs ilyen szokás.

c) kik végezték?

Nincs ilyen szokás.

d) Meddig élt ez a szokás?

Nincs ilyen szokás.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

Nincs ilyen szokás.

b) miért ?

Nincs ilyen szokás.

c) kik végezték?

Nincs ilyen szokás.

d) Meddig élt ez a szokás?

Nincs ilyen szokás.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Beöltöztek a legények, subát húztak, álarcot tettek, láncot tettek a derekukra. Bementek a házakhoz, a gyerekeket jobbára csak ijesztegették. Néhány kérdést tettek fel: „Szót fogadsz-e az anyádnak? Tanulsz-e?” 2 legény járt együtt. Később már nem falujárók voltak, hanem csak a rokonokhoz mentek.

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Betlehemezés (itt pásztorozás) volt, de jó adatközlőkről nem tudnak. Hosszú bot volt náluk. Az első bement: „Hopp Pista, butelláris jó estét…” Lefeküdt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Nem tudják. Szent Vendelt. Szent Mártonkor az volt a szokás, hogy a kanász végigjárta azokat a házakat, ahonnan disznót hajtottak ki, jókívánságokat mondott. Erre az alkalomra rétest sütöttek, azt adták neki. A kanász felesége egy kosárba gyűjtötte a kapott tésztát.

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Mikulással. Gyün a Kankus!

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Éjféli misén

b) Mikor, hol, miért?

Éjféli misén a legények a kiválasztottjukat.

c) Írjuk le tömören a szokást?

Éjféli misén annyian voltak, hogy a lányok csak a padok között fértek el. Őket próbálták eltalálni a kórusban álló legények, persze mindek a kivállasztottját. Éjfélkor a kanász kürtölt, durrogtatott. A legények is durrogtattak.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Tüskét/fát vágó embert. Csak Újhold vasárnapján látható. Felszívta a hold.