Bérbaltavár
Adatlap
Adatfelvétel ideje: | 1987. április |
Adatközlők: | (1.) Sebestyén József, 1918. Baltavár, római katolikus, Bérbaltavár, Rákóczi u. 41. |
(2.) Sebestyén Józsefné Kövér Ilona, 1920. Zalaudvarnok, római katolikus, Bérbaltavár, Rákóczi u. 41. | |
(3.) Bedő Rozália, 1905. Hegyhátkisbér, római katolikus, Bérbaltavár, Petőfi u. 14. | |
(4.) Fülöp Mihály Géza, 1926. Hegyhátkisbér, római katolikus, Bérbaltavár, Új u. 6. | |
(5.) Papp József, 1916. Oszkó, római katolikus, Bérbaltavár, Kossuth u. 7. | |
(6.) Papp Józsefné Takács Mária, 1930. Baltavár, római katolikus, Bérbaltavár, Kossuth u. 7. | |
(7.) Kardos Ilona, 1908. Baltavár, római katolikus, Bérbaltavár, Kossuth u. 24. | |
Gyűjtötte: | Balogh Balázs |
Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9rbaltav%C3%A1r |
weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Bérbaltavár két falu (Baltavár és Hegyhátkisbér) egyesüléséből keletkezett. Az adatközlők azonban magáról a kialakulásukról nem tudnak semmit. (1,2,3,4,5,6,7)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Miklós, Sebestyén, Márkus, Huszár, Bános, Fülöp és Bedő családok. E családok olyan régen élnek Bérbaltaváron, hogy még maguk sem emlékeznek, hogy apáik (őseik) mikor települtek ide. (1,2,3,4,5,6,7)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluba valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak arról, hogy valaha nagyobb számban betelepültek volna a faluba. (1,2,3,4,7)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem tudnak arról, hogy valaha elköltöztek volna a faluból máshová nagyobb számban. (1,2,3,4,7)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
A megkérdezettek szerint egyik falu sem hasonlít Bérbaltavárhoz, mert Bérbaltavárnak van a vidéken a legtöbb „különössége”. Mert itt volt valamikor egy vár, itt lakott a baltavári herceg, aki krokodilust is lőtt vadászaton, és találtak itt régészeti leletet is (mamut csontot). Ezeket a történeteket az adatközlők büszkén és nagy kedvvel mesélik el. (1,2,3,4,5,6,7)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A megkérdezettek szerint a falu Vas megyéhez tartozik. Ezen kívül szerintük nem tartozik bele Bérbaltavár semmilyen tájegységbe vagy népcsoportba. Ismerik hallomásból Göcsejt és az Őrséget, de azt nem tudják, hogy ezekbe a tájegységekbe mely községek tartoznak. (1,2,3,4,5,6,7)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Ismerik Göcsejt és az Őrséget, de azt már nem tudják, hogy ezekbe a tájegységekbe mely falvak tartoznak (ld. I.6). (1,2,3,4,5,6,7)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Híres községként (Baltaváron kívül, ld. I.5.) csak Vasvárt említették az informátorok, amely országszerte híres a templomáról és nagyon sokak által látogatott búcsújáróhely. (1,2,3,4,5,6,7)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A helybeliek más falubelieket nem csúfoltak soha. A környékbeliek sem csúfolták a Bérbaltaváron élőket régen, csak most, az utóbbi évtizedekben mondják róla néha, hogy: „cigányfalu”, mert egyre több cigány lakik Bérbaltaváron. (1,2,3,4,5,6,7)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Igen, jelentős volt a más falvakból való házasodás. A környékbeli falvakból a legnagyobb mértékű házasodás: Csehi, Csehimindszent, Csipkerek, Nagytilaj és Oszkó falvakból volt. (1,2,3,4,7)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Zalaszentgrótra negyedévenként jártak vásárba, Vasvárra szintén negyedévenként. Sajnos a pontos dátumra már nem emlékeztek. (1,2,3,4,5,6,7) Türjére Szent Márton napján jártak vásárba. (1,3)
b) Piacra:
Vasváron szerdánként, Zalaszentgróton csütörtökönként volt piac, ezekre jártak el. (1,2,3,4,5,6,7)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
A környékbeli falvakba jártak búcsúba: Oszkóba Szent György, Nagytilajba Szent Márton, Csehibe Szent Antal, Csehimindszentre Szent Imre napján. Bérbaltaváron Szent Miklós napján volt (és van) a búcsú. (1,2,3,4,5,6,7)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsújáróhelyre Vasvárra jártak szeptember 12-én és augusztus 15-én. (1,2,3,4,5,6,7)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
„Valahová Somogyba jártak summásnak”, többet nem tudtak. (2,4,5,6,7) Szigetvár környékére jártak kevesen summásnak tavasztól őszig, 6 hónapra szegődve Bérbaltavárról. (1,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Bérbaltavárra soha nem jöttek dolgozni más falvakból. (1,2,3,4,7)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluba:
a) kocsikasokat
A falubeliek ilyen szerszámokat és eszközöket nem készítettek soha eladásra. (1,2,3,4,6)
b) vesszőkosarakat
Egy-egy ember saját használatra csinált, de eladásra soha. (1,2,3,4,6)
c) szalmafonatú edényeket
Egy-egy ember saját használatra csinált, de eladásra soha. (1,2,3,4,6)
d) szövőbordát
A falubeliek ilyen szerszámokat és eszközöket nem készítettek soha eladásra. (1,2,3,4,6)
e) favillát
Egy-egy ember saját használatra csinált, de eladásra soha. (1,2,3,4,6)
f) fagereblyét
A falubeliek ilyen szerszámokat és eszközöket nem készítettek soha eladásra. (1,2,3,4,6)
g) faboronát
A falubeliek ilyen szerszámokat és eszközöket nem készítettek soha eladásra. (1,2,3,4,6)
h) egyebet?
A falubeliek ilyen szerszámokat és eszközöket nem készítettek soha eladásra. (1,2,3,4,6)
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
Az általános az volt, hogy ezeket a szerszámokat vagy Vasváron, vagy Zalaszentgróton, vagy Türjén a vásárokon szerezték be (lsd. I.11.Vásár). (1,2,3,4,6)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Oszkón készített cserépedényeket használtak a faluban, melyet vándorárusoktól szerezték be. Egy edény értéke, az adott edénnyel való két merítésnyi búza volt. (1,2,3,4,7) Egy adatközlő szerint jártak erre Tüskevárról is vándor cserépárusok. (3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
A II. világháborúig Oszkóból (a 3. adatközlő szerint Tüskevárról is) cserépedényárusok, a Felvidékről drótos és üveges tótok és állítólag Erdélyből magukat székelyeknek nevező ruhaárusok jártak el Bérbaltavárra. Sümegről meszesek a mai napig járnak. A cigányok (nem tudják honnan valók) szinté a mai napig járnak ide tollat venni. (1,2,3,4,5,6,7)
b) Honnan jöttek?
Oszkó, Tüskevár, Felvidék, Erdély, Sümeg
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
cserépedény-árusok, drótos és üveges tótok, ruhaárusok, meszesek
d) Mit árultak?
cserépedény, ruha, mész
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A megkérdezettek szerint főleg attól függ, hogy kinek hol van szőlője, hogy kinek-kinek a házastársa hova való (örökség, hozomány). A helybelieknek leginkább Oszkó, Csehi és Csehimindszent határában voltak szőlői jelentős mértékben.(1,2,3,4,5,6,7)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Oszkó, Csehi és Csehimindszent lakóinak voltak jelentős mértékben szőlői a bérbaltavári szőlőhegyen. (1,2,3,4,5,6,7)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A mai községhatárában két temető van: a két korábban különálló falu temetői. A „baltavári” és a „hegyhátkisbéri” temetők. (1,2,3,4,7)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Csontot nem találtak sehol a környéken nagyobb számban. (1,2,3,4,7)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falu fogadott ünnepe Szent Miklós napja, azért mert a templom védőszentje Szent Miklós. (1,2,3,4,5,6,7)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Igen, a két világháború között használtak a szántás elegyengetéséhez egymáshoz erősítve 2-3 vasboronát, ez az eljárás általánosnak volt nevezhető. A vasboronák kígyó alakúak voltak. (1,2,3,4,5)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A kézi vetés az általános. (1,3,4,5)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A gépi vetés ritka volt. (1,3,4,5)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
Mindig a b) típusú gereblyés („gráblás”) kaszacsapót használták. (1,2,3,4,7)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen, használtak ilyet. Általában szilvafából készítették. (1,2,3,7)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Búzából és rozsból egyaránt 21 kéve volt egy kereszt. A kévék száma az emlékezettel elérhető időkben nem változott. 5-10 összekapcsolt kereszt volt a kepe. (1,2,3,4,5,6,7)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Ismerik a kepe szót. A kepe meghatározatlan számú általában 5-10 összekapcsolt keresztet jelentett. Ezt a kifejezést nem használták a termés mennyiségének meghatározásához. (1,2,3,4,5,6,7)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele hosszabb volt, mint 155 cm. (1,3,4,5,7)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Állandó csapat járt. (1,2,3,6,7)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal hordták kazalba. Ez az eljárás olyan régi az adatközlők szerint, hogy már nem emlékeznek, hogy mikor került a nyárs a faluba. A nyárs kb. 3,5 m hosszú volt. Egy ember bökte át vele a szalmát és két másik segítette fel a szalmával teli nyársat a feje fölé. Ez az ember aztán egyedül vitte a feje felett a szalmát a kazalhoz. (1,2,3,7)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Soha sem volt sok hajdina a falu környékén, de kb. 1920 és 30 között teljesen megszűnt a hajdina termelése. (1,2,3,6,7)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonya eke után való barázdába vetése 1910 körül már biztos, hogy ismert volt és utána egy évtizeden belül általánossá vált. (1,2,3,4,5,6,7)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A szénát renden szárították szétteregetve, és kb. 3 nap után egyszer megfordították. A szénát aztán „baglyába” gyűjtötték. Állványt a szárításhoz nem használtak. (1,2,3,4,7)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A napi száraztakarmányt az istállóba legtöbben „bakszekérrel” kevesebben „villával” vagy „buritóval” (nagyobbméretű kosár) hordták be. Azt nem tudták az adatközlők, hogy melyik eljárás milyen régi. (1,2,3,4,5,6,7)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igafa (1,2,3,4,5,6,7)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszeg (1,2,3,4,5,6,7)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,3,4,5,6,7)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen (1,2,3,4,7)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Sokan használták a fa leveleit almozáshoz. (1,2,3,4,7)
c) Melyik évszakban?
Főleg télen. (1,2,3,4,7)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Igen, használtak tartóláncot a ló befogásához 1930 körül. Nyaklót nem használtak. (1,2,3,7)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Kocsinak nevezték, amit ló húzott és személyszállításhoz használták. Szekérnek pedig, amit marha (ritkán ló), de a szekeret teherszállításhoz használták. (1,2,3,4,7)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér hossza 4,5 m volt. A régebbi és az általánosan használt a nyújtott szekér volt, a vendégoldallal való szállítás újabb és csak elvétve egy-két ember használta. (1,2,3,4,5,6,7)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítása hátul kötél segítségével történt. A csigát ismerték, de nem használta senki. (1,2,3,4,5,6,7)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovaskocsi saroglyája („srágli”) enyhén ívelt volt. (1,2,3,7)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A vesszőből készült szekérkas formája megegyezett a b) ábrán láthatóéval.(1,2,3,4,7)
b) Használtak-e kettőt is?
Kettőt soha nem használtak. (1,2,3,4,7)
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Igen, talpalták a marhákat (tehenet is), ha kisebesedett a lábuk. Évszaktól függetlenül, sokan.(1,2,3,4,7)
2.23. A fejőedény régi neve?
zséter (1,2,3,7)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne!
b) terelik jobbra
Hi!
c) és balra
Nejde!
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Cocám-ne! (1,2,3,4,7)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Tyu-tyu-tyu vagy pi-pi-pi! (1,2,3,6,7)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát neve szerint + „gyere ide” szavakkal hívják, de előfordul a „le” kifejezés is. (1,2,3,4,5,6,7)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tilótípusú törőt használtak („kendervágó”). (1,2,3,4,5,6,7)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Az álló rokkát használtak a faluban. Egyszerűen csak „rokkának” hívták. (1,2,3,6,7)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt, esetleg korábban önálló falu?
a) Hogy hívták ezeket?
A falu Baltavár és Hegyhátkisbér egyesítéséből született. Ezen kívül még a baltavári résztől 500 m-re nyugat felé áll még 3 ház külön. Ezt a házcsoportot régen „háromház”-nak hívták.(1,2,3,4,5,6,7)
b) Miért volt így?
Hogy miért különül el ez a 3 ház azt nem tudják a faluban. (1,2,3,4,5,6,7)
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A község mindig a mostani helyén volt. (1,2,3,4,5,6,7)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Boronaház egykori létéről nem tudnak a megkérdezettek, az utolsó favázas sövényházat az 1940-es évek legelején bontották le. (1,2,3,4,6,7)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Füstöskéményes ház nem volt a faluban. A szabadkéményes házaknál a szabadkémény nyílását lepadlásolták általában és zárt mászókéményt építették félig a falba. Kb. az 1930-as évektől építenek csak zárt kéményeket. (1,2,3,4,5,6,7)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány kijárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A konyhából nyílt a ház egyetlen ajtaja a szabadba („pitarba” vagy „udvarba”). Később a kamrának is külön ajtaja lett a szabadba. (1,2,3,4,5)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Igen, volt a faluban keresztmestergerendás ház. (Földfalú is.) (1,2,3,7)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Az 1910-es években biztos volt már rakott sparhelt több is a faluban, de általánossá az 1920-as években vált a használata. (1,2,3,4,7)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Az 1940-es évek második felétől általánossá lett a kontyolt tetejű kockaházak építése. Egysoros házakat az 1930-as évek végétől kezdve nem építenek már. (1,2,3,4,7)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem hallottak soha róla és nem is láttak soha olyan házat, amelynek a szobájában konyhából fűthető kemence lett volna. (1,2,3,4,7)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemencét 50-80 cm magas padkára építették. (1,2,3,4,5,6,7)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Az elbeszélések szerint volt régen L alaprajzú b) és háromosztatú pajta, néha leeresztett oldaltoldással is. Ma már csak hármasosztatú pajták állnak a faluban. (1,2,3,4,5,6,7)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem emlékeznek a kiszedő villa használatára. (1,2,4,5,6) A kiszedő villa egyik ágát akasztották a fazék fülébe a). (3,7)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Csak gyalulva savanyítottak tarlórépát. Sóval, borssal fűszerezték és sulykolták. (1,2,3,6,7)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Csak gyalulva savanyítottak káposztát. Sóval, borssal fűszerezték és sulykolták. (1,2,3,6,7)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A kenyér házi sütése 1960-ra általánosan megszűnt. (2,3,6,7)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Mindenki kétsoros polcos kenyértartót használt. (1,2,3,6,7)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Igen, használtak egy füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3,7)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
A fából készült hajdinatörők ütőjére sajnos már egy adatközlő sem emlékezett. (1,2,3,4,5,6,7)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Nem készítettek sem kölesből, sem hajdinából ilyen ételt. (1,2,3,4,5,6,7)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Ünnepre fonott hosszúkás és fonott köralakú töltetlen kalácsokat sütöttek. Mivel „üresek” voltak, „puszta kalácsnak” hívták őket. (1,2,3,4,6,7)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Lecsót az 1930-as évektől készítenek gyakrabban. Paprikából tesznek bele a legtöbbet, hagymából egy kicsit kevesebbet, krumpliból még kevesebbet és paradicsomból csak egy pár szemet tettek bele. (2,3,6,7)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Kb. 1930-tól esznek nyersen paprikát és paradicsomot. (3,7)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
A „karácsonyi asztalra” mindig töltött kalácsot tettek (diós, mákos, kuglóf töltve), ha módjukban volt. (1,2,3,6,7)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
igen (1,2,3,4,5,6,7)
b) Hány szélből készült?
2-3 szélből (1,2,3,4,5,6,7)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Az 1940-es évekig viseltek általánosan derékban rögzített szoknyát blúzzal az asszonyok. A falu legidősebb asszonyai még a mai napig ilyen ruhában járnak. (1,2,3,4,5,6,7)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Az asszonyok soha nem szőttek vásznat a faluban, csak fonalat fontak. (1,2,3,4,5,6,7)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Az 1940-es évekig nem mentek ki az asszonyok fejkendő nélkül az utcára, bár a megkérdezettek szerint nem szólták meg az olyan asszonyt, aki hajadonfővel ment volna ki. (2,3,6,7)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Szokás volt, kb. az 1960-as évekig. (1,2,3,6,7)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
1910 körül a legtöbb esküvőt farsangkor tartották február környékén. (1,2,3,4,5,6,7)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Böjtben nem tartottak soha esküvőt és nyáron is csak ritkán, a sok munka miatt. (1,2,3,4,5,6,7)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
vasárnap (1,2,3,4,7)
b) 1980 körül:
szombat (1,2,3,4,7)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A legényes és a lányos háznál is volt lakodalom.(1,2,3,4,5,6,7)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
Két főétkezés volt: az egyik helyen tartották az estebédet, a másik helyen pedig a hajnalig tartó vacsorát.(1,2,3,4,5,6,7)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
A vendégek nem oszlottak meg, mindenki elment mind a két helyre. (1,2,3,4,5,6,7)
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
A falu vendéglőjében tartják. Itt csak egy főétkezés van, a vacsora. (1,2,3,4,7)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
1975 óta (kb). (1,2,3,4,7)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
1910 körül a „vendéghívó” kétszer hívta meg a vendégeket a lakodalomba. Egyszer kb. két héttel a lakodalom előtt és még egyszer az esküvő után, de még a lakodalom előtt. (1,2,3,4,5,6,7)
b) 1980 körül:
1980 körül a jegyespár személyesen és postai meghívóval is meghívja a lakodalomra a vendégeket. A személyes meghívásokat kb. 1 hónappal a lakodalom előtt kezdik el és a postai meghívókat is kb. 1 hónappal a lakodalom előtt adják fel. (1,2,3,4,5,6,7)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem volt soha a lakodalom során szándékos cseréptörés. (1,3,4,5,7)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
Nem volt soha a lakodalom során szándékos cseréptörés. (1,3,4,5,7)
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
Nem volt soha a lakodalom során szándékos cseréptörés. (1,3,4,5,7)
d)Meddig élt ez a szokás?
Nem volt soha a lakodalom során szándékos cseréptörés. (1,3,4,5,7)
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
A cigányzenét játszó zenekart vagy a falubeliek állították ki, vagy Zalabérből hívtak zenészeket. Kb. 1975-től inkább modern beat zenét játszó zenekarokat hívnak a lakodalomba. (1,2,3,4,5,6,7)
b) Milyen hangszereken játszottak?
1 prímás, 2 kontrás, 1 bőgős és 1 cimbalmos. (1,2,3,4,5,6,7)
c) Hány főből állott a zenekar?
A zenekar általában 5 zenészből állt. (1,2,3,4,5,6,7)
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
A megkérdezettek nem emlékeznek arra, hogy valaha is lett volna harmonika a zenekarban.(1,2,3,4,5,6,7)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Volt lucázás december 13-án reggel.(1,2,3,4,5,6,7)
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
A lucázók szalmát vittek magukkal és arra térdepelve mondták el mondókájukat. A szokás nem volt alakos és zene sem volt. Ajándékba kaptak egy kis gyümölcsöt, szalonnát. Ők pedig a szalmát otthagyták a házban, hogy a háziak tyúkjának legyen min tojnia. A kötött szövegre sajnos már nem emlékeztek az adatközlők. (1,2,3,4,5,6,7)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
István napon volt a regölés. (3)
b) Meddig élt ez a szokás?
Kb. 1920-as évekig élt a szokás. (3)
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
A legények regöltek. (3)
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
A szövegre sajnos már ez az idős néni sem emlékezett. (3)
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Nem volt soha jellemző, hogy sok öreglegény lett volna a faluban. Maximum 2-3 volt egyszerre. (1,2,3,7)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Igen, ismeretes. (1,2,3,4,5,6,7)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
3 X díszítette a fazekakat.(1,2,3,4,5,6,7)
c) Hol szerezték be ezeket?
Vándorárusok által kerültek a faluba Oszkóból és Tüskevárról. (1,2,3,4,5,6,7)
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem gyújtottak tüzet ünnepi alkalmakkor és nem dobtak tárgyakat sem soha a levegőbe. (1,2,3,4,5,6,7)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
Nem gyújtottak tüzet ünnepi alkalmakkor és nem dobtak tárgyakat sem soha a levegőbe. (1,2,3,4,5,6,7)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
A faluban nem volt alakoskodás, csak a gyerekek rakták ki az ablakba a kifényesített cipőiket éjszaka és abba tettek a szüleik egy kis ajándékot Szent Miklós napon. (1,2,3,4,7)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
A betlehemes játéknak általában 4 szereplője volt: 1 öregpásztor és 3 pásztor. (1,2,3,7)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendel volt minden állat védőszentje. (1,2,3,4,7)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Mumussal, csendőrrel ijesztgették a gyerekeket. (2,3,4,5,6,7) „Jön a zsákos ember azt’ elvisz!” kiáltással. (1,3)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem volt szokás soha a diódobálás. (1,2,3,4,5,6,7)
b) Mikor, hol, miért?
Nem volt szokás soha a diódobálás. (1,2,3,4,5,6,7)
c) Írjuk le tömören a szokást!
Nem volt szokás soha a diódobálás. (1,2,3,4,5,6,7)
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
A régiek a Holdban fát vágó embert láttak. (1,3,7) Nem emlékeznek ilyenre. (2,4,5,6)