„Alsószölnök” változatai közötti eltérés
A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
a |
a (→1. Külső kapcsolatok, történeti tudat) |
||
| 38. sor: | 38. sor: | ||
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat== | ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat== | ||
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?=== | ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?=== | ||
| + | Nem tudnak róla. (1,3,4,5) | ||
| + | „Nagymamám mesélte aki 1917-ben halt meg, hogy itt valamikor 7 nagyparaszt volt. Votlak még kis cselédházak, a cselédek a grófnál dolgoztak. Mindig vándoroltak hozzá és 100 fő fölött alakult ki a falu. Szlovénul Dolnij Senik, németül Unter Cennig-nek hívták. Magyar megfelelője Alsószölnök. Mivel a Felsőszölnökről lefolyó patakot Cennig pataknak hívták és Felsőszölnökről folyt le, így lett a mi falunk Alsószölnök.” (2) | ||
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.=== | ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.=== | ||
| − | + | Skerlák, Preininger, Kutas, Pintér, Buhesz, Judt, Glancz, Moháp, Racker, Kern, Persi. 20-as évekbe Felsőszölnökről jöttek Skapper, Küzmics. Gasztonyból Huber ide nősült (bognár volt). (1,2,3,4,5) | |
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?=== | ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?=== | ||
| − | + | 1946-ban magyar nemzetiségüek: Monek, Kovács, Horváth, pl. Zsidáról, Gencsapátiból. | |
| + | 1956-ban Felsőszölnökről szlovén nemzetiségűek, mivel sok üres ház volt az 1956-ban kivándorlók helyeire. Pl. Mukics, Szukics, Csuk, Csrenkó. (1,2,4) | ||
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?=== | ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?=== | ||
| − | + | 1945-46-ban a folkszbund párt (német nemzetiséget és anyanyelvet vallók) tagjait Bajorországba telepítették. 1956-ban sokan elmenekültek Nyugatra. Sokkal ma is tartják a kapcsolatot. Ők Ausztriában, Amerikában, Ausztráliában élnek. (1,2,4) | |
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?=== | ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?=== | ||
| − | + | Felsőszölnököt, Szakonyfalut, Tótfalut, Apátistvánfalvát, mert hasonló a településszerkezete, hasonlóan élnek és ezekben a falvakban is szlovénul beszélnek. (1,2) | |
| + | Rábafüzest, Jakabházát, Rönököt, mert a tősgyökeres alsószölnökiek is németül beszéltek. (3,5) | ||
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?=== | ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?=== | ||
| − | + | Vendvidékhez tartoznak, de az itt élő emberek ma általában magyar anyanyelvűek. Az idősek egy része szlovén, egy része német anyanyelvű. (1,2,3,4,5) | |
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.=== | ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.=== | ||
| + | Vendvidék, amelybe mi is tartozunk vegyes népcsoport (szlovén, magyar, német). Alsószölnök, Szakonyfalu, Rábatotfalu, Apátistvánfalva, Kétvölgy. (1,3,4,5) | ||
| + | Őrség: Őriszentpéter, Hegyhátszentjakab, Szalafő, Kondorfa, Farkasfa, Vadasató. (1,2) | ||
| + | Hegyhát: Hegyhátsál, Katafa, Hegyhátszentmárton, Őrimagyarózsd. (2,4) | ||
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? === | ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? === | ||
| + | Szentgotthárd, mert az volt a járás. Rábafüzes, mert a termelésben az volt a legelső község. (2) | ||
| + | Vasvár, Mária Cell, mert nagy búcsújáró hely volt. (1,3,5) | ||
| + | Gyanafalva, Szentgotthárd, mert régen itt nagy vásárok voltak. (3) | ||
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? === | ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? === | ||
| − | + | Nem csúfolták a falut, más községekről sem tudnak csúfolkodó mondásokat. (1,2,3,4,5) | |
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.=== | ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.=== | ||
| − | + | Szoktak, főként a környező falvakból: Szakonyfalu, Tótfalu. Gyakrabban Felsőszölnökről. Olyan falu, amelyből tilos volt házasodni, nem volt. (1,2,3,4,5) | |
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ||
====a) Vásárra: ==== | ====a) Vásárra: ==== | ||
| + | Vásárra Szentgotthárdra Húsvét előtti nagycsütörtökön és októberben Lukács napkor. (2,4) | ||
| + | Vasvárra szeptember 8-án. (3,5) | ||
====b) Piacra: ==== | ====b) Piacra: ==== | ||
| − | + | n. a. | |
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== | ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== | ||
| − | + | n. a. | |
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?==== | ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?==== | ||
| − | + | "Búcsújáró helyre szoktunk menni csoportosan a faluból. 1945-ig főként Mária Cellbe augusztusba. Vasvárra szeptember 8-án és Pusztacsatárra szintén szeptemberben.” (1) | |
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ||
| + | Sorokmajorba summásnak, a szölnöki malomba cselédeskedni.” (1) | ||
| + | Götz majorba a falubeli és környékbeli parasztok itt zselléreskedtek pénzért vagy gabonáért tavasztól, őszig. (2) | ||
| + | „Én magam is voltam summás Sopronbánfalván, Vassurányban Nagykanizsa mellett. Tavasszal vittek minket vonattal és ősszel jöttünk haza.” (4) | ||
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? === | ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? === | ||
| + | Ide nem jöttek, mert nem volt munkalehetőség. (1,2,3,5) | ||
| + | Esetleg iparost hívtak, ácsot vagy kőművest. (4) | ||
| 87. sor: | 104. sor: | ||
====a) kocsikasokat==== | ====a) kocsikasokat==== | ||
| − | + | Kocsikasokat Racker Gyula (meghalt) készített. A környező falvakba is adott el. (2,3,4) | |
====b) vesszőkosarakat==== | ====b) vesszőkosarakat==== | ||
| − | + | Vesszőkosarakat mindenki a saját részére csinált.(2,3,4) | |
====c) szalmafonatú edényeket==== | ====c) szalmafonatú edényeket==== | ||
| − | + | A szalmafonatú edényeket Felsőszölnökről hozták.(2,3,4) | |
====d) szövőbordát ==== | ====d) szövőbordát ==== | ||
| − | + | n. a. | |
====e) favillát==== | ====e) favillát==== | ||
| − | + | n. a. | |
====f) fagereblyét==== | ====f) fagereblyét==== | ||
| + | Huber Gyula bognár volt. Ő készítette a faboronát, gereblyét. (2,3,4) | ||
====g) faboronát ==== | ====g) faboronát ==== | ||
| + | Huber Gyula bognár volt. Ő készítette a faboronát, gereblyét. (2,3,4) | ||
====h) egyebet?==== | ====h) egyebet?==== | ||
| − | + | Szorger János volt a faluban a fazekas. A cserépedényeket tőle vették. (2,3,4) | |
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== | ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== | ||
| − | + | n. a. | |
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ||
| − | + | Szentgotthárdon Kerécz János készítette és tőle vették. (1,2,4,5) | |
| + | Alsószölnökön volt egy Szorger János nevű fazekas, tőle vették. Amikor meghalt kb. a 20-as évek után pedig Szentgotthárdon Kerécz Jánostól. (3) | ||
| + | Apátistvánfalván is vettünk Doncsec Károlytól, ő ma is él, népi iparművész. (4) | ||
===1.16.=== | ===1.16.=== | ||
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ||
| − | + | Esernyőfoltozó és edényfoltozó cigányok Jakabházáról. Esernyőt és fazekakat javítottak 1960-ig. (1,2) | |
| + | iké János szentgotthárdi volt a környező falvakba, ő javította a fazekakt, edényeket. (4) | ||
====b) Honnan jöttek? ==== | ====b) Honnan jöttek? ==== | ||
| − | + | Jakabházáról, Szentgotthárd | |
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== | ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== | ||
| − | + | Bosnyákok a 20-as években | |
====d) Mit árultak? ==== | ====d) Mit árultak? ==== | ||
| − | + | Apró holmit gombokat, nyakláncot, gyűrűt árultak. | |
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ||
| − | + | A helybelieknek más falvak határában nem voltak szőlői. Más faluban lakóknak sem voltak Alsószölnökön szőlői. Helyi szőlőhegy sem volt, mivel mindenkinek a háza körül vagy az udvarán volt egy kis szőlője. (1,2,3,4,5) | |
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ||
| − | + | n. a. | |
| − | + | ||
===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ||
| − | + | Alsószölnökön két temetőről tudnak. Neve egyiknek sincs. A régi temető betelt, ezért hoztak létre egy újat. A régi temető helyén ma egy kőkereszt áll. (1,2,3,4,5) | |
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ||
| − | + | A falu határában emberi csontok nem kerültek elő. (1,2,3,4,5) | |
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ||
| − | + | Augusztus 15-e Nagyboldogasszony napja, ez a faluban a búcsú napja. (1,3) | |
| + | Július 8-a szentségimádási nap, ekkor lett a templom felszentelve és ekkor szoktak aratás előtt imádkozni a jó termésért. (2) | ||
| + | Április 24-én Szent György napkor a búzaföldön imádkoztak a jó termésért. A pap beszédet mondott és megszentelte a négy égtájat. (4,5) | ||
==2. Termelés, munka == | ==2. Termelés, munka == | ||
A lap 2014. május 18., 21:04-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | Alsószölnök, 1988. július |
| Adatközlők: | (1.) Serfecz Lőrincné Grebenár Mária, 1911. Alsószölnök, Fő u. 105. |
| (2.) Preininger Ferenc, 1909. Alsószölnök Fő u. 98. | |
| (3.) Racker Mátyásné Kern Margit, 1899. Alsószölnök, Fő u. 3. | |
| (4.) Persi Rezső, 1909. Alsószölnök, Fő u. 5. | |
| (5.) Persi Rezsőné Bajzek Teréz, 1909. Alsószölnök, Fő u. 5 | |
| Gyűjtötte: | Madáchy Károly |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Als%C3%B3sz%C3%B6ln%C3%B6k |
| weboldal: | http://www.alsoszolnok.hu/pages/telepules.aspx |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Nem tudnak róla. (1,3,4,5) „Nagymamám mesélte aki 1917-ben halt meg, hogy itt valamikor 7 nagyparaszt volt. Votlak még kis cselédházak, a cselédek a grófnál dolgoztak. Mindig vándoroltak hozzá és 100 fő fölött alakult ki a falu. Szlovénul Dolnij Senik, németül Unter Cennig-nek hívták. Magyar megfelelője Alsószölnök. Mivel a Felsőszölnökről lefolyó patakot Cennig pataknak hívták és Felsőszölnökről folyt le, így lett a mi falunk Alsószölnök.” (2)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Skerlák, Preininger, Kutas, Pintér, Buhesz, Judt, Glancz, Moháp, Racker, Kern, Persi. 20-as évekbe Felsőszölnökről jöttek Skapper, Küzmics. Gasztonyból Huber ide nősült (bognár volt). (1,2,3,4,5)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
1946-ban magyar nemzetiségüek: Monek, Kovács, Horváth, pl. Zsidáról, Gencsapátiból. 1956-ban Felsőszölnökről szlovén nemzetiségűek, mivel sok üres ház volt az 1956-ban kivándorlók helyeire. Pl. Mukics, Szukics, Csuk, Csrenkó. (1,2,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
1945-46-ban a folkszbund párt (német nemzetiséget és anyanyelvet vallók) tagjait Bajorországba telepítették. 1956-ban sokan elmenekültek Nyugatra. Sokkal ma is tartják a kapcsolatot. Ők Ausztriában, Amerikában, Ausztráliában élnek. (1,2,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Felsőszölnököt, Szakonyfalut, Tótfalut, Apátistvánfalvát, mert hasonló a településszerkezete, hasonlóan élnek és ezekben a falvakban is szlovénul beszélnek. (1,2) Rábafüzest, Jakabházát, Rönököt, mert a tősgyökeres alsószölnökiek is németül beszéltek. (3,5)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Vendvidékhez tartoznak, de az itt élő emberek ma általában magyar anyanyelvűek. Az idősek egy része szlovén, egy része német anyanyelvű. (1,2,3,4,5)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Vendvidék, amelybe mi is tartozunk vegyes népcsoport (szlovén, magyar, német). Alsószölnök, Szakonyfalu, Rábatotfalu, Apátistvánfalva, Kétvölgy. (1,3,4,5) Őrség: Őriszentpéter, Hegyhátszentjakab, Szalafő, Kondorfa, Farkasfa, Vadasató. (1,2) Hegyhát: Hegyhátsál, Katafa, Hegyhátszentmárton, Őrimagyarózsd. (2,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Szentgotthárd, mert az volt a járás. Rábafüzes, mert a termelésben az volt a legelső község. (2) Vasvár, Mária Cell, mert nagy búcsújáró hely volt. (1,3,5) Gyanafalva, Szentgotthárd, mert régen itt nagy vásárok voltak. (3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem csúfolták a falut, más községekről sem tudnak csúfolkodó mondásokat. (1,2,3,4,5)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Szoktak, főként a környező falvakból: Szakonyfalu, Tótfalu. Gyakrabban Felsőszölnökről. Olyan falu, amelyből tilos volt házasodni, nem volt. (1,2,3,4,5)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Vásárra Szentgotthárdra Húsvét előtti nagycsütörtökön és októberben Lukács napkor. (2,4) Vasvárra szeptember 8-án. (3,5)
b) Piacra:
n. a.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
n. a.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
"Búcsújáró helyre szoktunk menni csoportosan a faluból. 1945-ig főként Mária Cellbe augusztusba. Vasvárra szeptember 8-án és Pusztacsatárra szintén szeptemberben.” (1)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Sorokmajorba summásnak, a szölnöki malomba cselédeskedni.” (1) Götz majorba a falubeli és környékbeli parasztok itt zselléreskedtek pénzért vagy gabonáért tavasztól, őszig. (2) „Én magam is voltam summás Sopronbánfalván, Vassurányban Nagykanizsa mellett. Tavasszal vittek minket vonattal és ősszel jöttünk haza.” (4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Ide nem jöttek, mert nem volt munkalehetőség. (1,2,3,5) Esetleg iparost hívtak, ácsot vagy kőművest. (4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Kocsikasokat Racker Gyula (meghalt) készített. A környező falvakba is adott el. (2,3,4)
b) vesszőkosarakat
Vesszőkosarakat mindenki a saját részére csinált.(2,3,4)
c) szalmafonatú edényeket
A szalmafonatú edényeket Felsőszölnökről hozták.(2,3,4)
d) szövőbordát
n. a.
e) favillát
n. a.
f) fagereblyét
Huber Gyula bognár volt. Ő készítette a faboronát, gereblyét. (2,3,4)
g) faboronát
Huber Gyula bognár volt. Ő készítette a faboronát, gereblyét. (2,3,4)
h) egyebet?
Szorger János volt a faluban a fazekas. A cserépedényeket tőle vették. (2,3,4)
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n. a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Szentgotthárdon Kerécz János készítette és tőle vették. (1,2,4,5) Alsószölnökön volt egy Szorger János nevű fazekas, tőle vették. Amikor meghalt kb. a 20-as évek után pedig Szentgotthárdon Kerécz Jánostól. (3) Apátistvánfalván is vettünk Doncsec Károlytól, ő ma is él, népi iparművész. (4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Esernyőfoltozó és edényfoltozó cigányok Jakabházáról. Esernyőt és fazekakat javítottak 1960-ig. (1,2) iké János szentgotthárdi volt a környező falvakba, ő javította a fazekakt, edényeket. (4)
b) Honnan jöttek?
Jakabházáról, Szentgotthárd
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Bosnyákok a 20-as években
d) Mit árultak?
Apró holmit gombokat, nyakláncot, gyűrűt árultak.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A helybelieknek más falvak határában nem voltak szőlői. Más faluban lakóknak sem voltak Alsószölnökön szőlői. Helyi szőlőhegy sem volt, mivel mindenkinek a háza körül vagy az udvarán volt egy kis szőlője. (1,2,3,4,5)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n. a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Alsószölnökön két temetőről tudnak. Neve egyiknek sincs. A régi temető betelt, ezért hoztak létre egy újat. A régi temető helyén ma egy kőkereszt áll. (1,2,3,4,5)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A falu határában emberi csontok nem kerültek elő. (1,2,3,4,5)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Augusztus 15-e Nagyboldogasszony napja, ez a faluban a búcsú napja. (1,3) Július 8-a szentségimádási nap, ekkor lett a templom felszentelve és ekkor szoktak aratás előtt imádkozni a jó termésért. (2) Április 24-én Szent György napkor a búzaföldön imádkoztak a jó termésért. A pap beszédet mondott és megszentelte a négy égtájat. (4,5)
