Alsószölnök

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Alsószölnök, 1988. július
Adatközlők:	(1.) Serfecz Lőrincné Grebenár Mária, 1911. Alsószölnök, Fő u. 105.
	(2.) Preininger Ferenc, 1909. Alsószölnök Fő u. 98.
	(3.) Racker Mátyásné Kern Margit, 1899. Alsószölnök, Fő u. 3.
	(4.) Persi Rezső, 1909. Alsószölnök, Fő u. 5.
	(5.) Persi Rezsőné Bajzek Teréz, 1909. Alsószölnök, Fő u. 5
Gyűjtötte:	Madáchy Károly
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Als%C3%B3sz%C3%B6ln%C3%B6k
weboldal:	http://www.alsoszolnok.hu/pages/telepules.aspx

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Nem tudnak róla. (1,3,4,5) „Nagymamám mesélte aki 1917-ben halt meg, hogy itt valamikor 7 nagyparaszt volt. Votlak még kis cselédházak, a cselédek a grófnál dolgoztak. Mindig vándoroltak hozzá és 100 fő fölött alakult ki a falu. Szlovénul Dolnij Senik, németül Unter Cennig-nek hívták. Magyar megfelelője Alsószölnök. Mivel a Felsőszölnökről lefolyó patakot Cennig pataknak hívták és Felsőszölnökről folyt le, így lett a mi falunk Alsószölnök.” (2)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Skerlák, Preininger, Kutas, Pintér, Buhesz, Judt, Glancz, Moháp, Racker, Kern, Persi. 20-as évekbe Felsőszölnökről jöttek Skapper, Küzmics. Gasztonyból Huber ide nősült (bognár volt). (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

1946-ban magyar nemzetiségüek: Monek, Kovács, Horváth, pl. Zsidáról, Gencsapátiból. 1956-ban Felsőszölnökről szlovén nemzetiségűek, mivel sok üres ház volt az 1956-ban kivándorlók helyeire. Pl. Mukics, Szukics, Csuk, Csrenkó. (1,2,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

1945-46-ban a folkszbund párt (német nemzetiséget és anyanyelvet vallók) tagjait Bajorországba telepítették. 1956-ban sokan elmenekültek Nyugatra. Sokkal ma is tartják a kapcsolatot. Ők Ausztriában, Amerikában, Ausztráliában élnek. (1,2,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Felsőszölnököt, Szakonyfalut, Tótfalut, Apátistvánfalvát, mert hasonló a településszerkezete, hasonlóan élnek és ezekben a falvakban is szlovénul beszélnek. (1,2) Rábafüzest, Jakabházát, Rönököt, mert a tősgyökeres alsószölnökiek is németül beszéltek. (3,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Vendvidékhez tartoznak, de az itt élő emberek ma általában magyar anyanyelvűek. Az idősek egy része szlovén, egy része német anyanyelvű. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Vendvidék, amelybe mi is tartozunk vegyes népcsoport (szlovén, magyar, német). Alsószölnök, Szakonyfalu, Rábatotfalu, Apátistvánfalva, Kétvölgy. (1,3,4,5) Őrség: Őriszentpéter, Hegyhátszentjakab, Szalafő, Kondorfa, Farkasfa, Vadasató. (1,2) Hegyhát: Hegyhátsál, Katafa, Hegyhátszentmárton, Őrimagyarózsd. (2,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Szentgotthárd, mert az volt a járás. Rábafüzes, mert a termelésben az volt a legelső község. (2) Vasvár, Mária Cell, mert nagy búcsújáró hely volt. (1,3,5) Gyanafalva, Szentgotthárd, mert régen itt nagy vásárok voltak. (3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem csúfolták a falut, más községekről sem tudnak csúfolkodó mondásokat. (1,2,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szoktak, főként a környező falvakból: Szakonyfalu, Tótfalu. Gyakrabban Felsőszölnökről. Olyan falu, amelyből tilos volt házasodni, nem volt. (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Vásárra Szentgotthárdra Húsvét előtti nagycsütörtökön és októberben Lukács napkor. (2,4) Vasvárra szeptember 8-án. (3,5)

b) Piacra:

n. a.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

n. a.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

"Búcsújáró helyre szoktunk menni csoportosan a faluból. 1945-ig főként Mária Cellbe augusztusba. Vasvárra szeptember 8-án és Pusztacsatárra szintén szeptemberben.” (1)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Sorokmajorba summásnak, a szölnöki malomba cselédeskedni.” (1) Götz majorba a falubeli és környékbeli parasztok itt zselléreskedtek pénzért vagy gabonáért tavasztól, őszig. (2) „Én magam is voltam summás Sopronbánfalván, Vassurányban Nagykanizsa mellett. Tavasszal vittek minket vonattal és ősszel jöttünk haza.” (4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide nem jöttek, mert nem volt munkalehetőség. (1,2,3,5) Esetleg iparost hívtak, ácsot vagy kőművest. (4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Kocsikasokat Racker Gyula (meghalt) készített. A környező falvakba is adott el. (2,3,4)

b) vesszőkosarakat

Vesszőkosarakat mindenki a saját részére csinált.(2,3,4)

c) szalmafonatú edényeket

A szalmafonatú edényeket Felsőszölnökről hozták.(2,3,4)

d) szövőbordát

n. a.

e) favillát

n. a.

f) fagereblyét

Huber Gyula bognár volt. Ő készítette a faboronát, gereblyét. (2,3,4)

g) faboronát

Huber Gyula bognár volt. Ő készítette a faboronát, gereblyét. (2,3,4)

h) egyebet?

Szorger János volt a faluban a fazekas. A cserépedényeket tőle vették. (2,3,4)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n. a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Szentgotthárdon Kerécz János készítette és tőle vették. (1,2,4,5) Alsószölnökön volt egy Szorger János nevű fazekas, tőle vették. Amikor meghalt kb. a 20-as évek után pedig Szentgotthárdon Kerécz Jánostól. (3) Apátistvánfalván is vettünk Doncsec Károlytól, ő ma is él, népi iparművész. (4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Esernyőfoltozó és edényfoltozó cigányok Jakabházáról. Esernyőt és fazekakat javítottak 1960-ig. (1,2) iké János szentgotthárdi volt a környező falvakba, ő javította a fazekakt, edényeket. (4)

b) Honnan jöttek?

Jakabházáról, Szentgotthárd

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Bosnyákok a 20-as években

d) Mit árultak?

Apró holmit gombokat, nyakláncot, gyűrűt árultak.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek más falvak határában nem voltak szőlői. Más faluban lakóknak sem voltak Alsószölnökön szőlői. Helyi szőlőhegy sem volt, mivel mindenkinek a háza körül vagy az udvarán volt egy kis szőlője. (1,2,3,4,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n. a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Alsószölnökön két temetőről tudnak. Neve egyiknek sincs. A régi temető betelt, ezért hoztak létre egy újat. A régi temető helyén ma egy kőkereszt áll. (1,2,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A falu határában emberi csontok nem kerültek elő. (1,2,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Augusztus 15-e Nagyboldogasszony napja, ez a faluban a búcsú napja. (1,3) Július 8-a szentségimádási nap, ekkor lett a templom felszentelve és ekkor szoktak aratás előtt imádkozni a jó termésért. (2) Április 24-én Szent György napkor a búzaföldön imádkoztak a jó termésért. A pap beszédet mondott és megszentelte a négy égtájat. (4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A szántást általában egy boronával egyengették el, ha szükség volt rá, alkalmaztak kettőt is, de ezt ritkábban. Kettőt az használt, akinek lova volt, mert a tehénnek nehéz volt. (2,4

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Csak kézzel vetették. Ma is 90 %-ban kézzel vetnek kosárból vagy kötényből. (1,2,3,4,5)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Gépi vetés nem volt.(1,2,3,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Használtak. A gereblyéset (b) használták régen a legtöbbet, a villásat (a) inkább ma használják. Használták a c) jelűt is, de csak ritkán, ha a gabona elfeküdt. (2,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak, nekik is volt. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Egy keresztbe rozsból és búzából is 22 kévét szoktak rakni. 5-6 keresztet szoktak egy sorba rakni, de ez lehetett kevesebb is. Attól függött, hogy milyen nagy a mező és milyen bő a termés. Az egymás utáni kereszteket kepének hívták. (2) Egy keresztbe búzából 18, rozsból 21 kévét raktak. Egy sorba 5-6 keresztet raktak, de 7, 8-at is lehet. Az egy sorban lévő kereszteket kepének hívják. Általában kevesebb kereszt került egy sorba, mert ha a villám belevágott az egész sor leégett. (1,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe meghatározatlan számú keresztet jelent. A termés mennyiségének kifejezéséhez nem használták. A termés mennyiségét a kereszttel fejezték ki. (2,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele: 144-155 cm között. (1,4,5) 140 cm alatt. (2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között a gépi cséplésnél a gazdának bérmunkásai voltak. Gabonával vagy pénzzel fizették őket. 1950 után már a rokonság és a szomszédság segített. (1,2,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal vagy vasvillával. Nyársat csak kb. 5 % használt. A nyársat úgy használták, hogy két ember a gépről lejött szalmát összevágta, a nyársoló a nyársat a szalmába szúrta a szalmavágók pedig felsegítették a vállára. (2,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdina termelése 1950 és 1960 között szűnt meg. (1,2,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonyát eke után sose vetették. Kapával kis gödröket vágtak és ebbe tették bele kosárból vagy kötényből. Ma is. (1,2,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Levágják a füvet, a rendet szétszórják, megvárják amíg az egyik fele megszárad, akkor megforgatják, összegereblyézik, petrencébe rakják, ha szükséges másnap szétszórják és még szárítják, majd szekérre rakják és hazaviszik a pajtába. Nagy mennyiség esetén a pajta padlására is kerül belőle. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Szalmanyüvő horoggal húzkodták ki a kazalból és nagyméretű kosárban vitték az istállóba a napi száraztakarmányt. Ma is így csinálják. (2,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

járom

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

guzs

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

járomszeg, igaszeg (2,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Almozáshoz használták a fák leveleit (1,2,3,4,5)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n. a.

c) Melyik évszakban?

Kora tavasszal és késő ősszel, mindenki használta. (1,2,3,4,5)

2.16.

Nem ismerték. (2,4)

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

n. a.

b) Melyik mód régibb, újabb?

n. a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n. a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Amelyikkel teherfuvarozást végeztek, azt szekérnek nevezik, pl. szénás szekér. Amelyikkel személyeket szállítottak, azt kocsinak nevezték. (2,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szállastakarmányt szállító szekér átlagban 5 m. A legrövidebb 2,3-3 m. Nyújtott hosszú szekeret használtak, a vendégoldallal szállítást nem ismerték. (2,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján kötéllel az elején lánccal történ. (2,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovasszekérnél saroglya nem volt. (2,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Használtak két szekérkast is.

b) Használtak-e kettőt is?

Egyet a szekér elejére, egyet a hátuljára raktak, így alkalmas volt burgonya, búza stb. szállítására. (1,2,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Ökör mindig csak 1-2 pár volt. Patkolni nem szokták, mert kemény volt a patája, nem volt rá szükség. Teheneket patkolták nyáron, mert akkor használták őket teherhordásra. Általában a két első lábát patkolták, de ha szükséges volt, a hátsót is. (2,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Szlovénul: duginyek (1) Németül: müszejktá (2,3,4,5) Magyarul: zséter (1,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Na, ne!

b) terelik jobbra

Hajsz!

c) és balra

Csa! A becce nevet nem ismerik. (1,2,3,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne, coca ne, ne. (1,2,3,4,5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi, pi, pi, pi. (2,3,4,5) Pipi ni, ni, ni. (1)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a saját nevén hívják. Pl. Bodri, gyere ide! (1,2,3,4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender és a len töréséhez tilótípusú törőt használtak. Attól függően, hogy milyen finomságúra akarták törni egye vagy dupla fokozatút használtak. (1,3,5)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Álló rokkát használtak. A neve németül spinerál. (3) Édesanyja fekvő rokkát használt, de látott ferdét és állót is, a nevét nem tudja. (4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n. a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

A falun kívül volt a tanya. (1) Ide két ház tartozott, azért különült el, mert messze volt a falutól. Ezen kívül a Götz majort hívták tanya kettőnek a Guttman majort pedig tanya háromnak. Ezekhez nagy földbirtokok tartoztak és itt dolgoztak a falu lakói. Ma már mindkettő le volt bontva, a tanya egy pedig beépült a faluba. (1,2,4)

a) Hogy hívták ezeket?

Götz majort tanya kettőnek, Guttman majort tanya háromnak (1,2,4)

b) Miért volt így?

Ezekhez nagy földbirtokok tartoztak és itt dolgoztak a falu lakói.(1,2,4)

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n. a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az utolsó boronából készült lakóházat 1956 után bontották le. Buhec Mihályé volt, ő 1956-ban külföldre ment. (2,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A korábban füstös, konyhás házak füstvezetékét úgy alakították át, hogy alulról kéményt falaztak téglából a mennyezeten lévő lukig. A kémény falba is fal mellé is szokták rakni. (2) A faluban ma is van egy füstös, konyhás ház Persi Rezsőé. Neki úgy van átalakítva, hogy a tűzhelytől egy gyárban készített füstelvezetőn keresztül jut a füst a falba épített kéménybe. Nagyapja 1883-ban alakította át a kéményt. Úgy tudja, hogy a faluban 1920 után már nem volt füstös konyha. (4,5)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A legtöbb háznak két bejárata volt. Egy a konyhába, egy a kamrába. A konyhából lehetett bemenni a szobába. Ezek az ajtók általában tornácra, gangra, vagy az udvarra nyíltak. Ilyen volt pl. Racker István, Csuk Gyula (meghalt( Pintér Ferenc. (2,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

A faluban volt keresztmestergerenda. Pl. a Götz majorban (lebontva). Létezett a földfalu házaknál is (Persi Rezső). (2,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az első kb. 1902 körül épült. 1920 körül lett a rakott sparheltek használata általános. (1,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A 60-as évektől lett általános a „kockaházak” építése. Az 50-es évektől egysoros házakat nem építenek. (1,2,3,4,5)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Tudnak. Preininger Ferenc (meghalt), Petrovics Zsiga (meghalt), Kutas János, Persi Rezső. (1,2,3,4,5)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét 50-70 cm magas padkára építették. (1,2,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A rajzon szereplő pajták nem voltak. Itt csak egysoros téglalap alapú pajta volt, egy bejárattal. A pajtán belül más elnevezés nem volt. (1,2,3,4,5)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

A fazékkiszedő villát úgy használták, hogy a két ág közé fogták a fazekat. (2,4,5) Kisgyerekkoromban láttam az uraságnál olyan kiszedő villát, amelyik kerekeken gurult. (3) Ezek nevét nem tudták.

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Igen, savanyítottak egészben tarlórépát. „Az almából mustot csináltunk, és a kipréselt almadarabok között savanyítottuk meg az egész répát. Egy sor almát és egy sor répát raktunk folyamatosan egymás fölé.” (1) „Mi a répát megdaráltuk és a kenyérsütésből maradt kenyérkovács segítségével savanyítottuk, ma is savanyítok, de mivel kenyérkovász nincs, ezért kenyérhéjjal.” (3)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Káposztát egészben nem savanyítottak csak egy-két darabot a reszelt savanyított káposzta közé betéve. (1,5)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér házi sütése általánosan 1945 után szűnt meg. (1,2,3,4,5)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A c) jelű kenyértartót használtak. (1,2,3,4,5)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Igen, használtak, fából készült. (1,2,3,4,5)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

„Nekünk vasból volt, de volt, akié fából.” (1) „Mi a fejsze nyelével törtök.” (2) „Úgy tudom a malomba őrölték.” (4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Nem. (2) Igen, hajdina gánica a neve. Vizet kellett forralni, megsózni, majd hajdinalisztet főzni bele. Ezt jól összekeverni. Azután tepsibe vagy nagyobb edénybe rakni, zsírt önteni rá és apróra szaggatni. (1,3,5)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

a), b) és c) jelű töltetlen kalácsokat szoktak sütni. Az a) jelűt háli striclinek, a b) jelűt fonott kalácsnak, a c) jelűt perecnek hívják. (1,3,5)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Az 1930-as évektől készítenek gyakrabban lecsót. A zsírba hagymát tesznek (1 fej hagyma), majd pirospaprikát, aztán sok zöldpaprikát, amikor már majdnem megfőtt, 1-2 paradicsomot dobnak bele. Ha megfőtt, 1-2 tojást tesznek rá. Krumplit nem tesznek bele. (1,3,5)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

1920 után. (1,2,4) 1930 után. (3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Mákos vagy lekváros kalácsot, kekszet. (3) Mákos vagy diós beiglit vagy kalácsot, fonott kalácsot, aprósüteményt. (1,5)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Ünnepre nem, csak hétköznapra nyáron, de nem sokan. (2,3) „Gyermekkoromban én is viseltem házi vászonból készült, de nem volt széles. Az idősek széleset viseltek.” (4)

b) Hány szélből készült?

n. a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

1920 után jelent meg az egészruha, de idős asszonyok ma is inkább derékban rögzített szoknyát hordanak blúzzal. (1,3,5)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Szoktak. (2) Szoktak, kb. 1945-ig. (1,3) Fonalat készítettek és egy Loncsár nevű ember, akinek nem szövő volt a szakmája, de értett hozzá, ő készítette, kb. 1930-ig. (4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

n. a.

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Szokás volt, de csak az tette egymás mellé párhuzamosan az ágyakat, aki akarta. Sok helyen még ma is így van. (1,2,4,5) 1920 előtt egymás mögött állt a két ágy, 1920 után már sokan egymás mellé tették. (3)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

A legtöbb esküvőt farsangkor tartották, de minden évszakban lehetett tartani. (3) Nem tudja. (1,2,4,5)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

n. a.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

1910 körül szerda, vasárnap. (1,2,3,4,5)

b) 1930 körül:

1960 körül szombat. (1,2,3,4,5)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Mindkét fél házánál tartottak lakodalmat attól függően, hogy melyiknél volt nagyobb a hely. (1,2,3,4,5)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

A főétkezés a vacsora volt.(1,2,3,4,5)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

Később a legtöbb lakodalmat az alsószölnöki kocsmában tarották. Ha a menyasszony és a vőlegény gazdag volt, akkor két napig is eltartott a lakodalom. Ilyenkor másnap délben volt egy ebéd, amely egyenrangú volt az előző esti vacsorával. (1,2,3,4,5)

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

1980 óta általában Szentgotthárdon tartják a lakodalmat vendéglőbe vagy étterembe. Legtöbben a Kaszagyári éttermet választják. Este 8 óra körül van egy főétkezés, de egész éjjel van ennivaló az asztalon. (1,2,3,4,5)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

1980 óta általában (1,2,3,4,5)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

1910 körül vendéghívó járt kalapban nemzetiszínű szalaggal volt egy kulacsa és akivel szembetalálkozott, annak innia kellett egy kortyot az ifjú pár egészségére. A lakodalom előtt egy héttel járt, általában vasárnap. (1,2,3,4,5)

b) 1930 körül:

1980 körül vagy a jegyespár jár és személyesen viszi el a meghívót vagy postán küldik el. Általában két héttel a lakodalom előtt. (1,2,3,4,5)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt. (2,4,5)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

A vacsora előtt bejött a szakácsné és hozott egy tányért, elesett és a tányér összetörött. Mindenki futott a darabjait összeszedni, aztán megszámolták a darabokat és annyi kisbabát kívántak az ifjú párnak. (1) Vacsora előtt behozták a levesestálat, ami üres volt és kicsúszott a felhordó kezéből. Összetörött és azt mondták, hogy ma nem lesz leves, mert elfolyt. (3)

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n. a

d)Meddig élt ez a szokás?

Ezek a szokások kb. 1950-től nem élnek.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Általában voltak a faluban is zenészek. (1,2,3) „Az én lakodalmamba Szakonyfaluból hoztunk cigányzenekart.(4,5)

b) Milyen hangszereken játszottak?

Harmónikával, trombitával, síppal játszottak. (1,2,3), Hegedűn, bőgőn, cimbalmon játszottak.” (4,5),

c) Hány főből állott a zenekar?

A zenekar 4 vagy 5 tagú volt. (1,2,3), Öten voltak (4,5),

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

A gombos harmónikára gyermekkoruk óta emlékeznek, a tangóharmónikára az 1960-as évektől.

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Igen, volt Lucázás december 13-án. (1,2,3,4,5)

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

December 12-én este legények beöltöztek álarcba, kifordított bundába, rongyos ruhába. Elmentek a lányos házakhoz, láncot tettek a lányokra, kihúzták őket az udvarra és megmosdatták a hóba. 13-án hajnalba szalmát szórtak a lányos házak udvarára. Később megnézték és ahol nem volt összesöpörve, az a lány lusta és későn kel fe. 13-án reggel jöttek a házakhoz a lucázók. Általában ők is kifordított bundába voltak, de a ruházatnak itt nem volt olyan nagy jelentősége. Itt a fekete kalap volt a fontos, mert az hozza a szerencsét. A lucázókon fekete kalap volt, bementek a házakhoz és elmondták a verset:

„Luca, Luca kity-koty,

Üljön meg a tikjok,

Ha nem adnak szalonnát,

Levágom a gerendát,

A kendtek lányának akkora csöcse legyen,

Mint a pintes üveg,

A maguk tehenjének annyi teje legyen,

Mint a Rábában a víz,

A tyúkjoknak annyi tojása legyen,

Mint az égen a csillag,

A disznónak olyan szalonnája legyen,

Mint a tégla,

A gazdaasszonynak akkora feneke legyen,

Mint a kemence szája.”

Luca napkor nem volt szabad varrni, mert az a monda járja, hogy az ember bevarrja a tyúk fenekét és nem fog tojni. (1)

4.9. Regölés

Regölni nem szoktak, ezt a szokást nem ismerik. (1,2,3,4,5)

a) Melyik napon szoktak regölni?

n. a.

b) Meddig élt ez a szokás?

n. a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n. a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

n. a.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Öreglegények mindig voltak, ma is vannak, az összlakosságnak 1 ritkábban 2 %-a. (1,2,5)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Az X-el díszített tejesfazekat nem ismerik, nem láttak ilyet. (1,2,3,4,5)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n. a.

c) Hol szerezték be ezeket?

n. a

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

Húsvét előtt Nagyszombaton a dombon nagy tábortüzet gyújtanak a fiatalok. Más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni nem szoktak. (1,2,3,4,5)

b) miért,

n. a.

c) kik végezték?

fiatalok (1,2,3,4,5)

d) Meddig élt ez a szokás?

Ez a szokás ma is él. (1,2,3,4,5)

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

n. a.

a) Melyik napon,

n. a.

b) miért,

n. a.

c) kik végezték?

n. a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n. a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

December 6-án Mikulás és krampuszok jártak. A rossz gyerekeknek répát, a jóknak cukorkát adtak. A Mikuláson maga készítette álarc, szakáll, kifordított bunda, puttony volt. Az ördögökön fekete ruha, farok, piros kartonból nyelv és fül. Nagy botjuk és láncuk volt. Arcukon ruha, hogy ne lehessen őket felismerni, de volt, aki korommal kente be magát. (1,2,3,4,5)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A betlehemes játék szereplője a három pásztor és a betlehemet vivő két angyal volt. Gyerekek játszották ezt a játékot, minden házhoz elmentek és elmesélték a gyermek Jézus születésének történetét. Végül minden házra áldást mondtak: Isten áldja meg e háznak gazdáját, ökrét, szamarát és a legszebb lányát. (1,3,4)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Az állatok védőszentjeként senkit nem tiszteltek. (1,2,3,4,5)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Régen a kisgyerekeket a Mikulással, ördöggel, bubussal szokták ijesztgetni, ha már nagyon rosszak voltak, beöltöztek a december 6-hoz hasonlóan és egy időre megjavultak a gyerekek. (1,2,3,4,5)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Diódobálás nem volt. (1,2,3,4,5)

b) Mikor, hol, miért?

n. a.

c) Írjuk le tömören a szokást?

n. a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Nem láttak alakot. (2,3,4,5) „Egyszer láttam egy embert két ökörrel és ekével szántani.” (1)