Acsád
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1988. augusztus |
| Adatközlők: | (1.) Horváth György, 1924. evangélikus, Acsád |
| (2.) Boros József, 1914. katolikus, Acsád | |
| Gyűjtötte: | Komálovics Zoltán |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Acs%C3%A1d |
| weboldal: | http://acsad.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
n.a.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Barki, Boros, Horváth. (1,2)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem volt a faluba nagyobb számú betelepülés (az utóbbi évben 3 alföldi család). (2)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Kiköltözés 1965-től a környező városokba volt. (1,2)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Hasonló falu: Vasszécsény, Meszlen. Itt hasonló szokások vannak. (1)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Acsád nem tartozik semmilyen tájegységhez. Magyarok lakják. (1,2)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem tudnak közeli tájegységről, népcsoportról. (1,2)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Híres község Nemescsó, a Péterffy család miatt. (1)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem volt a falunak csúfneve. (1,2)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Ide házasodni általában Bükről és Csepregről szoktak. (1)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Vásárra: Szombathely
b) Piacra:
Piac: Szombathely
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Búcsú: Bük, Csepreg (1,2)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Innen nem igen jártak el dolgozni. (1,2)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Ide jártak aratni Szemenyéből és Csipkerekről. (2)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban kocsikasokat, vesszőkosarakat, szalmafonatú edényeket, szövőbordát, favillát, fagereblyét, faboronát stb.? Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni
Készítettek kocsikasokat stb… eladásra a faluban. (1)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Az árusoktól szokták a cserépedényeket beszerezni. (1)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Általában köszörűsök, edényfoltozók jártak kb. a háború végéig.
b) Honnan jöttek?
Ezek Zalából jöttek. (1,2)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Köszörűs, edényfoltozó.
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Az ittenieknek leginkább Kőszeg határában van szőlőjük. (1,2)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A falu határában egy temető van. (1,2)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Emberi csontokat itt nem találtak. (1,2)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falu fogadott ünnepei: Péter-Pál, Áldozócsütörtök. (1,2)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak egymáshoz erősítve 2-3 boronát. (1)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? (a kézi vetés: általános, ritka, nincs; a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A gabonát általában kézzel vetették, a gépi vetés ritka volt. (1,2)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Használtak villás kaszacsapót. (1)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak kévekötőfát. (1,2)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Húsz kévét raktak egy keresztbe. A területtől függött hány keresztet raktak össze a mezőn. (1,2)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe az összerakott kereszteket jelenti. A termés mennyiségére csak ritkán használták. (1)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele kb. 160 cm. (2)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
1945-ig állandó csapat járt a géppel később kaláka. (1,2)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d
Nyárssal hordták kazalba a kicsépelt szalmát. (1)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1945 után szűnt meg a hajdina termelése. (1)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Az 1920-as években kezdődött a burgonya eke után történő vetése. (1,2)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A szénaszárítás menete: szétterítették, renden forgatták majd baglyába hordták. Állványt nem használtak. (1,2)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Régebben puttonykosárba, később bakszekéren hordták a napi száraztakarmányt az istállóba. (1,2)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igabélfa (2)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
fejszeg (2)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (2)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Almozáshoz használták a fák leveleit (a platánét). (1)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
ősszel (1)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Használtak szügyre erősített tartóláncot. (1,2)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekér teherhordó, a kocsi személyszállító eszköz volt. (1)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér kb. 4-5 m hosszú. (1)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítása kötéllel történt. (1,2)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovasszekér saroglyája egyenes volt. (1)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A vesszőből készült szekérkas formája (rajz). (2)
b) Használtak-e kettőt is?
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
A vonómarhát szokták patkoltatni általában ősszel. (1,2)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Naa! (1)
b) terelik jobbra
Hajsza! (1)
c) és balra
Hék! (1)
A becce szó a kisborjút jelenti. (1)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coc-coc. (1)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipipipi… (1)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát a nevén szokták hívogatni. (1)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A kender és a len töréséhez tilalót és gerebent használtak. (1,2)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Zömmel álló rokkát használtak. Nem volt különösebb neve. (1,2)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Volt különálló házcsoport. (1)
a) Hogy hívták ezeket?
Vitéz-ház, ez egy munkásbarakk volt. (1)
b) Miért volt így?
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Régen Acsád határa Tömörd irányába nyúlt ki. (1)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Az utolsó boronából készült házat a 80-as években bontották le. (1,2)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A régi konyha átalakítása: a kéményt hagyták, elfalazták, de a boltív megmaradt. (1,2)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A régi házakon 3 kijárat volt, ezek az udvarra nyíltak. (1,2)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Az 1920-as évektől kezdve használtak rakott sparheltet. (1)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A kockaházak építése a 60-as évek elején terjedt el. (1)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Volt olyan ház, melynek szobájában konyhából fűtött kemence volt. (1,2)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A kemencét 20 cm magas padkára építették. (1)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Általában téglalap területű pajtákat építettek. (1,2)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Csak rongyot használtak, fazékkiszedő villát nem. (1)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
A tarlórépát nem savanyították. (1,2)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
A káposztát is csak reszelve. (1,2)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A kenyér házi sütése a 70-es években szűnt meg. (1)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A c) típusú kenyértartót használták. (1,2)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
A vajköpülő rajza. (1)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Hajdina és kölestörőt nem használtak. (1,2)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinából nem készítettek kását, csak kukoricából és lisztből. (1,2)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Az a) típusú töltetlen kalácsot szokták sütni. (1)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Az 1910-es években már főztek lecsót paprikából és hagymából. (1,2)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Az 1900-as évektől fogyasztanak nyers paprikát, paradicsomot. (1,2)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Kalácsot tettek karácsonykor az asztalra. (1,2)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
A 40-es évekig viseltek a férfiak ünnepkor széles gatyát. (1)
b) Hány szélből készült?
n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Derékban kötött szoknyát réklivel a 60-as évekig viseltek az asszonyok. (1)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Az 1930-as évekig volt vászonszövés a faluban. (1)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Nem volt a kendő kötelező. (1,2)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
A régi házaknál még ma is szokás. (2)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Legtöbb esküvő aratás után volt és farsangkor (1,2)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Aratás alatt nem nagyon volt, böjtkor sem. (1,2)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
szombat
b) 1930 körül:
szombat (1,2)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lányos háznál volt a lakodalom. (2)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A főétkezés a vacsora volt. (2)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
A 80-as évektől vendéglőben tartják a lakodalmat. (1)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
A 80-as évektől.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
Ma a jegyespár hív meg. (1,2)
a) 1910 körül:
A vendéghívók szoktak meghívni, a lakodalom előtt 2-3 héttel.
b) 1930 körül:
Ma a jegyespár hív meg. (1,2)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Szándékolt tányértörés nem volt. (1,2)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Zenészeket Vépről és Csepregről hoztak. (1)
b) Milyen hangszereken játszottak?
Hegedűs, cimbalmos, sípos. (1)
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
A harmonika nem volt jellemző. (1)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Lucázás december 13-án volt.
b) Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Gyerekek is idősebbek is szoktak. Szalmával és árpapelyvával történt. A szalmára térdeltek rá és úgy mondták a jókívánságokat. „Luca, Luca kity-koty Tojjanak a tiktyok…” Zenekíséret nem volt. (1)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
n.a.
b) Meddig élt ez a szokás?
A regölés már a 30-as években megszűnt.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
Legények szoktak regölni. (1,2)
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
A 30-40-es években feltűnően sok öreglegény volt, ma ez nem jellemző. (1)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a) Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Az X-es tejesfazék nem ismert. (1,2)
b)Hány X - esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Az égő seprűdobálás nem volt szokás, a tűzgyújtás sem. (1,2)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Miklós napi szokás: a fiatalok álarcba öltöznek és este láncos bottal csörömpölve végig vonultak a falun, bekopogtak az ablakon, a gyerekek pedig féltek tőlük. (1,2)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
A betlehemes játék szereplői: pásztorok, angyalok, Mária. (2)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Az állatok védőszentje: Szent Vendel. (1,2)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
A gyerekeket régen a bubuccal és a kankussal ijesztgették. (1)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
A diódobálás nem volt szokásban. (1,2)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Nem láttak alakot a régiek a holdban. (1,2)
