Hegyháthodász

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1990. június
Adatközlők:	(1.) Csiszár Ferencné, 1909. Hegyháthodász
	(2.) Bertai Jenő, 1897. Katafa (3.) Bertai Jenőné, 1903. Hegyháthodász
Gyűjtötte:	Kordé Tünde
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A tatárdúlás idején már megvolt a falu. Mindig jobbágyfalu volt, előbb a Nádasdyaké, majd a Festetich családé. 1908-ban parcellázták a grófi birtokot, a gróf önként osztott földet. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Az ősi családok kihalóban vannak. Agg, Csiszár, Horváth, Ábrahám, Bertai. A Kercsmár család aratónak jött a grófságba, aztán ott maradt. Úgy elszaporodtak, hogy egy időben a fél falu Kercsmár volt. Ők a Vendvidékről jöttek. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem volt betelepülés. Házasságok révén kerültek új emberek a faluba. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Valaha 600-nál több ember lakott a faluban, most 198. Az 50-es években a fiatalok „szanaszéjjel mentek az országban”. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Gazdaságilag hasonló falvak Hegyhátsál, Nádasd, Ozmánbükk, Katafa, Vaspör (a faluk később egy TSZ-ben voltak). (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu a Hegyhát szélén van. Közel esik Hegyhátsál. E két falu távol esik a többi hegyháti településtől. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

A legközelebbi tájegységek az Őrség. Ide sorolják a következő falvakat: Szőce, Viszák, Őriszentpéter, Kisrákos, Nagyrákos, Bajánsenye. Velemért nem sorolja az Őrséghez. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

A környéken Nádasd volt a legnagyobb. Egyébről nem tudnak. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A falut nem csúfolták sehogy. A Csiszárokat Kondoroknak hívták, ezért nevezték az erdőt Kondorsűrűnek. A Kercsmárokat Szabónak hívták. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szoktak más falvakból házasodni. „Össze-vissza házasodtak.” A falu evangélikus vallású, ezért a legközelebbi településekről nem házasodtak, inkább távolabbról hoztak, Nádasdról, Őrimagyarósdról. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmend – minden hónapban egyszer, kivéve január. Kirakodó- és állatvásár volt. A vásárba tömegesen mentek, árultak is a falubeliek: gyümölcsöt, zöldséget, aludttejet, tojást vittek a fejükön nagy kosarakban.

b) Piacra:

Körmend – itt is árultak.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Nádasd május első vasárnapja. Ha túl közel esett az első vasárnap elsejéhez, akkor a második vasárnapon tartották. (Sálkatafa Nádasdhoz tartozott, ezért itt is május első vasárnapján volt búcsú.) Őrimagyarósd Szentháromságkor, Halastó Szent Mihálykor.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Pusztacsatár – templom volt itt és Szentkút. Nagyboldogasszonykor. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A faluban nem volt nincstelen ember, így csak a nagyobb családokból ment el egy-két ember summásnak Nagycenkre, Fejér megyébe jártak. Az 1920-30-as években 20 ember is eljárt Alsósárdra, Rábarétre (Sopron megye), Nagyszentjánosra (Győr) répát kapálni, szedni, aratni. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A faluba nem jöttek munkára, senkinek sem volt akkora birtoka, hogy ne bírta volna el a család. Az uradalomba jártak kaszálni, aratni, csépelni. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3)

b) vesszőkosarakat

Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3)

c) szalmafonatú edényeket

Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3)

d) szövőbordát

Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3)

e) favillát

Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3)

f) fagereblyét

Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3)

g) faboronát

Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3)

h) egyebet?

Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Majdnem minden héten jött fazekas a faluba. Szépen járt, gabonáért árulta a cserepet. Őrségi gerencsér volt. A körmendi vásáron is vettek fazekakat. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Árusok járták a falut, de nem tudják hova valók voltak. Piros paprikások, batyus órás, üveges járt. A cigányok edényt drótoztak. (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

Nem tudják hova valók voltak.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

n.a.

d) Mit árultak?

Piros paprikások, batyus órás, üveges járt. A cigányok edényt drótoztak.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Régebben csak saját határban volt szőlő, ma már Zalában, a Balaton mellett is. Kevés a nemes faj, főleg mohát, elvitát, kulmint, izabellát termesztenek. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Más falubelinek csak örökségként volt szőlője a határban.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A falunak egy működő temetője van, ez mindig itt állt. Miután betelt ismét ugyanott nyitották meg. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

1948-ban vett a falu egy harangot. Ennek fölszentelésének napját (augusztus első vasárnapja) tartják meg. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Csak 1 boronát használtak. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A falu túlnyomó része még kézzel vetett. (1,2,3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Vetőgépe csak néhány módosabb gazdának volt. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Az a) típusút használták, aratóvillának hívják. Aratáshoz azóta használják, mióta kaszával arattak. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Általánosan elterjedt volt a használata. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Minden fajta gabonából 21 kéve volt a kereszt. A legfelsőt papnak hívták. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Meghatározatlan számú keresztből rakták a kepét. (1) 5-6 vagy 10 keresztből. (2,3) Nem használták mértékegységnek.

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A nyele 180-200 cm között, a hadarója 9 marok. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A géppel állandó személyzet járt, akiket a géptulajdonos fogadott fel gabonáért vagy pénzért. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal (3 m-nél is hosszabb). Később a TSZ idejében elevátorral. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A TSZ alakulása után 1-2 évig még vetettek hajdinát, de aztán már nem. A hajdina másodvetés volt. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1950-es években kezdték, s hamarosan általános lett. De volt olyan, aki sosem vetett géppel. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Lekaszálták a füvet, volt aki elhintette, volt, aki renden hagyta. Másnap megforgatták. Ha készre száradt 3. nap bevitték. Rossz idő esetén még félszárazon is összegyűjtötték boglyába, másnap megint elhintették. Ha nem kedvezett az idő, egy hétig is kinn volt a széna. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával. Volt olyan ember, aki ölben hordta be. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

iga fölső fája

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

tézsula

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

járomszög (2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Kevés szalma esetén használtak. (1,2,3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Egész szekerekkel hordtak be az erdőről. Legjobb a tölgyfa levél, de minden fajtát összeszedtek. (1,2,3)

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használtak tartóláncot (magyaros szerszámok). (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret mindennaposan használták. Főleg tehenet fogtak elé (az ökröt hízlalásra tartották). A kocsit csak személyszállításra használtak. Kocsiszekérnek hívják. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A hosszú nyújtós oldal 4-5 méter hosszú. A rövid oldal 2 m hosszú, ezt is használták széna- és kepehordásra. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötelet használtak hátul, láncot elől. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A suber előtt sem használtak saroglyát. (1) Ganaj hordásához használtak saroglyát. 2 m hosszú, egyenes. (2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Nyírfából, mogyorófából is fonták a szekérkast. Olyan magas volt, mint a szekéroldal.(1,2,3)

b) Használtak-e kettőt is?

Kettőt használtak krumpli, répa hordáshoz, egyet (elől) más takarmányhoz. (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Csak azt az állatot patkolták, amelyiknek fúrt a lába. Az első két lábat patkolták. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nee (hozzáteszik a nevét)

b) terelik jobbra

Hikk!

c) és balra

Hakk!

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Ne-ne-ne. Puci ne-ne. Coci ne-ne. Hucs ki (kihajtáskor). (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi ne-ne. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevén szólítják. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendertöréshez kendervágót, lentöréshez sulykot. Használtak még tilót, gerebent. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Az a) típust használták. (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.