Orosztony

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1992. szeptember
Adatközlők:	(1.) Nink Károly, 1914. Orosztony, római katolikus, Orosztony, Petőfi S. u. 28.
	(2.) Nink Károlyné Sohár Gizella, 1920. római katolikus, Orosztony, Petőfi S. u. 28.
	(3.) Vékási Józsefné Herceg Margit, 1921. Orosztony, római katolikus, Gelsesziget, Fő u. 67.
Gyűjtötte:	Szabó Zoltán, Juhász Katalin
Wiki feldolgozás:	Szakolczai Zsófia
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Orosztonyban régen élt egy gazdag kőszívű földesúr. Akkor még nem hívták a falut Orosztonynak. Tony volt az úr neve és mivel gyakran kegyetlenkedett, rajta ragadt a szólás: „Ó rossz Tony!” Innen ered a falu neve. (3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Szabó, Kovács, Horváth. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem települt ide senki. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

1926-ban több család Amerikába vándorolt. Ezen kívül csak 45 után volt nagyobb elvándorlás: a fiatalok kedvezőbb lehetősgek reményében a közeli és távolabbi városokba költöztek (Nagykanizsa, Gelse, Budapest). (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Kerecseny, Gelse, Garabonc, Gelsesziget, Újudvar, „Pacsátul Egerszegig egyfajta nép lakik”. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Zalaiak. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Egerszegen túl a göcsejiek. (1,2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

A saját falujukról: Túri György itt esett el. Van is egy ilyen nevű rész: Harckert. A törökök itt ütötték agyon. (1,2) Gelse a hét ördögről híres. (3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Az újlakiak keresztbe vitték a létrát az erdőben. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Rajk, Újudvar, Kerecseny, Dióskál, Gelse, Gelsesziget. Azokból a falvakból, amelyek közel esnek és hasonlóak. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Pacsára, Nagykanizsára, Zalakomárba (1,2,3)

b) Piacra:

Nem piacoztak. (1,2,3)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A rokonokhoz, testvérekhez mentek csak búcsúba a közeli falvakba. (1,2,3)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Szentlászóra jártak gyalog, zászlóval, kereszttel. Este mentek és Búcsúszentlászlón a templomban éjszakáztak. A szentkút legendáját is jól ismerik valamennyien. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Summásnak Somogyba és cselédnek. (1,2) Hónapszámba jártak a Behiják uradalomba aratni, cukorrépát kapálni. Szombat esténként hazamentek, vasárnap este vissza. (3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide nem jártak. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem készítettek, a vásárban vették az eszközöket. (1,2,3)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Gelencsérek jártak szekérrek Komáromból, Bakónakról, Sümegről. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Köszörűs, drótosok, edényfoltozók, meszesek, mézeskalácsosok. (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Köszörűs, drótosok, edényfoltozók, meszesek, mézeskalácsosok. (1,2,3)

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Nagy volt az orosztonyi határ. Mindenkinek itt volt szőlője. Részei: Pogányvár, Örömhegy, Aranyhegy, Szegfalu, Árpahegy. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A mostani temetőn kívül van a „baksaházi” temető és a „Harckert”. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Rozália a nagy kolerajárvány emlékére, szeptember 4. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak, elég általános volt már a harmincas, negyvenes években. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Kb. 50-50 %-ban kézzel és géppel is. (1,2,3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Kb. 50-50 %-ban kézzel és géppel is. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A c) változatot a „takarittós”-t használták. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Csak egy finoman kiesztergált botot lyuk nélkül. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Ismerték e kifejezést, meghatározatlan számú keresztet jelöl. A termés mennyiségét az egy keresztből kapott tiszta gabona súlyával adták meg. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

n.a.

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 158 cm hosszú, a helyszínen történt mérés szerint. (1,2) Nem emlékszik. (3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gazda állította össze a csapatot. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Két ember villával, vagy ha messzebb volt a kazal, petrencével. 1940 körül kezdtek elevátort használni. (1,2) Elevátorral. (3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Amíg a TSZ be nem jött (1955-60). (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Bokorba vetették. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Rendre lekaszálták, egyszer forgatták, petrencébe rakták. Állványt nem használtak. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Vellával. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonó (1,2)igabőfa (3)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

derékszeg (1,2)rúdszeg (3)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2)igaszeg (3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

A szegényebbek használtak tavasszal, de nem volt általános. (1,2,3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

tavasszal

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használtak tartóláncot (tisztázhatatlan, melyiket). (1,2)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Kocsi, amit ló húz, szekér, amibe tehenet fognak. A szekéren nem volt förhénc. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

3,5-4 méteres. Sukkban nem mérték. A vendégoldal később jött be. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Elől lánccal, hátul kötéllel, csigával. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Használtak kocsikast, kettőt is egyszerre. Volt „üléskas” is, amit az ünnepi kocsira tettek. (1,2,3)

b) Használtak-e kettőt is?

igen (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Ha a lába köze sokat kopott, akkor igen. (1,2) Csak a lovat. (3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3)