Szepetnek

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1993. június
Adatközlők:	(1.) Muik Andrásné, 1920. Szepetnek, római katolikus
	(2.) Lichtnekker András, 1907. Szepetnek, római katolikus (3.) Tarabó Gergelyné, 1916. Szepetnek, evangélikus
Gyűjtötte:	Valcsev Vivien
Wiki feldolgozás:	Tihanyi Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Szepetnek
weboldal:	http://szepetnek.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu keletkezéséről érdemleges hagyomány nem került elő. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A falu régi családjai: Szantner, Unger, Földes, Muik, Lichtnekker, Fejfer, Jáni, Támeder, Czelhoffer. A faluban németek éltek. 1945 után kitelepítették a németeket és a helyükre volt majorsági cselédek költöztek. Csak pár német család maradt a faluban, később néhányan visszaköltöztek. (Jelenleg kb. 30 család.) 1930-32-ben a közeli erdőben élő cigányokat a hatóságok a faluba telepítették, hogy a falubeliek „megneveljék” őket. 1990-ben három magyar család költözött be Kolozsvárról, Marosvásárhelyről és Ungvárról. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluba valamikor német telepesek telepedtek le. 1930-32-ben a közeli erdőben élő cigányok költöztek be. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A németek 1944-45-ben költöztek el a faluból, a gazdag parasztokat az Alföldre integrálták. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Sormás, Eszteregnye, Rigyác hasonlítanak leginkább a faluhoz, de nem tudták megindokolni miért. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tartozik a falu semmilyen tájegységbe, vidékbe. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

A megkérdezettek nem tudtak semmilyen közeli tájegységről, csoportról. Egyik adatközlő említette a muramenti horvátokat. (1)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Letenyét említették, mint híres községet. Arról nevezetes, hogy faluból város lett. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A helybelieket hénceknek csúfolták. A szepetnekiek az eszteregnyeieket mukucsnak, a sormásiakat verebeknek, a bajcsaiakat gyökereknek, a kiskanizsaiakat sáskáknak csúfolták. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Régen csak egymás között házasodtak, hogy a birtok és a vagyon egybemaradjon. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Kanizsára (nagyvásár minden hónap első keddjén volt), Becsehelyre, Letenyére.

b) Piacra:

Kanizsára.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Eszteregnyére, Rigyácra (Szent Anna nap), Sormásra (Szent Rók nap).

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Máriacellre (június 19.), Homokkomáromba (Szent Félix, Pünkösd, Kisasszony), Búcsúszentlászlóra, Vidócra. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A faluból ritkán jártak el máshova dolgozni, mert gazdagok voltak. Esetleg a falu határában lévő uradalmakba Bánfára, Gyótára jártak részaratásra. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide sem jöttek más falvakból dolgozni, esetleg aratáskor jött kevés horvát. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

A helybeliek farokkát készítettek eladásra.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Minden egyéb eszközt Kanizsán vásárolták. (1,2,3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Vas megyéből és az Alföldről jártak fazekasok. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Fazekasok jártak a faluba Vas megyéből és az Alföldről 1945-ig. Meszesek még most is járnak. (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

Vas megyéből, Alföldről.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Fazekasok, meszesek.

d) Mit árultak?

Cserépedényeket, meszet.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek Eszteregnye, Homokkomárom, Rigyác és Becsehely határában volt még szőlője.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A szepetneki hegyen kevés kanizsainak és sok bajcsainak volt szőlője. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A falu határában két temető van, egy evangélikus (német) és egy katolikus.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A határban nem kerültek elő nagyobb számban emberi csontok. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A megkérdezettek nem tudtak arról, hogy voltak-e a falunak fogadott ünnepei. (1,2,3)